Ugrás a tartalomhoz
Kezdőlap

Nyelv — definíció, emberi kommunikáció, szintaxis és jelnyelvek

Fedezd fel a nyelv szerepét az emberi kommunikációban: szintaxis, jelnyelvek, beszéd/írás és a kihalással fenyegetett nyelvek kérdése egy átfogó összefoglalóban.

A nyelv az emberek normális kommunikációs módja. Csak az emberek használják a nyelvet, bár más állatok más eszközökkel kommunikálnak.

Az emberi nyelvnek van szintaxisa, azaz a szavak összekapcsolásának szabályai, amelyek segítségével kijelentéseket és kérdéseket alkothatunk. A nyelvet meg is lehet változtatni, például új szavakkal, amelyekkel új dolgokat lehet leírni. Más állatok örökölhetnek egy sor olyan hívószót, amelyeknek előre meghatározott funkcióik vannak.

A nyelvhasználat történhet beszéddel, írással vagy a kezek mozgatásával, hogy jeleket készítsenek. Ebből következik, hogy a nyelv nem csak a kommunikáció bármelyik módja. Még az emberi kommunikáció egy része sem nyelv: lásd a nem verbális kommunikációt. Az emberek a nyelvet gondolkodásra is használják.

Amikor az emberek a nyelv szót használják, azt is jelenthetik:

  1. egy közösség vagy ország nyelve
  2. a beszéd képessége
  3. formális nyelv a matematikában, logikában és számítástechnikában
  4. jelnyelv a siketek számára (nem halló emberek)
  5. egyfajta iskolai tantárgy

Az UNESCO szerint 2500 nyelvet fenyeget a kihalás veszélye.

Képgaléria

10 Képek

Mit értünk nyelv alatt — fontos jellemzők

A nyelv nem pusztán szavak halmaza, hanem rendszer: szabályok és elemek együttese. Néhány alapvető tulajdonság, amely megkülönbözteti az emberi nyelvet más kommunikációs rendszerektől:

  • Kettősség (dualitas): A nyelv elemi hangokra vagy jelekre (diszkrét egységekre) épül, amelyek önmagukban nincs jelentésük, de kombinálva jelentést hoznak létre.
  • Produktivitás (termékenység): Végtelen számú új mondat hozható létre korlátozott elemekből — kreatív módon fejezhetünk ki új gondolatokat.
  • Elmozdíthatóság (displacement): Képesek vagyunk olyan dolgokról beszélni, amelyek nincsenek jelen, akár múltbeli vagy jövőbeli eseményekről is.
  • Arbitraritás: A szóalakok és a jelentések közötti kapcsolat többsége nem természetes, hanem megállapodáson alapul (például a 'fa' szó és maga a fa között nincs szükségszerű kapcsolat).
  • Kulturális átadás: A nyelvet nem genetikai úton örökítjük, hanem tanuljuk a közösségtől.

Szintaxis, szóhasználat és jelentés

A szintaxis a mondatok felépítésének szabályait írja le: hogyan kapcsolódnak a szavak kifejezésekké és mondatokká. A szintaxis mellett különböztetjük meg a szemantikát (jelentés) és a szociolingvisztikát (hogyan használják a nyelvet társadalmi helyzetekben).

A nyelvtan és a szókincs együtt határozzák meg, hogy mit tud kifejezni egy nyelv. A nyelv képes szabályokat alkalmazni (például ragozás, szórend) és ezeken túl is változni: új szavak, kölcsönszavak, technikai kifejezések jelennek meg a társadalom és a tudomány fejlődésével.

Beszéd, írás és jelek

A kommunikáció módjai közül a beszéd és az írás a legismertebbek, de a nyelv teljes értékű megjelenése lehet kézmozdulatokon keresztül is (jelekkel). Fontos megkülönböztetni a nem verbális kommunikációt: mimika, testtartás, hangsúlyok és intonációk sok információt adnak át, de nem mindig rendelkeznek ugyanazokkal a strukturális tulajdonságokkal, mint a nyelv.

Jelnyelvek — teljes értékű nyelvek

A jelnyelvek (például különböző országokban eltérő jeleket használó rendszerek) nem egyszerű gesztusok gyűjteményei: saját szintaxissal, grammatikával és kifejezési eszközökkel rendelkeznek. A jelnyelv a siketek közösségeiben kialakult anyanyelvként szolgál, és ugyanazokat a nyelvi funkciókat el tudja látni, mint a beszélt nyelvek.

Nyelvtanulás és nyelvváltozás

A gyermekek a nyelvet hallás és társas interakció útján sajátítják el; a nyelvelsajátítás folyamata gyors és összetett. A nyelvek folyamatosan változnak: új szavak és kifejezések jelennek meg, a kiejtés és a nyelvtani szerkezetek módosulhatnak, és kialakulnak különböző dialektusok és nyelvváltozatok.

Állati kommunikáció

Sok állat kommunikál — például a méhek tánca tájékoztat a táplálék helyéről, a madarak éneke területjelölés —, de ezek a rendszerek általában korlátozottabbak: kevesebb produktivitásuk, kötöttebb jelentésük és kevésbé komplex szerkezetük van, mint az emberi nyelveknek.

Nyelvek veszélyeztetettsége és megőrzése

Az UNESCO statisztikája szerint mintegy 2500 nyelvet fenyeget a kihalás veszélye. Ennek okai közé tartozik a globalizáció, a városiasodás, a kisebbségi nyelvek elnyomása, valamint az, hogy a fiatalabb generációk gyakran már nem tanulják meg őket.

A nyelvek megőrzése érdekében gyakori intézkedések: nyelvi dokumentálás (hangfelvételek, szótárak), kétnyelvű oktatás, közösségi revitalizációs programok és digitális források létrehozása. A helyi közösségek és a tudományos szervezetek együttműködése kulcsfontosságú a nyelvi örökség fenntartásában.

Összegzésként: a nyelv komplex, szabályokon alapuló rendszer, amely lehetővé teszi az emberi gondolatok és érzelmek kifinomult kifejezését. Habár léteznek más kommunikációs rendszerek az állatvilágban, az emberi nyelv egyedülálló rugalmassága, kreativitása és kulturális átadhatósága miatt különleges szerepet tölt be társadalmainkban.

A nyelvi univerzumok

Minden nyelvnek vannak bizonyos közös vonásai, amelyek megkülönböztetik őket minden más kommunikációs formától.

  1. Egy nyelvnek vannak olyan szabályai, amelyeket egy közösség oszt meg.
  2. Minden emberi nyelv a hangon és a halláson, illetve a jelnyelv esetében a látáson alapul. Az összes alapvető hangegységben, azaz fonémában közös, hogy az emberi hang kimondja őket, és az emberi fül meghallja őket.
  3. A hangok egymás után jönnek ki, nem egyszerre. Ezt utánozza az írás, ahol a jelek ugyanabban a sorrendben kerülnek a papírra vagy a képernyőre.
  4. A hangok áramlása között kis hézagok vannak, és nagyobb csomagokban érkeznek. A nagyobb csomagokat mondatoknak, kérdéseknek, válaszoknak vagy megjegyzéseknek nevezzük.
  5. A legtöbb nyelvben, így az angolban is, a szavak szintaktikája vagy sorrendje megváltoztathatja a jelentést: "a macska ráült a férfira" más, mint "a férfi ráült a macskára".
  6. A szavak (amelyek egynél több fonémából is állhatnak) két osztályra oszthatók: tartalmi és nem tartalmi szavakra. A tartalmi szavak jelentéssel bírnak: főnevek, igék, melléknevek stb. A nem tartalmi szavak azért vannak, hogy a nyelvet működtessék: és, nem, be, ki, mi stb. A nyelvtan azt vizsgálja, hogy a szavak hogyan illeszkednek egymáshoz, hogy jelentsenek valamit.
  7. Minden nyelvnek van:
    1. kétféle kifejezéstípusú mondatok: főnevek és igék: Jill itt van.
    2. főneveket módosító melléknevek: étel.
    3. kapcsolódási módok: süllyedj vagy ússz.
    4. dummy elemek: Jill szeret úszni, ahogy én is.
    5. eszközök rendeléséhez vagy kérdések feltevéséhez: Kelj fel! Beteg vagy?
  8. A legtöbb nyelvnek van írott formája. A hangrögzítés feltalálása előtt az írás volt az egyetlen módja a beszélt információ rögzítésének.
  9. Minden nyelv folyamatosan fejlődik. Új szavak jelennek meg, új kifejezési formák, új hangsúlyok.

A nyelvek között sokkal több közös vonás van.

Öröklés

A nyelvtanulás és a nyelvhasználat képessége öröklődik. Normális esetben minden ember ezzel a képességgel születik. Az, hogy egy gyermek milyen nyelvet tanul meg, attól függ, hogy a gyermek közösségében milyen nyelvet beszélnek. A képesség öröklődik, de az adott nyelvet tanulják.

A gyermekeknek van egy különleges időszakuk, körülbelül 18 hónaptól körülbelül négyéves korig, amely kritikus a nyelvtanulás szempontjából. Ha ez súlyosan megszakad, akkor a nyelvi készségeik károsodnak. Az idősebbek másképp tanulnak, ezért ritkán tanulnak meg egy második nyelvet olyan jól, mint az anyanyelvüket.

Nyelvtípusok

A matematika és az informatika formális nyelveknek nevezett nyelveket használ (mint a számítógépes programozási nyelvek), de ezek lehetnek "valódi" nyelvek, de lehetnek nem. Magát a matematikát sokan nyelvnek tekintik. Vannak, akik a zenei notációt a zenei nyelv írásmódjának tekintik.

A világon a kínai a legtöbb anyanyelvű beszélővel rendelkező nyelv, de a kínai valójában nem is nyelv. A nyelvjárások szoros családja, amelyek némelyike annyira különbözik egymástól, mint a románnyelvek.

Az angolt gyakran nevezik "nemzetközi nyelvnek", vagy lingua francának. Ez a világ fő második nyelve, a tudomány, az utazás, a technológia, az üzleti élet, a diplomácia és a szórakozás nemzetközi nyelve. A 20. századig a francia is hasonló státusszal rendelkezett, más nyelvek pedig máskor.

·         Angol mint első nyelv: 380 millió. p108

·         Az angol mint hivatalos második nyelv: akár 300 millió.

·         Második nyelvként tanított angol, de hivatalos státusz nélkül: bárki megtippeli, akár 1000 millió/1 milliárd.

·         Kínai (mandarin): 390 millió anyanyelvi beszélő. p96

Néhány nyelvet úgy találtak ki, hogy a világ minden táján sokan megtanulhassák, anélkül, hogy az új nyelvek egy adott országhoz vagy helyhez kötődnének. Ezeket a nyelveket konstruált nyelveknek nevezik. Az egyik legnépszerűbb ilyen nyelv az eszperantó, amelyet néha "La Internacia Lingvo"-nak, azaz "A nemzetközi nyelvnek" is neveznek. Egy másik ilyen nyelv a Volapük, amely körülbelül száz évvel ezelőtt népszerű volt, de ma már sokkal kevésbé népszerű. Többnyire olyan nyelvek váltották fel, mint az eszperantó, az interlingua és az ido.

A Volapük részben azért vált népszerűtlenné, mert egyes hangokat nehéz kimondani azoknak, akik spanyolul vagy angolul beszélnek, a világ két legelterjedtebb nyelvén.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Hogy hívják a nyelvtanulást?

V: A nyelv tanulmányozását nyelvészetnek nevezik.

K: Hogyan kommunikálnak az emberek a nyelv segítségével?

V: Az emberek úgy kommunikálnak a nyelvvel, hogy szintaxist használnak, azaz a szavak összekapcsolásának szabályait, hogy kijelentéseket és kérdéseket alkossanak.

K: Milyen más kommunikációs formákat használnak az állatok a nyelven kívül?

V: Más állatok más eszközökkel is kommunikálhatnak, például előre meghatározott funkciókkal rendelkező hívószavak öröklésével.

K: Hogyan változtatható meg az emberi nyelv?

V: Az emberi nyelv megváltoztatható, például új szavak hozzáadásával, új dolgok leírására.

K: Az emberi kommunikáció minden formája nyelvnek minősül?

V: Nem, az emberi kommunikáció nem minden formája tekinthető nyelvnek; egyes formák nem verbális kommunikációnak minősülnek.

K: Jelent-e az UNESCO, hogy bármelyik nyelvet a kihalás veszélye fenyegeti?

V: Igen, az UNESCO jelentése szerint 2500 nyelvet fenyeget a kihalás veszélye.

K: A jelnyelvet csak a siketek használják, akik nem hallanak?

V: Igen, a jelnyelvet elsősorban azok a siketek használják, akik nem hallanak.

Kapcsolódó cikkek

Szerző

AlegsaOnline.com Nyelv — definíció, emberi kommunikáció, szintaxis és jelnyelvek

URL: https://hu.alegsaonline.com/art/55911

Megosztás

Források