Európai Unió — mi az, története, céljai és működése röviden

Európai Unió: rövid áttekintés — története, céljai, intézményei és működése közérthetően; tagállamok, euró, jogalkotás és alapelvek egy helyen.

Az Európai Unió (rövidítve: EU) 27 európai tagállamot tömörítő szövetség, amelyet a Maastrichti Szerződés hozott létre 1992-1993-ban. Az EU az 1957-ben a Római Szerződések által létrehozott Európai Gazdasági Közösségből (EGK) nőtt ki. Közös gazdasági térséget hozott létre, amelynek európai szintű jogszabályai lehetővé teszik, hogy az uniós országok állampolgárai más uniós országokban szinte ugyanúgy mozoghassanak és kereskedhessenek, mint saját országukban. Ezen országok közül tizenkilencnek ugyanaz a pénzneme: az euró.

A Lisszaboni Szerződés a legutóbbi szerződés, amely meghatározza, hogyan működik az Unió. Minden tagállam aláírta, hogy egyetért a szerződésben foglaltakkal. A legfontosabb, hogy a szerződés kimondja, hogy az Uniónak milyen feladatokat ("hatásköröket") kell ellátnia a tagok számára, és melyeket kell saját maguknak elvégezniük. A tagok döntenek arról, hogy az Unió hogyan járjon el, azáltal, hogy a javaslatok mellett vagy ellen szavaznak.

Az EU célja, hogy a tagállamokat az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásával közelebb hozza egymáshoz. Ezt közös útlevélstílussal, az egymással folytatott tisztességes kereskedelemre vonatkozó közös szabályokkal, a bűnüldözésről szóló közös megállapodásokkal és egyéb megállapodásokkal éri el. A legtöbb tagnak közös pénzneme van (az euró), és a legtöbb tagország lehetővé teszi, hogy az emberek útlevél felmutatása nélkül utazhassanak egyik országból a másikba.

Rövid történet

Az EU elődjei a második világháború után jöttek létre a béke és gazdasági együttműködés elősegítésére. Az 1951-es Európai Szén- és Acélközösségtől (ESZAK) és az 1957-es Római Szerződésben megfogalmazott Európai Gazdasági Közösségen (EGK) keresztül fokozatosan bővült a gazdasági és politikai együttműködés. A Maastrichti Szerződés tette lehetővé az EU létrejöttét és az euró bevezetésének alapjait. Az unió több bővítési hullámban fogadta be új tagjait, a legújabb jelentős változás pedig az Egyesült Királyság 2020-as kilépése (Brexit) volt, ami után 27 tagállam maradt.

Fő célok és értékek

• béke és stabilitás fenntartása Európában;
• közös belső piac a javak, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad mozgásával;
• a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohézió erősítése;
• az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása;
• környezeti fenntarthatóság és éghajlatvédelmi célok támogatása.

Fő intézmények és működés

Az EU működését több intézmény szabályozza és működteti. A legfontosabbak:

• Európai Bizottság — javaslatokat tesz jogszabályokra, végrehajtja az uniós politikákat és ellenőrzi a szerződések betartását;
• Európai Parlament — közvetlenül választott testület, amely a polgárok érdekeit képviseli és társjogalkotóként a Tanáccsal együtt dönt jogszabályokról;
• Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) — a tagállamok kormányainak képviselői döntéseket hoznak, gyakran a Parlamenttel közösen;
• Európai Tanács — az állam- és kormányfők testülete, stratégiai irányokat határoz meg;
• Európai Unió Bírósága — biztosítja az uniós jog egységes értelmezését és alkalmazását;
• Európai Központi Bank (EKB) — az euróövezeti monetáris politika irányítója;
• Európai Számvevőszék — az uniós költségvetés ellenőrzéséért felelős.

Döntéshozatal

A legtöbb uniós jogszabály az ún. rendes (közös) jogalkotási eljárás szerint születik, amelyben a Bizottság tesz javaslatot, és a Parlament valamint a Tanács közösen döntenek róla. Egyes területeken minősített többségi szavazás dönt (ahol egy meghatározott súlyozott többség szükséges), más, érzékeny ügyekben (pl. adózás, kül- és biztonságpolitika) viszont egyhangúság kell.

Pénzügyek, költségvetés és az euró

Az EU saját költségvetéssel rendelkezik, amelyet a tagállamok hozzájárulásai és egyes közös források finanszíroznak. A költségvetés céljai között szerepel a gazdasági kohézió (fejletlen régiók támogatása), a mezőgazdaság (Közös Agrárpolitika) és a kutatás-fejlesztés támogatása. Az euróövezetben (azok a tagállamok, amelyek bevezették az eurót) az EKB irányítja a közös monetáris politikát; jelenleg tizenkilenc tagállam használja az eurót.

Schengen és szabad mozgás

A Schengeni térségben a külső határokon közös ellenőrzés van, és belső határellenőrzések nélkül lehet utazni. Ez a gyakorlat teszi lehetővé, hogy sok uniós országban az emberek szabadon mozogjanak és dolgozzanak más tagállamokban. Fontos azonban, hogy nem minden EU-tag része a Schengeni egyezménynek, és néhány nem EU-ország is részese a térségnek. A belső határok ideiglenesen visszaállíthatók biztonsági vagy migrációs okokból.

Tagság és csatlakozás

Az EU-hoz való csatlakozás feltételeit a koppenhágai kritériumok határozzák meg: stabil demokrácia, jogállamiság, emberi jogok tisztelete, működő piacgazdaság, valamint az uniós jog (acquis) átvételének képessége. A csatlakozni kívánó országok hosszú tárgyalási folyamaton mennek keresztül, amely több „fejezetre” bontva vizsgálja a jogszabályok és intézmények megfelelőségét.

Polgárok jogai és előnyei

Az EU-tagság számos gyakorlati előnyt jelent az polgárok számára: szabad mozgás és letelepedés lehetősége az unió területén, az európai polgársághoz kötődő jogok (például választójog az európai és helyi választásokon, petíciós jog az Európai Parlamenthez), fogyasztóvédelmi szabályok, és külföldi tartózkodás esetén más tagállamok konzuláris védelme.

Kihívások és jövő

Az EU előtt álló kihívások közé tartozik a klímaváltozás elleni küzdelem, a gazdasági versenyképesség megőrzése, a migráció kezelése, a digitalizáció és a jogállamiság kérdései. Az unió célja, hogy reagáljon ezekre a kihívásokra közös politikákkal, miközben megőrzi alapértékeit és a tagállamok sokszínűségét.

Összefoglalva: az Európai Unió egy politikai és gazdasági együttműködés, amely a béke, a jólét és a szabadság elveire épül. Intézményei és jogszabályai a közös célok elérését szolgálják, miközben a tagállamok számára biztosítják az önállóság bizonyos szintjét.

Történelem

A második világháború után az európai országok békésen akartak együtt élni, és segíteni akarták egymás gazdaságát. Ahelyett, hogy a szénért és acélért harcoltak volna egymással, az első tagországok (Nyugat-) Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg 1952-ben létrehozták az Európai Szén- és Acélközösséget.

1957-ben az olaszországi Rómában a tagországok újabb szerződést írtak alá, és létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget. Most már a szén, az acél és a kereskedelem közössége volt. Később a nevét Európai Közösségre változtatta.

1993-ban, a Maastrichti Szerződéssel az Európai Unióra változtatta nevét. A tagországok ma már nemcsak a politika és a gazdaság (szén, acél és kereskedelem), hanem a pénz, az igazságszolgáltatás (törvények) és a külügyek terén is együttműködnek. A schengeni megállapodással az EU 22 tagállama megnyitotta határait egymás előtt, így az emberek most már útlevél és személyi igazolvány nélkül utazhatnak egyik országból a másikba. Mostanra már 16 tagország váltotta fel nemzeti valutáját az euróval. 2004-ben 10 új ország vált az EU tagjává, 2007-ben további 2, 2013-ban pedig 1 új ország. Ma összesen 27 tagország van.

Quai d'Orsay (Párizs). Robert Schuman 1950-ben beszédet mondott az Európai Szén- és Acélközösség tervének elindításáról.

Főbb intézmények

Az Európai Unió intézményei

Európai Parlament - Törvényhozás (alsóház) -		Európai Tanács - Meghatározza a lendületet és az irányt -		Az Európai Unió Tanácsa - Törvényhozás (felsőház) -		Európai Bizottság - Executive -

a Tanáccsal együtt jogalkotóként jár el a nép választja meg öt évig ül a választások között megosztja a Tanáccsal a költségvetési hatáskört, és végső fokon dönt az EU általános költségvetéséről demokratikus ellenőrzést gyakorol az EU intézményei felett, beleértve az Európai Bizottságot is, és kinevezi a Bizottság tagjait székhelye és plenáris ülései Strasbourgban, a Főtitkárság Luxembourgban, elsődlegesen Brüsszelben ülésezik.	a kormányfők csúcstalálkozója, amelynek elnöke az Európai Tanács elnöke) megadja a fejlesztéshez szükséges lendületet, és általános célkitűzéseket és prioritásokat határoz meg nem fog törvényt hozni brüsszeli székhelyű	a tagállamok kormányminisztereiből áll a Parlamenttel együtt jogalkotóként jár el a Parlamenttel együtt gyakorolja a költségvetési hatáskört biztosítja az átfogó gazdaság- és szociálpolitika koordinációját, és meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) irányvonalait. nemzetközi megállapodások megkötése brüsszeli székhelyű	a "kormány" minden tagállamból egy-egy taggal rendelkezik új jogszabályokra vonatkozó javaslatokat terjeszt a Parlament és a Tanács elé végrehajtja az uniós politikát és kezeli a költségvetést biztosítja az uniós jognak való megfelelést nemzetközi szerződésekről tárgyal brüsszeli székhelyű

 

	Az Európai Unió Bírósága - Igazságszolgáltatás -		Európai Számvevőszék - Pénzügyi könyvvizsgáló -		Európai Központi Bank - Monetáris végrehajtó (központi bank) -
	az európai jog egységes értelmezésének biztosítása hatáskörrel rendelkezik az uniós tagállamok, uniós intézmények, vállalkozások és magánszemélyek közötti jogviták eldöntésére. székhelye Luxemburgban van		megvizsgálja az uniós intézmények bevételeinek és kiadásainak megfelelő felhasználását székhelye Luxemburgban van		a nemzeti központi bankokkal együtt megalakítja a Központi Bankok Európai Rendszerét, és ezáltal meghatározza az EU monetáris politikáját biztosítja az euró árstabilitását a részt vevő országok pénzkínálatának ellenőrzésével. székhelye Frankfurt am Main

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa a fő döntéshozó csoport. A tagországok miniszterei (külügyminiszterek, mezőgazdasági miniszterek, igazságügyi miniszterek stb...) találkoznak, és megvitatják a számukra fontos kérdéseket.

A Lisszaboni Szerződés előtt (2007-ben írták, 2008-ban hajtották végre) minden tagállam hat hónapig felváltva tölti be a Tanács elnöki tisztségét. Például 2007 januárjától 2007 júliusáig Németország töltötte be az elnökséget. Az ezt megelőző hat hónapban Finnország volt az elnök. Most az Európai Unió elnöke vezeti a tanácsi csúcstalálkozókat. A Tanács elnöke a szervező és irányító, akit két és fél évre választanak meg. Nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy az Európai Unióval kapcsolatos döntéseket hozzon, mint az Egyesült Államok elnöke az adott ország esetében.

A nagy népességű tagországok (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság stb.) több szavazattal rendelkeznek, mint a kis népességű országok (Luxemburg, Málta stb.), de nem születhet döntés, ha elegendő ország szavaz ellene.

Évente kétszer találkoznak a kormányfők (miniszterelnökök) és/vagy az államfők (elnökök), hogy megvitassák a főbb kérdéseket, és különböző kérdésekben döntéseket hozzanak. Ez a találkozó más és kevésbé hivatalos. Ezt Európai Tanácsnak nevezik.

Megjegyzés: Ez nem azonos az Európa Tanáccsal, amely nem része az Európai Uniónak.

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság irányítja az EU mindennapi működését, és a kormányhoz hasonlóan törvényeket ír. A Bizottság által írt törvényeket az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megvitatja és módosítja.

A Bizottság egy elnökből és 27 biztosból áll, akiket az Európai Tanács választ ki. A Bizottság elnökét az Európai Tanács nevezi ki az Európai Parlament jóváhagyásával.

A Bizottság úgy működik, mint egy kabinetkormány. Tagállamonként egy biztos van, bár a biztosok nem a saját államuk, hanem az EU egészének érdekeit kötelesek képviselni.

Európai Parlament

Lásd még: Európai Unió költségvetése

A Parlamentnek összesen 785 tagja van (az Európai Parlament képviselői). Őket országukban ötévente választják meg az Európai Unió tagállamainak polgárai. A Parlament jóváhagyhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a javasolt törvényeket. Emellett kirúghatja az Európai Bizottságot. Ebben az esetben az egész bizottságnak le kellene mondania az állásáról.

Az Európai Unió politikai rendszere. Az Uniónak hét szerve van (kékkel).


A Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület

Tagállamok

1951-ben hat ország létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, amely a mai EU alapváltozata. Ez a hat ország aztán továbbment, és 1957-ben létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget. Az Egyesült Királyság és mások úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak, majd amikor az Egyesült Királyság meggondolta magát, Charles de Gaulle francia elnök megakadályozta a csatlakozást. Amikor ő már nem volt elnök, az Egyesült Királyság és mások is csatlakozni kezdtek. Ma 27 tag van, de nem mindenki tartja jónak azt az elképzelést, hogy még többnek kellene csatlakoznia.

Alapítók 1957-ben  Belgium  Franciaország  Nyugat-Németország (később csak Németország)  Olaszország  Luxemburg  Hollandia 1973-ban csatlakozott  Dánia  Írország  Egyesült Királyság 1981-ben csatlakozott  Görögország Balra 1985-ben  Grönland 1986-ban csatlakozott  Portugália  Spanyolország

1995-ben csatlakozott  Ausztria  Finnország  Svédország 2004-ben csatlakozott  Ciprus  Cseh Köztársaság  Észtország  Magyarország  Lettország  Litvánia  Málta  Lengyelország  Szlovákia  Szlovénia 2007-ben csatlakozott  Bulgária  Románia 2013-ban csatlakozott  Horvátország Balra 2020-ban  Egyesült Királyság

1. ↑ Kelet-Németország és Nyugat-Németország 1990-ben vált egy országgá. Azóta egész Németország az EU tagállama.
2. ↑ Grönland Dánia részeként csatlakozott, de később kapott némi önrendelkezési jogot. Ezzel a hatalommal úgy döntött, hogy kilép az EGK-ból.
3. ↑ Bár Észak-Ciprus hivatalosan Ciprus (és az EU) része, valójában nem a ciprusi kormány ellenőrzése alatt áll, és útleveleit az EU-tagok nem fogadják el.

Szerbia, Montenegró, Macedón Köztársaság, Törökország és Izland "tagjelölt országok"; a tagságra való jogosultságukat vizsgálják. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó várhatóan követi őket.

Mivel azonban az utóbbi időben számos politikai probléma történt Törökországban, különösen amiatt, hogy Erdogan elnök a 2016. július 15-i sikertelen puccskísérlet óta több tízezer politikai riválisát tartóztatta le, nem valószínű, hogy a közeljövőben az EU tagja lehetne, mivel az EU-tagok úgy vélik, hogy a jelenlegi török kormány nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát.

Az Európai Unió tagállamai világosbarnával kiemelve.

Kérdések és válaszok

K: Mi az Európai Unió?

K: Mikor hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget (EGK)?

K: Mi az a Lisszaboni Szerződés?

K: Honnan származik az "Európa" elnevezés?

K: Melyek az uniós tagság néhány célkitűzése?

Kérdés: Kell-e útlevelet felmutatni, amikor az emberek az uniós országok között utaznak?

K: Hogyan döntenek a tagok arról, hogy az Unió hogyan járjon el?

Keresés betűvel