Iszlám

Hiedelmek és gyakorlatok

Az iszlám öt pillére

Az iszlám hagyomány szerint öt alapvető dolog van, amit a muszlimoknak meg kell tenniük. Ezeket az "iszlám öt pillérének" nevezik:

1. Tawheed: A tanúságtétel (magyarul hit) a muszlim hit lényege, hogy nincs más isten, csak maga Allah, és hogy Mohamed az ő utolsó küldötte.
2. Salaat: A muszlimok naponta ötször imádkoznak, a nap különleges időszakaiban. Amikor imádkoznak, a Mekka szent városában található nagy, kocka alakú építmény, a Kaaba felé fordulnak. A szalát perzsa, török és urdu nyelven namaz. A síita muszlimok a délutáni és az esti imát közvetlenül egymás után imádkozhatják.
3. Zakat: A muszlimok, akiknek van pénzük, a pénzük egy százalékát, amely még mindig náluk van egy éven át, a pénzük 1/40-ed részét (angolul charity) olyan emberek megsegítésére kell adják, akiknek nincs pénzük vagy segítségre van szükségük.
4. Sawm vagy Siyam: A böjt a Ramadán, az iszlám év kilencedik hónapja alatt. A muszlimok egy holdhónapig hajnaltól napnyugtáig nem esznek és nem isznak. A ramadán után van az Eid al-Fitr nevű ünnep (ami magyarul annyit tesz: "a böjt végének ünnepe"). Eid al-Fitrkor a muszlimok általában reggel a mecsetbe mennek egy különleges vallási szertartásra, majd ünnepelnek a családjukkal és a barátaikkal.
5. Hajj (zarándoklat angolul): A Zulhejja hónap, az iszlám naptár 12. hónapja a zarándoklat szezonja, amikor sok muszlim Mekkába, az iszlám legszentebb városába megy. Ha azonban egy muszlim anyagilag nem képes a hadzs végrehajtására, akkor nem szükséges, hogy ezt megtegye. Azok, akik nagy anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, a leginkább kötelesek voltak elvégezni a Hadzsot.

Megjegyzés: Az iszlám öt pillére a szunnita iszlám nézete szerint a hadíszokból összegyűjtött kifejezés. A síita iszlámban létezik egy másik kifejezés, az Osul al-Din (vallási alapelvek angolul). Ez öt hitet tartalmaz: Tawheed, Adl, Nabovah, Imamah, Maad.

Korán

Az iszlám hitben a Korán az iszlám szent könyve, amely Allah (Isten) szavait tartalmazza, és amelyet Jibraeel arkangyal közvetített Mohamed prófétának, aki Ádám óta az emberiség számára útmutatásként Isten szavainak közvetítőjeként volt megbízva. A Korán a központi hivatkozási pont, és olyan kapocs, amely összeköti az emberiséget Istennel.

A Korán számos olyan részt és fejezetet tartalmaz, amely a legapróbb részletekig lefedi az emberiség egészét. Az emberi gyermek teremtésétől és fogantatásától kezdve a Földön belüli és azon túli részletekig. Az emberi élet aspektusában régi civilizációkról és múltbeli prófétákról szóló történeteket és meséket, valamint életük krónikáját tartalmazza. A Korán tartalmazza a szíriai törvényt vagy hududot is, és hangsúlyozza a férfi és a nő egyenjogúságát, az anyáknak pedig különleges státuszt biztosít, ahol még rájuk nézni is bűn.

A Koránnak összesen 30 dzsuzukja van. Minden dzsuzukban sok szúra vagy vers található, 114 szúra, amely a Szúra al-Fatehah-val (A kezdet) kezdődik és a Szúra an-Naas-szal (Emberiség) végződik. A háfez olyan muszlim, aki emlékezetébe vésette a Koránt, és képes a Korán minden szavát pontosan elmondani anélkül, hogy egyetlen oldalt is átlapozna, és alkalmazni tudja a mindennapi életben.

Az iszlám egyéb fontos tanításai a szunna (amely Mohamed életéről szól) és a hadíszok (a muszlimok szerint Mohamed által elmondott párbeszédek gyűjteményei).

A Koránt az iszlámban az egész emberiségnek szóló kézikönyvnek tekintik, és tanításait az olvasóknak kell végrehajtaniuk és megosztaniuk.

Istentiszteleti hely / Korán-olvasás

A muszlimok egy mecsetnek nevezett imahelyen imádkoznak. A mecsetet arabul masjidnak nevezik. A legtöbb mecsetet többnyire úgy ismerték fel, hogy legalább egy kupolával rendelkezik, és néhánynak egy vagy több tornya van. Sok mecset azonban kupola vagy torony nélkül épült.

A muszlimok leveszik a cipőjüket, mielőtt belépnek a mazsdzsidba imádkozni. Az ima az egyik legfontosabb dolog, amit egy muszlim tesz.

Imádság

A muszlimokat naponta ötször hívják imára vagy szolahra. Ezt az imára hívást adhánnak nevezik. A müezzin, az imára való hívásra kiválasztott férfi hangszórót használ, amely a hangját a közelben tartózkodó emberekhez közvetíti. Az imára való hívás a muszlim országokban gyakran hangosan, nyilvánosan hangzik el. A szolahra való hívás a muszlim országokban a legtöbb ember számára a mindennapi élet normális része.

A muszlimok egy szőnyegen imádkoznak, amelyet angolul imaszőnyegnek vagy imaszőnyegnek neveznek. Az imaszőnyeg általános arab elnevezései a sajjāda és a namazlık.

Amikor eljön az imádkozás ideje, a muszlimok a Qibla irányába néznek - abba az irányba, ahová imádkozniuk kell, Mekka felé. Ezután kiterítik az imaszőnyegüket, és elvégzik az imát Istenhez.

Béke legyen vele

Az iszlám tanítás szerint a muszlimoknak azt kell mondaniuk, hogy "Béke legyen vele" (béke legyen vele), amikor meghallják a Próféta nevét. Ezzel tiszteletüket fejezik ki Mohamed és a többi próféta iránt.

Férfiak imádkoznak egy mecsetben.


A Korán a muszlimok szent könyve. Hiszik, hogy Isten kinyilatkoztatott szavát tartalmazza.


A muszlimok egy mecsetben imádkoznak, például ebben a Jeruzsálemben található mecsetben.


Egy imaszőnyeg

Az iszlám a világban

2009-ben 232 országban és területen végeztek tanulmányt. A tanulmány szerint a világ népességének 23%-a, azaz 1,57 milliárd ember muzulmán. Közülük 75-90% szunnita és tíz-huszonöt% síita. Egy kisebb részük más iszlám szektákhoz tartozik. Mintegy ötven országban az emberek több mint fele muszlim. Az arabok a világ összes muszlimjának mintegy húsz százalékát teszik ki. Az iszlámnak három szent helye van: Jeruzsálem, Mekka és Medina.

A legtöbb muszlim Ázsiában és Afrikában él. A világ muszlimjainak mintegy 62%-a él Ázsiában, több mint 683 millió követővel Indonéziában, Pakisztánban, Indiában és Bangladesben. A Közel-Keleten a nem arab országok, például Törökország és Irán a legnagyobb muszlim többségű országok; Afrikában Egyiptomban és Nigériában élnek a legnagyobb muszlim közösségek.

A legtöbb becslés szerint a Kínai Népköztársaságban mintegy 20-30 millió muszlim él (a lakosság 1,5-2%-a). A San Diego-i Állami Egyetem Nemzetközi Népesedési Központja által a U.S. News & World Report számára szolgáltatott adatok szerint azonban Kínában 65,3 millió muszlim él. Az iszlám számos európai országban a kereszténység után a második legnagyobb vallás, és lassan felzárkózik ehhez a státuszhoz az amerikai kontinensen is.

Olyan országok, ahol a lakosság több mint fele muszlim

Különböző felekezetek

Más vallásokhoz hasonlóan az iszlámban is különböző mozgalmak alakultak ki az idők során. Ezek a mozgalmak a szentírások különböző értelmezésein alapulnak. A következő szakaszok a leggyakoribb mozgalmakat sorolják fel.

• A felekezeten kívüli muszlimok olyan muszlimok, akik nem követnek semmilyen ágat, és egyszerűen csak muszlimnak nevezik magukat. Őket Ghayr Muqallidoknak is nevezik.
• A muwahidinok vagy muwahid muszlimok egy olyan muszlim restaurációs mozgalom, amely elfogadja a főáramú iszlámot, de a saríával kapcsolatos kérdésekben inkább Isten parancsainak elsőbbsége felé orientálódik. A muwahidisták úgy vélik, hogy a modern iszlám sok kulturális hagyományt kevert össze, és ezen változtatni akarnak.
• A síiták úgy vélik, hogy ahogyan csak Isten nevezhet ki egy prófétát, úgy a próféta után is kinevezhet egy második vezetőt. A síita muszlimok úgy vélik, hogy Isten Ali-t választotta vezetőnek Mohamed után. A muszlimok mintegy 10-20%-a síita, ami azt jelenti, hogy világszerte mintegy 120 millióan vannak. A síita muszlimok alkotják a muszlimok többségét Iránban, Azerbajdzsánban, Bahreinben, Irakban és Libanonban. Jemenben a legnagyobb adhab a zaydi síita. A síiták általában Ashura napjára gyűlnek össze Kerbalában. Négy hadíszt fogadnak el.
• A szunnizmus Abu Bakrt tekinti Mohamed utódjának. A szunniták a muszlimok nagyjából 75%-át teszik ki. A szunniták úgy vélik, hogy az iszlám vezetőit a muszlim világ népének kell megválasztania. Abu Bakr halála után Omar, majd Uthman, végül Ali lépett a helyére. Mindannyian Mohamed társai voltak, és Medinában éltek. A szunnita hit jellemzően a Koránon és a Kutub al-Sittah-on (hat hadísz) alapul. A szunnitákat néha bukaristáknak is nevezik.

• A szufik az iszlámnak egy olyan ága, amely inkább az iszlám spirituális és misztikus elemeire összpontosít. A szufik általában dhikr recitációval zárják imáikat.
• A Korániánusok általában elutasítják a hadíszok tekintélyét. Az ilyen muszlimok, akiket Koránistáknak és Ahle Koránnak is neveznek, úgy vélik, hogy a Korán az útmutatás egyetlen forrása. Szerintük a hadíszokat nem hagyja jóvá a Korán, és egyesek újító bid'ah-nak nevezik őket.
• Az Ibadik a kharidzsitákból származó muszlimok. Az ibadik ma az eredeti kharidzsitákhoz képest megreformált hitet vallanak.
• Az ahmadiyyák azok a muszlimok, akik Mirza Ghulam Ahmedet követik, akit ők a mahdinak tartanak. Két alcsoportra oszlanak; az Ahmadiyya Muszlim Közösségre és a Lahore Ahmadiyya Mozgalomra.
• A Nation of Islam az iszlám egy olyan felekezet, amely elsősorban az afroamerikaiaknak szól.
• Az Öt százalékos Nemzet, egy túlnyomórészt afroamerikaiakból álló felekezet, más néven Istenek és Földek Nemzete.

Szufi örvénylő dervisek Törökországban

Kapcsolódó oldalak

• Iszlám Nemzet
• Szunnita iszlám
• Síita iszlám