Korzika

Földrajz

Korzika 1000 km hosszú tengerparttal és több mint 200 stranddal rendelkezik, és nagyon hegyes, a legmagasabb hegycsúcs a Monte Cinto 2706 méteres magasságával és 20 másik 2000 méter feletti csúccsal.

Nagyvárosok: (korzikai nevek)

Ajaccio (Aiacciu)

Bastia (Bastia)

Corte (Corti)

Sartène (Sartè)

Egyéb városok és falvak:

Saint-Florent (San Fiurenzu)

Calvi (Calvi)

L'Île-Rousse (Isula Rossa)

Porto-Vecchio (Porti Vechju)

Bonifacio (Bunifaziu)

Aleria

Topográfia

A föld és az időjárás

Korzika a leghegyesebb mediterrán sziget. Az alacsonyan fekvő területeken mediterrán éghajlat uralkodik. A nyarak forróak és szárazak. A tél enyhe, mérsékelt csapadékkal. A magasföldek éghajlata hidegebb és csapadékosabb. A természetes növényzetet mediterrán erdők, erdők és cserjék alkotják. A hegyekben tölgy- és fenyőerdők találhatók, kivéve a magaslatokat. A tengerparti síkságok nagy részét mezőgazdasági célokra irtották ki, ami jelentősen csökkentette a hegyvidéki erdőket. A szigeten található egy természeti park (Parc Naturel Régional de Corse), amely több ezer ritka állat- és növényfajt véd. A parkot 1972-ben hozták létre, és magában foglalja a Golfe de Portót, a Réserve Naturelle de Scandolát (az UNESCO világörökség része), valamint a sziget néhány legmagasabb hegységét. Ez a park védett.

Történelem

• 725 : Lombardok telepednek le Korzikán
• 754 : Carlo Magno a longobárdok királya lesz, és Korzika területeit a pápának adja.
• 1077 : VII. Gergely pápa egy fontos pisai papnak adja a hatalmat, hogy megváltoztassa vagy segítse a korzikai dolgokat.
• 1133 : A papi rendek két részre válnak szét, egy genovai és egy pisai részre.
• 1195 : Genova katonáinak egy csoportja érkezik Bonifacio városába.
• 1268 : Genova katonáinak egy csoportja Calviba érkezik.
• 1284 : Korfu Genova tulajdonába került.
• 1383 : Bastia da Genuva alapítása
• 1551 : Samperu Corsu megtámadja a törököket Franciaországért.
• 1559 : Trattatu di Cateau-Cambrésis, Korzika visszaszerzi Genovát.
• 1725 : Pasquale Paoli megszületett
• 1730 : decemberben Korzika függetlenné válik.
• 1732 : Corti béke
• 1735 : Korzika első alkotmánya
• 1736 : Teodoru di Neuhoff korzikai király lett.
• 1737 : Versailles-i találkozó Franciaország és Genova között
• 1755 : július 14. Pasquale Paoli "generale di a Nazione" lett az orezzai udvar által.
• 1755 : Korzika második alkotmánya megírása.
• 1765 : Megnyílt a Corti Egyetem.
• 1768 : május 15., a "versailles-i találkozón" Genova eladja Korzikát a franciáknak. Korzika megtámadja Franciaországot.
• 1768 : október 9. Pasquale Paoli szabadságharcos katonái győzelmet arattak a francia katonák ellen az "U Borgu" csatában.
• 1769 : május 9. Korzika a "Ponte Novu" csatában veszít a francia katonákkal szemben.
• 1769 : Június 13. Pasquale Paoli elhagyja Korzikát és Nagy-Britanniába megy, miután Franciaország csatában legyőzi.
• 1769 : Augusztus 15. Bonaparte Napóleon megszületett Ajaccióban.
• 1789 : Franciaország kimondja, hogy "Corse a francia királyság része".
• 1790 : Korzika "dipartimentu"-jává válik, fővárosa Bastia.
• 1793 : Korzika két részre válik szét, egy "Liamone" és egy "Golu" részre.
• 1807 : Pasquale Paoli meghal
• 1821 : Bonaparte Napóleon meghal Szent Ilona szigetén.
• 1840 : Prosper Mérimée utazása Korzikán
• 1858 : augusztus 4., Korzika hivatalos nyelvévé válik a francia nyelv

Adminisztráció

Korzika területi egységének fővárosa Ajaccio (korzikaiul: Aiacciu). A területi közösség két megyére oszlik: Corse-du-Sud és Haute-Corse. E két megyét 1975. szeptember 15-én hozta létre a Corse megyéből.

Korzika térképe

Gazdaság

A korzikai gazdaság legnagyobb forrása a turizmus. A sziget kellemes éghajlata, gyönyörű hegyei és igazán szép tengerpartjai a franciák és más nyugat-európaiak kedvelt úti céljává teszik. A sziget azonban nem rendelkezik olyan intenzív fejlődéssel, mint a Földközi-tenger más részei. A turizmus különösen a sziget déli részén található Porto Vecchio és Bonifacio, valamint az északnyugati Calvi környékére koncentrálódik.

Korzika látványos tengerpartja a turizmus egyik fő hajtóereje (itt Propriano városánál).

Politika

Korzikát jelenleg szinte úgy kormányozzák, mint Franciaország bármely más régióját. A szigeten sok mozgalom van Korzika és a korzikaiak Franciaországtól való függetlenségéért. A francia kormány ellenzi a teljes függetlenséget. A szigeten támogatják a nagyobb autonómiát, de a felmérések szerint a korzikaiak nagy többsége ellenzi a teljes függetlenséget. Egyes csoportok, amelyek azt állítják, hogy támogatják a korzikai függetlenséget, az 1970-es évek óta erőszakos kampányt folytatnak, amely bombamerényleteket és néhány véletlen merényletet foglal magában, általában pieds-noirok és más nem korzikaiak, illetve a francia kormány épületei ellen. A korzikai függetlenségi csoportok akkor támadnak, amikor biztosak abban, hogy az áldozatokra nem leselkedik veszély. Azonban nem minden függetlenségi csoportnak van "szép szerződése", néha a függetlenségi csoportok köztudottan zsarolási és egyéb megfélemlítő taktikákat alkalmaznak, hasonlóan a maffia szicíliai és dél-olaszországi tevékenységéhez. A nem korzikai lakástulajdonosokat megfenyegethetik otthonaik lerombolásával, vagy "forradalmi adó" fizetésére kötelezik őket, hogy segítsék a csoportokat a támadásokban.

2000-ben Lionel Jospin miniszterelnök beleegyezett, hogy nagyobb autonómiát adjon Korzikának, de csak az erőszak megfékezéséért. A Korzika autonómiájára vonatkozó javaslat magában foglalta volna a korzikai nyelv (korzu), a sziget hagyományos nyelvének (amelyet szintén az olasz nyelv egyik dialektusának tekintenek) nagyobb védelmét. A nagyobb autonómiára vonatkozó terveket azonban a francia nemzetgyűlés gaullista ellenzéke ellenezte. A 2003. július 6-án tartott népszavazáson a korzikai választók szűk többsége ellenezte Jean-Pierre Raffarin kormányának és Nicolas Sarkozy belügyminiszterének tervét, amely a sziget két megyéjét elnyomta volna, és nagyobb autonómiát biztosított volna Korzika területi közösségének.

"U Corsu", Korzika nyelve

Korzikán a hivatalos nyelv a francia, de sokan beszélik az UNESCO által védett "u corsu", Korzika nyelvét. A corsu nyelvnek van némi hasonlósága a toszkán dialektusokkal (a saját akcentusukkal) vagy a közeli Szardínia szigetén beszélt gallurese nyelvvel. A korszunak két változata van, a "Supranacciu", amely a sziget északkeleti részén (Bastia, Corte), és a "Suttanacciu", amely a sziget déli részén (Ajaccio, Sartene) elterjedt. A korzikai anyanyelv közelebb áll az olaszhoz, mint a franciához, de mindkettő a latinból származik. Az ókori rómaiak latinul beszéltek.

Sport

Korzikán a futball nagyon elterjedt sport. A szigetnek 2 csapata van a francia első osztályban ("Ligue 1"). Az AC Ajaccio és az SC Bastia. Egy másik nagyon híres sport Korzikán a röplabda, a GFCO Ajaccio Volley-Ball' csapatával.