Ez a cikk az országok kontinensek szerinti felsorolását tartalmazza, a fővárosokkal együtt.

Több kontinensosztályozási rendszer is használatban van. Az első kontinensrendszer a hét kontinensből álló rendszer, amely Európából, Ázsiából, Afrikából, Óceániából/Ausztráliából, Észak-Amerikából, Dél-Amerikából és az Antarktiszból áll.

A hat kontinens rendszere lényegében ugyanaz, mint a hét kontinens rendszere, az egyetlen különbség, hogy két kontinenst összevontak. A hat kontinens rendszerének két változata létezik: az egyikben Európa és Ázsia egyesül Eurázsiává, a másikban Észak- és Dél-Amerika egyesül, így jön létre Amerika.

Az öt kontinens rendszer Eurázsiát és Amerikát együttesen alkalmazza, az összes többi kontinens változatlan marad.

Végül a négy kontinens rendszere megegyezik az előzővel, azonban Afrika csatlakozik Eurázsiához, így lesz Afro-Eurázsia, és csak Óceánia és az Antarktisz marad különálló kontinens.

Az egyetlen változó ezekben a rendszerekben az Antarktisz. Mivel az Antarktisznak nincs állandó lakossága, nem ritka, hogy kiveszik ezekből az osztályozási rendszerekből.

A leggyakrabban használt rendszer országonként változik.

Nincs általánosan elfogadott válasz arra, hogy hány ország van a világon. A minimális válasz az ENSZ 193 tagállama. Azonban ennél sokkal több alkotó, de facto és önjelölt független állam van, amelyeket jellemzően hozzáadnak ehhez a listához. Ezenfelül bizonyos nagymértékben autonóm első szintű közigazgatási egységek is az ország szó definíciója alá tartoznak.

Az alábbi lista a hét kontinens rendszerét követi, és eltérő rendelkezés hiányában túlnyomórészt csak az ENSZ-tagállamokat tartalmazza.

Kontinensrendszerek rövid összefoglalója

  • Hét kontinens: a klasszikus felosztás — Európa, Ázsia, Afrika, Észak‑Amerika, Dél‑Amerika, Óceánia (vagy Ausztrália) és Antarktisz.
  • Hat kontinens: vagy Eurázsia (Európa+Ázsia), vagy Amerika (Észak‑+Dél‑Amerika) egyesítése.
  • Öt kontinens: általában Eurázsia és Amerika egyaránt összevont (tehát Afro‑Eurázsia nem még), illetve az összes többi változatlan.
  • Négy kontinens: gyakran Afrika csatlakozik Eurázsiához (Afro‑Eurázsia), így csak Óceánia és Antarktisz marad külön.

Hogyan hat ez a lista összeállítására?

Ez a cikk a hét kontinens rendszerét követi, mert ez a legelterjedtebb és legkönnyebben érthető felosztás. A gyakorlatban azonban előfordulnak átmeneti és vitatott esetek (pl. földrajzi és kulturális besorolás eltérései), ezért a listához megjegyzéseket és külön jelöléseket érdemes csatolni a következő gyakori kivételek miatt:

  • Transzkontinentális államok: olyan országok, amelyek területe kettő (vagy több) kontinenst érint. Tipikus példák: Oroszország (Európa/Ázsia), Törökország (főként Ázsia, kis része Európában), Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Egyiptom (Afrika/Ázsia). Ezen országok földrajzi helyzetét a listában külön meg kell jelölni.
  • Területi exclávék és részletek: Spanyolország európai részéhez tartozik, de Ceuta és Melilla Észak‑Afrikában található; Franciaország tengerentúli területei több kontinensen helyezkednek el.
  • Antarktisz: mivel nincs állandó lakossága, a legtöbb lista nem sorolja ide államokat; kutatóállomások és nemzetközi egyezmények szabályozzák az itt lévő tevékenységeket.

Országszám, elismerések és különleges állapotok

ENSZ‑tagállamok: 193 ország. Ez a leggyakrabban idézett, „minimális” országlista. Emellett azonban számos egyéb entitás szerepelhet egy adott listán:

  • Államként elismert, de nem ENSZ‑tag: pl. Vatikán (Szentatya Állama) — teljes jogú megfigyelőként vagy különleges státusszal.
  • Részleges elismerésű vagy vitatott státuszú államok: például Palesztina, Koszovó, Tajvan (Kína nézőpontja szerinti kérdés), Nyugat‑Sahara, Észak‑Ciprus, Somaliland stb. Ezek elismertsége országonként eltér.
  • Autonóm vagy függő területek: olyan közigazgatási egységek, amelyek nem független államok, de gyakran külön nyilvántartottak (pl. Grönland, Puerto Rico, Falkland‑szigetek, Bermudák stb.).

Fővárosok: fogalmak és különleges esetek

A „főváros” fogalma sem mindig egyértelmű. Néhány fontos megkülönböztetés és példa:

  • De jure főváros: az alkotmány vagy törvény által hivatalosan megnevezett város. Példa: egyes országok alkotmányosan meghatározzák fővárosukat.
  • De facto főváros: a ténylegesen működő kormány székhelye, még ha azt nem is nevezik hivatalosan fővárosnak. Példa: Botswana esetében Gaborone de facto központ.
  • Többfős funkciójú fővárosok: van, ahol a hatalom különböző ágai más városokban találhatók:
    • Dél‑Afrika: Pretoria (kormányzat, adminisztráció), Kapsvár (törvényhozás), Bloemfontein (igazságszolgáltatás) — három „főváros”.
    • Hollandia: Amsterdam a hivatalos (alkotmányos) főváros, de a kormány és a királyi székhelye Amszterdamtól eltérő, The Hague a tényleges kormányzati központ.
    • Bolívia: Sucre az alkotmányos főváros és legfelsőbb bíróság székhelye; La Paz a kormányzati adminisztráció központja.
    • Malajzia: Kuala Lumpur történelmi és gazdasági központ; Putrajaya a kormányzati adminisztráció modernebb központja.
  • Nincs hivatalos főváros: néhány kisebb állam nem rendelkezik formálisan kijelölt fővárossal — például Nauru esetében Yaren a de facto adminisztratív központ.
  • Viták fővárosok kapcsán: Izrael esetében Jeruzsálem státusza nemzetközi viták tárgya; sok ország Tel Avivot tekinti diplomatiai központnak vagy fenntartja a nagykövetségeket Tel Avivban.

Ajánlások a lista használatához

  • A listát a hét kontinens rendszerében állítottuk össze, és alapvetően az ENSZ‑tagállamokra támaszkodik.
  • Külön jelzéssel tüntetjük fel a részben elismert államokat, a függő területeket és a transzkontinentális országokat, hogy az olvasó könnyen lássa a kivételeket és vitás eseteket.
  • Ha egy ország többféle fővárossal rendelkezik (alkotmányos vs. tényleges), ezt rövid megjegyzésként feltüntetjük az adott tételnél.

Az alábbi tényleges, kontinensenként rendezett lista (a fővárosokkal együtt) részletesen követi ezeket az irányelveket — ahol szükséges, megjegyzéseket fűzünk az elismerésre, transzkontinentális elhelyezkedésre vagy a főváros különleges státuszára vonatkozóan.