Francia Guyana

Név

A Guayana egy indián nyelvből (arawak) származik, ami azt jelenti, hogy "sok víz földje". A francián kívüli legtöbb nyelvben a "francia" szó hozzáadása a gyarmati időkből származik, amikor a régióban öt volt; ezek nyugatról keletre:

1. Spanyol Guyana (ma Guayana régió Venezuelában)
2. Brit Guyana (ma Guyana)
3. Holland Guyana, (ma Suriname)
4. Francia Guyana (ma Guyana)
5. Portugál Guyana (ma Amapá Brazíliában).

Francia Guyana és a tőle északra és nyugatra fekvő két nagyobb ország, Guyana és Suriname még mindig gyakran együttesen Guyanáknak nevezik, és a Guyanai-pajzsot alkotják.

Földrajz

Francia Guyana két országgal határos: Surinam nyugaton, valamint Brazília keleten és délen. Északon az Atlanti-óceán húzódik. Két fő földrajzi régiót különböztet meg: egy tengerparti sávot, ahol a lakosság többsége él, és egy sűrű esőerdőt, amely fokozatosan emelkedik a Tumuc-Humac-hegység szerény csúcsaihoz a brazil határ mentén.

A megye legmagasabb pontja a Bellevue de l'Inini (3°35′N 53°31′W / 3.583°N 53.517°W / 3.583; -53.517 (Bellevue de l'Inini)) Maripasoula községben; 851 m magas. További hegyek a Mont Machalou (782 m [2 566 ft]), a Pic Coudreau (711 m [2 333 ft]) és a Mont St Marcel (635 m [2 083 ft]).

A partok előtt számos kisebb sziget található, a három Îles du Salut, köztük az Ördög-sziget, valamint a partok mentén Brazília felé elszigetelt Îles du Connétable.

A megye északi részén található Petit-Saut gát egy mesterséges tavat képez, és vízenergiát biztosít. Francia Guyana számos folyó található.

Ez az a francia megye, ahol több erdő található, a megye 98%-át egyenlítői erdő borítja.

2007-től^{[frissítés]} a megye legdélebbi részén található amazóniai esőerdő a Guyanai Amazonas Park, Franciaország tíz nemzeti parkjának egyike. A park területe mintegy 33 900 négyzetkilométert tesz ki Camopi, Maripasoula, Papaïchton, Saint-Élie és Saül községek területén.

Éghajlat

A 9 m tengerszint feletti magasságban fekvő Cayenne éghajlata a Köppen-féle éghajlati besorolás szerint az Af altípusba (trópusi esőerdei éghajlat, más néven egyenlítői éghajlat) tartozik.

Cayenne városában az évi átlagos hőmérséklet 26,7 °C/80,1 °F. A legmelegebb hónap átlagosan a szeptember 27,2 °C (81,0 °F) átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan január, 26,1 °C (79,0 °F) átlaghőmérséklettel.

Cayenne-ben az átlagos éves csapadékmennyiség 3 205,5 mm (126,2 in). Az átlagosan legtöbb csapadékkal járó hónap május, 513,1 mm csapadékkal. A legkevesebb csapadékkal átlagosan a szeptember hónap rendelkezik, átlagosan 43,2 mm (1,7 in) csapadékkal. A csapadékos napok száma átlagosan 201,0, a legtöbb csapadék májusban hullott, 27,0 nap, a legkevesebb csapadék pedig szeptemberben, 5,0 nap.

Francia Guyana földrajzi térképe

Adminisztráció

Francia Guyana megyét a Cayenne-i székhelyű Collectivité territorial de la Guyane irányítja.

Adminisztratív részlegek

Francia Guyana 2 arrondissement (kerület) és 22 commune (község) található. A 2011. július 27-i 2011-884-es törvény 2015. december 31-én megszüntette a megyei kantonokat.

A megye 22 települése a következő:

INSEEcode	Commune	Népesség (2014)	Terület	Sűrűség (inh./km²)	Közösségközi
Cayenne kerület
97302	Cayenne	55,817	23.60	2,365.13	Le Centre Littoral
97307	Matoury	31,934	137.20	232.76	Le Centre Littoral
97304	Kourou	25,868	2,160.00	11.98	Les Savanes
97309	Remire-Montjoly	21,787	46.11	472.50	Le Centre Littoral
97305	Macouria	11,209	378.00	29.61	Le Centre Littoral
97308	Saint-Georges	3,960	2,320.00	1.71	L'Est Guyanais
97310	Roura	3,537	3,902.50	0.91	Le Centre Littoral
97312	Sinnamary	2,984	1,340.00	2.23	Les Savanes
97313	Montsinéry-Tonnegrande	2,477	737.20	3.36	Le Centre Littoral
97303	Iracoubo	1,931	2,762.00	0.70	Les Savanes
97356	Camopi	1,751	10030.00	0.17	L'Est Guyanais
97301	Régina	968	12130.00	0.08	L'Est Guyanais
97314	Ouanary	147	1,080.00	0.14	L'Est Guyanais
97358	Saint-Élie	119	5,680.00	0.02	Les Savanes
Saint-Laurent-du-Maroni kerület
97311	Saint-Laurent-du-Maroni	44,169	4,830.00	9.14	L'Ouest Guyanais
97353	Maripasoula	10,984	18,360.00	0.60	L'Ouest Guyanais
97306	Mana	9,916	6,332.60	1.57	L'Ouest Guyanais
97360	Apatou	8,040	2,020.00	3.98	L'Ouest Guyanais
97357	Grand-Santi	6,656	2,123.00	3.14	L'Ouest Guyanais
97362	Papaichton	6,572	2628.00	2.50	L'Ouest Guyanais
97361	Awala-Yalimapo	1,364	187.40	7.28	L'Ouest Guyanais
97322	Saül	148	4,475.00	0.03	L'Ouest Guyanais

Demográfiai adatok

Francia Guyana lakosai francia nyelven guyanais (nők: Guyanaises) néven ismertek.

Francia Guyana lakossága 2014-ben 252 338 fő volt, a népsűrűség 3,0 lakos/km² . A legtöbb lakosú város a főváros, Cayenne (55 817 lakos). Saint-Laurent-du-Maroni alprefektus 44 169 lakossal rendelkezik.

Francia Guyana népességének fejlődése

Gazdaság

A fő hagyományos iparágak a halászat, az aranybányászat és a fakitermelés. Ezenkívül a Guyanai Űrközpont jelentős szerepet játszik a helyi gazdaságban, amióta 1964-ben Kourouban létrehozták.

Devils Island börtön

A francia kormány 1852 és 1953 között három szigetet használt a szigetország partjainál börtönszigetekként. Ezek voltak:

• Royale ISland
• A Saint-Joseph-szigetet a szökési kísérletek miatt csendben és sötétben történő magánzárkaként használták.
• Ördögök szigete politikai foglyok számára [Dreyfust itt tartották fogva]

Azok az elítéltek, akiket 8 évnél hosszabb időre
ítéltek, és túlélték és letöltötték büntetésüket, nem térhettek vissza Franciaországba, hanem kénytelenek voltak életük hátralévő részében kényszertelepülőként ott maradni.
Híres rabok:

• Alfred Dreyfus
• Henri Charrière [sz.1906. november 16.-1973. július 19.] más néven Papillion (Pillangó). Betörő és széftörő, 1931. október 26-án elítélték egy Roland Le Petit nevű strici meggyilkolásáért [ Elismerte, hogy bűnöző volt, de a gyilkosság vádját tagadta]. Életfogytiglani börtönbüntetésre és tíz év kényszermunkára ítélték. 1931. december 22-én feleségül vette Georgette Fourelt, Párizs 1. kerületének polgármesterét. [1970. július 8-án váltak el a párizsi legfelsőbb bíróság döntése alapján]. A franciaországi Caenben lévő Beaulieu tranzitbörtönben töltött rövid börtönbüntetés után 1933-ban a Maroni folyónál lévő St-Laurent-du-Maroni börtönbe szállították, a francia guyanai szárazföld büntetőtelepére. Állítása szerint 1933-tól 1941-ig többször is szökésben volt, amikor végül sikerült megszöknie. 1942-ben letartóztatták, és a venezuelai Bolivar államban található El Dorado brutális büntetőtelepére küldték. Egy év börtönbüntetés után Charrière-t 1944. július 3-án személyazonossági papírokkal szabadult. Öt évvel később megkapta a venezuelai állampolgárságot; üzletember lett és újra megnősült. 1969-ben írt önéletrajzából bestseller lett, és később Steve McQueen és Dustin Hoffman főszereplésével film is készült belőle. Az 1933-1944 közötti életéről szóló francia feljegyzések másképp számolnak be: Saint-Martin-de-Ré fellegvárát 1933. szeptember 29-én hagyta el a Martinière fedélzetén, és október 14-én "szállított" státusszal szállt partra Saint-Laurent-du-Maroni-ban. Kevés ideje marad a transzporttáborban, mivel ápolási asszisztensként az André-Bouron gyarmati kórházba osztják be, ahol sok menekülésből visszatérő rabot lát, akik elmesélik neki szökési történeteiket, amelyekből ihletet merít. Ez a hely megóvja őt a fakitermelő telepek vagy mezőgazdasági koncessziók munkájától, amelyek néhány hónap alatt kiirtják az elítélteket. Először 1934. szeptember 5-én szökik meg, de nem sikerül Kolumbiában, egy olyan országban, amely a szökött elítélteket visszaküldi Franciaországba. A különleges tengerészeti bíróság ítélete szerint két évet töltött a Szent József-szigeti elkülönítő celláiban. Többször áthelyezték, végül ápoló-főnökként került a guyanai szárazföldön egy indokínai táborba, a Cascades erdei táborba, ahonnan 1944. március 18-19-én éjjel négy társával együtt megszökött].

Galéria

Kapcsolódó oldalak

• Francia Guyana megye megyéi