A francia uralkodók listája
A Frank Királyság 486-os kezdetétől 1870-ig uralkodott. Történelmének nagy részében Franciaországot királyok irányították. Négy Karoling uralkodó egyben római császár is volt, a Bonapartok pedig a franciák császárai voltak.
Ez a szócikk felsorolja az összes uralkodót, aki a "frank király", "francia király", "francia király" vagy "francia császár" címet viselte.
A "frankok királya" cím II. Fülöp uralkodásáig volt használatban. Az 1791-es francia alkotmány rövid ideje alatt (1791-1792) és az 1830-as júliusi forradalom után a "Franciaország (és Navarra) királya" helyett a "franciák királya" stílust használták.
A Francia Királyság mellett két francia birodalom is létezett. Az első francia birodalom 1804-1815 között létezett. I. Napóleon alapította és irányította. 1852-1870 között létezett a Második Francia Császárság. Ezt az unokaöccse, III. Napóleon alapította és kormányozta.
Meroving dinasztia (428-751)
Franciaország neve a frankok néven ismert germán törzsről származik. A meroving királyok törzsfőnökként kezdték. A legrégebbi ismert uralkodó Chlodio volt. I. Klodvig volt az első közülük, aki valódi királyi rangra emelkedett. Halála után királyságát fiai között Soissons (Neustria), Párizs, Orléans (Burgundia) és Metz (Austrasia) osztották fel. Több meroving uralkodó újra egyesítette a frank királyságokat, és felvette a "frankok királya" címet. Haláluk után azonban a frank szokás szerint a királyságot gyakran ismét felosztották fiaik között.
Portré | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
| Chlodio a hosszúszőrű | 428 | 445/448 | - Theudemeres fia | A száli frankok királya |
| Merovech | 445/448 | 457 | - Chlodio fia | A száli frankok királya |
| Childeric I | 457 | 481/482 | - Merovech fia | A száli frankok királya |
| Clovis I | 481/482 | 511 | - I. Childeric fia | A frankok királya |
| Childebert I | 511 | december 23. 558 | - I. Klodvig fia | Párizs királya |
| I. Chlothar az Öreg | december 23. 558 | 561. november 29. | - I. Klodvig fia | A frankok királya |
| Charibert I | 561. november 29. | 567 | - I. Chlothar fia | Párizs királya |
| Chilperic I | 567 | 584 | - I. Chlothar fia | Párizs királya |
| Nagy II. Chlothar, az ifjú | 584 | 629. október 18. | - I. Chilperic fia | Neustria királya |
| Dagobert I. | 629. október 18. | január 19. 639 | - Chlothar II fia | A frankok királya |
| II. Klodvig a lusta | január 19. 639 | október 31. 657 | - I. Dagobert fia | Neustria és Burgundia királya |
| Chlothar III | október 31. 657 | 673 | - II. Klodvig fia | Neustria és Burgundia királya |
| Childeric II | 673 | 675 | - II. Chlodvig fia | A frankok királya |
| Theuderic III | 675 | 691 | - II. Klodvig fia | Neustria királya |
| Clovis IV | 691 | 695 | - III. Theuderic fia | A frankok királya |
| III. Childebert az Igazságos | 695 | április 23. 711. | - III. Theuderic fia | A frankok királya |
| Dagobert III | április 23. 711. | 715 | - III. Childebert fia | A frankok királya |
| Chilperic II | 715 | 721. február 13. | - ValószÃnűleg II. Childeric fia | Neustria és Burgundia királya |
Az utolsó meroving királyok, a lusta királyok (rois fainéants) néven ismertek, nem rendelkeztek valódi politikai hatalommal. Helyette a palota polgármestere kormányzott. Amikor IV. Theuderic 737-ben meghalt, Charles Martel palotapolgármester megüresítette a trónt, és egészen saját 741-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. Fiai, Pepin és Carloman rövid időre visszahozták a Meroving-dinasztiát, amikor 743-ban III. Childericet emelték a trónra. Pepin 751-ben letaszította Childerichet, és elfoglalta a trónt.
Portré | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
| Childeric III | 743 | november 751 | - II. Chilperic vagy IV. Theuderic fia | A frankok királya |
Karoling dinasztia (751-987)
A 147 éves Karoling-dinasztia tizenkét királya közül három - Odo, testvére, I. Róbert és Róbert veje, Raoul/Rudolf - nem a Karoling-dinasztiából, hanem a rivális Robertiánus dinasztiából származott. A Robertiánus dinasztia a Capetianus dinasztia lett, amikor Hugh Capet 987-ben elfoglalta a trónt.
Portré | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
| Ifjabb Pepin | 752 | szeptember 24. 768 | - Charles Martel fia | A frankok királya |
| szeptember 24. 768 | december 4. 771 | - Rövid Pepin fia | A frankok királya | |
| Nagy Károly (I. Károly) | szeptember 24. 768 | 814. január 28. | - Rövid Pepin fia | A frankok királya |
| I. Lajos a jámbor, a debonaire | 814. január 28. | június 20. 840 | - Nagy Károly fia | A frankok királya |
| II. kopasz Károly | június 20. 840 | 877. október 6. | - I. Lajos fia | A frankok királya |
| II. Lajos a dadogós | 877. október 6. | április 10. 879. | - II. Károly fia | A frankok királya |
| III. Lajos | április 10. 879. | augusztus 5. 882 | - II. Lajos fia | A frankok királya |
| II. Carloman | augusztus 5. 882 | december 6. 884 | - II. Lajos fia | A frankok királya |
| Kövér Károly | május 20. 885 | január 13 888 | - Német Lajos fia | A frankok királya |
| Odo of Paris | február 29 888 | január 1. 898 | - ErÅ‘s Róbert fia (Robertians) | A frankok királya |
| III. Károly az Egyszerű | január 28. 893 | június 30. 922 | - II. Lajos posztumusz fia | A frankok királya |
Robert I | június 30. 922 | 923. június 15. | - Erős Róbert fia (Robertians) | A frankok királya | |
| Rudolf | 923. július 13. | 936. január 14. | - Richárd, burgundiai herceg (Bosonidák) fia | A frankok királya |
| IV. Lajos a tengerentúlról | június 19. 936 | 954. szeptember 10. | - III. Károly fia | A frankok királya |
| Lothair | 954. november 12. | március 2 986. | - IV. Lajos fia | A frankok királya |
| V. Lajos a lusta | június 8. 986. | május 22. 987 | - Lothair fia | A frankok királya |
Capetian dinasztia (987-1792)
A Capet-dinasztia, Hugh Capet férfiági leszármazottai 987-től 1792-ig, majd 1814-től 1848-ig uralkodtak Franciaországban. A dinasztia 1328 után uralkodó ágait általában Valois-nak és Bourbon-nak nevezik.
Közvetlen kapetiek (987-1328)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
| Hugh Capet | 987. július 3. | október 24. 996. | - I. RГіbert unokГЎja V. Lajos első unokatestvére egy másik ágon keresztül. | A frankok királya | |
style="text-align:center;" | style="text-align:center;"| | II. jámbor, bölcs Róbert | október 24. 996. | 1031. július 20. | - Hugh Capet fia | A frankok királya |
| I. Henrik | 1031. július 20. | 1060. augusztus 4. | - II. RГіbert fia | A frankok királya | |
| I. Fülöp | 1060. augusztus 4. | 1108. július 29. | - I. Henrik fia | A frankok királya | |
| VI. Kövér Lajos | 1108. július 29. | 1137. augusztus 1. | - I. FГјlГ¶p fia | A frankok királya | |
|
| Ifjú VII. Lajos | 1137. augusztus 1. | 1180. szeptember 18. | - VI. Lajos fia | A frankok királya |
|
| II. Fülöp Ágoston | 1180. szeptember 18. | 1223. július 14. | - VII. Lajos fia | A frankok királya |
|
| VIII. Lajos az oroszlán | 1223. július 14. | 1226. november 8. | - II. FГјlГ¶p ГЃgoston fia | Franciaország királya |
|
| IX. Szent Lajos | 1226. november 8. | 1270. augusztus 25. | - VIII. Lajos fia | Franciaország királya |
|
| III. merész Fülöp | 1270. augusztus 25. | 1285. október 5. | - IX. Lajos fia | Franciaország királya |
| IV. Fülöp a Szép | 1285. október 5. | 1314. november 29. | - III. FГјlГ¶p fia | Franciaország és Navarra királya | |
|
| X. Lajos, a Quarreller | 1314. november 29. | 1316. június 5. | - IV. FГјlГ¶p fia | Franciaország és Navarra királya |
|
| I. János a posztumusz | 1316. november 15. | 1316. november 20. | - X. Lajos fia | Franciaország és Navarra királya |
|
| V. Fülöp a magas | 20 november 1316 | 1322. január 3. | - IV. FГјlГ¶p fia | Franciaország és Navarra királya |
|
| IV. Károly a Szép | 1322. január 3. | 1328. február 1. | - IV. FГјlГ¶p fia | Franciaország és Navarra királya |
A fentiekben nem szerepel Hugh Magnus, II. Róbert legidősebb fia, és Fülöp francia király, VI. Mindketten apjukkal együtt voltak társ-királyok, de előttük haltak meg. Mivel sem Hugh, sem Fülöp nem volt egyedüli vagy rangidős király a saját életükben, általában nem szerepelnek Franciaország királyaiként.
Valois-ház (1328-1589)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| VI. valois-i Fülöp, a szerencsés | 1328. április 1. | 1350. augusztus 22. | - Valois Károly fia, aki III. FГјlГ¶p fia volt. | Franciaország királya |
|
| II. János a jó | 1350. augusztus 22. | 1364. április 8. | - VI. FГјlГ¶p fia | Franciaország királya |
|
| V. Bölcs Károly | 1364. április 8. | 1380. szeptember 16. | - JГЎnos fia II. | Franciaország királya |
|
| VI. Károly, a szeretett, az őrült | 1380. szeptember 16. | 1422. október 21. | - V. KГЎroly fia | Franciaország királya |
|
| VII. Károly a győztes, a jól szolgált | 1422. október 21. | 1461. július 22. | - VI. KГЎroly fia | Franciaország királya |
|
| XI. Lajos, az óvatos, az egyetemes pók | 1461. július 22. | 1483. augusztus 30. | - VII. KГЎroly fia | Franciaország királya |
|
| VIII. Károly a nyájas | 1483. augusztus 30. | 1498. április 7. | - XI. Lajos fia | Franciaország királya |
Valois-Orléans ág (1498-1515)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| XII. Lajos a nép atyja | 1498. április 7. | 1515. január 1. | - V. KГЎroly dГ©dunokГЎja | Franciaország királya |
Valois-Angoulême-i ág (1515-1589)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| I. Ferenc, a levelek atyja és helyreállítója | 1515. január 1. | 1547. március 31. | - V. KГЎroly dГ©dunokГЎja | Franciaország királya |
|
| II. Henrik | 1547. március 31. | 1559. július 10. | - I. Ferenc fia | Franciaország királya |
|
| II. Ferenc | 1559. július 10. | 1560. december 5. | - II. Henrik fia
| Franciaország királya |
|
| IX. Károly | 1560. december 5. | 1574. május 30. | - II. Henrik fia | Franciaország királya |
|
| III. Henrik | 1574. május 30. | 1589. augusztus 2. | - II. Henrik fia | Franciaország királya |
Bourbon-ház (1589-1792)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| IV. Henrik, jó Henrik király, a zöld vitéz | 1589. augusztus 2. | 1610. május 14. | - IX. Lajos tizedik generГЎciГіs leszГЎrmazottja fГ©rfiГЎgon | Franciaország és Navarra királya |
|
| XIII. Lajos az Igazságos | 1610. május 14. | 1643. május 14. | - IV. Henrik fia | Franciaország és Navarra királya |
|
| XIV. Nagy Lajos, a Napkirály | 1643. május 14. | 1715. szeptember 1. | - XIII. Lajos fia | Franciaország és Navarra királya |
|
| XV. Lajos a szeretett | 1715. szeptember 1. | 1774. május 10. | - XIV. Lajos dГ©dunokГЎja | Franciaország és Navarra királya |
| XVI. Lajos a francia szabadság helyreállítója | 1774. május 10. | 1792. szeptember 21. | - XV. Lajos unokГЎja | Franciaország és Navarra királya |
1793. január 21-től 1795. június 8-ig XVI. Lajos fia, Lajos-Károly Lajos volt Franciaország királya, XVII. A valóságban ez idő alatt a templomban raboskodott. Hatalmát a köztársaság vezetői gyakorolták. XVII. Lajos halálakor nagybátyja, Lajos-Staniszló követelte magának a trónt, mint XVIII. Lajos. Csak 1814-ben volt de facto Franciaország királya.
Első Köztársaság (1792-1804)
Az Első Francia Köztársaság 1792-től 1804-ig tartott, amikor az első konzul, Bonaparte Napóleon, a franciák császárává nyilvánította magát.
Bonaparte-ház, Első Birodalom (1804-1814)
Portré | A címer | Név | Emperor From | Császár Amíg | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| I. Napóleon | 1804. május 18. | 1814. április 11. | - | A franciák császára |
Bourbon-ház, Bourbon restauráció (1814-1815)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| 1814. április 11. | 1815. március 20. | - XVI. Lajos öccse/ XVII. Lajos nagybátyja | Franciaország és Navarra királya |
Bonaparte-ház, Első Birodalom (Száz nap, 1815)
Portré | A címer | Név | Emperor From | Császár Amíg | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| I. Napóleon | 1815. március 20. | 1815. június 22. | - | A franciák császára |
|
| II. Napóleon | 1815. június 22. | 1815. július 7. | I. Napóleon fia | A franciák császára |
Bourbon-ház (1815-1830)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| 1815. július 7. | 1824. szeptember 16. | - XVI. Lajos Г¶ccse/ XVII. Lajos nagybГЎtyja | Franciaország és Navarra királya | |
|
| Charles X | 1824. szeptember 16. | 1830. augusztus 2. | - XVIII. Lajos öccse | Franciaország és Navarra királya |
X. Károly idősebbik fiáról, Louis-Antoine dauphinről néha azt mondják, hogy jogilag Franciaország királya volt, mint Louis XIX. X. Károly hivatalos lemondó aláírása és a dauphin saját aláírása közötti 20 percben.
Henri d'Artois, X. Károly unokája, a monarchisták szerint 1830. augusztus 2. és 1830. augusztus 9. között V. Henrik néven volt Franciaország királya. Őt a francia állam soha nem ismerte el. Általában nem szerepel a hivatalos francia uralkodók listáin.
Volt egy rövid időszak (1815. március 20. és 1815. július 8. között), a Száz Nap, amelyben XVIII. Lajos valamivel korábban volt király, de I. Napóleon Elbáról való visszatérése miatt elmenekült.
Orléans-i Ház, Júliusi Monarchia (1830-1848)
Portré | A címer | Név | King From | King Until | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| Louis Phillippe (a Polgár Király) | 1830. augusztus 9. | 1848. február 24. | - XIII. Lajos hatodik generációs leszármazottja férfiágon | A franciák királya |
Második Köztársaság (1848-1852)
A Második Francia Köztársaság 1848-tól 1852-ig tartott, amikor elnökét, Louis-Napoléon Bonapartét a franciák császárává nyilvánították.
Bonaparte-ház, Második Birodalom (1852-1870)
Portré | A címer | Név | Emperor From | Császár Amíg | Kapcsolat a jogelőd(ök)kel | Cím |
|
| III. Napóleon | 1852. december 2. | 1870. szeptember 4. | - I. Napóleon unokaöccse | A franciák császára |
Államfők 187 után1
A francia államfők kronológiája a francia elnökökkel folytatódik. Az V. Köztársaság idején rövid ideig volt a francia államfő (1940-1944), a Francia Köztársaság Ideiglenes Kormányának elnöke (1944-1946) és a francia szenátus elnöke (1969 és 1974).
Kérdések és válaszok
K: Ki uralkodott Franciaországban 486-tól 1870-ig?
V: Ebben az időszakban Franciaországot királyok uralták. Négy Karoling uralkodó egyben római császár is volt, a Bonapartok pedig a franciák császárai voltak.
K: Milyen címet viseltek ezek az uralkodók?
V: Ezek az uralkodók a "frank király", "Franciaország királya", "a franciák királya" vagy "a franciák császára" címet viselték.
K: Mikor használták a "frankok királya" címet?
V: A "Frankok királya" cím II. Fülöp uralkodásáig volt használatban.
K: Milyen stílust használtak 1791-1792-ben és 1830 után?
V: 1791-1792-ben és 1830 után a "Franciák királya" stílust használták a "Franciaország (és Navarra) királya" helyett.
K: Hány francia birodalom létezett ebben az időszakban?
V: Két francia birodalom létezett ebben az időszakban.
K: Ki alapította és kormányozta az egyes birodalmakat?
V: Az Első Francia Birodalmat (1804-1815) I. Napóleon alapította és kormányozta, míg a Második Francia Birodalmat (1852-1870) unokaöccse, III. Napóleon alapította és kormányozta.