Európai Unió
Az Európai Unió (rövidítve: EU) 27 európai tagállamot tömörítő szövetség, amelyet a Maastrichti Szerződés hozott létre 1992-1993-ban. Az EU az 1957-ben a Római Szerződések által létrehozott Európai Gazdasági Közösségből (EGK) nőtt ki. Közös gazdasági térséget hozott létre, amelynek európai szintű jogszabályai lehetővé teszik, hogy az uniós országok állampolgárai más uniós országokban szinte ugyanúgy mozoghassanak és kereskedhessenek, mint saját országukban. Ezen országok közül tizenkilencnek ugyanaz a pénzneme: az euró.
A Lisszaboni Szerződés a legutóbbi szerződés, amely meghatározza, hogyan működik az Unió. Minden tagállam aláírta, hogy egyetért a szerződésben foglaltakkal. A legfontosabb, hogy a szerződés kimondja, hogy az Uniónak milyen feladatokat ("hatásköröket") kell ellátnia a tagok számára, és melyeket kell saját maguknak elvégezniük. A tagok döntenek arról, hogy az Unió hogyan járjon el, azáltal, hogy a javaslatok mellett vagy ellen szavaznak.
Az EU célja, hogy a tagállamokat az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásával közelebb hozza egymáshoz. Ezt közös útlevélstílussal, az egymással folytatott tisztességes kereskedelemre vonatkozó közös szabályokkal, a bűnüldözésről szóló közös megállapodásokkal és egyéb megállapodásokkal éri el. A legtöbb tagnak közös pénzneme van (az euró), és a legtöbb tagország lehetővé teszi, hogy az emberek útlevél felmutatása nélkül utazhassanak egyik országból a másikba.
Történelem
A második világháború után az európai országok békésen akartak együtt élni, és segíteni akarták egymás gazdaságát. Ahelyett, hogy a szénért és acélért harcoltak volna egymással, az első tagországok (Nyugat-) Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg 1952-ben létrehozták az Európai Szén- és Acélközösséget.
1957-ben az olaszországi Rómában a tagországok újabb szerződést írtak alá, és létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget. Most már a szén, az acél és a kereskedelem közössége volt. Később a nevét Európai Közösségre változtatta.
1993-ban, a Maastrichti Szerződéssel az Európai Unióra változtatta nevét. A tagországok ma már nemcsak a politika és a gazdaság (szén, acél és kereskedelem), hanem a pénz, az igazságszolgáltatás (törvények) és a külügyek terén is együttműködnek. A schengeni megállapodással az EU 22 tagállama megnyitotta határait egymás előtt, így az emberek most már útlevél és személyi igazolvány nélkül utazhatnak egyik országból a másikba. Mostanra már 16 tagország váltotta fel nemzeti valutáját az euróval. 2004-ben 10 új ország vált az EU tagjává, 2007-ben további 2, 2013-ban pedig 1 új ország. Ma összesen 27 tagország van.
Quai d'Orsay (Párizs). Robert Schuman 1950-ben beszédet mondott az Európai Szén- és Acélközösség tervének elindításáról.
Szabad mozgás
Az Európai Unió állampolgárai a 27 tagállam bármelyikében élhetnek és dolgozhatnak munkavállalási engedély vagy vízum nélkül. Például egy francia személy Görögországba költözhet, hogy ott dolgozzon, vagy csak éljen, és nem kell engedélyt kérnie a görögországi hatóságtól.
Ugyanígy az egyik tagországban előállított termékek bármelyik másik tagországban külön engedélyek és külön adók nélkül értékesíthetők. Ezért a tagok megállapodnak a termékbiztonságra vonatkozó szabályokban - tudni akarják, hogy egy másik országban készült termék ugyanolyan biztonságos, mintha a saját országukban készült volna.
Főbb intézmények
Az Európai Unió intézményei
|
- Törvényhozás (alsóház) - |
- Meghatározza a lendületet és az irányt - |
Az Európai Unió Tanácsa - Törvényhozás (felsőház) - |
| |||
|
| ||||||
|
|
|
|
.svg.png){kind=logo}
|
|
|
| |||
|
| Az Európai Unió Bírósága - Igazságszolgáltatás - |
Európai Számvevőszék - Pénzügyi könyvvizsgáló - |
Európai Központi Bank - Monetáris végrehajtó (központi bank) - |
| ||
|
|
|
| ||||
|
|
|
Az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsa a fő döntéshozó csoport. A tagországok miniszterei (külügyminiszterek, mezőgazdasági miniszterek, igazságügyi miniszterek stb...) találkoznak, és megvitatják a számukra fontos kérdéseket.
A Lisszaboni Szerződés előtt (2007-ben írták, 2008-ban hajtották végre) minden tagállam hat hónapig felváltva tölti be a Tanács elnöki tisztségét. Például 2007 januárjától 2007 júliusáig Németország töltötte be az elnökséget. Az ezt megelőző hat hónapban Finnország volt az elnök. Most az Európai Unió elnöke vezeti a tanácsi csúcstalálkozókat. A Tanács elnöke a szervező és irányító, akit két és fél évre választanak meg. Nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy az Európai Unióval kapcsolatos döntéseket hozzon, mint az Egyesült Államok elnöke az adott ország esetében.
A nagy népességű tagországok (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság stb.) több szavazattal rendelkeznek, mint a kis népességű országok (Luxemburg, Málta stb.), de nem születhet döntés, ha elegendő ország szavaz ellene.
Évente kétszer találkoznak a kormányfők (miniszterelnökök) és/vagy az államfők (elnökök), hogy megvitassák a főbb kérdéseket, és különböző kérdésekben döntéseket hozzanak. Ez a találkozó más és kevésbé hivatalos. Ezt Európai Tanácsnak nevezik.
Megjegyzés: Ez nem azonos az Európa Tanáccsal, amely nem része az Európai Uniónak.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság irányítja az EU mindennapi működését, és a kormányhoz hasonlóan törvényeket ír. A Bizottság által írt törvényeket az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megvitatja és módosítja.
A Bizottság egy elnökből és 27 biztosból áll, akiket az Európai Tanács választ ki. A Bizottság elnökét az Európai Tanács nevezi ki az Európai Parlament jóváhagyásával.
A Bizottság úgy működik, mint egy kabinetkormány. Tagállamonként egy biztos van, bár a biztosok nem a saját államuk, hanem az EU egészének érdekeit kötelesek képviselni.
Európai Parlament
Lásd még: Európai Unió költségvetése
A Parlamentnek összesen 785 tagja van (az Európai Parlament képviselői). Őket országukban ötévente választják meg az Európai Unió tagállamainak polgárai. A Parlament jóváhagyhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a javasolt törvényeket. Emellett kirúghatja az Európai Bizottságot. Ebben az esetben az egész bizottságnak le kellene mondania az állásáról.
Az Európai Unió politikai rendszere. Az Uniónak hét szerve van (kékkel).
A Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület
Politika
Az EU-ban számos vita folyik arról, hogyan kellene fejlődnie és változnia a jövőben.
Az európai országok összefogásának fő okai politikai és gazdasági jellegűek:
- Az I. és II. világháború után egy újabb európai háború megelőzésének szükségessége.
- Az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásának szükségességét az Európa Tanács is megerősítette.
- A közös gazdasági térség szükségessége.
Tagállamok
1951-ben hat ország létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, amely a mai EU alapváltozata. Ez a hat ország aztán továbbment, és 1957-ben létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget. Az Egyesült Királyság és mások úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak, majd amikor az Egyesült Királyság meggondolta magát, Charles de Gaulle francia elnök megakadályozta a csatlakozást. Amikor ő már nem volt elnök, az Egyesült Királyság és mások is csatlakozni kezdtek. Ma 27 tag van, de nem mindenki tartja jónak azt az elképzelést, hogy még többnek kellene csatlakoznia.
| Alapítók 1957-ben
1973-ban csatlakozott 1981-ben csatlakozott Balra 1985-ben 1986-ban csatlakozott | 1995-ben csatlakozott 2004-ben csatlakozott
2007-ben csatlakozott 2013-ban csatlakozott
Balra 2020-ban |
.svg.png){kind=small}
- ↑ Kelet-Németország és Nyugat-Németország 1990-ben vált egy országgá. Azóta egész Németország az EU tagállama.
- ↑ Grönland Dánia részeként csatlakozott, de később kapott némi önrendelkezési jogot. Ezzel a hatalommal úgy döntött, hogy kilép az EGK-ból.
- ↑ Bár Észak-Ciprus hivatalosan Ciprus (és az EU) része, valójában nem a ciprusi kormány ellenőrzése alatt áll, és útleveleit az EU-tagok nem fogadják el.
Szerbia, Montenegró, Macedón Köztársaság, Törökország és Izland "tagjelölt országok"; a tagságra való jogosultságukat vizsgálják. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó várhatóan követi őket.
Mivel azonban az utóbbi időben számos politikai probléma történt Törökországban, különösen amiatt, hogy Erdogan elnök a 2016. július 15-i sikertelen puccskísérlet óta több tízezer politikai riválisát tartóztatta le, nem valószínű, hogy a közeljövőben az EU tagja lehetne, mivel az EU-tagok úgy vélik, hogy a jelenlegi török kormány nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát.
Az Európai Unió tagállamai világosbarnával kiemelve.
Mottó:
Az Európai Unió mottója: "Együtt a sokféleségben egyesülve" (vagy egyszerű magyarul: sokféle emberrel együtt).
A mottó más nyelveken:
Brexit
2016. június 23-án az Egyesült Királyságban népszavazást tartottak arról, hogy az EU-ban maradjon-e, vagy kilépjen belőle. A többség [52% és 48%] a kilépés mellett szavazott. Nagy-Britannia kilépése az EU-ból a köznyelvben Brexit néven ismert.
Az Egyesült Királyság kormánya 2017. március 29-én aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés (Lisszaboni Szerződés) 50. cikkét. Ezzel megkezdődtek a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások az EU-tagországokkal. E tárgyalások menetrendje két év, ami azt jelentette, hogy az Egyesült Királyság legalább 2019 márciusáig az EU tagja marad. Ezt a határidőt azonban később a brit kormány kérésére 2019. október 31-ig meghosszabbították. Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én, greenwichi idő szerint 23:00 órakor lépett ki az Európai Unióból.
Kapcsolódó oldalak
- Az európai uniós polgárság
- Többnyelvűség
- Brexit
Kérdések és válaszok
K: Mi az Európai Unió?
V: Az Európai Unió (EU) egy 27 európai tagállamból álló szövetség, amelyet a Maastrichti Szerződés hozott létre 1992-1993-ban. Közös gazdasági térséget hozott létre, amelynek európai szintű jogszabályai lehetővé teszik, hogy az uniós országok állampolgárai más uniós országokban szinte ugyanúgy mozoghassanak és kereskedhessenek, mint saját országukban.
K: Mikor hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget (EGK)?
V: Az EGK-t a Római Szerződések hozták létre 1957-ben.
K: Mi az a Lisszaboni Szerződés?
V: A Lisszaboni Szerződés a legújabb szerződés, amely kimondja, hogyan működik az Unió. Minden tagállam aláírta, hogy egyetért a szerződésben foglaltakkal, és meghatározza, hogy mely feladatokat ("hatásköröket") kell az Uniónak végeznie, és melyeket az egyes tagoknak.
K: Honnan származik az "Európa" elnevezés?
V: Az "Európa" név a latin Europa szóból származik, amely a görög ֵὐסנח szóból ered, a וὐסע eurys "széles" és ὤר ops "arc" szavakból.
K: Melyek az uniós tagság néhány célkitűzése?
V: Az EU-tagság néhány célkitűzése közé tartozik, hogy a tagállamokat közelebb hozza egymáshoz az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása, a tagok közötti tisztességes kereskedelemre vonatkozó közös szabályok kialakítása, a bűnüldözésre vonatkozó közös megállapodások létrehozása, az útlevelek közös stílusa és a közös valuta (az euró).
Kérdés: Kell-e útlevelet felmutatni, amikor az emberek az uniós országok között utaznak?
V: A legtöbb tagország lehetővé teszi, hogy az emberek útlevél felmutatása nélkül utazhassanak egyik országból a másikba.
K: Hogyan döntenek a tagok arról, hogy az Unió hogyan járjon el?
V: A tagok a javaslatok mellett vagy ellen szavazva döntenek arról, hogy az Unió hogyan járjon el.
