XIV. Lajos

Korai élet és uralkodás

Lajos szülei XIII. Lajos és Ausztria Anna voltak. Ő volt XIII. Lajos király és Ausztria Anna váratlan gyermeke, akiknek 22 éves házasságuk alatt nem született gyermekük. Lajos Dieudonné (szó szerint "Isten ajándéka") névre keresztelték. 1643-ban, ötödik születésnapja előtt apja meghalt, és Lajos örökölte Franciaország trónját. Mivel XIV. Lajos túl fiatal volt az uralkodáshoz, édesanyja Mazarin bíborossal, az olasz pénzemberrel, aki XIII. Lajos főminisztere volt, kormányozta Franciaországot. Mazarin vezette a nemzetet a harmincéves háború (1618-1648) későbbi szakaszában. Ebben a háborúban Franciaország a Spanyolországot uraló Habsburg-dinasztia ellen küzdött az európai katonai fölényért.

Louis gyerekként

Abszolút uralkodó

Mazarin 1661-ben bekövetkezett halála után Lajos kijelentette, hogy Franciaországot főminiszter nélkül fogja kormányozni, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Abszolút uralkodóként akart uralkodni, mivel úgy vélte, hogy királyi hatalma Istentől származik, és egyedül Istennek tartozik felelősséggel. Kötelessége volt, hogy népe javára uralkodjon. Bár Lajos felelősséget vállalt a döntéshozatalért, megértette, hogy királysága törvényeinek és szokásainak korlátai között kell uralkodnia. Lajos széles körben konzultált nemeseivel és minisztereivel, és hetente találkozott főtanácsának tagjaival. Létrehozott egy informális kabinetet, amelyet végül Jean-Baptiste Colbert fő pénzügyminiszter vezetett.

Mindazonáltal az abszolút monarchia rendszere a király szerepét hangsúlyozta, és egyetlen uralkodó sem volt sikeresebb a monarchia imázsának megteremtésében, mint XIV Lajos. A Napot vette jelképéül, és annak ragyogó képéhez kötötte magát.

 

Versailles építése

1661-től kezdve XIV. Lajos király egy szerény vadászkastélyt alakított át csillogó palotává. Több mint 30 000 ember dolgozott a versailles-i kastély építésén, amely évtizedekig kimerítette a királyi kincstárat. A költségek nemcsak az építkezést, hanem a folyók elterelését, az édesvíz bevezetését és több ezer narancsfa ültetését is magukban foglalták, hogy elfedjék a szennyvíz szagát, amelyet nem lehetett megfelelően elvezetni. Lajos 1682 májusában Franciaország fővárosát a Párizstól 12 mérföldre fekvő Versailles-ba helyezte át. XIV. Lajos indítéka az volt, hogy kivonja magát és nemeseit a párizsi politikai intrikákból. Ez lett abszolút monarchiájának szimbóluma.

Versailles-i kastély

A francia hatalom kiterjesztése Európában

Bár Lajos spanyol örökségről álmodott örökösei számára, katonapolitikája nem a francia területek bővítésére irányult. Korai háborúit védelmi céllal vívta - hogy biztosítsa Franciaország északi határát és kiszorítsa a spanyolokat a stratégiai fontosságú városokból.

Lajos megvívta a devolúciós háborút (1667-1668), hogy érvényesítse igényeit Spanyolország birtokainak egy részére, miután felesége apja, IV. Fülöp meghalt. Lajos követelte a spanyol Hollandiát a nászajándék helyett, amelyet IV. Fülöp soha nem fizetett ki.

A francia agresszió a spanyolországi Hollandiában megromlott Franciaország és Hollandia viszonya. A hollandok már generációk óta harcoltak a spanyolok ellen, hogy megvédjék országukat az inváziótól. Nem állt szándékukban megengedni, hogy a franciák ugyanilyen fenyegetést jelentsenek a határaikon lévő területek megszállásával. Az eredmény 1672 és 1678 között háború volt Hollandiában, amelynek során Lajos ismét bebizonyította a francia hatalom hatékonyságát. Egy átfogó hadjáratban Lajosnak majdnem sikerült meghódítania Hollandiát. Hogy megvédjék magukat, a hollandok megnyitották gátjaikat, elárasztották a vidéket, és Amszterdamot gyakorlatilag szigetté változtatták. Lajos seregei nem tudtak tovább nyomulni, és fegyverszüneti tárgyalásokba kezdtek. A háború azonban újrakezdődött, amikor Spanyolország és Ausztria szövetkezett Hollandiával, Lajos pedig 1670-ben szerződést kötött Angliával, hogy az angol haditengerészet semleges maradjon. Egyik fél sem tudott döntő győzelmet aratni, és mindketten szenvedtek a pénzügyi kimerültségtől, ami végül a háborút lezáró szerződéshez vezetett.

Későbbi uralkodás

Lajos visszavonta, illetve megszüntette a nantes-i békét. Ez a szerződés kimondta, hogy Franciaországban vallásszabadság lesz. Ez azt jelentette, hogy Franciaországban mindenki úgy imádkozhatott, ahogyan akart. Amikor Lajos visszavonta a nantes-i békét, azt mondta, hogy Franciaországban minden embernek katolikusnak kell lennie. Emiatt 50 ezer protestáns munkás hagyta el Franciaországot, és ment Amerikába, Angliába és Németországba.

Amíg Lajos uralkodott, Franciaország egész Európa legerősebb országává vált, és sok más ország másolta a franciák öltözködési és gondolkodásmódját. Arra is ösztönözte az embereket, hogy fedezzék fel Kanadát, és nagyon igyekezett Franciaországot nagyobbá tenni. Lajos rengeteg pénzt költött háborúkra, és Franciaország mélyen eladósodott miatta.

XIV. Lajos 1685-ben, a nantes-i ediktum visszavonásának évében.

Decline

Az 1680-as évek közepére a Napkirály sokat veszített fényéből. Mazarin megtanította őt a szigorú munkára, és Lajos egész életében szigorú munkarendet tartott fenn, kisebb betegségek sorát hárította el, és nem hallgatott orvosai tanácsára. Végül egy kartörés vetett véget az erőteljes lovaglásnak, és a köszvény vetett véget a Versailles körüli hosszú sétáknak. A trónterembe tolták, vagy a hintójához vitték. 1683-ban meghalt első felesége, és Lajos titokban feleségül vette régi szeretőjét, Françoise d'Aubigné-t, Maintenon márkinét. 1711-ben legidősebb fia, majd a következő évben legidősebb unokája halálának tragédiáját élte át. Ezért a király utódja a kis ötéves dédunoka, Anjou Lajos herceg lett, aki dédapja halála után, 1715-ben lett XV. louis francia király.

A francia királyok XIV. Lajos után rengeteg pénzt adóztattak meg a szegény néptől, hogy megpróbálják kifizetni az adósságot. Részben ez vezetett a francia forradalomhoz.

Legacy

Egy olyan világban, ahol a terület, a hatalom és a gazdagság volt a legfontosabb, XIV Lajost nagy királynak ismerték el. Franciaországot Európa uralkodó nemzetévé tette, kiterjesztette határait, és örököseinek biztonságban hagyta birtokait. Lajos az 1670-es években érte el hatalma csúcspontját, és a következő négy évtizedben megvédte az elért eredményeket az ellene egyesült Európával szemben. Ráadásul végül megvalósította álmát, hogy egy Bourbont lásson a spanyol trónon. Lajos uralkodása alatt Franciaország megszilárdította gyarmati birtokainak igazgatását és kereskedelmét is, és világhatalommá vált. Belpolitikai téren Lajos megerősítette a központi kormányzat ellenőrzését Franciaország különböző régiói felett, és területi nyereségeit egységes államba foglalta. Másrészt ellentmondásokat váltott ki, amikor a nantes-i ediktum visszavonásával és a protestantizmus elnyomásával helyreállította a katolikus vallási egységet. Sajnos Lajos számos bel- és külpolitikája nagy nehézségeket okozott az egyszerű embereknek, akik közül sokan éheztek, elmenekültek hazájukból, vagy üldöztetéstől való rettegésben éltek. Végső soron XIV. Lajos dicsőséget akart szerezni Franciaországnak és dinasztiájának, és abban a hitben halt meg, hogy ez sikerült neki.

Gyermekek Mária Terézia királynéval

1. Franciaországi Lajos, Franciaország dauphinja (1661. november 1. - 1711. április 14.) Franciaország dauphinja feleségül vette Mária Anna Viktória bajor hercegnőt, akitől gyermekei születtek. Később titokban feleségül vette Marie Émilie de Joly-t.
2. Anne Élisabeth francia király (1662. november 18. - 1662. december 30.) csecsemőkorában meghalt.
3. Marie Anne of France (1664. november 16. - 1664. december 26.) csecsemőkorában meghalt, vagy a Moret-i Fekete apáca.
4. Marie Thérèse of France (1667. január 2. - 1672. március 1.) "Madame Royale" néven ismert, de gyermekkorában meghalt.
5. Károly Fülöp francia király (1668. augusztus 5. - 1671. július 10.) Anjou hercege, csecsemőkorában meghalt.
6. Louis François francia király (1672. június 14. - 1672. november 4.) Anjou hercege, csecsemőkorában meghalt.

Madame de Montespan gyermekei

1. Louise Françoise de Bourbon (1669-1672) fiatalon halt meg.
2. Louis Auguste de Bourbon, Maine hercege (1670. március 31. - 173. május 14.) feleségül vette Louise Bénédicte de Bourbon-t, és gyermekeik születtek.
3. Louis César de Bourbon, Vexin grófja (1672. június 20. - 1683. január 10.) gyermekkorában meghalt.
4. Louise Françoise de Bourbon, Mademoiselle de Nantes (1673. június 1. - 1743. június 16.) Louis de Bourbon, Bourbon hercegéhez, Condé hercegéhez ment feleségül, és gyermekeik születtek.
5. Louise Marie Anne de Bourbon, Mademoiselle de Tours 1674. november 18. - 1681. szeptember 15.) fiatalon halt meg.
6. Françoise Marie de Bourbon, Mademoiselle de Blois (1677. május 4. - 1749. február 1.) Philippe d'Orléans, Orléans hercege, Franciaország régense felesége volt, és gyermekeik születtek.
7. Louis Alexandre de Bourbon, Toulouse grófja (1678. június 6. - 1737. december 1.) Marie Victoire de Noailles-t vette feleségül, és gyermekeik születtek.

 

 

Kapcsolódó oldalak

• A francia uralkodók listája
• Ember a vasmaszkkal