Búza
A búza (Triticum faj) gabonaféle. Az emberek leggyakrabban kenyér formájában fogyasztják. Ez egy fűféle, amelynek termése a "búzafej", amely ehető magvakat tartalmaz. Először a Levanteban, a Közel-Kelet egyik régiójában termesztették. Ma már világszerte termesztik.
A búza világkereskedelme nagyobb, mint az összes többi terményé együttvéve. Világviszonylatban a búza a növényi fehérje vezető forrása az emberi táplálkozásban. Magasabb a fehérjetartalma, mint más fő gabonaféléknek, például a kukoricának vagy a rizsnek. A teljes termelést tekintve a rizs után a második helyen áll, mint a fő emberi tápláléknövény, és megelőzi a kukoricát (a kukoricát inkább állati takarmányozásra használják).
A búza kulcsfontosságú tényező volt a civilizáció kezdetén a városi alapú társadalmak kialakulásában. Ez volt az egyik első olyan növény, amelyet könnyen és nagy mennyiségben lehetett termeszteni, és magjait száraz éghajlaton hosszú ideig lehetett tárolni. A búza segítette a városállamok növekedését a termékeny félhold térségében, beleértve a babiloni, az asszír és a perzsa birodalmat is.
A búzaszem alapélelmiszer, amelyből lisztet készítenek kovászos, lapos és párolt kenyerekhez, kekszekhez, süteményekhez, tortákhoz, reggeli gabonafélékhez, tésztákhoz, tésztákhoz, kuszkuszhoz. Erjesztéssel etanolt is lehet belőle készíteni, alkoholos italok vagy bioüzemanyag előállítására.
A búzaallergia coeliakiát okozhat, amely a búzát tartalmazó ételek fogyasztása esetén hasmenést okoz.
Leírás
A búzanövénynek hosszú, karcsú levelei vannak, a legtöbb búzanövényfajta szára üreges, és a fejeken sokféle virág található, 20-tól 100-ig. A virágok tüskékbe csoportosulnak. Minden tüskében két-hat virág található. A legtöbb tönkben a virágok közül kettő vagy három termékenyül meg, és ez termeli az élelemként használt szemeket.
Termesztett búzafajok
Minden termesztett búzának egynél több normál diploid kromoszómakészlete van. A kromoszómakészletek növekedése a természetben alacsony arányban fordul elő. Mivel több kromoszómájuk van, a búzakévék nagyobbak. Az ember csak annyit tett, hogy kiválasztotta az extra kövér búzakalászokkal rendelkező növényeket, amikor azok előfordultak. Ma már a termesztett búzafélék egész sora áll rendelkezésre. Ez csak néhány közülük:
Hexaploid fajok (hat kromoszómakészlet)
- Közönséges búza vagy kenyérbúza (T. aestivum) - A világon a legszélesebb körben termesztett hexaploid faj.
- Tönkölybúza (T. spelta) - Egy másik hexaploid faj, amelyet korlátozott mennyiségben termesztenek. A tönkölybúzát néha a közeli rokon közönséges búza (T. aestivum) alfajának tekintik, ebben az esetben a botanikai neve Triticum aestivum subsp. spelta.
Tetraploid fajok (négy készlet)
- Durum (T. durum) - A búza egyetlen ma széles körben használt tetraploid formája, és a második legszélesebb körben termesztett búza.
- Emmer (T. dicoccon) - Tetraploid faj, amelyet már az ókorban is termesztettek, de ma már nem elterjedt.
Diploid fajok (normál két kromoszómakészlet)
- Einkorn (T. monococcum) - diploid faj, vadon termő és termesztett változatokkal. Az emmer búzával egy időben háziasították, de soha nem érte el ugyanazt a jelentőséget.
Emmer búza
Az emmer búza (Triticum dicoccum), vagy "hántolt búza", a búzafélék egyik fajtája. A Közel-Keleten az egyik első háziasított növény volt. Az ókori világban széles körben termesztették, de ma már Európa és Ázsia hegyvidéki területein reliktumnak számít.
A vadonban az emmerbúza tönkjei a földbe ásva segítik a búzát. Az éjszakai nedvesség hatására a tüskék fonákja felegyenesedik és összecsúszik, és eközben a szemeket a talajba nyomja. Napközben a páratartalom csökken, és a levélnyelek ismét megereszkednek. A napok és éjszakák során a szárnyak pumpáló mozgása akár egy hüvelyk mélyre is fúrja a tüskét a talajba.
Termesztett emmer búza tüskéi (hajtásai)
Einkorn búza
Az Einkorn búza a búza (Triticum monococcum) egyik legkorábbi termesztett formája. A Termékeny Félhold paleolitikus kori lelőhelyein vadon termő egykorn szemeket találtak. Az első háziasítás i. e. 7500 körül (~9000 évvel ezelőtt), a korai neolitikumban történt. A DNS-ből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy az egykornt Délkelet-Törökországban háziasították, ahol számos korai földművelő falut találtak. Termesztése a bronzkorban visszaszorult, és ma már reliktumnövény, amelyet ritkán ültetnek. Új piacot talált magának, mint egészséges táplálék. Franciaország, Líbia, a volt Jugoszlávia, Törökország és más országok hegyvidéki területein még mindig használják bulgurhoz (pattogatott búza) vagy állati takarmányként. Gyakran olyan gyenge talajokon is megél, ahol más búzafajták nem tudnak megélni.
Az Einkornt az emmer búzával egy időben háziasították, de nem volt olyan fontos.
Kapcsolódó oldalak
- Quinoa
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a búza?
V: A búza (nemzetség: Triticum) gabonaféle, egy fűféle, amelynek termése az ehető magvakat tartalmazó "búzafej".
K: Hol termesztették először?
V: A búzát először a Levantéban, a Közel-Kelet egyik régiójában termesztették.
K: Mennyi búzát termelnek világszerte?
V: Világszerte évente csaknem 800 000 000 tonnát takarítanak be.
K: Milyen szerepet játszott a búza a városi társadalmak kialakulásában?
V: A búza kulcsfontosságú tényező volt a civilizáció kezdetén a városalapú társadalmak kialakulásában, mivel könnyen és nagy mennyiségben termeszthető volt, és magjait hosszú ideig lehetett tárolni a száraz éghajlaton. Segítette a városállamok növekedését a Termékeny Félholdban, beleértve a babilóniai, asszíriai és perzsa birodalmakat is.
Kérdés: Melyek a búza néhány gyakori felhasználási módja?
V: A búza gyakori felhasználási területei közé tartozik a liszt készítése kovászos, lapos és párolt kenyerek, kekszek, sütemények, torták, reggeli gabonapelyhek tésztafélék tésztafélék kuszkusz készítéséhez; erjesztés etanol vagy bioüzemanyag előállításához; és egyéb élelmiszeripari termékek.
K: Van-e valamilyen egészségügyi kockázata a búza fogyasztásának?
V: Igen - a búzára (főként a benne lévő gluténre) való allergia coeliakiát okozhat, amely hasmenést okoz, ha az érintettek bármilyen búzát tartalmazó ételt fogyasztanak.
