Demokrácia: politikai rendszer — meghatározás, típusok és működés
Demokrácia: áttekintés a politikai rendszerről — meghatározás, típusok (közvetlen, képviseleti, válogatás), működés és konszolidáció világos, érthető magyarázattal.
A demokrácia szó eredetileg azt jelenti, hogy a nép uralkodik. Általánosan olyan kormányzati formákra használják, amelyekben az emberek valamilyen módon részt vesznek a közösségük irányítását befolyásoló döntésekben. A modern demokrácia többféle intézményes megoldással és eljárással valósul meg; ezek közül néhány példát az alábbiakban ismertetünk.
- A nép azért gyűlik össze, hogy döntsön új törvényekről és a meglévők módosításáról. Ezt általában közvetlen demokráciának nevezik. A közvetlen demokrácia hatékony lehet kisebb közösségekben, vagy olyan ügyekben, ahol széles társadalmi konszenzusra van szükség.
- A nép választja meg a vezetőit. Ezek a vezetők hozzák meg a döntést a törvényekről. Ezt általában képviseleti demokráciának nevezik. A választási folyamatot választásoknak nevezik. A választásokat vagy időszakonként tartják, vagy akkor, amikor egy tisztségviselő meghal. A képviseleti rendszerben fontos a választások tisztasága, a többpártrendszer és a politikai verseny.
- Néha az emberek új törvényeket vagy a meglévő törvények módosítását javasolhatják. Általában ezt népszavazással teszik, amelyhez bizonyos számú támogatóra van szükség. A népszavazás közvetlen részvételt tesz lehetővé konkrét kérdésekben, de a részvétel alacsony volta vagy a kérdés egyszerűsítése torzíthatja az eredményt.
- A döntéseket hozó személyeket többé-kevésbé véletlenszerűen választják ki. Ez gyakori például az esküdtszék kiválasztásakor egy tárgyaláson. Ezt a módszert nevezik válogatásnak vagy allokációnak. Egy tárgyaláson az esküdtszéknek arról kell döntenie, hogy az illető bűnös-e vagy sem. Európában az esküdtszéki tárgyalásokat csak súlyos bűncselekmények, például gyilkosság, túszejtés vagy gyújtogatás esetén alkalmazzák. A válogatás (sortíció) elméletileg erősítheti a polgárok közvetlen részvételét és csökkentheti az érdekképviselet torzulásait.
Képgaléria
10 Képek
A demokrácia alapelvei
- Politikai pluralizmus: több párt és vélemény jelenléte a politikai térben.
- Szabad és tisztességes választások: rendszeres, átlátható választások, amelyek lehetővé teszik a békés hatalomváltást.
- Joguralom (rule of law): a jog mindenki számára ugyanúgy érvényes, független igazságszolgáltatással.
- Alapvető szabadságjogok: szólás-, sajtó-, vallás- és gyülekezési szabadság, amelyek lehetővé teszik a vélemények szabad ütköztetését.
- Hatalmi ágak szétválasztása: törvényhozás, végrehajtás és bíráskodás intézményes elkülönítése az ellenőrzés és egyensúly érdekében.
A működés különböző formái
A gyakorlatban a demokrácia sokféle formát ölthet. A legismertebbek:
- Képviseleti demokrácia: a polgárok képviselőket választanak, akik a parlamentben döntenek. Ez a legelterjedtebb forma modern államokban.
- Közvetlen demokrácia: a lakosság közvetlenül dönt bizonyos ügyekben (pl. népszavazások, népi kezdeményezések).
- Részvételi demokrácia: a helyi szintű bevonásra és civil részvételre helyezi a hangsúlyt (közösségi tervezés, helyi költségvetésben való részvétel).
- Deliberatív demokrácia: a hangsúly az érdemi, tájékozott vitán és konszenzuskeresésen van (pl. polgári fórumok, állampolgári tanácsok).
- Válogatás (sortíció): véletlenszerű kiválasztáson alapuló részvétel bizonyos döntéshozó testületekben.
Intézmények és eljárások
Demokratikus államban tipikusan megtalálhatók: a parlament (törvényhozás), a kormány (végrehajtás), független bíróságok (bíráskodás), valamint helyi önkormányzatok és független választási hatóságok. A civil társadalom, független média és tudományos intézmények szintén fontos szereplők a demokratikus életben.
Demokratikus konszolidáció és veszélyek
Ahhoz, hogy egy ország stabil demokráciává váljon, rendszerint hosszabb folyamaton, a demokratikus konszolidáción megy keresztül: intézmények kiépítése, jogrend megerősítése és a demokratikus normák elfogadása a társadalomban. Ugyanakkor a demokráciákat számos veszély fenyegeti:
- Autoriter visszahúzódás: a hatalom centralizálása, a média és a bíróságok függetlenségének gyengítése.
- Korrupció és átláthatatlanság: aláássák a közbizalmat és torzítják a politikai döntéshozatalt.
- Politikai polarizáció: szélsőséges megosztottság, amely megnehezíti a kompromisszumot és a hatékony kormányzást.
- Dezinformáció: hamis információk terjesztése, amely rontja a tájékozott választói döntéseket.
A demokrácia ellentéte a diktatúra, ahol a hatalom egy vagy néhány személy kezében összpontosul, hiányzik a politikai pluralizmus, az emberek részvétele korlátozott, és a véleménynyilvánítás szabadsága alig vagy egyáltalán nem érvényesül. Az ilyen rendszerekben a demokratikus intézmények és a jogállamiság gyengék vagy nem léteznek, ami hosszú távon gazdasági és társadalmi problémákhoz vezethet.
Összegzésképp: a demokrácia többféle formában működhet, de minden esetben alapfeltétele az állampolgárok részvétele, az intézmények átláthatósága, a joguralom és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. A demokratikus kultúra és az erős intézmények folyamatos gondozást igényelnek, hogy a rendszer ellenálló maradjon a belső és külső kihívásokkal szemben.
Választások
Miután az emberek választást tartanak, meghatározzák a győztes jelölteket. Ennek módja egyszerű lehet: A legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják meg. Nagyon gyakran a megválasztott politikusok egy politikai párthoz tartoznak. Ahelyett, hogy egy személyt választanának, az emberek egy pártra szavaznak. A legtöbb szavazatot kapott párt választja ki a jelölteket.
Általában a megválasztandó személyeknek meg kell felelniük bizonyos feltételeknek: Meghatározott életkorúnak kell lenniük, vagy egy kormányzati szervnek meg kell állapítania, hogy megfelelő képesítéssel rendelkeznek a feladat ellátására.
Nem mindenki vehet részt a választásokon. A választójogot csak azok kapják meg, akik állampolgárok. Egyes csoportok, például a fogvatartottak, kizárhatók.
Egyes választások esetében egy ország kötelezővé teheti a szavazást. Aki nem megy el szavazni, és ezt nem indokolja meg, általában pénzbírságot kell fizetnie.
A demokrácia fajtái
A demokrácia lehet közvetlen vagy közvetett.
A közvetlen demokráciában mindenkinek joga van ahhoz, hogy együtt hozzon törvényeket. A közvetlen demokrácia egyik modern példája a népszavazás, amely a törvények elfogadásának olyan módját jelenti, amikor a közösségben mindenki szavaz róla. A közvetlen demokráciákat általában nem használják országok vezetésére, mert nehéz rávenni több millió embert, hogy állandóan összegyűljenek, hogy törvényeket és egyéb döntéseket hozzanak. Nincs elég idő.
A közvetett vagy képviseleti demokráciában az emberek képviselőket választanak, akik törvényeket hoznak helyettük. Ezek az emberek lehetnek polgármesterek, tanácsosok, parlamenti képviselők vagy más kormánytisztviselők. Ez a demokrácia sokkal gyakoribb formája. Nagy közösségek, például városok és országok használják ezt a módszert, de egy kis csoport esetében nem biztos, hogy szükség van rá.
Történelem
Ősi eredet
Ezt a fajta kormányzást már régen, az ókori görögök fejlesztették ki a klasszikus Athénban. Mindenki, aki polgár volt (rabszolgák, nők, idegenek és gyermekek kivételével), egy területen gyűlt össze. A gyűlésen megbeszélték, hogy milyen törvényeket akarnak, és szavaztak róluk. A tanács javasolta a törvényeket. A gyűlésen minden polgár részt vehetett.
A Tanácsot sorsolással (sorsolással) választották ki. A Tanács résztvevői minden évben változtak, és a Tanács létszáma legfeljebb 500 fő volt. Egyes tisztségek esetében az athéni polgárok úgy választották ki a vezetőt, hogy egy kőre vagy fadarabra felírták kedvenc jelöltjük nevét. A legtöbb szavazatot kapott személy lett a vezető.
Középkor
A középkorban számos olyan rendszer létezett, amelyben választások voltak, bár ekkor még csak kevesen vehettek részt benne. Az angliai parlament a Magna Chartából indult ki, egy olyan dokumentumból, amely kimondta, hogy a király hatalma korlátozott, és védte a nép bizonyos jogait. Az első választott parlament De Montfort parlamentje volt Angliában 1265-ben.
Azonban csak néhány ember tudott ténylegesen csatlakozni. A parlamentet a népnek csak néhány százaléka választotta meg (1780-ban az emberek kevesebb mint 3%-a csatlakozott). Az uralkodónak is hatalma volt a parlamentek összehívására. Hosszú idő után a parlament hatalma növekedni kezdett. Az 1688-as dicsőséges forradalom után az 1689-es angol Bill of Rights még nagyobb hatalommal ruházta fel a parlamentet. Később az uralkodó a valódi hatalom helyett szimbólummá vált.
Demokratikus konszolidáció
A demokratikus konszolidáció az a folyamat, amelynek során egy új demokrácia megérik. Ha egyszer megérett, külső sokk nélkül nem valószínű, hogy visszatér a diktatúra uralmához.
A gondolat az, hogy a nem konszolidált demokráciák szenvednek az időszakos, nem szabad és tisztességes választásoktól. Más szóval, erős csoportok képesek megakadályozni, hogy a rendszer tisztességesen működjön.
Kapcsolódó oldalak
- Többségi szabály
- Közvetlen demokrácia
- Politikai párt
- Alkotmány
- Alkotmányos közgazdaságtan
- Politikai gazdaságtan
- Választás
- Jogállamiság
- Állampolgárság
- Aktivizmus
- Politika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a demokrácia?
V: A demokrácia egy olyan kormányzati forma, ahol a hatalom a nép kezében van.
K: Hogyan valósítható meg a demokrácia?
V: A demokrácia megvalósítható közvetlen demokráciával, képviseleti demokráciával, népszavazással és véletlenszerű kiválasztással.
K: Mi a közvetlen demokrácia?
V: A közvetlen demokrácia az, amikor az emberek összegyűlnek, hogy döntsenek az új törvényekről és a meglévők módosításáról. Általában csak kis országokban vagy városokban alkalmazzák, mert a modern kori népesség túl nagy az ilyen típusú döntéshozatalhoz.
K: Mi a képviseleti demokrácia?
V: A képviseleti demokrácia az, amikor az emberek megválasztják vezetőiket, akik aztán a nevükben döntenek a törvényekről. A választásokat vagy időszakonként tartják, vagy akkor, amikor egy tisztségviselő meghal.
K: Mit jelent a népszavazás?
V: A népszavazás során az emberek szavaznak a javasolt új törvényekről vagy a meglévő törvények módosításáról.
K: Az esküdtszék jellemzően mikor lép életbe?
V: Az esküdtszékeket Európában általában többé-kevésbé véletlenszerűen választják ki a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos tárgyalások során. Számos olyan jogi ügyben azonban, amely nem büntetőügyekhez kapcsolódik, nem vesznek részt esküdtszékeket, és a döntéseket ehelyett bíró vagy bírói testület hozza meg.
K: Miben különbözik egy diktatúra egy demokratikus kormánytól?
V: A diktatúra azt jelenti, hogy a hatalom egy személy kezében összpontosul, míg a demokráciák esetében a hatalom a döntéshozatali folyamatok különböző formáin, például választásokon és népszavazásokon keresztül oszlik meg az emberek között. A diktatúrák általában a véleménynyilvánítás szabadsága ellen is fellépnek, míg a demokráciák a véleménynyilvánítás szabadságát a kormányzási elveik részeként támogatják.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Demokrácia: politikai rendszer — meghatározás, típusok és működés Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/26485
Források
- bbc.co.uk : "BBC - h2g2 - Demokratia - the Athenian Democracy"
- innertemple.org.uk : "Democracy Conference"
- freedomhouse.org : Freedom in the World 2016
- nationalarchives.gov.uk : "Exhibitions & Learning online | Citizenship | Struggle for democracy"