Francia Guyana — Franciaország tengerentúli megyéje Dél-Amerikában
Fedezd fel Francia Guyanát: Franciaország tengerentúli megyéje Dél-Amerikában—Cayenne, Kourou űrközpont, buja esőerdők és gazdag kultúra várják utazókat és kutatókat.
Francia Guyana (franciául: Guyane) Franciaország tengerentúli megyéje és régiója Dél-Amerika észak-atlanti partvidékén. Területét tekintve Franciaország második legnagyobb régiója, valamint Franciaország és az Európai Unió legnagyobb tengerentúli megyéje.
Prefektúrája és legnagyobb városa Cayenne.
Földrajz és éghajlat
Francia Guyana hatalmas részét az érintetlen, trópusi amazóniai esőerdő borítja, amely a Guiana‑peremvidék (Guiana Shield) fontos része. Hosszan nyúlik az észak-atlanti partvonal mentén, határos Brazíliával és Suriname‑pal. Jelentős folyói közé tartozik a Maroni és az Oyapock, amelyek fontos közlekedési útvonalak és természetes határok is egyben. Éghajlata trópusi, meleg és párás; a csapadék gyakori, különösen az esős évszakban.
Történet
Területét eredetileg számos bennszülött népcsoport lakták. A 17. századtól kezdve európai gyarmatosítás bontakozott ki, és a francia jelenlét fokozatosan megerősödött. A 19–20. században Francia Guyana hírhedt lett büntetés-végrehajtási intézményeiről, köztük az Îles du Salut (Megváltás-szigetek) és a „Devil's Island” börtönével. 1946 óta Francia Guyana hivatalosan is Franciaország tengerentúli megyéje (département d'outre‑mer), és így a francia közigazgatás és jogrend része.
Népesség és nyelvek
A lakosság összetett: európai francia leszármazottak, kreolok, afrikai származásúak, különböző bennszülött népcsoportok és bevándorlók (köztük dél-amerikaiak és egy kisebb Hmong közösség) élnek együtt. A hivatalos nyelv a francia, de széles körben használják a guyanai kreolt és számos őslakos nyelvet. A társadalom többnyelvűsége a mindennapi élet részét képezi.
Közigazgatás és státusz az EU-ban
Francia Guyana egyszerre francia megyeként és régióként működik, élve a francia közigazgatási rendszer előnyeivel. Mint Franciaország tartománya, az Európai Unió külső területeinek (outermost regions) egyike, és az euró a hivatalos valuta. Ez a státusz speciális uniós szabályokat eredményez az alkalmazás és támogatások tekintetében.
Gazdaság
A gazdaság nagyrészt a közszféra és a szolgáltatások köré szerveződik. A jelentős beruházás és bevétel forrása a Kourou‑i űrközpont (Centre Spatial Guyanais), ahol az Ariane, Vega és Soyuz hordozórakétákat indítják az európai űrprogram számára. Emellett szerepet játszik a halászat, a mezőgazdaság (búza helyett inkább rizs, banán, tropikus termények), valamint az aranybányászat — utóbbi különösen az illegális kitermelés és környezetszennyezés miatt vitatott.
Környezet és biodiverzitás
Francia Guyana a világ egyik leggazdagabb biodiverzitású területe: kiterjedt esőerdők, mangrove‑övezetek és gazdag folyórendszerek adnak otthont számos emlősnek (például jaguárok), madárnak (pl. arapapagájok), hüllőnek és ritka rovaroknak. Védett területek és rezervátumok működnek, köztük a Parc Amazonien de Guyane, amely a helyi ökoszisztémák megőrzésére jött létre. Jelentős környezeti problémát jelent az illegális aranybányászat okozta higanyszennyezés, valamint az erdőirtás helyi hatásai.
Közlekedés és infrastruktúra
A közúthálózat korlátozott: a fő közúti összeköttetés a francia oldal belső területeihez vezet, míg a folyók és a tenger partmenti települések fontos szerepet kapnak a közlekedésben. A nemzetközi és belföldi légiforgalom központja a Cayenne–Rochambeau repülőtér, és Kourou közelében található az űrközpont indítóhelye. A kikötők és kompkapcsolatok a régió kereskedelmi és logisztikai életében is fontosak.
Kultúra és turizmus
A többnemzetiségű társadalom gazdag kulturális életet tart fenn: zene, gasztronómia és népszokások keverednek francia, afrikai, indián és karibi hatásokkal. Turisztikai vonzerőt jelentenek az érintetlen esőerdők, a flóra és fauna, a történelmi börtönszigetek valamint az űrközpont látogatói központja. A turizmus azonban korlátozott infrastruktúrája miatt még nem tömeges, ami sokak szerint előny az ökológiai megőrzés szempontjából.
Jövőbeli kihívások
Francia Guyana előtt álló fő kihívások közé tartozik a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése (különösen az aranybányászat által okozott szennyezés), az infrastruktúra fejlesztése és a helyi közösségek jólétének növelése úgy, hogy közben megőrizzék a térség különleges természeti értékeit.
Név
A Guayana egy indián nyelvből (arawak) származik, ami azt jelenti, hogy "sok víz földje". A francián kívüli legtöbb nyelvben a "francia" szó hozzáadása a gyarmati időkből származik, amikor a régióban öt volt; ezek nyugatról keletre:
- Spanyol Guyana (ma Guayana régió Venezuelában)
- Brit Guyana (ma Guyana)
- Holland Guyana, (ma Suriname)
- Francia Guyana (ma Guyana)
- Portugál Guyana (ma Amapá Brazíliában).
Francia Guyana és a tőle északra és nyugatra fekvő két nagyobb ország, Guyana és Suriname még mindig gyakran együttesen Guyanáknak nevezik, és a Guyanai-pajzsot alkotják.
Földrajz
Francia Guyana két országgal határos: Surinam nyugaton, valamint Brazília keleten és délen. Északon az Atlanti-óceán húzódik. Két fő földrajzi régiót különböztet meg: egy tengerparti sávot, ahol a lakosság többsége él, és egy sűrű esőerdőt, amely fokozatosan emelkedik a Tumuc-Humac-hegység szerény csúcsaihoz a brazil határ mentén.
A megye legmagasabb pontja a Bellevue de l'Inini (3°35′N 53°31′W / 3.583°N 53.517°W / 3.583; -53.517 (Bellevue de l'Inini)) Maripasoula községben; 851 m magas. További hegyek a Mont Machalou (782 m [2 566 ft]), a Pic Coudreau (711 m [2 333 ft]) és a Mont St Marcel (635 m [2 083 ft]).
A partok előtt számos kisebb sziget található, a három Îles du Salut, köztük az Ördög-sziget, valamint a partok mentén Brazília felé elszigetelt Îles du Connétable.
A megye északi részén található Petit-Saut gát egy mesterséges tavat képez, és vízenergiát biztosít. Francia Guyana számos folyó található.
Ez az a francia megye, ahol több erdő található, a megye 98%-át egyenlítői erdő borítja.
2007-től[frissítés] a megye legdélebbi részén található amazóniai esőerdő a Guyanai Amazonas Park, Franciaország tíz nemzeti parkjának egyike. A park területe mintegy 33 900 négyzetkilométert tesz ki Camopi, Maripasoula, Papaïchton, Saint-Élie és Saül községek területén.
Éghajlat
A 9 m tengerszint feletti magasságban fekvő Cayenne éghajlata a Köppen-féle éghajlati besorolás szerint az Af altípusba (trópusi esőerdei éghajlat, más néven egyenlítői éghajlat) tartozik.
Cayenne városában az évi átlagos hőmérséklet 26,7 °C/80,1 °F. A legmelegebb hónap átlagosan a szeptember 27,2 °C (81,0 °F) átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan január, 26,1 °C (79,0 °F) átlaghőmérséklettel.
Cayenne-ben az átlagos éves csapadékmennyiség 3 205,5 mm (126,2 in). Az átlagosan legtöbb csapadékkal járó hónap május, 513,1 mm csapadékkal. A legkevesebb csapadékkal átlagosan a szeptember hónap rendelkezik, átlagosan 43,2 mm (1,7 in) csapadékkal. A csapadékos napok száma átlagosan 201,0, a legtöbb csapadék májusban hullott, 27,0 nap, a legkevesebb csapadék pedig szeptemberben, 5,0 nap.
Francia Guyana földrajzi térképe
Adminisztráció
Francia Guyana megyét a Cayenne-i székhelyű Collectivité territorial de la Guyane irányítja.
Adminisztratív részlegek
Francia Guyana 2 arrondissement (kerület) és 22 commune (község) található. A 2011. július 27-i 2011-884-es törvény 2015. december 31-én megszüntette a megyei kantonokat.
| INSEEcode | Arrondissement | Főváros | Népesség | Terület | Sűrűség | Községek |
| 9731 | Cayenne | 164,489 | 42,588.9 | 3.9 | 14 | |
| 9732 | Saint-Laurent-du-Maroni | 87,849 | 40,945.0 | 2.1 | 8 |
A megye 22 települése a következő:
| INSEEcode | Commune | Népesség | Terület | Sűrűség | Közösségközi |
| Cayenne kerület | |||||
| 97302 | 55,817 | 23.60 | 2,365.13 | Le Centre Littoral | |
| 97307 | Matoury | 31,934 | 137.20 | 232.76 | Le Centre Littoral |
| 97304 | Kourou | 25,868 | 2,160.00 | 11.98 | Les Savanes |
| 97309 | Remire-Montjoly | 21,787 | 46.11 | 472.50 | Le Centre Littoral |
| 97305 | Macouria | 11,209 | 378.00 | 29.61 | Le Centre Littoral |
| 97308 | Saint-Georges | 3,960 | 2,320.00 | 1.71 | L'Est Guyanais |
| 97310 | Roura | 3,537 | 3,902.50 | 0.91 | Le Centre Littoral |
| 97312 | Sinnamary | 2,984 | 1,340.00 | 2.23 | Les Savanes |
| 97313 | Montsinéry-Tonnegrande | 2,477 | 737.20 | 3.36 | Le Centre Littoral |
| 97303 | Iracoubo | 1,931 | 2,762.00 | 0.70 | Les Savanes |
| 97356 | Camopi | 1,751 | 10030.00 | 0.17 | L'Est Guyanais |
| 97301 | Régina | 968 | 12130.00 | 0.08 | L'Est Guyanais |
| 97314 | Ouanary | 147 | 1,080.00 | 0.14 | L'Est Guyanais |
| 97358 | Saint-Élie | 119 | 5,680.00 | 0.02 | Les Savanes |
| Saint-Laurent-du-Maroni kerület | |||||
| 97311 | 44,169 | 4,830.00 | 9.14 | L'Ouest Guyanais | |
| 97353 | Maripasoula | 10,984 | 18,360.00 | 0.60 | L'Ouest Guyanais |
| 97306 | Mana | 9,916 | 6,332.60 | 1.57 | L'Ouest Guyanais |
| 97360 | Apatou | 8,040 | 2,020.00 | 3.98 | L'Ouest Guyanais |
| 97357 | Grand-Santi | 6,656 | 2,123.00 | 3.14 | L'Ouest Guyanais |
| 97362 | Papaichton | 6,572 | 2628.00 | 2.50 | L'Ouest Guyanais |
| 97361 | Awala-Yalimapo | 1,364 | 187.40 | 7.28 | L'Ouest Guyanais |
| 97322 | Saül | 148 | 4,475.00 | 0.03 | L'Ouest Guyanais |
Demográfiai adatok
Francia Guyana lakosai francia nyelven guyanais (nők: Guyanaises) néven ismertek.
Francia Guyana lakossága 2014-ben 252 338 fő volt, a népsűrűség 3,0 lakos/km2 . A legtöbb lakosú város a főváros, Cayenne (55 817 lakos). Saint-Laurent-du-Maroni alprefektus 44 169 lakossal rendelkezik.
Francia Guyana népességének fejlődése
Gazdaság
A fő hagyományos iparágak a halászat, az aranybányászat és a fakitermelés. Ezenkívül a Guyanai Űrközpont jelentős szerepet játszik a helyi gazdaságban, amióta 1964-ben Kourouban létrehozták.
Devils Island börtön
A francia kormány 1852 és 1953 között három szigetet használt a szigetország partjainál börtönszigetekként. Ezek voltak:
- Royale ISland
- A Saint-Joseph-szigetet a szökési kísérletek miatt csendben és sötétben történő magánzárkaként használták.
- Ördögök szigete politikai foglyok számára [Dreyfust itt tartották fogva]
Azok az elítéltek, akiket 8 évnél hosszabb időre
ítéltek, és túlélték és letöltötték büntetésüket, nem térhettek vissza Franciaországba, hanem kénytelenek voltak életük hátralévő részében kényszertelepülőként ott maradni.
Híres rabok:
- Alfred Dreyfus
- Henri Charrière [sz.1906. november 16.-1973. július 19.] más néven Papillion (Pillangó). Betörő és széftörő, 1931. október 26-án elítélték egy Roland Le Petit nevű strici meggyilkolásáért [ Elismerte, hogy bűnöző volt, de a gyilkosság vádját tagadta]. Életfogytiglani börtönbüntetésre és tíz év kényszermunkára ítélték. 1931. december 22-én feleségül vette Georgette Fourelt, Párizs 1. kerületének polgármesterét. [1970. július 8-án váltak el a párizsi legfelsőbb bíróság döntése alapján]. A franciaországi Caenben lévő Beaulieu tranzitbörtönben töltött rövid börtönbüntetés után 1933-ban a Maroni folyónál lévő St-Laurent-du-Maroni börtönbe szállították, a francia guyanai szárazföld büntetőtelepére. Állítása szerint 1933-tól 1941-ig többször is szökésben volt, amikor végül sikerült megszöknie. 1942-ben letartóztatták, és a venezuelai Bolivar államban található El Dorado brutális büntetőtelepére küldték. Egy év börtönbüntetés után Charrière-t 1944. július 3-án személyazonossági papírokkal szabadult. Öt évvel később megkapta a venezuelai állampolgárságot; üzletember lett és újra megnősült. 1969-ben írt önéletrajzából bestseller lett, és később Steve McQueen és Dustin Hoffman főszereplésével film is készült belőle. Az 1933-1944 közötti életéről szóló francia feljegyzések másképp számolnak be: Saint-Martin-de-Ré fellegvárát 1933. szeptember 29-én hagyta el a Martinière fedélzetén, és október 14-én "szállított" státusszal szállt partra Saint-Laurent-du-Maroni-ban. Kevés ideje marad a transzporttáborban, mivel ápolási asszisztensként az André-Bouron gyarmati kórházba osztják be, ahol sok menekülésből visszatérő rabot lát, akik elmesélik neki szökési történeteiket, amelyekből ihletet merít. Ez a hely megóvja őt a fakitermelő telepek vagy mezőgazdasági koncessziók munkájától, amelyek néhány hónap alatt kiirtják az elítélteket. Először 1934. szeptember 5-én szökik meg, de nem sikerül Kolumbiában, egy olyan országban, amely a szökött elítélteket visszaküldi Franciaországba. A különleges tengerészeti bíróság ítélete szerint két évet töltött a Szent József-szigeti elkülönítő celláiban. Többször áthelyezték, végül ápoló-főnökként került a guyanai szárazföldön egy indokínai táborba, a Cascades erdei táborba, ahonnan 1944. március 18-19-én éjjel négy társával együtt megszökött].
Galéria
· .jpg)
Légi felvétel Cayenne-ről.
· 
Kilátás az Île Royale-ról : kikötő és a Szent József-sziget.
· 
A Kourou folyó.
· 
A Maripa-vízesés az Oyapock folyón.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Francia Guyana?
V: Francia Guyana Franciaország tengerentúli megyéje és régiója, amely Dél-Amerika észak-atlanti partvidékén fekszik.
K: Hogyan viszonyul Francia Guyana mérete Franciaország más régióihoz?
V: Területét tekintve Francia Guyana Franciaország második legnagyobb régiója.
K: Milyen helyzetben van Francia Guyana mint Franciaország tengerentúli megyéje?
V: Francia Guyana Franciaország legnagyobb tengerentúli megyéje.
K: Mi Francia Guyana helyzete az Európai Unió régiójaként?
V: Francia Guyana az Európai Unió legnagyobb tengerentúli megyéje.
K: Mi Francia Guyana fővárosa és legnagyobb városa?
V: Francia Guyana prefektúrája és legnagyobb városa Cayenne.
K: Mi Francia Guyana hivatalos nyelve?
V: Francia Guyana hivatalos nyelve a francia.
K: Hol található Francia Guyana?
V: Francia Guyana Dél-Amerika észak-atlanti partvidékén található.
Keres