Az országok listája kontinensek szerint
Ez a cikk az országok kontinensek szerinti felsorolását tartalmazza, a fővárosokkal együtt.
Több kontinensosztályozási rendszer is használatban van. Az első kontinensrendszer a hét kontinensből álló rendszer, amely Európából, Ázsiából, Afrikából, Óceániából/Ausztráliából, Észak-Amerikából, Dél-Amerikából és az Antarktiszból áll.
A hat kontinens rendszere lényegében ugyanaz, mint a hét kontinens rendszere, az egyetlen különbség, hogy két kontinenst összevontak. A hat kontinens rendszerének két változata létezik: az egyikben Európa és Ázsia egyesül Eurázsiává, a másikban Észak- és Dél-Amerika egyesül, így jön létre Amerika.
Az öt kontinens rendszer Eurázsiát és Amerikát együttesen alkalmazza, az összes többi kontinens változatlan marad.
Végül a négy kontinens rendszere megegyezik az előzővel, azonban Afrika csatlakozik Eurázsiához, így lesz Afro-Eurázsia, és csak Óceánia és az Antarktisz marad különálló kontinens.
Az egyetlen változó ezekben a rendszerekben az Antarktisz. Mivel az Antarktisznak nincs állandó lakossága, nem ritka, hogy kiveszik ezekből az osztályozási rendszerekből.
A leggyakrabban használt rendszer országonként változik.
Nincs általánosan elfogadott válasz arra, hogy hány ország van a világon. A minimális válasz az ENSZ 193 tagállama. Azonban ennél sokkal több alkotó, de facto és önjelölt független állam van, amelyeket jellemzően hozzáadnak ehhez a listához. Ezenfelül bizonyos nagymértékben autonóm első szintű közigazgatási egységek is az ország szó definíciója alá tartoznak.
Az alábbi lista a hét kontinens rendszerét követi, és eltérő rendelkezés hiányában túlnyomórészt csak az ENSZ-tagállamokat tartalmazza.
Afrika
Afrika a világ második legnagyobb és második legnépesebb kontinense. A szomszédos szigetekkel együtt mintegy 30,3 millió km2 -rel (11,7 millió négyzetmérföld) a Föld teljes felszínének 6%-át, szárazföldi területének 20%-át foglalja el, ami a világ szárazföldi területének mintegy ötödét teszi ki. A 2018-as adatok szerint 1,3 milliárd emberrel a világ emberi népességének mintegy 16%-át teszi ki. Nagy vízfelületek veszik körül. Afrikában 54 teljesen elismert és független ország található, és a világ népességének 14,7%-a (1,216 milliárd) él itt. Úgy tartják, hogy ez az a kontinens, ahol az első emberek kifejlődtek.
- Algéria - Algír
- Angola - Luanda
- Benin - Porto Novo, Cotonou
- Botswana - Gaborone
- Burkina Faso - Ouagadougou
- Burundi - Gitega
- Kamerun (más írásmóddal Kamerun) - Yaoundé
- Zöld-foki szigetek - Praia
- Közép-afrikai Köztársaság - Bangui
- Csád (Tchad) - N'Djamena
- Comore-szigetek - Moroni
- Kongói Köztársaság - Brazzaville
- Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) - Kinshasa
- Elefántcsontpart (Elefántcsontpart) - Yamoussoukro
- Dzsibuti - Dzsibuti
- Egyiptom (Misr) - Kairó
- Egyenlítői-Guinea - Malabo
- Eritrea - Asmara
- Etiópia (Abesszínia) - Addisz-Abeba
- Gabon - Libreville
- Gambia - Banjul
- Ghána - Accra
- Guinea - Conakry
- Bissau-Guinea - Bissau
- Kenya - Nairobi
- Lesotho - Maseru
- Libéria - Monrovia
- Líbia - Tripoli
- Madagaszkár - Antananarivo
- Malawi - Lilongwe
- Mali - Bamako
- Mauritánia - Nouakchott
- Mauritius - Port Louis
- Marokkó (Al Maghrib) - Rabat
- Mozambik - Maputo
- Namíbia - Windhoek
- Niger - Niamey
- Nigéria - Abuja
- Ruanda - Kigali
- São Tomé és Príncipe - São Tomé és Príncipe
- Szenegál - Dakar
- Seychelle-szigetek - Victoria, Seychelle-szigetek
- Sierra Leone - Freetown
- Szomália - Mogadishu
- Dél-afrikai Köztársaság - Pretoria
- Dél-Szudán - Juba
- Szudán - Khartoum
- Szváziföld (Eswatini) - Mbabane
- Tanzánia - Dodoma
- Togo - Lome
- Tunézia - Tunisz
- Uganda - Kampala
- Nyugat-Szahara - El Aaiún (vitatott)
- Zambia - Lusaka
- Zimbabwe - Harare
Antarktisz
Az Antarktisz a Föld legdélebbi kontinense. Magában foglalja a földrajzi Déli-sarkot, és a déli félteke antarktiszi régiójában található, szinte teljes egészében az Antarktiszi körtől délre. A Déli-óceán veszi körül. 14 000 000 négyzetkilométerével (5 400 000 négyzetmérföld) az ötödik legnagyobb kontinens. Összehasonlításképpen: az Antarktisz majdnem kétszer akkora, mint Ausztrália.
Az Antarktisz mintegy 98%-át jég borítja. Van azonban egy nagy rész, ahol a jég nem borítja a szárazföldet: a jégtáblák. Vannak fontos földrajzi jellemzők, amelyeket a jég borít. A hatalmas Vosztok-tavat legalább 15 millió éve jég borítja. Van egy hatalmas hasadékvölgy és egy hatalmas hegyvonulat, mindkettő jelenleg is fedett.
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens, és a hét kontinens rendszerének egyik kontinense. Ázsia az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint negyvennyolc országból áll, valamint számos más, nagymértékben autonóm régióból és vitatott területből, amelyeket gyakran saját országként tartanak számon.
- Afganisztán - Kabul
- Örményország - Jereván
- Azerbajdzsán - Baku
- Bahrein - Manama
- Banglades (বাংলাদেশ) - Dhaka (ঢাকা)
- Bhután - Thimphu
- Brunei - Bandar Seri Begawan
- Kambodzsa (Kampuchea) - Phnom Penh
- Kína - Peking
- Kelet-Timor (Kelet-Timor) - Dili
- Grúzia - Tbiliszi
- India - Újdelhi
- Indonézia - Jakarta
- Irán - Teherán
- Irak - Bagdad
- Izrael - Jeruzsálem
- Japán - Tokió
- Jordánia (Al Urdun) - Amman
- Kazahsztán - nursultan
- Kuvait - Kuvait város
- Kirgizisztán - Bishkek
- Laosz - Vientiane
- Libanon (Lubnan) - Bejrút
- Malajzia - Kuala Lumpur
- Maldív-szigetek - Malé
- Mongólia - Ulánbátor
- Mianmar (Burma) - Naypyidaw
- Nepál - Katmandu
- Észak-Korea - Phenjan
- Omán - Muscat
- Pakisztán - Iszlámábád
- Fülöp-szigetek - Manila
- Katar - Doha
- Oroszország - Moszkva (Oroszország földrajzilag Ázsia része, de politikailag Európa része).
- Szaúd-Arábia - Rijád
- Szingapúr - Szingapúr
- Dél-Korea - Szöul
- Srí Lanka - Sri Jayawardenapura Kotte (közigazgatási), Colombo (kereskedelmi)
- Szíria - Damaszkusz
- Tádzsikisztán - Dushanbe
- Thaiföld (Muang Thai) - Bangkok
- Törökország - Ankara
- Türkmenisztán - Aşgabat
- Tajvan - Tajpej
- Egyesült Arab Emírségek - Abu Dhabi
- Üzbegisztán - Taskent
- Vietnam - Hanoi
- Jemen - Szana'a
Európa és Ázsia között nincs hivatalos határvonal, azonban Örményországot, Azerbajdzsánt, Grúziát és Törökországot az ENSZ Ázsia részének tekinti.
Tajvan a Kínai Népköztársasággal fennálló vitája miatt nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
Európa
Európa a második legkisebb kontinens, de a harmadik legnépesebb. A hét kontinens rendszerének és a hét kontinens rendszerének egyik kontinense. Más rendszerekben Ázsia, Eurázsia vagy Eurafrázia része. Az alábbiakban azon teljesen szuverén vagy de facto országok listája következik, amelyek vitathatatlanul vagy teljesen, vagy részben Európán belül helyezkednek el. A 49 ország a következő:
- Albánia (Shqipëria) - Tirana
- Andorra - Andorra la Vella
- Ausztria (Österreich) - Bécs
- Fehéroroszország (Беларусь) - Minszk
- Belgium (hollandul: België, franciául: Belgique, németül: Belgien) - Brüsszel
- Bosznia és Hercegovina (Bosna i Hercegovina) - Szarajevó
- Bulgária (България) - Szófia
- Horvátország (Hrvatska) - Zágráb
- Ciprus (Κύπρος) - Nicosia
- Csehország (Česko) - Prága
- Dánia (Danmark) - Koppenhága
- Észtország (Eesti) - Tallinn
- Finnország (Suomi) - Helsinki
- Franciaország - Párizs
- Grúzia - Tbiliszi
- Németország (Deutschland) - Berlin
- Görögország (Ελλάδα) - Athén
- Magyarország - Budapest
- Izland** (sziget) - Reykjavik
- Ír Köztársaság (Éire) - Dublin
- Olaszország (Italia) - Róma
- Kazahsztán - nursultan
- Koszovó** - Pristina
- Lettország (Latvija) - Riga
- Liechtenstein - Vaduz
- Litvánia (Lietuva) - Vilnius
- Luxemburg - Luxemburg város
- Észak-Macedónia (Македонија) - Szkopje
- Málta - Valletta
- Moldova - Chisinau
- Monaco - Monte Carlo negyed
- Montenegró (Crna Gora, Црна Гора) - Podgorica
- Hollandia (Nederland) - Amszterdam (főváros), Hága (kormány)
- Norvégia (Norge) - Oslo
- Lengyelország (Polska) - Varsó
- Portugália - Lisszabon
- Románia - Bukarest
- Oroszország** Moszkva (Európa az Urál-hegységig; Ázsia: a többi Vlagyivosztokig)
- San Marino - San Marino
- Szerbia (Србија) - Belgrád
- Szlovákia (Slovensko) - Pozsony
- Szlovénia (Slovenija) - Ljubljana
- Spanyolország (España) - Madrid
- Svédország (Sverige) - Stockholm
- Svájc (németül: Schweiz, franciául: Suisse, olaszul: Svizzera, románul: Svizra) - Bern
- Törökország - Ankara
- Ukrajna (Україна) - Kijev vagy Kijev
- Egyesült Királyság - London
- Vatikánváros** (olaszul: Città del Vaticano, latinul: Civitas Vaticana) - Vatikánváros
Európa és Ázsia között nincs hivatalos határvonal, ezért egyes országok kontinentális státusza gyakran vitatott. Oroszországot azonban az Egyesült Nemzetek Szervezete európai országnak tekinti. Örményországot, Azerbajdzsánt, Grúziát és Törökországot az ENSZ Ázsia részének tekinti.
Koszovó egy nagymértékben elismert, de facto független, vitatott terület.
Izland az európai-észak-amerikai tektonikus lemezeken fekszik. A nyugati fele Észak-Amerikában, míg a keleti fele az európai tektonikus lemezen helyezkedik el.
Vatikánváros Állam ENSZ-megfigyelő állam, nem pedig ENSZ-tag.
Észak-Amerika
Észak-Amerika a harmadik legnagyobb kontinens és a negyedik legnépesebb. A 7 kontinens rendszerében 23 országból és 22 függő területből álló kontinens, amelyek a következők:
- Antigua és Barbuda - St. John's
- Anguilla - The Valley (az Egyesült Királyság területe)
- Aruba - Oranjestad (A Holland Királyság alkotóeleme)
- Bahamák - Nassau
- Barbados - Bridgetown
- Belize - Belmopan ( Közép-Amerika)
- Bermuda - Hamilton (az Egyesült Királyság területe)
- Bonaire - Hollandia része
- Brit Virgin-szigetek - Road Town (az Egyesült Királyság területe)
- Kanada - Ottawa
- Kajmán-szigetek - George Town (Egyesült Királyság területe)
- Clipperton-sziget - (Franciaország területe)
- Costa Rica - San José ( Közép-Amerika)
- Kuba - Havanna
- Curaçao - Willemstad (A Holland Királyság alkotóeleme)
- Dominika - Roseau
- Dominikai Köztársaság (Republica Dominicana) - Santo Domingo
- El Salvador - San Salvador ( Közép-Amerika)
- Grönland - Nuuk (Dánia területe)
- Grenada - Szent György
- Guadeloupe - (Franciaország területe)
- Guatemala - Guatemala
- Haiti - Port-au-Prince
- Honduras - Tegucigalpa ( Közép-Amerika)
- Jamaica - Kingston
- Martinique - Fort-de-France-öböl (Franciaország területe)
- Mexikó - Mexikóváros
- Montserrat - Plymouth, Brades, Little Bay (az Egyesült Királyság területe)
- Navassa-sziget - Washington, D.C. (az Egyesült Államok területe)
- Nicaragua - Managua ( Közép-Amerika)
- Panama (Panamá) - Panamaváros ( Közép-Amerika)
- Puerto Rico - San Juan (az Egyesült Államok területe)
- Saba - The Bottom (Hollandia területe)
- Saint Barthelemy - Gustavia (Franciaország területe)
- Saint Kitts és Nevis - Basseterre
- Saint Lucia - Castries
- Saint Martin - Marigot (Franciaország területe)
- Saint Pierre és Miquelon - Saint-Pierre (Franciaország területe)
- Saint Vincent és a Grenadine-szigetek - Kingstown
- Sint Eustatius - Oranjestad (Hollandia területe)
- Sint Maarten - Philipsburg (A Holland Királyság alkotóeleme)
- Trinidad és Tobago - Port of Spain
- Turks- és Caicos-szigetek - Cockburn Town (Brit tengerentúli terület)
- Amerikai Egyesült Államok - Washington, District of Columbia
- Amerikai Virgin-szigetek - Charlotte Amalie (az Egyesült Államok területe)
Dél-Amerika
Dél-Amerika a negyedik legnagyobb kontinens és az ötödik legnépesebb. A hét kontinens rendszerének egyik kontinense. Más rendszerekben az Amerikai kontinens része. A hozzá tartozó 12 ország és 3 függő terület a következő:
- Argentína - Buenos Aires
- Bolívia - Sucré
- Brazília (Brazília) - Brasília
- Chile - Santiago
- Kolumbia - Bogotá
- Ecuador - Quito
- Falkland-szigetek - Stanley (az Egyesült Királyság területe)
- Francia Guyana - Cayenne (Franciaország területe)
- Guyana - Georgetown
- Paraguay - Asunción
- Peru - Lima
- Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek - (az Egyesült Királyság területe)
- Suriname - Paramaribo
- Uruguay - Montevideo
- Venezuela - Caracas
Óceánia
Ausztrália és a Csendes-óceánon élő nemzetek régiójának leírására több kifejezés is használatos. Általában az Óceánia kifejezést részesítik előnyben, és ezt a kifejezést használja az Egyesült Nemzetek Szervezete is. A Csendes-óceáni szigetek kifejezés általában kizárja Új-Zéland szigeteit és Ausztrália kontinensét. Az új-zélandi őslakos māori polinéz nép.
Történelmileg a régiót Ausztrálázsia néven emlegették. Ez a kifejezés inkább természettudományi (geológiai és földrajzi), mint politikai alapokon nyugszik. Ez a kifejezés Ausztráliát, Új-Zélandot és egész Új-Guineát jelenti, valamint azokat a szigeteket, amelyek geológiailag kapcsolódnak egymáshoz.
Az országok (összesen 14) az alábbiakban az ENSZ besorolása szerint vannak felsorolva:
- Ausztrália - Canberra
- Mikronéziai Szövetségi Államok - Palikir
- Fidzsi-szigetek - suva
- Kiribati - Dél-Tarawa
- Marshall-szigetek - Majuro
- Nauru - nincs főváros; a legnagyobb város Yaren.
- Új-Zéland - Wellington
- Palau - Melekeok
- Pápua Új-Guinea - Port Moresby
- Szamoa - Apia
- Salamon-szigetek - Honiara
- Tonga - Nuku'alofa
- Tuvalu - Funafuti
- Vanuatu - Port Vila
Ausztrálázsia nem egy politikailag kijelölt régió. Ez egy természeti régió, amelyet a geológia, a földrajz, a botanika és az állattan határoz meg. Ez egyúttal egy ökozóna is.
- Ausztrália
- Flores
- Lombok
- Melanézia
- Új-Kaledónia
- Új-Guinea
- Sulawesi
- Sumbawa
- Timor
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hét kontinensből álló rendszer?
V: A hét kontinens rendszerét Európa, Ázsia, Afrika, Óceánia/Ausztrália, Észak-Amerika, Dél-Amerika és az Antarktisz alkotja.
K: Miben különbözik a hat kontinensből álló rendszer a hét kontinensből álló rendszertől?
V: A hat kontinensből álló rendszer lényegében megegyezik a hét kontinensből álló rendszerrel, de két kontinenst összevontak. Ennek két változata létezik - az egyikben Európa és Ázsia egyesül Eurázsiává, a másikban Észak- és Dél-Amerika egyesül, így jön létre Amerika.
K: Mi az öt kontinensből álló rendszer?
V: Az öt kontinens rendszer Eurázsiát és Amerikát együttesen alkalmazza, míg az összes többi kontinens külön marad.
K: Miben különbözik a négy kontinens rendszere a többitől?
V: A négy kontinens rendszerében Afrika csatlakozik Eurázsiához, így lesz Afro-Eurázsia, és csak Óceánia és az Antarktisz marad különálló kontinens.
K: Van-e általánosan elfogadott válasz arra, hogy hány ország van a világon?
V: Nem, nincs általánosan elfogadott válasz arra, hogy hány ország van a világon. A minimális válasz 193 ENSZ-tagállam, de ennél több alkotó, de facto és önjelölt független államot is fel lehet venni erre a listára. Ezenfelül bizonyos nagymértékben autonóm első szintű közigazgatási egységek is az ország fogalma alá tartozhatnak.
Kérdés: Ez a cikk a nem ENSZ-tagállamokra is kiterjed?
V: Nem, ez a cikk túlnyomórészt csak az ENSZ-tagállamokat tartalmazza, hacsak másként nem szerepel.