Voltaire (1694–1778) – francia filozófus, író és a felvilágosodás alakja

Voltaire (1694–1778) – francia filozófus és író, a felvilágosodás vezéralakja; élete, művei és gondolatai a vallásról, politikáról és a tudományról.

François-Marie Arouet (más néven Voltaire) francia filozófus volt. 1694-ben született, és fiatal éveit a család birtokai miatt részben Poitou-ban nőtt fel, végül azonban hosszú időt töltött Párizsban, ahol 1778-ban meghalt.

Voltaire éles kritikusa volt a korabeli francia társadalomnak és intézményeknek. Nyíltan bírálta az egyházat, és hangoztatta, hogy az embereknek szabadságuk van a hitük megválasztásában. Ugyanakkor nem volt híve a tömeges formában értelmezett demokráciát; a hatékony kormányzásról szóló nézeteiben gyakran az erényes és művelt uralkodó szerepét hangsúlyozta, vagyis hogy egy bölcs és erős királynak kell vezetnie az országot. Élete során többször keveredett konfliktusba a hatalommal: rövid időre börtönbe került, és 1726 és 1729 között száműzetésben élt Angliában, ahol a sajtó- és gondolatszabadság és az empirista filozófia nagyobb hatást gyakorolt rá. Különösen érdeklődött John Locke gondolatai iránt, valamint az angol politikai és tudományos élet tapasztalataiért.

Voltaire igen termékeny író volt: több száz levelet, esszét és művet hagyott hátra. Számos könyvet, verset és színdarabot írt; legismertebb művei közé tartozik a Candide (1759), a Lettres philosophiques (1733) és az olyan filozófiai elbeszélések, mint a Zadig vagy a Micromégas. Művei gyakran élcelődnek a babonaság és a vallási intolerancia felett, illetve bírálják a társadalmi visszásságokat, ezért élete kezdetén sokszor volt népszerűtlen. Népszerűsége azonban nőtt, és a francia forradalom előtti évtizedekben sokakat inspirált; amikor 83 éves korában meghalt, sokak szemében a francia nép hőse lett. Voltaire a tudományt is méltatta, népszerűsítette Newton munkásságát, valamint történeti és tudományos ismereteket gyűjtött és adott közre.

Filozófiai nézeteit tekintve Voltaire hitt egy személytelen teremtőben, vagyis abban, hogy létezik Istenben vetett biztonságos, de nem személyes módon működő első ok; nem fogadta el azonban azt a gondolatot, hogy ez az Isten közvetlenül beavatkozna az emberek mindennapi életébe, mint ahogy a keresztény teológia általában állítja. E nézetet általában a deizmusnak nevezik. Emiatt hagyományos egyházi temetésre nem számíthatott, és halála után eleinte nem temethették templomba.

Életének fontosabb eseményei és tevékenységei

Voltaire fiatalon jogi és irodalmi tanulmányokat folytatott a párizsi jezsuita kollégiumban (Collège Louis-le-Grand). Írói pályafutását satirikus versek és színdarabok indították el; ez a provokatív stílus több összetűzéshez vezetett a hatalommal. Hosszabb külföldi tartózkodása — különösen Anglia — jelentős hatással volt a gondolkodására: megismerte a szabadabb sajtót, a parlamentáris hagyományokat és a modern tudomány módszereit.

Az 1750-es évektől Ferney (ma Voltaire kastélya Svájc közelében) volt az otthona, ahol életének utolsó évtizedeiben szívesen fogadott vendégeket, javította a helyi gazdaságot és bőven levelezett európai gondolkodókkal és uralkodókkal. Híres levelezéseiből sokat tudunk korának politikájáról és társadalmi vitáiról. Kapcsolatban állt több uralkodóval és mecénással, köztük porosz és orosz uralkodókkal is, de gyakran összetűzésbe került velük is.

Jogvédő szerep és hatás

Voltaire nem csupán elméleti kritikákat fogalmazott meg: közéleti ügyekben is fellépett az igazságtalanságok ellen. Különösen ismert az a szerepe, amelyet a Jean Calas-ügyben játszott; a vallási intolerancia áldozatának tekintett ügy kapcsán Voltaire a Traité sur la tolérance (1763) című munkájában a vallási türelem és a törvény előtti egyenlőség mellett kardoskodott. Ezek a tevékenységek hozzájárultak az emberi jogok és a jogállamiság eszméinek elterjedéséhez Franciaországban és Európában.

Stílus, gondolatok és örökség

Írói stílusát gyakran jellemezte a hetyke irónia és a tiszta, világos érvelés. Voltaire híres mottója volt a babonák és az intolerancia elleni küzdelem: „Écrasez l'infâme” — az „íratlan, elnyomó hatalmak” elutasítása. Széles körben elterjedt gondolatai — a gondolatszabadság, a vallási türelem, a tudományos kritika és az oktatás fontossága — a felvilágosodás központi tételei közé tartoztak.

Öröksége vitatott: míg sokak számára a modern, ésszerű és toleráns gondolkodás előfutára, mások bírálják konzervatívabb nézeteiért, például az „osztályon felüli” uralkodóba vetett bizalmáért. Mindenesetre Voltaire irodalmi és filozófiai munkássága döntő hatással volt a 18. századi gondolkodásra, és közvetve a későbbi politikai változásokra, köztük a francia forradalomra.

Végül megjegyzendő, hogy Voltaire név használatának eredete vitatott: írói álnévként vált híressé, és a pontos eredete több elmélet tárgya. Számos tanulmánya, esszéje és levele ma is hozzáférhető és gyakran tanított az egyetemi kurzusokon, mivel munkái egyszerre irodalmi értékűek és fontos forrásai a felvilágosodás történetének.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Voltaire?

K: Mit gondolt Voltaire az akkori Franciaországról?

K: Mit gondolt Voltaire az egyházról?

K: Mennyi ideig élt Voltaire száműzetésben Angliában?

K: Milyen filozófiát tanult, amíg ott élt?

K: Milyen típusú Istenben hitt?

K: Miért nem engedték, hogy templomban temessék el, amikor meghalt?

Keresés betűvel