Regime
A rezsim egy szuverén állam vezetője és más személyek, akik egy szuverén állam kormányát vezetik.
Sokféle rezsim létezik. Sokféle módon juthatnak hatalomra. Az időtől és a helytől, valamint a helyi polgári viszonyoktól, például a választási rendszertől függően sokféleképpen veszíthetik el a hatalmat. A 20. századig a hatalom elvesztésének leggyakoribb módja a puccs, az invázió vagy a forradalom volt. Ezt követően nagyon veszélyessé és nehézkessé vált ezeknek a módszereknek az alkalmazása. A békés rendszerváltás általában választások útján történik - ezt a módszert ma már a Földön élő emberek több mint fele alkalmazza. Ezt nevezik képviseleti demokráciának. Az ilyen rezsimeket gyakran nevezik adminisztrációnak, hogy egyértelművé tegyék, hogy nem diktátorokról van szó, és mivel a végrehajtó hatalom nem egyedül rendelkezik minden hatalommal - megoszthatja azt a törvényhozó hatalommal. Az igazságszolgáltatási ág is különálló. A bíróságokat általában nem tekintik a rezsim részének.
Néhány dolog azonban ugyanaz, függetlenül attól, hogy a rezsim hogyan jutott hatalomra:
- A rezsimnek szüksége van a rendszeren és a kormányon kívüli emberek segítségére ahhoz, hogy hatalmon maradhasson - ezek lehetnek a hadseregben vagy egy politikai pártban.
- A katonaság és a rendőrség a rezsim parancsainak engedelmeskedik, és embereket ölhet. Ha nem így tennének, akkor lehetséges lenne erőszakkal megváltoztatni a rendszereket.
- A kereskedelmet és az adókat a rezsim határozza meg, amely elveheti a pénzt.
- A rezsim az egész ország nevében beszél, amikor más országokkal tárgyal.
Amikor számos rezsim tárgyal az ENSZ-ben vagy a Kereskedelmi Világszervezetben, egyáltalán nem számít, hogy az egyes rezsimek hogyan jutottak hatalomra. Csak az számít, hogy meg tudnak állapodni, és mindenkit rávesznek arra, hogy az országukban azt tegye, amit a megállapodásban mondanak.
Ha valaki rendszerváltást akar egy másik országban, akkor ezt általában nem tudja mással elérni, mint erőszakkal vagy a választásokba való beavatkozással. Ez akkor gyakori, ha egy rezsimet egy másik rezsim fenyegeti.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a rezsim?
V: A rezsim az a vezető és más emberek, akik egy szuverén állam kormányát vezetik.
K: Hogyan juthatnak hatalomra a rezsimek?
V: Az időtől és a helytől függően a rezsimek sokféle módon juthatnak hatalomra, például választások útján vagy erőszakkal, például puccsal, invázióval vagy forradalommal.
K: Mi a képviseleti demokrácia?
V: A képviseleti demokrácia az, amikor a hatalom megosztott a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között, a bírói hatalom pedig elkülönül a rendszertől. Jelenleg a Földön élő emberek több mint fele használja.
K: Mire van szüksége a rezsimnek ahhoz, hogy hatalmon maradjon?
V: A rezsimnek szüksége van a rajta és a kormányán kívüli emberek segítségére ahhoz, hogy hatalmon maradjon - ezek lehetnek a hadseregben vagy a politikai pártban. A katonaság és a rendőrség a rezsim utasításainak engedelmeskedik, ami lehetővé teszi számukra, hogy fenntartsák a polgárok feletti ellenőrzést.
K: Hogyan lépnek kapcsolatba más országok egymás rendszereivel?
V: Amikor sok rezsim nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben vagy a Kereskedelmi Világszervezetben tárgyal, nem számít, hogy az egyes rezsimek hogyan jutottak hatalmukhoz - csak az, hogy meg tudnak állapodni olyan feltételekben, amelyeket az országukban mindenki követhet.
K: Megváltoztathatja-e valaki egy másik ország rendszerét erőszak vagy a választásokba való beavatkozás nélkül?
V: Általában véve nem - ha valaki meg akarja változtatni egy másik ország rendszerét, akkor általában erőszakhoz kell folyamodnia, vagy bele kell avatkoznia a választási folyamatba. Ez gyakran akkor történik, amikor az egyik rezsim fenyeget egy másikat.
