Éghajlat
Az éghajlat a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a szél, a csapadék és más meteorológiai elemek szokásos állapotát jelenti a Föld felszínének egy területén hosszú időn keresztül. Egyszerűbben fogalmazva az éghajlat az átlagos állapot körülbelül harminc évre visszamenőleg. Az éghajlat és az időjárás különbözik egymástól. Az időjárás a légkörben uralkodó napi körülmények. Az éghajlatok típusai a következők: Trópusi, sivatagi/száraz, mérsékelt égövi, sarkvidéki, mediterrán.
- A sarkvidéki éghajlat (más néven boreális éghajlat) hosszú, általában nagyon hideg telekkel és rövid nyarakkal jellemezhető.
- A mérsékelt éghajlaton négy évszak van. Néhány a mérsékelt éghajlatú országok közül: Törökország és a legtöbb európai ország.
- Sivatagok. Csak egy vagy két évszakuk van, mint például: Szaúd-Arábia és a legtöbb afrikai ország.
- A trópusi éghajlat meleg hőmérsékletű, és csak két évszak van: nedves és száraz. Egy példa a trópusi éghajlatú helyekre az Amazonas esőerdő Brazíliában.
- A mediterrán éghajlat nyáron általában forró és száraz, télen pedig hűvös és nedves. A mediterrán éghajlatú országra példa Spanyolország.
A földrajzi szélesség, a talaj és a magasság megváltoztathatja egy hely éghajlatát. Azt is fontos figyelembe venni, hogy vannak-e a közelben óceánok vagy más nagy vízfelületek. Az éghajlatokat leggyakrabban a hőmérséklet és a csapadék alapján osztályozzák. A leggyakrabban használt osztályozás a Köppen-féle éghajlati osztályozás, amelyet először Wladimir Köppen készített. Az 1948-tól használt Thornthwaite-rendszer nemcsak a hőmérsékletre és a csapadékra vonatkozó információkat használja, hanem az evapotranspirációt is. Ezáltal hasznos annak tanulmányozására, hogy hányféle állatfaj létezik, és hogy mi minden történhet, ha az éghajlat megváltozik. A Bergeron és a térbeli szinoptikus osztályozási rendszer inkább arra összpontosít, hogy honnan származnak az éghajlatot alakító légtömegek.
Az éghajlat hosszú idő után megváltozhat. Manapság az emberek egyre melegebbé teszik a világot.
A világ Köppen-Geiger éghajlati osztályozási térképe
Világméretű éghajlati osztályozások
Kapcsolódó oldalak
- Köppen éghajlati besorolás
Kérdések és válaszok
K: Mi az éghajlat?
V: Az éghajlat a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a szél, a csapadék és más meteorológiai minták átlagos állapota a Föld felszínének egy területén hosszú időn keresztül.
K: Miben különbözik az éghajlat az időjárástól?
V: Az időjárás a légkörben uralkodó napi viszonyokat jelenti, míg az éghajlat egy hosszabb időszakra (általában 30 év körüli időszakra) vonatkozó átlagos állapotra utal.
K: Milyen példák vannak az éghajlatokra?
V: Néhány példa az éghajlatokra: sarkvidéki, mérsékelt égövi, sivatagi/száraz, mediterrán és trópusi éghajlat.
K: Milyen típusú éghajlat jellemzi Európát?
V: A legtöbb európai országban mérsékelt éghajlat uralkodik, négy különböző évszakkal.
K: Hol találsz példát a trópusi éghajlatra?
V: Egy példa a trópusi éghajlatú helyekre az Amazonas esőerdő Brazíliában.
K: Milyen osztályozási rendszert használtak az éghajlatok osztályozására 1948 előtt?
V: 1948 előtt az éghajlatok osztályozására a Köppen-féle éghajlati osztályozási rendszert használták. Ez a rendszer a hőmérsékletre és a csapadékra vonatkozó információkat használja.
K: Hogyan befolyásolják a légtömegek az éghajlatot? V: A Bergeron és a térbeli szinoptikus osztályozási rendszer inkább arra összpontosít, hogy honnan származnak az éghajlat kialakulásában szerepet játszó légtömegek. A légtömegek befolyásolhatják a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget, ami megváltoztathatja egy terület általános éghajlatát.
