Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok visszaverik a Föld által kibocsátott hősugárzást, és megakadályozzák, hogy az a világűrbe távozzon. Ezáltal a Föld melegebbé válik, mint amilyen az üvegházhatású gázok nélkül lenne. Ezt nevezzük "üvegházhatásnak".
A legtöbb üvegházhatású gáz természetes - a vízgőz a leggyakoribb, és ez okozza az üvegházhatás nagy részét a Földön. További üvegházhatású gázok a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a klór-fluor-szénhidrogén és az ózon.
Az üvegházhatású gázok nélkül a Föld átlagosan 33 Celsius-fokkal hidegebb lenne. Az általunk ismert élet valószínűleg nem lenne lehetséges a Földön, mivel a hő fontos az élethez. Az üvegházhatású gázok természetes kibocsátása változó. Például a nagy vulkánkitörések, amelyek negyedmilliárd évvel ezelőtt létrehozták a Szibériai-csapdát, elegendő gázt szabadíthattak fel ahhoz, hogy részben a perm-triász kihalási eseményt okozzák, amely a földi élet nagy részét elpusztította.
Az ember azonban üvegházhatású gázokat juttat a légkörbe. Ez az üvegházhatás fokozásával a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését eredményezi. Az ember által a légkörbe juttatott legfontosabb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, amely jelenleg a légkör mintegy 0,04%-át teszi ki. A szén-dioxid akkor szabadul fel, amikor az emberek fosszilis tüzelőanyagokat, például olajat, szenet és földgázt égetnek el. A szén-dioxid-kibocsátás főként a közlekedésből, az energiából és az iparból származik. A legnagyobb a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a hő- és villamosenergia-termeléshez: de ha megnézzük, hol használják fel a villamos energiát, a legnagyobb az ipar. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet szerint az állattenyésztéssel kapcsolatos kibocsátás évente 7,1 gigatonna (GT) szén-dioxid-egyenértéket (CO2-egyenérték) tesz ki, ami az összes ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-át teszi ki. Ez több, mint az a 13%, amely a globális közlekedésből (beleértve az összes autót és repülőgépet) származik évente.
A vízgőz a legnagyobb mennyiségben előforduló gáz, és ez reagál az éghajlatváltozásra. Más szóval, amikor a légkör melegszik, több vízgőz van benne. Így nagyobb a felhők és a csapadék kialakulásának lehetősége.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése mellett az emberek a fák kivágásával csökkentik a bolygó szén-dioxid-felvételét a légkörből. A szarvasmarha- és egyéb haszonállatok, például libák, pulykák, sertések, csirkék és juhok tartásával szintén metánt juttatunk a légkörbe. A tudósok kimutatták, hogy 1 kg marhahús előállítása több CO2-kibocsátást eredményez, mint egy háromórás autóút, miközben otthon minden lámpát égve hagyunk. Ezenkívül az emberi tevékenység a hőerőművek hűtőtornyainak használata vagy a mesterséges tavak létrehozása révén megnövekedett párolgás révén vízgőzt juttat a légkörbe. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Az üvegházhatás diagramja. Energiaáramlás az űr, a légkör és a Föld felszíne között. Az energiacserét négyzetméterenkénti wattban (W/m2) írjuk le.
Kérdések és válaszok
K: Mi az üvegházhatású gáz?
A: Az üvegházhatású gázok olyan gáztípusok, amelyek visszaverik a Földről érkező sugárzást, és megakadályozzák, hogy az a világűrbe távozzon, ami miatt a Föld melegebb lesz, mint amilyen e gázok nélkül lenne.
K: Milyen példák vannak a természetes üvegházhatású gázokra?
V: A vízgőz a leggyakoribb természetes üvegházhatású gáz, és további példák a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a klórfluor-szénhidrogén és az ózon.
K: Miért fontosak az üvegházhatású gázok a földi élet számára?
V: Az üvegházhatású gázok nélkül az általunk ismert élet nem lenne lehetséges, mivel a hő elengedhetetlen az élethez.
K: Hogyan járul hozzá az ember a légköri üvegházhatású gázok növekedéséhez?
V: Az emberek több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a szén és a földgáz elégetésével. A szén-dioxid-kibocsátás főként a közlekedésből, az energiatermelésből és az iparból származik. Ezenkívül az emberi tevékenység a hűtőtornyok vagy mesterséges tavak által okozott fokozott párolgás révén vízgőzt juttat a légkörbe.
K: Mi járul még hozzá a globális felmelegedéshez a fosszilis tüzelőanyagok elégetésén kívül?
V: A fák kivágása csökkenti a bolygó szén-dioxid-felvételét a légkörből, míg a szarvasmarha- és egyéb haszonállatok tartása szintén metánt juttat a légkörbe.
K: Az ember által okozott összes kibocsátás mekkora része származik az állattenyésztésből?
V: Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint az állattenyésztéssel kapcsolatos kibocsátások az összes ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-át teszik ki évente - ez több, mint a globális közlekedésből származó 13% évente.
