Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia azt jelenti, hogy a nép uralkodik. Az elnevezést különböző kormányzati formákra használják, ahol az emberek részt vehetnek a közösségük irányítását befolyásoló döntésekben. A modern korban ez különböző módon valósulhat meg:
- A nép azért gyűlik össze, hogy döntsön új törvényekről és a meglévők módosításáról. Ezt általában közvetlen demokráciának nevezik.
- A nép választja meg a vezetőit. Ezek a vezetők hozzák meg a döntést a törvényekről. Ezt általában képviseleti demokráciának nevezik. A választási folyamatot választásoknak nevezik. A választásokat vagy időszakonként tartják, vagy akkor, amikor egy tisztségviselő meghal.
- Néha az emberek új törvényeket vagy a meglévő törvények módosítását javasolhatják. Általában ezt népszavazással teszik, amelyhez bizonyos számú támogatóra van szükség.
- A döntéseket hozó személyeket többé-kevésbé véletlenszerűen választják ki. Ez gyakori például az esküdtszék kiválasztásakor egy tárgyaláson. Ezt a módszert nevezik válogatásnak vagy allokációnak. Egy tárgyaláson az esküdtszéknek arról kell döntenie, hogy az illető bűnös-e vagy sem. Európában az esküdtszéki tárgyalásokat csak súlyos bűncselekmények, például gyilkosság, túszejtés vagy gyújtogatás esetén alkalmazzák.
Ahhoz, hogy egy állam stabil demokráciává váljon, általában a demokratikus konszolidáció folyamatán megy keresztül.
A demokrácia a diktatúra ellentéte, egy olyan kormányzati forma, amelyben a hatalom egyetlen személy kezében összpontosul, aki a nemzetet irányítja, hiányzik a politikai pluralizmus, az emberek nem vesznek részt a helyi politikában, és a véleménynyilvánítás szabadsága alig vagy egyáltalán nem érvényesül.
Választások
Miután az emberek választást tartanak, meghatározzák a győztes jelölteket. Ennek módja egyszerű lehet: A legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják meg. Nagyon gyakran a megválasztott politikusok egy politikai párthoz tartoznak. Ahelyett, hogy egy személyt választanának, az emberek egy pártra szavaznak. A legtöbb szavazatot kapott párt választja ki a jelölteket.
Általában a megválasztandó személyeknek meg kell felelniük bizonyos feltételeknek: Meghatározott életkorúnak kell lenniük, vagy egy kormányzati szervnek meg kell állapítania, hogy megfelelő képesítéssel rendelkeznek a feladat ellátására.
Nem mindenki vehet részt a választásokon. A választójogot csak azok kapják meg, akik állampolgárok. Egyes csoportok, például a fogvatartottak, kizárhatók.
Egyes választások esetében egy ország kötelezővé teheti a szavazást. Aki nem megy el szavazni, és ezt nem indokolja meg, általában pénzbírságot kell fizetnie.
A Polity IV adatsor az egyik módja annak, hogy mérjük, mennyire demokratikusak az országok. Ez a térkép 2013-ból származik.
Ez a térkép a Freedom House Freedom in the World 2016 című felmérésének eredményeit mutatja. A felmérés arról számol be, hogy az országok mekkora szabadsággal rendelkeznek. Az, hogy az országok egyforma színűek, nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanolyanok. Szabad (86) Részben szabad (59) Nem szabad (50)
Demokrácia-index 2007 januárjában közzétett adatai. Minél világosabb az ország, annál demokratikusabb.
A második világháború óta az országok elfogadták a demokrácia eszméjét. Ez a térkép mutatja, hogy mely országok nevezik magukat demokráciának. A magukat nem demokráciának valló országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Mianmar és Észak-Korea; továbbá a kis országok: Kuba, Brunei és Vatikánváros Kormányok, amelyek demokráciának tekintik magukat Kormányok, amelyek nem tekintik magukat demokráciának.
A demokrácia fajtái
A demokrácia lehet közvetlen vagy közvetett.
A közvetlen demokráciában mindenkinek joga van ahhoz, hogy együtt hozzon törvényeket. A közvetlen demokrácia egyik modern példája a népszavazás, amely a törvények elfogadásának olyan módját jelenti, amikor a közösségben mindenki szavaz róla. A közvetlen demokráciákat általában nem használják országok vezetésére, mert nehéz rávenni több millió embert, hogy állandóan összegyűljenek, hogy törvényeket és egyéb döntéseket hozzanak. Nincs elég idő.
A közvetett vagy képviseleti demokráciában az emberek képviselőket választanak, akik törvényeket hoznak helyettük. Ezek az emberek lehetnek polgármesterek, tanácsosok, parlamenti képviselők vagy más kormánytisztviselők. Ez a demokrácia sokkal gyakoribb formája. Nagy közösségek, például városok és országok használják ezt a módszert, de egy kis csoport esetében nem biztos, hogy szükség van rá.
Történelem
Ősi eredet
Ezt a fajta kormányzást már régen, az ókori görögök fejlesztették ki a klasszikus Athénban. Mindenki, aki polgár volt (rabszolgák, nők, idegenek és gyermekek kivételével), egy területen gyűlt össze. A gyűlésen megbeszélték, hogy milyen törvényeket akarnak, és szavaztak róluk. A tanács javasolta a törvényeket. A gyűlésen minden polgár részt vehetett.
A Tanácsot sorsolással (sorsolással) választották ki. A Tanács résztvevői minden évben változtak, és a Tanács létszáma legfeljebb 500 fő volt. Egyes tisztségek esetében az athéni polgárok úgy választották ki a vezetőt, hogy egy kőre vagy fadarabra felírták kedvenc jelöltjük nevét. A legtöbb szavazatot kapott személy lett a vezető.
Középkor
A középkorban számos olyan rendszer létezett, amelyben választások voltak, bár ekkor még csak kevesen vehettek részt benne. Az angliai parlament a Magna Chartából indult ki, egy olyan dokumentumból, amely kimondta, hogy a király hatalma korlátozott, és védte a nép bizonyos jogait. Az első választott parlament De Montfort parlamentje volt Angliában 1265-ben.
Azonban csak néhány ember tudott ténylegesen csatlakozni. A parlamentet a népnek csak néhány százaléka választotta meg (1780-ban az emberek kevesebb mint 3%-a csatlakozott). Az uralkodónak is hatalma volt a parlamentek összehívására. Hosszú idő után a parlament hatalma növekedni kezdett. Az 1688-as dicsőséges forradalom után az 1689-es angol Bill of Rights még nagyobb hatalommal ruházta fel a parlamentet. Később az uralkodó a valódi hatalom helyett szimbólummá vált.
Demokratikus konszolidáció
A demokratikus konszolidáció az a folyamat, amelynek során egy új demokrácia megérik. Ha egyszer megérett, külső sokk nélkül nem valószínű, hogy visszatér a diktatúra uralmához.
A gondolat az, hogy a nem konszolidált demokráciák szenvednek az időszakos, nem szabad és tisztességes választásoktól. Más szóval, erős csoportok képesek megakadályozni, hogy a rendszer tisztességesen működjön.
Kapcsolódó oldalak
- Többségi szabály
- Közvetlen demokrácia
- Politikai párt
- Alkotmány
- Alkotmányos közgazdaságtan
- Politikai gazdaságtan
- Választás
- Jogállamiság
- Állampolgárság
- Aktivizmus
- Politika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a demokrácia?
V: A demokrácia egy olyan kormányzati forma, ahol a hatalom a nép kezében van.
K: Hogyan valósítható meg a demokrácia?
V: A demokrácia megvalósítható közvetlen demokráciával, képviseleti demokráciával, népszavazással és véletlenszerű kiválasztással.
K: Mi a közvetlen demokrácia?
V: A közvetlen demokrácia az, amikor az emberek összegyűlnek, hogy döntsenek az új törvényekről és a meglévők módosításáról. Általában csak kis országokban vagy városokban alkalmazzák, mert a modern kori népesség túl nagy az ilyen típusú döntéshozatalhoz.
K: Mi a képviseleti demokrácia?
V: A képviseleti demokrácia az, amikor az emberek megválasztják vezetőiket, akik aztán a nevükben döntenek a törvényekről. A választásokat vagy időszakonként tartják, vagy akkor, amikor egy tisztségviselő meghal.
K: Mit jelent a népszavazás?
V: A népszavazás során az emberek szavaznak a javasolt új törvényekről vagy a meglévő törvények módosításáról.
K: Az esküdtszék jellemzően mikor lép életbe?
V: Az esküdtszékeket Európában általában többé-kevésbé véletlenszerűen választják ki a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos tárgyalások során. Számos olyan jogi ügyben azonban, amely nem büntetőügyekhez kapcsolódik, nem vesznek részt esküdtszékeket, és a döntéseket ehelyett bíró vagy bírói testület hozza meg.
K: Miben különbözik egy diktatúra egy demokratikus kormánytól?
V: A diktatúra azt jelenti, hogy a hatalom egy személy kezében összpontosul, míg a demokráciák esetében a hatalom a döntéshozatali folyamatok különböző formáin, például választásokon és népszavazásokon keresztül oszlik meg az emberek között. A diktatúrák általában a véleménynyilvánítás szabadsága ellen is fellépnek, míg a demokráciák a véleménynyilvánítás szabadságát a kormányzási elveik részeként támogatják.
