Köztársaság
A köztársaság olyan király nélküli államforma, amelyben nincs monarchia és nincs örökletes arisztokrácia. Rómából ered, i. e. 509-ben, amikor a rómaiak megdöntötték a római királyságot. Miután a rómaiak felszabadultak, köztársaságot hoztak létre, olyan kormányt, amelyben a polgárok képviselőket választottak, hogy a nevükben kormányozzanak.
A nemzeti szuverenitás a kormány tekintélyében rejlik, nem pedig egy császárban vagy uralkodóban. A köztársaság szó a latin nyelv res publica szavaiból származik, ami "közügyet" jelent. Az Egyesült Államok például köztársaság, India pedig köztársaság, de Észak-Koreát és Kubát is köztársaságnak nevezik. Nagy-Britannia és Kanada azonban nem köztársaság, mivel ott monarcha van (mindkét esetben II. Erzsébet királynő).
A királlyal vagy más uralkodóval és szabad választásokkal rendelkező országokat alkotmányos monarchiának nevezik, és nem köztársaságoknak. Az alkotmányos monarchia azért hasonlít köztársaságra, mert az alkotmányt úgy módosították, hogy az uralkodótól elvették a hatalmat, és a köztársasági filozófiának megfelelő intézményeket hoztak létre. Ide tartozik az Egyesült Királyság és a többi Nemzetközösségi birodalom, Hollandia, Thaiföld, a skandináv és számos más ország. A köztársaságot az különbözteti meg, hogy a törvényeket királyi hatalom nélkül hozzák és hajtják végre.
Egy köztársaságban az államfő általában olyan személy, akit a polgárok választottak meg, akár közvetlen választással, akár választott képviselők csoportja által, hogy a nép legfőbb képviselőjeként járjon el. A legtöbb köztársaságban az államfőt elnöknek nevezik. Egyes országokban az elnököt választják, és nagy politikai hatalommal rendelkezik. Más országokban az elnöknek nincs sok közvetlen hatalma, de más okokból fontos a jogrendszerben.
Néha egy államot "köztársaságnak" neveznek, amikor a fejét nem "királynak", hanem valami másnak hívják. Például a Római Birodalomnak volt egy "császára", a Holland Köztársaságnak pedig egy "Stadholder", de ők örökös uralkodóként működtek.
Az indiai Licchavi volt az első köztársaság az i. e. 6. és 5. században. A legkorábbi köztársaságok, amelyeket később sokat utánoztak, a Földközi-tenger keleti részén található görög városok voltak. A legnagyobb különbség az akkori városállamokhoz képest az volt, hogy az emberek szavazással választották meg vezetőiket. A szavazatokat megszámolták, és a legtöbb szavazatot kapott személy nyert.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a köztársaság?
V: A köztársaság olyan államforma, amelyben nincs monarchia és nincs örökletes arisztokrácia. Rómából ered, a szó a latin res publica szavakból származik, ami "közügyet" jelent. A köztársaságban a nemzeti szuverenitás a kormányzat tekintélyében rejlik, nem pedig egy császárban vagy uralkodóban. A köztársaságban az államfőt általában a polgárok választják meg közvetlen választással vagy képviselők útján, hogy legfőbb képviselőjükként járjon el.
K: Hogyan jött létre a római köztársaság?
V: A Római Köztársaság i. e. 509-ben jött létre, amikor a rómaiak megdöntötték a Római Királyságot, és képviselőket választottak, hogy a nevükben kormányozzanak.
K: Mi az alkotmányos monarchia?
V: Az alkotmányos monarchia olyan ország, ahol van király vagy más uralkodó, de szabad választások is vannak. Ez a fajta rendszer hasonlít a köztársaságra, mivel úgy módosították, hogy az uralkodótól elvették a hatalmat, és a köztársasági államformának megfelelő intézményeket telepítettek. Példaként említhetjük az Egyesült Királyságot, Kanadát, Hollandiát, Thaiföldet és a skandináv országokat.
K: Minden olyan ország, ahol elnök van, köztársaságnak tekinthető?
V: Nem feltétlenül; egyes országokat akkor is nevezhetünk köztársaságnak, ha az államfőjüket nem "királynak" hívják. Például, bár a Római Birodalomnak volt "császára", a Holland Köztársaságnak pedig "stadholder", mégis örökletes uralkodóként működtek.
K: Ki volt Licchavi?
V: Licchavi egy indiai királyság volt, amely az egyik legkorábbi ismert köztársaság volt az i. e. 6-5. században.
K: Hogyan választották meg a görög városok a vezetőiket?
V: A görög városok inkább szavazással vagy sorsolási rendszerrel választották vezetőiket, mint más városállamok abban az időszakban.
K: Miben különböznek a köztársaságok más államformáktól?
V: A köztársaságok abban különböznek, hogy a törvényeket királyi hatalom nélkül hozzák és hajtják végre, míg más kormányzati formák törvényei királyi hatalom alatt születnek.
