Ez azoknak a folyóknak a listája, amelyek legalább részben Franciaországban találhatók. A folyókat az alapján csoportosítjuk, hogy végül melyik tengerbe vagy óceánba torkollnak.
Franciául a folyókat fleuves-nek nevezik, ha közvetlenül tengerbe, óceánba, tóba vagy sivatagba ömlenek. Azokat, amelyek egy másik folyóba torkollnak, rivières-nek hívják. A fleuves neveit vastag betűvel jelöljük.
A folyók listája
Északi-tenger
- Escaut (Schelde) – Belgiumon és Hollandián át jut az Északi-tengerbe, Franciaországban kisebb szakaszai és mellékfolyói is vannak.
- Meuse (Maas) – Franciaország északi és keleti részén ered, majd Belgiumon és Hollandián keresztül az Északi-tenger felé halad.
- Rhin (Rajna) – bár csak érinti Franciaországot, fontos határfolyó az ország keleti peremén.
A csatorna
- Seine – az egyik legismertebb francia folyó; Párizst is átszeli, és a La Manche-ba torkollik.
- Somme – Észak-Franciaország meghatározó folyója, széles völgye és mocsaras torkolata ismert.
- Canche – rövidebb parti folyó, amely a Csatornába ömlik.
- Authie – Somme és Pas-de-Calais térségében folyik, torkolata a La Manche felé nyílik.
- Rance – Bretagne keleti részének fontos folyója, torkolata a Csatornába vezet.
- Orne – Normandia egyik jelentős folyója, a Csatorna partján éri el a tengert.
Atlanti-óceán
- Loire – Franciaország leghosszabb folyója; a középső és nyugati országrészen át halad, majd az Atlanti-óceánba torkollik.
- Garonne – a dél-nyugati térség fő folyója, Bordeaux térségében jelentős, a Gironde tölcsértorkolat részeként éri el az óceánt.
- Dordogne – a Garonnéval együtt alkotja a Gironde-rendszert; fontos borvidékeken halad keresztül.
- Charente – nyugat-franciaországi folyó, amely a Rochefort és La Rochelle közötti térségben ömlik a tengerbe.
- Adour – a Pireneusok vidékéről érkezik, és Bayonne közelében jut az Atlanti-óceánba.
- Vilaine – Bretagne egyik fontos folyója, torkolata az Atlanti-óceánhoz kapcsolódik.
- Gaves – a Pireneusokból érkező hegyi folyók csoportja; többjük az Adour vízrendszeréhez tartozik.
- Seudre – kisebb part menti folyó, mely a nyugati partvidék lagúnás, torkolatos részén éri el az óceánt.
Földközi-tenger
Kontinentális Franciaországban
- Rhône – az Alpokból érkező nagy folyó, Franciaország egyik legfontosabb vízfolyása; a Földközi-tengerbe ömlik.
- Hérault – a dél-franciaországi mediterrán térség jellemző folyója.
- Aude – a Pireneusok és a Languedoc vidéke között folyik, majd a Földközi-tenger felé tart.
- Têt – rövidebb mediterrán folyó, Perpignan térségében jelentős.
- Tech – a keleti Pireneusokból ered, és a tengerparti síkságon keresztül éri el a Földközi-tenger medencéjét.
- Var – bár neve ellenére nem a Var megye teljes hosszában folyik, a francia mediterrán partvidék egyik ismert folyója.
Korzikán
- Golo – Korzika leghosszabb folyója, az északi részen éri el a tengert.
- Taravo – a sziget délnyugati részének fontos folyója.
- Gravona – Ajaccio térségében meghatározó vízfolyás.
- Fium'Orbu – a keleti partvidék jelentős folyója.
- Prunelli – kisebb, de fontos korzikai folyó, vízgazdálkodási szerepe is jelentős.
Pó-medence (Adriai-tenger)
- Durance – a délkelet-franciaországi Alpokból ered, és a Rhône vízrendszerének egyik legfontosabb mellékfolyója.
- Isère – az Alpok egyik nagy folyója, szintén a Rhône-ba torkollik, és jelentős vízhozamot szállít.
- Drôme – a Rhône mellékfolyója, a délkeleti térségben folyik.
- Ubaye – hegyvidéki folyó, a Durance egyik fontos mellékága.
- Verdon – mély szurdokairól ismert folyó, a Durance vízrendszeréhez tartozik.
- Var – a délkeleti Alpok előterének fontos vízfolyása; bár nem a Pó-medencébe ömlik, a határvidéki hidrológiai viszonyok miatt gyakran e térség kapcsán említik.
Fontos tudnivalók a francia folyókról
- Franciaország vízhálózata sűrű, ezért a folyók fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az energiatermelésben.
- A nagy folyók – például a Seine, Loire, Rhône és Garonne – történelmileg is meghatározták a városok fejlődését.
- Sok francia folyó nemcsak az országon belül fontos, hanem nemzetközi vízrendszerhez is tartozik, például a Rajna, a Maas vagy a Rhône.
- A mediterrán és alpesi területeken a folyók vízjárása erősen évszakos lehet, míg az óceáni éghajlat alatt futó folyók általában egyenletesebb vízhozamúak.
Referenciák
A francia folyók csoportosítása a torkolatuk szerint segít megérteni az ország természetföldrajzát, vízgyűjtőit és a történelmi közlekedési útvonalakat is.