Dzsainizmus
A dzsainizmus egy eredetileg Indiából származó vallás, amely azt tanítja, hogy "az univerzumban minden esemény önmaga által okozott, véletlenszerű, rögzített, és független a korábbi eseményektől, külső okoktól vagy istentől": A dzsain filozófia India legrégebbi filozófiája, amely teljesen megkülönbözteti a testet (anyagot) a lélektől (tudattól). Azt tanítja, hogy a világegyetem örökkévaló, és hogy minden élőlénynek van lelke, amely képes mindentudóvá válni(minden véletlenszerű esemény megfigyelője). Azt a lelket, amely győzött belső ellenségei, mint a ragaszkodás, kapzsiság, büszkeség stb. felett, jinának nevezik, ami győztest vagy győztest jelent(a tudatlanság felett). A dzsainizmus szent könyve a Pravachansara.
A dzsainizmus zászlaja
Főbb pontok
- Minden élőlénynek lelke van.
- Minden lélek potenciálisan isteni, a végtelen tudás, érzékelés, hatalom és boldogság veleszületett tulajdonságaival (amit a karmák elfednek).
- Az univerzum önszabályozó, minden eseményt önmaga idéz elő, és minden léleknek megvan a lehetősége arra, hogy saját erőfeszítései révén elérje az isteni tudatosságot (sziddha).
- Nincs legfelsőbb isteni teremtő, tulajdonos, megőrző vagy pusztító.
- Ezért a dzsainisták minden élőlényre úgy gondolnak, mint önmagukra, senkinek sem ártanak, és minden élőlényhez kedvesek.
- Minden lélek égi, emberi, emberalatti vagy pokoli lényként születik a saját karmáinak megfelelően.
- Minden lélek a saját életének az építésze, itt vagy a túlvilágon.
- Amikor a lélek megszabadul a karmáktól, szabaddá válik, és eléri az isteni tudatosságot, megtapasztalva a végtelen tudást, érzékelést, erőt és boldogságot.
- A helyes nézet, a helyes tudás és a helyes magatartás (a dzsainizmus hármas ékkövei) adják az ehhez a felismeréshez vezető utat.
- A Navakar Mantra a dzsainizmus alapvető imája, és a nap bármely szakában elmondható. E mantra recitálásával imádkozva a bhakta tisztelettel hajol meg a még emberi formában lévő felszabadult lelkek (Arihantas), a teljesen felszabadult lelkek (Siddhák), a lelki vezetők (Acharyák), a tanítók (Upadyayák) és az összes szerzetes előtt. Tisztelgésükkel a dzsainák inspirációt kapnak tőlük, hogy kövessék az ő útjukat, hogy elérjék az igazi boldogságot és a lelküket megkötő karmáktól való teljes szabadságot. Ebben a fő imában a dzsainák nem kérnek semmilyen szívességet vagy anyagi juttatást. Ez a mantra a spirituálisan fejlettebb lények iránti mély tisztelet egyszerű gesztusaként szolgál. A mantra a végső célra, a nirvánára vagy mokshára is emlékezteti a követőket.
- A dzsainizmus hangsúlyozza az érzékek - beleértve az elmét is - ellenőrzésének fontosságát, mivel ezek messzire sodorhatják az embert a lélek valódi természetétől.
- Korlátozd a birtoklást, és élj tiszta életet, amely hasznos önmagad és mások számára. Egy tárgy birtoklása önmagában még nem birtoklás; a tárgyhoz való ragaszkodás azonban igen. A nem-birtoklás a szükségletek és vágyak kiegyensúlyozása, miközben távol maradunk a birtoklásunktól.
- Élvezzétek a szentek és a jobb képességűek társaságát, legyetek irgalmasak a szenvedő lelkekkel, és tűrjétek el a perverz hajlamúakat.
- Fontos, hogy az emberi életet ne pazaroljuk el gonosz módon. Inkább törekedjünk arra, hogy feljebb lépjünk a spirituális fejlődés létráján.
- A dzsainizmus célja a lélek felszabadítása a megvilágosulatlan gondolatok, beszéd és cselekvés negatív hatása alól. Ezt a célt a karmikus akadályok felszámolásával, a dzsainizmus hármas ékköveit követve érhetjük el.
- A dzsainák főként olyan dzsinák, arihanták és tirthankárok bálványait imádják, akik legyőzték a belső szenvedélyeket és elérték az isteni tudatosságot. A dzsainizmus elismeri a hatalmas égi lelkek (jaksa és jakszin) létezését, akik vigyáznak a Thirthankararok jólétére. Általában párban találhatók a dzsainák bálványai körül, mint férfi (yaksha) és női (yakshini) őrző istenségek. Bár természetfeletti erővel rendelkeznek, ők is a születések és halálok ciklusain vándorolnak keresztül, akárcsak a legtöbb más lélek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a dzsainizmus?
V: A dzsainizmus egy eredetileg Indiából származó vallás, amely azt tanítja, hogy az univerzumban minden esemény önmaga által okozott, véletlenszerű, rögzített és független a korábbi eseményektől, külső okoktól vagy istentől.
K: Mit állít a dzsainista filozófia?
V: A dzsain filozófia India legrégebbi filozófiája, amely teljesen megkülönbözteti a testet (anyagot) a lélektől (tudatosság). Azt tanítja, hogy a világegyetem örökkévaló, és minden élőlénynek van lelke, amely képes mindentudóvá (minden véletlen esemény megfigyelőjévé) válni.
K: Mi az a dzsina?
V: Azt a lelket, amely győzött belső ellenségei, például a ragaszkodás, a kapzsiság, a büszkeség stb. felett, jinának nevezik, ami győztest vagy győztest jelent (a tudatlanság felett).
K: Mi az a Pravachansara?
V: A dzsainizmus szent könyve a Pravachansara.
K: A dzsainizmus szerint létezik örök világegyetem?
V: Igen, a dzsainizmus szerint a világegyetem örökkévaló.
K: Ebben a vallásban minden élőlénynek van lelke?
V: Igen, e vallás szerint minden élőlénynek van lelke.
K: Hisz ez a vallás külső okokban vagy istenekben?
V: Nem, ez a vallás nem hisz külső okokban vagy istenekben, mivel azt állítja, hogy minden esemény önmaga által okozott és véletlenszerű.