Csipkerózsika – Perrault és Grimm tündérmese: eredet és adaptációk

Fedezd fel Csipkerózsika eredetét, Perrault és Grimm változatait, valamint a meséből készült adaptációk történetét és hatását a kultúrára.

"A Csipkerózsika (franciául: La Belle au bois dormant) egy tündérmese. Több változata is létezik, köztük Charles Perrault "Csipkerózsika az erdőben" és a Grimm testvérek "Csipkerózsika" vagy "Kis Csipkerózsika" (németül: Dornröschen) című meséje. A történet egy hercegnőről szól, aki száz évre mély álomba merül, és egy hős herceg ébreszti fel.

Perrault változata először 1695-ben jelent meg egy kézzel írott és illusztrált kéziratban, a Lúdanyó meséi (franciául: Contes de ma mère l'oye) címmel, a Piroska, a Kékszakállú, a Csizmás Kandúr és a Gyémántok és varangyok mellett. Legközelebb a Mercure galant című újságban jelent meg 1696-ban. Átdolgozta, és 1697-ben Claude Barbin Párizsban kiadta a Histoires ou contes du temps passé (magyarul: Történetek vagy mesék a múlt időkből) című, Perrault nyolc meséjét tartalmazó gyűjteményben. A regényt különböző médiumokban adaptálták, többek között James Robinson Planché pantomimjátékában, balettben és Disney-animációs filmben.

Grimmék 1812-ben adták ki a saját változatukat a Gyermek- és házi mesékben (németül: Kinder- und Haus-Märchen).

Eredet és népmesei háttér

A Csipkerózsika mesefigurája és cselekménye régi európai népmesei motívumokra épül; a történetet nem egyetlen szerző találta ki, hanem több forrás és változat összefonódásából alakult ki. A mesét a Aarne–Thompson–Uther (= ATU) osztályozás szerint többnyire az 410. típus („Sleeping Beauty”, azaz „Alvó szép”) alá sorolják.

Korábbi párhuzamok közé sorolják a 17. századi olasz mesegyűjtemények történeteit is: például Giambattista Basile 1634-es gyűjteményében található motívumok (a Pentamerone egyes elbeszélései) hasonlóságot mutatnak a későbbi Perrault- és Grimm-változatokkal. Ezek az előzmények gyakran nyersebb és sokszor erősebb motívumokat tartalmaznak, amelyeket később a gyermekközönség számára lágyítottak vagy átírtak.

Főbb motívumok

• Átkozódás vagy jóslat: egy sértett tündér/varázsló átkozata, amely szerint a hercegnő megszúrja ujját, és mély álomba merül vagy meghal.
• Fonó/tű/spindle: a forgószélhez hasonló tárgy (orsó, tű, fonókerék) által okozott sérülés az átkozás kiváltó oka.
• Száz év (vagy hosszú idő) alvás: a kastélyt és környékét tövisek, bozótok veszik körül, elzárva a külvilágtól.
• Megváltó herceg: aki a kastélyt megtalálja és a hercegnőt felébreszti (a népszerű változatokban csókkal).
• Kiegészítő epizódok: Perrault meséjében például a felébredés után van további cselekmény (az ogressz anya-in-law motívuma), amelyet a későbbi, elsősorban népmesés változatok gyakran kihagynak.

Perrault és Grimm: főbb különbségek

Charles Perrault (Charles Perrault) műveiben a mesék gyakran udvariasságot és erkölcsi tanulságokat hordoznak; Perrault La Belle au bois dormant változata 1697-ből tartalmaz egy hosszabb, udvari környezetbe illesztett történetet, és a mesét kiegészíti egy morális, befejező résszel (például az ogressz anya-in-law motívumával), amely a házasság és a társadalmi szerepek kérdését is érinti. Perrault változata irodalmi keretbe helyezi a történetet, és a korabeli ízlésnek megfelelően „finomítja” a népi elemeket.

Jakob és Wilhelm Grimm (a Grimm testvérek) 1812-es gyűjteményében található Dornröschen változat ezzel szemben rövidebb, egyszerűbb és népmesés jellegűbb; a hangsúly inkább a cselekményen és a mágikus elemeken van, és hiányzik a Perrault-féle hosszabb, erkölcsi befejezés. A Grimm-mese így közelebb áll a szájhagyományból származó verziók rövidebb, tömörebb formáihoz.

Értelmezések és kritikák

A mesét sokféleképpen értelmezték: pszichológiai, feminista és kulturális olvasatok is léteznek. Egyes értelmezések a mély alvást a lány társadalmi „passzívvá válásának” metaforájaként olvassák, mások a felnőtté válás, a szüzesség és házasság rítusának jelképeként értelmezik. Modern feminista kritikák gyakran élesen bírálják a passzív női szerepet, és számos kortárs adaptáció átdolgozza a hercegnő szerepét aktívabb, cselekvőképesebb figurává.

Főbb adaptációk és utóélet

• James Robinson Planché pantomimját említettük már az eredeti szövegben; a 19. századi színpadi adaptációk jelentős szerepet játszottak a történet népszerűsítésében.
• A balettben említett leghíresebb alkotás P. I. Csajkovszkij Alvó királykisasszony (The Sleeping Beauty) című balettje, amelyet 1890-ben mutattak be és Marius Petipa koreografálta; ez a változat a klasszikus balettrepertoár egyik alappillére.
• A Disney-animációs film (1959) a mese legismertebb, családok számára készített változata, amelyből a gonosz tündér alakja is erősen beépült a populáris képzetekbe (a későbbi képregények és filmek, például a modern újraértelmezések, gyakran erre a figurára építenek).
• 20–21. századi adaptációk között számos irodalmi, filmes és színpadi újraírás található: vannak, amelyek a gonoszfigurát (pl. Maleficent) új szemszögből mutatják be, és olyan művek is, amelyek a hercegnő cselekvési szabadságát és belső világát helyezik előtérbe.

Összegzés

A Csipkerózsika egyike azoknak a meséknek, amelyek irodalmi és népi hagyománnyal egyaránt rendelkeznek, és amelyek a századok során többször átíródtak, újraértelmeződtek és különböző művészeti formákban új életre keltek. Perrault és a Grimm testvérek változatai különböző hangsúlyokat tettek a történetre: Perrault udvarias, erkölcsi hangvételű, kiegészítő epizódokkal, míg a Grimm-testvérek tömörebb, népmesés formát közvetítenek. A történet motívumai (átok, orsó, hosszú alvás, megváltó herceg) az európai kultúrkör számos művészeti feldolgozásában felbukkannak, és napjainkig inspirálják a helyzetet újrarajzoló alkotókat.

Történet

A király és a királynő vágyik egy gyermekre. Egy béka a királynő fürdőjében megjósolja a gyermek születését. A királynőnek lánya születik. A király és a királynő ünnepséget rendez (Perrault változatában keresztelőt). A Perrault-féle változatban hét jó tündért hívnak meg, a Grimm-féle változatban tizenkét "bölcs nőt". Megjelenik egy másik, gonosz asszony (vagy tündér), aki megátkozza a csecsemő hercegnőt. Azt mondja, hogy a hercegnő egy napon megszúrja az ujját egy orsó orsóján, és meghal. Az egyik jó asszony enyhíti az átkot. Ahelyett, hogy meghalna, a királylány száz évig fog aludni.

A király megparancsolja, hogy égessék el az összes orsót, hogy megvédjék a lányát. Tizenöt-tizenhat éves korában azonban a hercegnő egy toronyszobában egy öregasszonyt talál, aki fon. A hercegnő megfogja az orsót, és megszúrja az ujját. Mély álomba merül. A jó tündér mindenkit elaltat a kastélyban. Tüskés erdő vagy rózsasövény keletkezik, és körülveszi a kastélyt, hogy megvédje az alvó királylányt.

Száz év telik el. Egy herceg mesés történeteket hallott a helyről, és meg akarja találni a hercegnőt. Megérkezik a kastélyba, és a toronyszobában találja az alvó hercegnőt. A Grimm-féle változatban egy csókkal ébreszti fel; Perrault hercegnője akkor ébred fel, amikor a herceg egyszerűen letérdel mellé. A herceg és a hercegnő összeházasodnak.

A Perrault-verzió tovább folytatódik. A hercegnek és a hercegnőnek két gyermeke van. A herceg háborúba megy. Felesége és gyermekei az anyjánál maradnak. Az asszony egy ogre. Meg akarja enni a vendégeit. Egy szolga megmenti őket. Az ogre dühös. Elhatározza, hogy a hercegnőt és gyermekeit egy varangyokkal és kígyókkal teli üstbe teszi. Megérkezik a herceg. Felesége és gyermekei megmenekülnek. Az ogre fejjel előre az üstbe ugrik és meghal.

A herceg felfedezi az alvó hercegnőt

Kérdések és válaszok

K: Mi a címe a mesének?

K: Ki írta a "Csipkerózsika" eredeti változatát?

K: Mikor jelent meg először Perrault változata?

K: Milyen más mesék szerepeltek még a Csipkerózsika mellett a Tales of Mother Goose című mesekönyvben?

K: Mikor adták ki a Grimm testvérek a saját változatukat?

K: Hogyan adaptálták a Csipkerózsikát a különböző médiumokba?

Keresés betűvel