Nukleáris fegyver
A nukleáris fegyver, más néven atombomba vagy atombomba, olyan fegyver, amely hirtelen felszabadítja a bizonyos típusú atomok atommagjában lévő energiát. Amikor ezek az eszközök működésbe lépnek, hatalmas mennyiségű energiát szabadítanak fel nukleáris robbanás formájában.
A nukleáris robbanások elpusztíthatnak egy várost és megölhetik az emberek nagy részét. Emellett nukleáris csapadék is keletkezik, amely szintén nagyon megbetegítheti az embereket. A nukleáris fegyverek a legkárosabb fegyverek, amelyeket valaha is létrehoztak.
Az első nukleáris fegyvereket az Egyesült Államok a második világháború alatt építette. Két nukleáris fegyvert használtak Japán városainak megtámadására. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor nukleáris fegyvereket használtak háborúban.
Ma az Egyesült Államok és Oroszország rendelkezik a legtöbb nukleáris fegyverrel. A többi atomfegyverrel rendelkező ország a következő: Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, India, Izrael, Észak-Korea és Pakisztán. Dél-Afrikának korábban voltak atomfegyverei, de úgy döntöttek, hogy megsemmisítik azokat.
A nukleáris fegyverek előállításának két módja van: a hasadási fegyverek (más néven atombombák vagy A-bombák) és a fúziós fegyverek (más néven hidrogénbombák, H-bombák vagy termonukleáris fegyverek). A nukleáris robbanáshoz szükséges energia előállításának módja eltérő. A fúziós fegyverek nagyobb robbanást okoznak. A hasadási fegyverek az urán vagy a plutónium egy speciális izotópját használják. A fúziós fegyverek a hidrogén egy speciális izotópját használják.
Nevadai atomrobbantási kísérlet 1953-ban.
Történelem
Az 1895 utáni években a fizikát tanuló emberek kezdik megérteni, hogyan keletkeznek az atomok. 1915 körül az emberekben kezdett kialakulni az a gondolat, hogy a különleges atomok széttörésével nagy mennyiségű energia szabadulhat fel, és bomba készíthető belőlük.
1939-ben a fizikát tanuló emberek kezdték megérteni a nukleáris hasadásos fegyverek elméletét, de egyetlen ország sem tudta, hogyan építsen egyet. A második világháború kitörésekor Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is atomfegyvereket akartak építeni. Németország nem fejezte be a megépítésüket, részben azért, mert a náci uralom kezdete után a fizikát tanuló legjobb emberek közül sokan elmenekültek Németországból. Az Egyesült Királyság 1939-ben kezdett el dolgozni, de túl sok pénzbe került, ezért 1942-ben feladták. Még abban az évben az Egyesült Államok egy nagyon nagyszabású programot indított el nukleáris fegyverek építésére. Ez az Egyesült Királyságban végzett munkára épült. A programot "Manhattan Projektnek" nevezték el.
1945 augusztusára a Manhattan Project három nukleáris fúziós fegyvert épített. Ezek közül kettőt az Egyesült Államok a japán Hirosima és Nagaszaki városok megtámadására használt. A Manhattan Projekt munkatársai úgy vélik, hogy a bombák bevetésekor körülbelül 105 000 ember halt meg és 94 000 ember sérült meg. Az egészségügyi szakemberek később arra jutottak, hogy több mint 225 000 ember halt meg, amikor minden érintettet hosszú idő után megszámolnak. Japán a hirosimai és nagaszaki atombombák után jelentette be a megadást.
A második világháború után a Szovjetunió is elkezdett nukleáris fegyverek létrehozásán dolgozni.
A Brit Nukleáris Kísérletek Veteránjainak Egyesülete emlékműve Leicesterben.
Kisfiú, a Hirosimára dobott atombomba, röviddel azelőtt, hogy felrakják a repülőgépre.
Hogyan működnek a nukleáris fegyverek?
Az atomfegyverek egyik módja az energia felszabadításának az atomok széttörése. Ezt nevezik maghasadásnak, és ez az atombombák alapja. Ezekben a fegyverekben általában az urán vagy a plutónium bizonyos izotópjait használják. Ezeket az elemeket maghasadásra és nukleáris láncreakcióra lehet késztetni.
Egy másik eljárással olyan nukleáris fegyvereket lehet létrehozni, amelyek még nagyobb robbanásokat idéznek elő, és sokkal több energiát szabadítanak fel az atomok összeolvadásával. Ezt a folyamatot nevezik magfúziónak, és az ezen a folyamaton alapuló fegyvereket hidrogénbombáknak vagy termonukleáris fegyvereknek nevezik. Ezekben a fegyverekben általában a hidrogén speciális izotópjait használják.
A nukleáris fegyverek nagyon nagy mennyiségű energiát és sugárzást termelnek, amely több kilométeres körzetben képes megölni az embereket és az állatokat. A sugárzás nagy része röntgensugárzás, amely felhevíti a levegőt, és hatalmas nukleáris tűzgömböt hoz létre. A tűzgömb gyors terjedése veszélyes lökéshullámot hoz létre, amely több kilométerre lévő házakat vagy épületeket is elpusztíthat. A sugárzás sugárfertőzést okozhat, és a DNS-ben mutációkat is okozhat, ami rákot okozhat.
Az atombombák radioaktív szennyeződést is kibocsátanak, amely a besugárzott és radioaktívvá vált nukleáris anyag és por. Idővel a radioaktív csapadék a kibocsátott mennyiségtől függően megölheti a távolabbi embereket is. A nukleáris robbanásból származó radioaktív hulladékot a szél a robbanás helyétől nagy távolságra is elfújhatja, és hosszú ideig veszélyes maradhat.
A hidrogénbomba, más néven fúziós bomba, olyan nukleáris fegyver, amely az urán vagy plutónium mellett hidrogénizotópokat (deutérium és trícium) is felhasznál. A hidrogénbombák sokkal erősebbek lehetnek, mint a maghasadási bombák. A név ellenére egy tipikus hidrogénbomba csak annyi hidrogént tartalmaz, hogy további neutronokat termeljen a természetes uránból készült burkolat felrobbantásához. A hidrogénbombák üzemanyaga tehát többnyire finomítatlan urán.
Nukleáris fegyverek készítése
Nukleáris fegyvereket nehéz megépíteni, mert speciális urán- vagy plutóniumizotópokra, valamint speciális technológiára van szükségük. Ezért van az, hogy kevés országnak van nukleáris fegyvere. Amikor a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok sajátot hoznak létre, ezt általában nukleáris fegyverek elterjedésének nevezik.
Nukleáris fegyverek eljuttatása az ellenséghez
Egy nukleáris fegyver célba juttatása legalább olyan nehéz lehet, mint a készítése. A robbanóanyagot bombába vagy tüzérségi lövedékbe, illetve rakétába lehet helyezni. Ha egy nukleáris eszközt rakétára helyeznek, azt általában nukleáris rakétának nevezik. A nukleáris rakétákat repülőgépek, tengeralattjárók vagy teherautók szállítják, vagy földalatti rakétasilókban helyezik el őket. Egyes repülőgéptípusok, például a B-29 Superfortress, a B-36 Peacemaker, a B-52 Stratofortress és a B-2 Spirit hordoztak nukleáris fegyvereket.
Ezeket rakéták is hordozzák, például interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) vagy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták (SLBM). Egyes rakéták az űr határáig utaznak, majd több különálló nukleáris fegyvert indítanak vissza a föld felé, és minden egyes fegyver más-más célponthoz utazik. Ezt nevezik MIRV-robbanófejnek, azaz többszörös független visszatérő rakétáknak. Nagyon nagy méretű atombombákat is gyártottak már, de a gyakorlatban egy több robbanófejjel ellátott fegyver sokkal nagyobb kárt tud okozni, mivel több célpontot támad.
A nukleáris fegyverek előállítása sok erőforrást igényel, mivel az anyagok, amelyekből készülnek, nagyon ritkák, és sok tudósra van szükség az előállításukhoz. Számos országnak sikerült azonban nukleáris fegyvereket létrehoznia, és ma is sokan rendelkeznek velük. Az atomfegyverekkel rendelkező országokat a feltalálásuk sorrendjében soroljuk fel: Egyesült Államok (1945), Oroszország (1949), Egyesült Királyság (1952), Franciaország (1960), Kína (1964), India (1974) és Pakisztán (1998). Más országokról is feltételezik, hogy titokban rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, vagy fejlesztik azokat. Néhány ország korábban rendelkezett nukleáris fegyverekkel, de azóta azt állítják, hogy megszabadultak nukleáris fegyvereiktől.
Néhány ország elvesztette nukleáris fegyvereit szállítás közben. A tengeren elvesztett atombombákról 92 olyan esetet ismerünk, amelyekről az összes ismert, atombombát birtokló ország tud. A bombák 15 különböző esetben vesztek el. Azonban ennél több elveszett bomba is lehet.
Eddigi nukleáris robbanások
Ez egy lista a legfontosabb megtörtént nukleáris robbanásokról. A hirosimai és nagaszaki atombombák mellett az adott fegyvertípus első nukleáris tesztje is szerepel, valamint az egyébként figyelemre méltó tesztek (például a valaha volt legnagyobb teszt). Az összes hozamot (robbanóerő) a becsült energiaegyenértékben, kilotonna TNT-ben adjuk meg.
| Dátum | Név | Kihozatal (kT) | Ország | Jelentőség |
| 1945-07-16 | Trinity | 18–20 | USA | Első hasadószerkezet-kísérlet, első plutónium-implosziós detonáció |
| 1945-08-06 | Kisfiú | 12–18 | USA | A japán Hirosima bombázása, a dúsított urániumot tartalmazó ágyú típusú eszköz első felrobbantása, nukleáris eszköz első katonai harcban történő alkalmazása. |
| 1945-08-09 | Fat Man | 18–23 | USA | A japán Nagaszaki bombázása, a nukleáris eszköz második és egyben utolsó bevetése katonai harcban. |
| 1949-08-29 | RDS-1 | 22 | SZOVJETUNIÓ | A Szovjetunió első hasadófegyver-kísérlete |
| 1952-10-03 | Hurrikán | 25 | UK | Az Egyesült Királyság első hasadófegyver-kísérlete |
| 1952-11-01 | Ivy Mike | 10,400 | USA | Az első kriogén fúziós üzemanyaggal működő, "színpadra állított" termonukleáris fegyver, amely elsősorban kísérleti eszköz volt, és nem fegyverként használták. |
| 1952-11-16 | Ivy King | 500 | USA | A valaha tesztelt legnagyobb tiszta maghasadású fegyver |
| 1953-08-12 | Joe 4 | 400 | SZOVJETUNIÓ | A Szovjetunió első fúziós fegyvertesztje (nem "megrendezett") |
| 1954-03-01 | Bravo kastély | 15,000 | USA | Az első száraz fúziós üzemanyaggal működő, "megrendezett" termonukleáris fegyver; súlyos nukleáris baleset történt; az Egyesült Államok által végrehajtott legnagyobb nukleáris robbantás. |
| 1955-11-22 | RDS-37 | 1,600 | SZOVJETUNIÓ | A Szovjetunió első "megrendezett" termonukleáris fegyverkísérlete (bevethető). |
| 1957-11-08 | Grapple X | 1,800 | UK | Az Egyesült Királyság első (sikeres) "megrendezett" termonukleáris fegyverkísérlete. |
| 1957-05-31 | Orange Herald | 720 | UK | A valaha tesztelt legnagyobb gyorsított maghasadási fegyver. "Megatonnás hatótávolságú" tartaléknak szánták arra az esetre, ha a brit termonukleáris fejlesztés kudarcot vallana. |
| 1960-02-13 | Gerboise Bleue | 70 | Franciaország | Franciaország első hasadófegyver-kísérlete |
| 1961-10-31 | Tsar Bomba | 57,000 | SZOVJETUNIÓ | A valaha tesztelt legnagyobb termonukleáris fegyver - az eredeti 100 Mt-os tervhez képest 50%-kal csökkentve. |
| 1964-10-16 | 596 | 22 | Kínai Népköztársaság | A Kínai Népköztársaság első hasadófegyver-kísérlete |
| 1967-06-17 | 6. teszt | 3,300 | Kínai Népköztársaság | A Kínai Népköztársaság első "megrendezett" termonukleáris fegyverkísérlete |
| 1968-08-24 | Canopus | 2,600 | Franciaország | Franciaország első "megrendezett" termonukleáris fegyverkísérlete |
| 1974-05-18 | Mosolygó Buddha | 12 | India | India első maghasadásos nukleáris robbanószerkezet-kísérlete |
| 1998-05-11 | Pokhran-II | 60 | India | India első potenciális fúziós/fokozófegyver-kísérlete; India első bevethető hasadófegyver-kísérlete. |
| 1998-05-28 | Chagai-I | 40 | Pakisztán | Pakisztán első (felerősített) maghasadási fegyvertesztje |
| 1998-05-30 | Chagai-II | 20 | Pakisztán | Pakisztán második (felerősített) maghasadási fegyvertesztje |
| 2006-10-09 | 2006 Észak-Korea nukleáris kísérlete | ~1 | Észak-Korea | Észak-Korea először tesztelt plutónium alapú hasadóvegyületet; valószínűsíthetően füstölés lett belőle. |
| 2009-05-25 | 2009-es észak-koreai atomkísérlet | 2-6 | Észak-Korea | Észak-Korea először tesztelt sikeres maghasadási eszközt |
| 2013-02-16 | 2013-as észak-koreai atomkísérlet | 7 | Észak-Korea | Utolsó nukleáris kísérlet a Földről |
Kártérítés az áldozatoknak
1945 és 1980 között több mint 500 légköri atomfegyver-kísérletet végeztek a világ különböző pontjain. Ahogy a közvélemény figyelmét és aggodalmát felkeltették a nukleáriscsapadéknak való kitettséggel kapcsolatos lehetséges egészségügyi kockázatok, különböző tanulmányokat végeztek. A Centers for Disease Control and Prevention tanulmánya szerint a nukleáris csapadék 11 000 többlethalálozást okozhatott, a legtöbbet a jód-131-nek való kitettséggel összefüggő pajzsmirigyrák okozta.
A nukleáris fegyverekkel kapcsolatba hozható személyek
A nukleáris fegyverekkel és a kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatban álló neves személyek közé tartoznak:
- Albert Einstein
- David Lange
- Hermann Joseph Muller
- J. Robert Oppenheimer
- Manuel Pino
- Jonathan Schell
- Peter Shumlin
- Edward Teller
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nukleáris fegyver?
V: A nukleáris fegyver, más néven atombomba vagy atombomba, olyan fegyver, amely robbanás létrehozása céljából felszabadítja bizonyos típusú atomok atommagjában lévő energiát.
K: Milyen kétféle nukleáris fegyver létezik?
V: A nukleáris fegyverek két típusa a hasadási fegyver (más néven atombomba vagy A-bomba) és a fúziós fegyver (más néven hidrogénbomba, H-bomba vagy termonukleáris fegyver).
K: Hogyan állítja elő a kétféle nukleáris fegyver a robbanáshoz szükséges energiát?
V: A hasadási fegyverek az urán vagy a plutónium egy speciális izotópját, míg a fúziós fegyverek a hidrogén egy speciális izotópját használják.
K: Mikor használták az első nukleáris fegyvereket háborúban?
V: Az első nukleáris fegyvereket az Egyesült Államok használta a második világháborúban, amikor két különböző bombával támadtak japán városokat.
K: Hányszor robbantottak nukleáris robbanást 1945 óta?
V: 1945 óta több mint 2000 alkalommal robbantottak atomfegyvereket tesztelési és demonstrációs céllal.
K: Mely országok rendelkeznek ilyen fegyverekkel, vagy gyaníthatóan keresik azokat?
V: Az egyetlen ismert ország, amely ilyen fegyvereket robbantott és rendelkezik ilyenekkel, az Egyesült Államok, Oroszország (korábban Szovjetunió), az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea. Úgy vélik, hogy Izrael is rendelkezik ilyen fegyverekkel, de ezt nyilvánosan nem ismeri el. Németország, Olaszország, Törökország, Belgium és Hollandia megosztja sajátját más országokkal, míg Dél-Afrika volt az egyetlen ország, amely kifejlesztette sajátját, mielőtt lemondott róla és teljesen leszerelte.
K: Mi a célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek?
V: A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés célja, hogy csökkentse e veszélyes eszközök elterjedését, bár egyesek megkérdőjelezték hatékonyságát.
