Izland

Történelem

A feltételezések szerint az első emberek, akik Izlandon éltek, ír szerzetesek voltak. Ők 800 körül érkeztek Izlandra.

A 9. században az északiak Izlandra költöztek. Az első északi, aki Izlandon élt, Flóki Vilgerðarson volt. Ő volt az, aki Izlandnak a nevét adta. Ingólfur Arnarsons volt az első állandó telepes a szigeten. Ez a Norvégiából származó törzsfőnök Délnyugat-Izlandra költözött, és megalapította Reykjavík városát.

930-ban az izlandi uralkodók alkotmányt írtak. Létrehozták az Althingot, egyfajta parlamentet egy Þingvellir nevű helyen. Ezért Izland a legrégebbi létező köztársaság.

985-ben Vörös Eriket elküldték a szigetről, mert megölt valakit. Nyugat felé hajózott, és felfedezte Grönlandot. Erik fia, Leif Ericson 1000-ben fedezte fel Amerikát. Ő Vinlandnak nevezte el. Eric, Leif és mások utazásait a sagákban (hosszú történetek) írták le.

1262-ben Izland Norvégia része lett. Ez 400 évig tartott. 1662-ben Dánia része lett. A 19. században sok izlandi akart függetlenedni Dániától. 1918-ban Izland sok saját hatalmat kapott, de a dán király továbbra is Izland királya maradt.

Amikor Németország 1940. április 9-én elfoglalta Dániát, az Althing úgy döntött, hogy az izlandiaknak maguknak kell irányítaniuk az országot, de még nem nyilvánították ki a függetlenséget. Brit, majd később amerikai katonák megszállták Izlandot, hogy megakadályozzák a németek támadását. Izland végül 1944-ben vált teljesen függetlenné.

A második világháború után Izland az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja lett, de az Európai Uniónak nem. 1958 és 1976 között Izland és az Egyesült Királyság között három alkalommal is vita alakult ki a tőkehalfogás jogairól. Ezeket nevezték tőkehalháborúknak.

1980-ban Vigdís Finnbogadóttirt választották Izland elnökévé. Ő volt az első nő, akit egy ország elnökévé választottak.

2016-ban Guðni Th. Jóhannesson lett Izland elnöke.

A 17. század elején kiadott Izland-térkép.

Politika

Izlandon többpártrendszer van. A 2013-as választások óta a jobbközép Függetlenségi Párt és a Haladó Párt a legnagyobb politikai pártok Izlandon. Izlandon további erős pártok a balközép Szociáldemokrata Szövetség és a Bal-zöld Mozgalom. Lásd még: Az izlandi politikai pártok listája.

Izland képviseleti demokrácia és parlamentáris köztársaság. Izlandnak elnöke (Guðni Th. Jóhannesson) és miniszterelnöke (Katrín Jakobsdóttir) van. A parlament, az Althing 63 tagú, és minden képviselő csak négy évig lehet benne. Az elnököt az izlandiak választják, és négy évig van kormányon. Az elnököt korlátlan számú alkalommal lehet megválasztani.

Izlandnak nincs állandó hadserege. Az Egyesült Államok légierejének volt egy bázisa Reykjanesbær közelében, de 2006-ban kivonultak. 2008 óta a NATO-országok légiereje időnként járőrözik Izlandon. Ezt az izlandi kormány kérte.

Divíziók

Izland 8 régióra, 6 választókerületre és 74 településre oszlik (2013 óta). A régiókat elsősorban a statisztikákhoz használják. A választókerületeket az őket a parlamentben képviselő politikusok kiválasztására használják. Végül pedig az önkormányzatok nyújtanak szolgáltatásokat az ott élő embereknek. Ezek a szolgáltatások közé tartozik az oktatás, a hulladékgazdálkodás, a tömegközlekedés és így tovább.

2003 előtt a választókerületek megegyeztek a régiókkal, de ezt megváltoztatták, mert ez azt jelentette, hogy egy reykjavíki szavazat kevesebbet jelentett, mint egy vidéki szavazat. Bár ezt orvosolták, a probléma még mindig fennáll.

Gazdaság

Izlandon a halászat és a halfeldolgozás a fő gazdasági tevékenység. A diverzifikációra irányuló erőfeszítések ellenére, különösen az utazási ágazat felé tett erőfeszítések ellenére a tengeri halak exportja továbbra is az árukivitel közel háromnegyedét és az összes devizabevétel mintegy felét teszi ki.

A geotermikus energia termeli az Izlandon felhasznált villamos energia túlnyomó többségét, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a sziget a Közép-atlanti gerinc tetején helyezkedik el, és bőséges forró víztározókkal és gejzírekkel rendelkezik. Ennek hatására drasztikusan csökken a villamos energia ára Izlandon, és ez számos energiaigényes iparágat vonzott.

Az alumíniumolvasztás (az alumíniumércek alumíniumfémmé történő átalakítása) a legnagyobb energiaigényű feldolgozóipari ágazat Izlandon, és az ország 2013-ban évente több mint 800 000 tonnát termelt, amivel a világ 10. legnagyobb alumíniumfémtermelője volt.

Földrajz

Izland geológiailag nagyon aktív, és a felé áramló öböláramlás meleg vizei által okozott nagy mennyiségű esővel és hóval együtt számos érdekes és szokatlan földrajzi jellemző alakult ki, amelyek megkülönböztetik a szigetet minden más, az északi sarkkörhöz ilyen közel fekvő szigetétől.

Izland számos hegye, vulkánja, forró forrásai, folyói, kis tavai, vízesései, gleccserei és gejzírjei is vannak. A gejzír szó tulajdonképpen a Geysir szóból származik, amely a sziget déli részén található különösen híres gejzír neve. A gleccserek a sziget mintegy 11%-át borítják, és a legnagyobb, a Vatnajökull akár 1 km vastag, és messze a legnagyobb gleccser Európában.

Bár Izlandot európai országnak tekintik, részben Észak-Amerikában fekszik, mivel az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek közötti határt jelző közép-atlanti gerincen helyezkedik el. A gerinc közvetlenül a lakott Reykjavik és Thingvellir történelmi területeken halad keresztül, és e lemezek szétválásának tektonikus tevékenysége a régió bőséges geotermikus energiájának forrása.

Háromféle táj Izlandon.

Városok és városok

Reykjavík Izland fővárosa. Reykjavík egyben Izland legfontosabb kikötője is. Izland további fontos városai: Akureyri, Kópavogur, Hafnarfjörður, Keflavík, Seyðisfjörður és Vestmannaeyjar.

Reykjavik.

Emberek

Az izlandi emberek többnyire skandináv származásúak. Az általuk beszélt nyelv az izlandi. A nyelv az 1000 év alatt nem sokat változott, így az izlandiak még mindig képesek a vikingekről szóló sagákat sok probléma nélkül elolvasni. Izlandon a legtöbb ember keresztény. Legtöbbjük lutheránus.

Az izlandiakat tartják a legboldogabb embereknek a Földön. Izlandon a legmagasabb a születési arány Európában, a legmagasabb a válási arány, és itt a legmagasabb az otthonon kívül dolgozó nők aránya.

Nevek

Izlandon nincsenek valódi családnevek. A gyerekek az apjuk (néha az anyjuk) keresztnevét kapják -s+fiú, ha fiúról van szó, és -s+dóttir, ha lányról. Például egy Jón Stefánsson nevű férfinak van egy Fjalar nevű fia. Fjalar vezetékneve nem Stefánsson lesz, mint az apjáé, hanem Fjalar Jónsson. Ugyanez vonatkozik a nőkre is. Jón Stefánsson lányának, Katának nem Stefánsson lesz a vezetékneve, hanem Jónsdóttir. A legtöbb országban az emberek a vezetéknevükön szólítanak másokat, de Izlandon a keresztnevükön szólítanak másokat. Így amikor Halldór Ásgrímssonról beszélnek, nem Ásgrímssonnak, hanem Halldórnak hívják.