Csipkerózsika
"A Csipkerózsika (franciául: La Belle au bois dormant) egy tündérmese. Több változata is létezik, köztük Charles Perrault "Csipkerózsika az erdőben" és a Grimm testvérek "Csipkerózsika" vagy "Kis Csipkerózsika" (németül: Dornröschen) című meséje. A történet egy hercegnőről szól, aki száz évre mély álomba merül, és egy hős herceg ébreszti fel.
Perrault változata először 1695-ben jelent meg egy kézzel írott és illusztrált kéziratban, a Lúdanyó meséi (franciául: Contes de ma mère l'oye) címmel, a Piroska, a Kékszakállú, a Csizmás Kandúr és a Gyémántok és varangyok mellett. Legközelebb a Mercure galant című újságban jelent meg 1696-ban. Átdolgozta, és 1697-ben Claude Barbin Párizsban kiadta a Histoires ou contes du temps passé (magyarul: Történetek vagy mesék a múlt időkből) című, Perrault nyolc meséjét tartalmazó gyűjteményben. A regényt különböző médiumokban adaptálták, többek között James Robinson Planché pantomimjátékában, balettben és Disney-animációs filmben.
Grimmék 1812-ben adták ki a saját változatukat a Gyermek- és házi mesékben (németül: Kinder- und Haus-Märchen).
Gustave Doré illusztrációja, 1862 körül.
Verziók
Perrault meséihez hasonló mesék: "Troylus és Zelladine" a 14. századi francia Perceforest című műből, a katalán Frayre de Joy e Sor de Placer című gyűjteményből, Brynhild története a Volsungok mondájából, valamint "Nap, Hold és Talia" Giambattista Basile Pentamerone című művéből (1636). Csajkovszkij Csipkerózsika című balettje nagyjából Perrault változatán alapul; a Disney pedig 1959-ben adta ki Csipkerózsika animációs változatát - egy keverék az előbbi változatokból és főként Csajkovszkij balettjéből.
Az alvó hercegnő meséjének Grimm-féle és Perrault-féle változata között vannak kisebb különbségek. Grimmék Briar Rose-ját a herceg csókja ébreszti fel álmából, míg Perrault hercegnője akkor ébred fel, amikor a herceg egyszerűen letérdel mellé.
Maria Tatar írja: "A Grimmek "Csipkerózsikája" olyan elbeszélői integritással rendelkezik, amely vonzóbbá tette, mint [Basile és Perrault], legalábbis az Egyesült Államokban". Kifejti, hogy a Grimm-verzió elveti Basile és Perrault házasság utáni konfliktusait, amelyek egykor valószínűleg különálló elbeszélések voltak. Tatar úgy véli, Briar Rose a sztereotip passzív mesehősnő, aki egyszerűen csak arra vár, hogy jöjjön egy férfi, aki kiszabadítja őt a majdnem katatón állapotból.
Történet
A király és a királynő vágyik egy gyermekre. Egy béka a királynő fürdőjében megjósolja a gyermek születését. A királynőnek lánya születik. A király és a királynő ünnepséget rendez (Perrault változatában keresztelőt). A Perrault-féle változatban hét jó tündért hívnak meg, a Grimm-féle változatban tizenkét "bölcs nőt". Megjelenik egy másik, gonosz asszony (vagy tündér), aki megátkozza a csecsemő hercegnőt. Azt mondja, hogy a hercegnő egy napon megszúrja az ujját egy orsó orsóján, és meghal. Az egyik jó asszony enyhíti az átkot. Ahelyett, hogy meghalna, a királylány száz évig fog aludni.
A király megparancsolja, hogy égessék el az összes orsót, hogy megvédjék a lányát. Tizenöt-tizenhat éves korában azonban a hercegnő egy toronyszobában egy öregasszonyt talál, aki fon. A hercegnő megfogja az orsót, és megszúrja az ujját. Mély álomba merül. A jó tündér mindenkit elaltat a kastélyban. Tüskés erdő vagy rózsasövény keletkezik, és körülveszi a kastélyt, hogy megvédje az alvó királylányt.
Száz év telik el. Egy herceg mesés történeteket hallott a helyről, és meg akarja találni a hercegnőt. Megérkezik a kastélyba, és a toronyszobában találja az alvó hercegnőt. A Grimm-féle változatban egy csókkal ébreszti fel; Perrault hercegnője akkor ébred fel, amikor a herceg egyszerűen letérdel mellé. A herceg és a hercegnő összeházasodnak.
A Perrault-verzió tovább folytatódik. A hercegnek és a hercegnőnek két gyermeke van. A herceg háborúba megy. Felesége és gyermekei az anyjánál maradnak. Az asszony egy ogre. Meg akarja enni a vendégeit. Egy szolga megmenti őket. Az ogre dühös. Elhatározza, hogy a hercegnőt és gyermekeit egy varangyokkal és kígyókkal teli üstbe teszi. Megérkezik a herceg. Felesége és gyermekei megmenekülnek. Az ogre fejjel előre az üstbe ugrik és meghal.
A herceg felfedezi az alvó hercegnőt
Kérdések és válaszok
K: Mi a címe a mesének?
V: A mese címe "Csipkerózsika".
K: Ki írta a "Csipkerózsika" eredeti változatát?
V: Charles Perrault írta a "Csipkerózsika" eredeti változatát.
K: Mikor jelent meg először Perrault változata?
V: Perrault változatát először 1695-ben adták ki egy kézzel írt és illusztrált kéziratban, a Tales of Mother Goose (Lúdanyó meséi) címmel. Ezt követően Claude Barbin átdolgozta és 1697-ben Párizsban újra kiadta.
K: Milyen más mesék szerepeltek még a Csipkerózsika mellett a Tales of Mother Goose című mesekönyvben?
V: A "Csipkerózsika" mellett a következő mesék is szerepeltek a Tales of Mother Goose-ban: "Piroska", "Kékszakáll", "Csizmás Kandúr" és "Gyémántok és varangyok".
K: Mikor adták ki a Grimm testvérek a saját változatukat?
V: A Grimm testvérek 1812-ben adták ki a "Briar Rose" vagy "Kis Briar Rose" (németül: Dornröschen) című változatukat a Gyermek- és házi mesék (németül: Kinder- und Haus-Märchen) részeként.
K: Hogyan adaptálták a Csipkerózsikát a különböző médiumokba?
V: A Csipkerózsikát különböző médiumokban adaptálták, többek között James Robinson Planché pantomimjátékában, balettben és Disney-animációs filmben.