Iszlám – fogalom, tanítások, történet és fő irányzatok
Iszlám – áttekintő cikk: fogalom, tanítások, Korán, történet és fő irányzatok (szunnita, síita) érthetően, részletesen és hiteles forrásokkal.
Az iszlám (/ˈɪslɑːm/; arabul: ٱلْإِسْلَام, latin átírással: al‑Islām, [alʔɪsˈlaːm]) egy ábrahámi monoteista vallás, amelynek tanításait és hitelveit elsősorban a Korán foglalja össze. Az iszlám követőit muszlimoknak nevezik, ami szó szerint azt jelenti, hogy „az Istennek alávetett” vagy „az Istennek engedelmeskedő”. A hagyomány szerint a Koránt Jibril angyal közvetítette a Mohamednek, és a muszlimok úgy tartják, hogy az a szó szerinti isteni kinyilatkoztatás. Mohamedet az iszlám Isten küldöttjeként és prófétájaként ismeri el, míg a mindennapi gyakorlattal és viselkedéssel kapcsolatos részletek nagy része a próféta tetteit és mondásait összegző hadíszokból származik.
Alapvető hittételek
A muszlim hit főbb elemei közé tartozik Isten (Allah) egyedülisége (tawhid), az angyalok létben hite, a kinyilatkoztatott könyvek (köztük a Korán), a próféták, a végső ítélet és a végzet (kader) elfogadása. A muszlimok úgy hiszik, hogy Isten küldöttjei az emberiség vezetésére és útmutatására szolgáltak, és hogy Ádám-tól kezdve több próféta élt a történelemben.
Próféták és kinyilatkoztatások
A muszlim hit értelmében a próféták között szerepelnek olyan bibliai személyek is, akiket a zsidó‑keresztény hagyomány is ismer: például Noé (Nuh), Ábrahám (Ibrahim), Mózes (Musa) és Jézus (Isa). A hagyomány szerint ezen üzenetek lényege mindig az Isten egyegységére (tawhid) való figyelmeztetés volt, de az idők során a Sátán (arabul „Sájtán”) és emberi tévelygések miatt egyes közösségek eltérhettek az eredeti tanítástól. A muszlimok úgy tartják, hogy a Korán tartalmát Allah megőrizte, és hogy ez az Isten végső üzenete az emberiség számára az ítélet napjáig.
Gyakorlatok — az iszlám „öt pillére”
Az iszlám vallás gyakorlata hagyományosan öt alapgyakorlat köré szerveződik, amelyek a muszlim élet megnyilvánulásai:
- Szaháda — a hitvallás: „Nincs más isten, csak Allah; Mohamed az Ő küldötte”.
- Sala — napi ötszöri imádkozás (megadott időkben, irány a Kába felé).
- Zakat — kötelező alamizsna, a vagyon bizonyos részének szegényekhez juttatása.
- Sawm — a ramadán havi böjtje, nappal tilos enni és inni.
- Hajj — a Mekkába tett zarándoklat, amelyet aki teheti, életében legalább egyszer teljesít.
Történeti vázlat
Az iszlám mint szervezett vallás a 7. század elején alakult ki az Arab‑félszigeten, központjában a próféta Mohamed tanításaival. A prófétát követő időszakban (a kalifátusok korában) a iszlám gyors terjeszkedésnek indult, majd a középkor folyamán akár kulturális és tudományos aranykornak is nevezett korszakok következtek, különösen a Közel‑Keleten és Észak‑Afrikában. Később belső politikai és vallási vitákból több irányzat és jogi‑teológiai iskola alakult ki.
Fő irányzatok és belső sokféleség
A legtöbb muszlim ma két nagy ág valamelyikéhez tartozik: a legelterjedtebb a szunnita iszlám, amely a muszlimok mintegy 75–90%-át teszi ki, míg a második nagy ág a síita iszlám (a hívők kb. 10–20%-a). Emellett számos további csoport és irány létezik, például a törökországi aleviták, az ibadi közösségek, valamint különféle szúfi (misztikus) rendek, amelyek hangsúlyozzák a személyes spirituális tapasztalatot. A jogi iskolarendszeren (madhhabok) belül több iskolát is megkülönböztetnek, amelyek a jogi és vallási gyakorlat részleteiben különböznek egymástól.
Elterjedés és demográfia
Mintegy 1,75 milliárd követőjével (a világ népességének mintegy 24%-a) az iszlám a világ második legnagyobb vallása, és gyakran említik a leggyorsabban növekvő vallások között. Számos országban többségi vallás (például a Közel‑Keleten, Észak‑Afrikában és Dél‑Ázsiában), de jelentős muszlim közösségek élnek Európában, Afrikában és Észak‑Amerikában is.
Megjegyzés a forrásokról
Az itt szereplő adatok és arányok becslések, amelyek a különböző demográfiai és vallási kutatásokon alapulnak; a pontos számok idővel változhatnak. Az iszlám gazdag és sokszínű hagyomány, amelynek megértéséhez érdemes különböző történeti, teológiai és kulturális forrásokat is tanulmányozni.
Hiedelmek és gyakorlatok
Az iszlám öt pillére
Az iszlám hagyomány szerint öt alapvető dolog van, amit a muszlimoknak meg kell tenniük. Ezeket az "iszlám öt pillérének" nevezik:
- Tawheed: A tanúságtétel (magyarul hit) a muszlim hit lényege, hogy nincs más isten, csak maga Allah, és hogy Mohamed az ő utolsó küldötte.
- Salaat: A muszlimok naponta ötször imádkoznak, a nap különleges időszakaiban. Amikor imádkoznak, a Mekka szent városában található nagy, kocka alakú építmény, a Kaaba felé fordulnak. A szalát perzsa, török és urdu nyelven namaz. A síita muszlimok a délutáni és az esti imát közvetlenül egymás után imádkozhatják.
- Zakat: A muszlimok, akiknek van pénzük, a pénzük egy százalékát, amely még mindig náluk van egy éven át, a pénzük 1/40-ed részét (angolul charity) olyan emberek megsegítésére kell adják, akiknek nincs pénzük vagy segítségre van szükségük.
- Sawm vagy Siyam: A böjt a Ramadán, az iszlám év kilencedik hónapja alatt. A muszlimok egy holdhónapig hajnaltól napnyugtáig nem esznek és nem isznak. A ramadán után van az Eid al-Fitr nevű ünnep (ami magyarul annyit tesz: "a böjt végének ünnepe"). Eid al-Fitrkor a muszlimok általában reggel a mecsetbe mennek egy különleges vallási szertartásra, majd ünnepelnek a családjukkal és a barátaikkal.
- Hajj (zarándoklat angolul): A Zulhejja hónap, az iszlám naptár 12. hónapja a zarándoklat szezonja, amikor sok muszlim Mekkába, az iszlám legszentebb városába megy. Ha azonban egy muszlim anyagilag nem képes a hadzs végrehajtására, akkor nem szükséges, hogy ezt megtegye. Azok, akik nagy anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, a leginkább kötelesek voltak elvégezni a Hadzsot.
Megjegyzés: Az iszlám öt pillére a szunnita iszlám nézete szerint a hadíszokból összegyűjtött kifejezés. A síita iszlámban létezik egy másik kifejezés, az Osul al-Din (vallási alapelvek angolul). Ez öt hitet tartalmaz: Tawheed, Adl, Nabovah, Imamah, Maad.
Korán
Az iszlám hitben a Korán az iszlám szent könyve, amely Allah (Isten) szavait tartalmazza, és amelyet Jibraeel arkangyal közvetített Mohamed prófétának, aki Ádám óta az emberiség számára útmutatásként Isten szavainak közvetítőjeként volt megbízva. A Korán a központi hivatkozási pont, és olyan kapocs, amely összeköti az emberiséget Istennel.
A Korán számos olyan részt és fejezetet tartalmaz, amely a legapróbb részletekig lefedi az emberiség egészét. Az emberi gyermek teremtésétől és fogantatásától kezdve a Földön belüli és azon túli részletekig. Az emberi élet aspektusában régi civilizációkról és múltbeli prófétákról szóló történeteket és meséket, valamint életük krónikáját tartalmazza. A Korán tartalmazza a szíriai törvényt vagy hududot is, és hangsúlyozza a férfi és a nő egyenjogúságát, az anyáknak pedig különleges státuszt biztosít, ahol még rájuk nézni is bűn.
A Koránnak összesen 30 dzsuzukja van. Minden dzsuzukban sok szúra vagy vers található, 114 szúra, amely a Szúra al-Fatehah-val (A kezdet) kezdődik és a Szúra an-Naas-szal (Emberiség) végződik. A háfez olyan muszlim, aki emlékezetébe vésette a Koránt, és képes a Korán minden szavát pontosan elmondani anélkül, hogy egyetlen oldalt is átlapozna, és alkalmazni tudja a mindennapi életben.
Az iszlám egyéb fontos tanításai a szunna (amely Mohamed életéről szól) és a hadíszok (a muszlimok szerint Mohamed által elmondott párbeszédek gyűjteményei).
A Koránt az iszlámban az egész emberiségnek szóló kézikönyvnek tekintik, és tanításait az olvasóknak kell végrehajtaniuk és megosztaniuk.
Istentiszteleti hely / Korán-olvasás
A muszlimok egy mecsetnek nevezett imahelyen imádkoznak. A mecsetet arabul masjidnak nevezik. A legtöbb mecsetet többnyire úgy ismerték fel, hogy legalább egy kupolával rendelkezik, és néhánynak egy vagy több tornya van. Sok mecset azonban kupola vagy torony nélkül épült.
A muszlimok leveszik a cipőjüket, mielőtt belépnek a mazsdzsidba imádkozni. Az ima az egyik legfontosabb dolog, amit egy muszlim tesz.
Imádság
A muszlimokat naponta ötször hívják imára vagy szolahra. Ezt az imára hívást adhánnak nevezik. A müezzin, az imára való hívásra kiválasztott férfi hangszórót használ, amely a hangját a közelben tartózkodó emberekhez közvetíti. Az imára való hívás a muszlim országokban gyakran hangosan, nyilvánosan hangzik el. A szolahra való hívás a muszlim országokban a legtöbb ember számára a mindennapi élet normális része.
A muszlimok egy szőnyegen imádkoznak, amelyet angolul imaszőnyegnek vagy imaszőnyegnek neveznek. Az imaszőnyeg általános arab elnevezései a sajjāda és a namazlık.
Amikor eljön az imádkozás ideje, a muszlimok a Qibla irányába néznek - abba az irányba, ahová imádkozniuk kell, Mekka felé. Ezután kiterítik az imaszőnyegüket, és elvégzik az imát Istenhez.
Béke legyen vele
Az iszlám tanítás szerint a muszlimoknak azt kell mondaniuk, hogy "Béke legyen vele" (béke legyen vele), amikor meghallják a Próféta nevét. Ezzel tiszteletüket fejezik ki Mohamed és a többi próféta iránt.
Férfiak imádkoznak egy mecsetben.
A Korán a muszlimok szent könyve. Hiszik, hogy Isten kinyilatkoztatott szavát tartalmazza.
A muszlimok egy mecsetben imádkoznak, például ebben a Jeruzsálemben található mecsetben.
Egy imaszőnyeg
Az iszlám a világban
2009-ben 232 országban és területen végeztek tanulmányt. A tanulmány szerint a világ népességének 23%-a, azaz 1,57 milliárd ember muzulmán. Közülük 75-90% szunnita és tíz-huszonöt% síita. Egy kisebb részük más iszlám szektákhoz tartozik. Mintegy ötven országban az emberek több mint fele muszlim. Az arabok a világ összes muszlimjának mintegy húsz százalékát teszik ki. Az iszlámnak három szent helye van: Jeruzsálem, Mekka és Medina.
A legtöbb muszlim Ázsiában és Afrikában él. A világ muszlimjainak mintegy 62%-a él Ázsiában, több mint 683 millió követővel Indonéziában, Pakisztánban, Indiában és Bangladesben. A Közel-Keleten a nem arab országok, például Törökország és Irán a legnagyobb muszlim többségű országok; Afrikában Egyiptomban és Nigériában élnek a legnagyobb muszlim közösségek.
A legtöbb becslés szerint a Kínai Népköztársaságban mintegy 20-30 millió muszlim él (a lakosság 1,5-2%-a). A San Diego-i Állami Egyetem Nemzetközi Népesedési Központja által a U.S. News & World Report számára szolgáltatott adatok szerint azonban Kínában 65,3 millió muszlim él. Az iszlám számos európai országban a kereszténység után a második legnagyobb vallás, és lassan felzárkózik ehhez a státuszhoz az amerikai kontinensen is.
Olyan országok, ahol a lakosság több mint fele muszlim
Különböző felekezetek
Más vallásokhoz hasonlóan az iszlámban is különböző mozgalmak alakultak ki az idők során. Ezek a mozgalmak a szentírások különböző értelmezésein alapulnak. A következő szakaszok a leggyakoribb mozgalmakat sorolják fel.
- A felekezeten kívüli muszlimok olyan muszlimok, akik nem követnek semmilyen ágat, és egyszerűen csak muszlimnak nevezik magukat. Őket Ghayr Muqallidoknak is nevezik.
- A muwahidinok vagy muwahid muszlimok egy olyan muszlim restaurációs mozgalom, amely elfogadja a főáramú iszlámot, de a saríával kapcsolatos kérdésekben inkább Isten parancsainak elsőbbsége felé orientálódik. A muwahidisták úgy vélik, hogy a modern iszlám sok kulturális hagyományt kevert össze, és ezen változtatni akarnak.
- A síiták úgy vélik, hogy ahogyan csak Isten nevezhet ki egy prófétát, úgy a próféta után is kinevezhet egy második vezetőt. A síita muszlimok úgy vélik, hogy Isten Ali-t választotta vezetőnek Mohamed után. A muszlimok mintegy 10-20%-a síita, ami azt jelenti, hogy világszerte mintegy 120 millióan vannak. A síita muszlimok alkotják a muszlimok többségét Iránban, Azerbajdzsánban, Bahreinben, Irakban és Libanonban. Jemenben a legnagyobb adhab a zaydi síita. A síiták általában Ashura napjára gyűlnek össze Kerbalában. Négy hadíszt fogadnak el.
- A szunnizmus Abu Bakrt tekinti Mohamed utódjának. A szunniták a muszlimok nagyjából 75%-át teszik ki. A szunniták úgy vélik, hogy az iszlám vezetőit a muszlim világ népének kell megválasztania. Abu Bakr halála után Omar, majd Uthman, végül Ali lépett a helyére. Mindannyian Mohamed társai voltak, és Medinában éltek. A szunnita hit jellemzően a Koránon és a Kutub al-Sittah-on (hat hadísz) alapul. A szunnitákat néha bukaristáknak is nevezik.
- A szufik az iszlámnak egy olyan ága, amely inkább az iszlám spirituális és misztikus elemeire összpontosít. A szufik általában dhikr recitációval zárják imáikat.
- A Korániánusok általában elutasítják a hadíszok tekintélyét. Az ilyen muszlimok, akiket Koránistáknak és Ahle Koránnak is neveznek, úgy vélik, hogy a Korán az útmutatás egyetlen forrása. Szerintük a hadíszokat nem hagyja jóvá a Korán, és egyesek újító bid'ah-nak nevezik őket.
- Az Ibadik a kharidzsitákból származó muszlimok. Az ibadik ma az eredeti kharidzsitákhoz képest megreformált hitet vallanak.
- Az ahmadiyyák azok a muszlimok, akik Mirza Ghulam Ahmedet követik, akit ők a mahdinak tartanak. Két alcsoportra oszlanak; az Ahmadiyya Muszlim Közösségre és a Lahore Ahmadiyya Mozgalomra.
- A Nation of Islam az iszlám egy olyan felekezet, amely elsősorban az afroamerikaiaknak szól.
- Az Öt százalékos Nemzet, egy túlnyomórészt afroamerikaiakból álló felekezet, más néven Istenek és Földek Nemzete.
Szufi örvénylő dervisek Törökországban
Kapcsolódó oldalak
- Iszlám Nemzet
- Szunnita iszlám
- Síita iszlám
Kérdések és válaszok
K: Mi az iszlám?
V: Az iszlám egy ábrahámi monoteista vallás, amely a Koránban, az iszlám szent írásában tanít és hisz. Isten akaratának való engedelmességet jelent, és a muszlimok Mohamedet Isten prófétájának és küldöttjének tekintik.
K: Kik a muszlimok?
V: A muszlimok az iszlám hívői, akik alávetik magukat Isten akaratának.
K: Mit jelent a "kafir" kifejezés az iszlámban?
V: A "kafir" az iszlámban a nem muszlimokra használt kifejezés.
K: Hogyan határozzák meg nyelvileg?
V: Nyelvileg az iszlámot úgy határozzák meg, mint az Isten parancsának való engedelmeskedést ellenkezés, behódolás, lázadás vagy makacsság nélkül.
K: Mit hisznek a muszlimok a Mohamed előtti prófétákról?
V: A muszlimok hiszik, hogy Mohamed előtt az emberiség hajnala óta sok más próféta is volt, köztük Ádám, Noé (Nuh), Ábrahám (Ibrahim), Mózes (Musa) és Jézus (Isa). Hiszik, hogy mindezek a próféták Istentől kaptak üzeneteket, de a Sátán eltérítette tőlük a múltbeli közösségeket.
Kérdés: Mely csoportok teszik ki a muszlim lakosság nagy részét?
V: A legtöbb muszlim két csoport egyikéhez tartozik: a szunnita iszlámhoz, amely 75-90%-ot tesz ki, vagy a síita iszlámhoz, amely 10-20%-ot tesz ki. Vannak más kisebb csoportok is, mint például az aleviták Törökországban.
K: Hány követője van az iszlámnak világszerte?
V: Mintegy 1,75 milliárd követőjével (a világ népességének 24%-a) az iszlám a világ második legnagyobb vallása, és gyorsan növekszik mind globálisan, mind pedig Európában.
Keres