Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia azt jelenti, hogy a nép uralkodik. Az elnevezést különböző kormányzati formákra használják, ahol az emberek részt vehetnek a közösségük irányítását befolyásoló döntésekben. A modern korban ez különböző módon valósulhat meg:
- A nép azért gyűlik össze, hogy döntsön új törvényekről és a meglévők módosításáról. Ezt általában közvetlen demokráciának nevezik.
- A nép választja meg a vezetőit. Ezek a vezetők hozzák meg a döntést a törvényekről. Ezt általában képviseleti demokráciának nevezik. A választási folyamatot választásoknak nevezik. A választásokat vagy időszakonként tartják, vagy akkor, amikor egy tisztségviselő meghal.
- Néha az emberek új törvényeket vagy a meglévő törvények módosítását javasolhatják. Általában ezt népszavazással teszik, amelyhez bizonyos számú támogatóra van szükség.
- A döntéseket hozó személyeket többé-kevésbé véletlenszerűen választják ki. Ez gyakori például az esküdtszék kiválasztásakor egy tárgyaláson. Ezt a módszert nevezik válogatásnak vagy allokációnak. Egy tárgyaláson az esküdtszéknek arról kell döntenie, hogy az illető bűnös-e vagy sem. Európában az esküdtszéki tárgyalásokat csak súlyos bűncselekmények, például gyilkosság, túszejtés vagy gyújtogatás esetén alkalmazzák.
Ahhoz, hogy egy állam stabil demokráciává váljon, általában a demokratikus konszolidáció folyamatán megy keresztül.
A demokrácia a diktatúra ellentéte, egy olyan kormányzati forma, amelyben a hatalom egyetlen személy kezében összpontosul, aki a nemzetet irányítja, hiányzik a politikai pluralizmus, az emberek nem vesznek részt a helyi politikában, és a véleménynyilvánítás szabadsága alig vagy egyáltalán nem érvényesül.
Választások
Miután az emberek választást tartanak, meghatározzák a győztes jelölteket. Ennek módja egyszerű lehet: A legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják meg. Nagyon gyakran a megválasztott politikusok egy politikai párthoz tartoznak. Ahelyett, hogy egy személyt választanának, az emberek egy pártra szavaznak. A legtöbb szavazatot kapott párt választja ki a jelölteket.
Általában a megválasztandó személyeknek meg kell felelniük bizonyos feltételeknek: Meghatározott életkorúnak kell lenniük, vagy egy kormányzati szervnek meg kell állapítania, hogy megfelelő képesítéssel rendelkeznek a feladat ellátására.
Nem mindenki vehet részt a választásokon. A választójogot csak azok kapják meg, akik állampolgárok. Egyes csoportok, például a fogvatartottak, kizárhatók.
Egyes választások esetében egy ország kötelezővé teheti a szavazást. Aki nem megy el szavazni, és ezt nem indokolja meg, általában pénzbírságot kell fizetnie.
![A Polity IV adatsor az egyik módja annak, hogy mérjük, mennyire demokratikusak az országok. Ez a térkép 2013-ból származik.](https://alegsaonline.com/image/350px-Polity_IV_2013.png)
![Zoom](https://www.alegsaonline.com/zoom.png)
A Polity IV adatsor az egyik módja annak, hogy mérjük, mennyire demokratikusak az országok. Ez a térkép 2013-ból származik.
![Ez a térkép a Freedom House Freedom in the World 2016 című felmérésének eredményeit mutatja. A felmérés arról számol be, hogy az országok mekkora szabadsággal rendelkeznek. Az, hogy az országok egyforma színűek, nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanolyanok. Szabad (86) Részben szabad (59) Nem szabad (50)](https://alegsaonline.com/image/2016_Freedom_House_world_map.png)
![Zoom](https://www.alegsaonline.com/zoom.png)
Ez a térkép a Freedom House Freedom in the World 2016 című felmérésének eredményeit mutatja. A felmérés arról számol be, hogy az országok mekkora szabadsággal rendelkeznek. Az, hogy az országok egyforma színűek, nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanolyanok. Szabad (86) Részben szabad (59) Nem szabad (50)
![Demokrácia-index 2007 januárjában közzétett adatai. Minél világosabb az ország, annál demokratikusabb.](https://alegsaonline.com/image/Democracyindex2.png)
![Zoom](https://www.alegsaonline.com/zoom.png)
Demokrácia-index 2007 januárjában közzétett adatai. Minél világosabb az ország, annál demokratikusabb.
![Zoom](https://www.alegsaonline.com/zoom.png)
A második világháború óta az országok elfogadták a demokrácia eszméjét. Ez a térkép mutatja, hogy mely országok nevezik magukat demokráciának. A magukat nem demokráciának valló országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Mianmar és Észak-Korea; továbbá a kis országok: Kuba, Brunei és Vatikánváros Kormányok, amelyek demokráciának tekintik magukat Kormányok, amelyek nem tekintik magukat demokráciának.
A demokrácia fajtái
A demokrácia lehet közvetlen vagy közvetett.
A közvetlen demokráciában mindenkinek joga van ahhoz, hogy együtt hozzon törvényeket. A közvetlen demokrácia egyik modern példája a népszavazás, amely a törvények elfogadásának olyan módját jelenti, amikor a közösségben mindenki szavaz róla. A közvetlen demokráciákat általában nem használják országok vezetésére, mert nehéz rávenni több millió embert, hogy állandóan összegyűljenek, hogy törvényeket és egyéb döntéseket hozzanak. Nincs elég idő.
A közvetett vagy képviseleti demokráciában az emberek képviselőket választanak, akik törvényeket hoznak helyettük. Ezek az emberek lehetnek polgármesterek, tanácsosok, parlamenti képviselők vagy más kormánytisztviselők. Ez a demokrácia sokkal gyakoribb formája. Nagy közösségek, például városok és országok használják ezt a módszert, de egy kis csoport esetében nem biztos, hogy szükség van rá.
Történelem
Ősi eredet
Ezt a fajta kormányzást már régen, az ókori görögök fejlesztették ki a klasszikus Athénban. Mindenki, aki polgár volt (rabszolgák, nők, idegenek és gyermekek kivételével), egy területen gyűlt össze. A gyűlésen megbeszélték, hogy milyen törvényeket akarnak, és szavaztak róluk. A tanács javasolta a törvényeket. A gyűlésen minden polgár részt vehetett.
A Tanácsot sorsolással (sorsolással) választották ki. A Tanács résztvevői minden évben változtak, és a Tanács létszáma legfeljebb 500 fő volt. Egyes tisztségek esetében az athéni polgárok úgy választották ki a vezetőt, hogy egy kőre vagy fadarabra felírták kedvenc jelöltjük nevét. A legtöbb szavazatot kapott személy lett a vezető.
Középkor
A középkorban számos olyan rendszer létezett, amelyben választások voltak, bár ekkor még csak kevesen vehettek részt benne. Az angliai parlament a Magna Chartából indult ki, egy olyan dokumentumból, amely kimondta, hogy a király hatalma korlátozott, és védte a nép bizonyos jogait. Az első választott parlament De Montfort parlamentje volt Angliában 1265-ben.
Azonban csak néhány ember tudott ténylegesen csatlakozni. A parlamentet a népnek csak néhány százaléka választotta meg (1780-ban az emberek kevesebb mint 3%-a csatlakozott). Az uralkodónak is hatalma volt a parlamentek összehívására. Hosszú idő után a parlament hatalma növekedni kezdett. Az 1688-as dicsőséges forradalom után az 1689-es angol Bill of Rights még nagyobb hatalommal ruházta fel a parlamentet. Később az uralkodó a valódi hatalom helyett szimbólummá vált.
Demokratikus konszolidáció
A demokratikus konszolidáció az a folyamat, amelynek során egy új demokrácia megérik. Ha egyszer megérett, külső sokk nélkül nem valószínű, hogy visszatér a diktatúra uralmához.
A gondolat az, hogy a nem konszolidált demokráciák szenvednek az időszakos, nem szabad és tisztességes választásoktól. Más szóval, erős csoportok képesek megakadályozni, hogy a rendszer tisztességesen működjön.
Kapcsolódó oldalak
- Többségi szabály
- Közvetlen demokrácia
- Politikai párt
- Alkotmány
- Alkotmányos közgazdaságtan
- Politikai gazdaságtan
- Választás
- Jogállamiság
- Állampolgárság
- Aktivizmus
- Politika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a demokrácia?
V: A demokrácia egy olyan kormányzati forma, ahol a hatalom a nép kezében van.
K: Hogyan valósítható meg a demokrácia?
V: A demokrácia megvalósítható közvetlen demokráciával, képviseleti demokráciával, népszavazással és véletlenszerű kiválasztással.
K: Mi a közvetlen demokrácia?
V: A közvetlen demokrácia az, amikor az emberek összegyűlnek, hogy döntsenek az új törvényekről és a meglévők módosításáról. Általában csak kis országokban vagy városokban alkalmazzák, mert a modern kori népesség túl nagy az ilyen típusú döntéshozatalhoz.
K: Mi a képviseleti demokrácia?
V: A képviseleti demokrácia az, amikor az emberek megválasztják vezetőiket, akik aztán a nevükben döntenek a törvényekről. A választásokat vagy időszakonként tartják, vagy akkor, amikor egy tisztségviselő meghal.
K: Mit jelent a népszavazás?
V: A népszavazás során az emberek szavaznak a javasolt új törvényekről vagy a meglévő törvények módosításáról.
K: Az esküdtszék jellemzően mikor lép életbe?
V: Az esküdtszékeket Európában általában többé-kevésbé véletlenszerűen választják ki a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos tárgyalások során. Számos olyan jogi ügyben azonban, amely nem büntetőügyekhez kapcsolódik, nem vesznek részt esküdtszékeket, és a döntéseket ehelyett bíró vagy bírói testület hozza meg.
K: Miben különbözik egy diktatúra egy demokratikus kormánytól?
V: A diktatúra azt jelenti, hogy a hatalom egy személy kezében összpontosul, míg a demokráciák esetében a hatalom a döntéshozatali folyamatok különböző formáin, például választásokon és népszavazásokon keresztül oszlik meg az emberek között. A diktatúrák általában a véleménynyilvánítás szabadsága ellen is fellépnek, míg a demokráciák a véleménynyilvánítás szabadságát a kormányzási elveik részeként támogatják.