Gyarmat (függő terület) — meghatározás, típusok és történet

Gyarmat (függő terület) — meghatározás, típusok és történet: Ismerd meg a gyarmatosítás fogalmát, korszakait, típusait és hatásait a mai világrendre.

A gyarmat egy másik ország által ellenőrzött terület vagy közösség, amelynek politikai, jogi és gazdasági döntéseiben — részben vagy egészben — a külső hatalom a meghatározó. A metropoliszállam az az ország, amely a gyarmat tulajdonosa vagy irányítója. A modern nemzetközi jogban és a köznyelvben ma gyakran a gyarmat helyett a Függő terület (vagy angolul: dependent territory / overseas territory) kifejezést használják, mert a „gyarmat” szó történelmileg terhelt és a függetlenség hiányára utal.

Alapfogalmak

Metropolisz (vagy metropoliszállam): az a központi ország, amely kormányzati és gazdasági befolyást gyakorol a távoli terület felett. A gyarmatosító kifejezés arra a személyre vagy szervezetre utal, amely a metropoliszból érkezik és a gyarmaton él vagy ott egyéb befolyással bír.

A „gyarmati” jelző arra utal, hogy valami a gyarmathoz kapcsolódik. A gyarmati föld a gyarmathoz tartozó területet jelenti. A gyarmatok birtoklásának elméleti és gyakorlati oldalát gyakran a filozófiáját és politikáját gyarmatosításnak nevezik — ez magába foglalja a területszerzést, a gazdasági kizsákmányolást, a politikai irányítást és sokszor a kulturális asszimilációt is.

Típusok és formák

• Telepes (settler) gyarmatok: ahol nagyszámú anyaországbeli telepes letelepül, hosszú távú közösséget hoz létre (például az Egyesült Államok keleti partvidékeinek egyes részei a gyarmati korszakban).
• Kizsákmányoló (extractive) gyarmatok: elsősorban nyersanyagok kitermelésére és exportjára szervezett rendszerek, ahol a helyi lakosság és természeti erőforrások profitja az anyaországot szolgálja.
• Plantációs rendszer: nagyüzemi mezőgazdaság rabszolga- vagy olcsómunkás-munkával (történelmileg jellemző volt Karib-térségben, Dél-Amerikában és más trópusi területeken).
• Kereskedelmi állomások és erődök: kereskedelmi monopóliumok és kikötők, amelyek stratégiai pontként szolgálnak (pl. kereskedelmi telepek a 16–18. századi tengerhajózásban).
• Protektorátusok és mandátumok: formálisan önkormányzattal bíró, de külügyekben és védelmi kérdésekben a külső hatalommal kötött függőségi viszony.
• Függő területek / Overseas territories: napjainkban a gyarmati örökségből kialakult jogi kategória, amely különböző fokú belső önkormányzattal rendelkezhet (például egyes brit, francia vagy amerikai tengerentúli területek).

Történeti áttekintés

A gyarmatosítás intenzív kora összefügg az úgynevezett Felfedezések korával (15–17. század) és az ipari forradalommal: európai hatalmak — köztük a spanyol, portugál, holland, francia, brit és később a belga és mások — hódítottak meg, szerveztek ki és irányítottak távoli területeket. Egy olyan országot, amelynek sok gyarmata van, gyakran birodalomnak neveznek.

A gyarmatosítás céljai között szerepelt a nyersanyagok biztosítása, piaci területek megszerzése, stratégiai előnyök biztosítása és vallási-misszionáriusi tevékenység. A gyarmati rendszer társadalmi és gazdasági hatásai sok helyen mélyrehatóak voltak: népességcsökkenés, erőszakos elmozdítások, kulturális asszimiláció, valamint hosszú távú gazdasági egyenlőtlenségek alakultak ki.

Dekolonizáció és modern fejlődés

A 20. század közepétől erősödött a függetlenségi mozgalmak hulláma; több ország sikeresen kiharcolta önállóságát. A második világháború után a nemzetközi közösség, köztük az Egyesült Nemzetek, aktív szerepet játszott a dekolonizáció elősegítésében. Ennek következtében sok korábbi gyarmat ma független államként működik; ugyanakkor bizonyos területek ma is különleges státusban vannak — egyesek teljes autonómiával, mások részleges vagy korlátozott belső önkormányzattal.

A legtöbb ország, amely egykor Nagy-Britannia gyarmata volt, a Brit Nemzetközösség része, de a tagság formája és mértéke változó: vannak teljesen független köztársaságok, illetve olyan területek, amelyek továbbra is a koronához vagy az anyaországhoz kötődnek speciális jogállással.

Mai példák és jogi megoldások

Napjainkban a „függő terület”, „overseas territory”, „külföldi terület” stb. kifejezéseket különböző jogi konstrukciók jelölik. Példák:

• Brit tengerentúli területek (pl. Bermuda, Falkland-szigetek) — különböző fokú belső önkormányzattal és brit védelemmel.
• Francia tengeren túli megyék és területek (Départements et territoires d'outre-mer) — egyesek teljes jogú francia megyeként, mások külön státusszal.
• Az Egyesült Államok területei (pl. Puerto Rico, Guam) — amerikai állampolgárok élnek ezeken a területeken, de a jogi és politikai státus különbözik az 50 tagállamtól.

Fogalmi és etikai megjegyzés

A „gyarmat” kifejezés használata érzékeny, mert sok helyen történelmi sérelmekhez és elnyomáshoz kapcsolódik. A modern diskurzus ezért előnyben részesíti a jogilag pontosabb és semlegesebb kifejezéseket, mint a „függő terület”, „különleges státuszú terület” vagy „tengerentúli terület”. Emellett ma is aktív viták folynak az autonómia, az önrendelkezés és a visszajutás (repatriáció) kérdéseiről sok egykori gyarmat népessége között.

Összefoglalva: a gyarmat (ma gyakran függő területként említve) olyan politikai és jogi kapcsolatot jelent egy távoli terület és egy külső állam között, amely történetileg gazdasági, stratégiai és kulturális motívumokra épült. A 20–21. századi folyamatok a dekolonizáció, az önrendelkezés és a különféle modern jogi megoldások felé mozdultak el.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a kolloid?

K: Mi az a függő terület?

K: A gyarmat utalhat a világűrben lévő emberi településre is?

K: Mi az a birodalom?

K: Ki a gyarmatosító?

K: Mi az a gyarmatosítás?

K: A legtöbb olyan ország, amely egykor Nagy-Britannia gyarmata volt, a Brit Nemzetközösség része?

Keresés betűvel