Irak — Délnyugat-Ázsia országa (Mezopotámia): történet és földrajz
Irak — Mezopotámia: történelmi és földrajzi áttekintés Bagdadtól az Eufrátesz–Tigris civilizáció bölcsőjéig; határok, birodalmak és gazdag kulturális örökség.
Irak egy ország Délnyugat-Ázsiában. Irak délen Szaúd-Arábiával és Kuvaittal, északon Törökországgal, északnyugaton Szíriával, nyugaton Jordániával, keleten pedig Iránnal határos. Irak fővárosa Bagdad.
Rövid történeti áttekintés
Irakot a görög Mezopotámia névvel ismerték, ami annyit jelent, hogy (föld a folyók között), és az i. e. 6. évezred óta folyamatos, egymást követő civilizációknak adott otthont. Az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti régiót gyakran nevezik a civilizáció bölcsőjének és az írás születési helyének.
Az ókor után a térséget sorra uralták különböző birodalmak: asszírok, babilóniaiak, perzsák, majd a muszlim hódításokig az arab kalifátusok. Később hosszú ideig az Oszmán Birodalom része volt. Az ország területeinek modern formája a 20. század eleji eseményekhez kötődik: az I. világháború mezopotámiai hadjárata során a Brit Birodalom csapatai meghódították az Oszmán Birodalom Bászra és Bagdad tartományait, majd később hozzácsatolták Moszul tartományt, így alakult meg a mai Irak előképe. A brit mandátumot követően 1932-ben Irak függetlenné vált, majd a 20. században politikai válságok, katonai puccsok és ideológiai átalakulások jellemezték az országot.
A 20. század második felében Irak több nemzetközi konfliktusban vett részt (köztük Irán–Irak háború és a Kuvait elleni invázió), majd a 2003-as amerikai vezetésű invázió jelentős politikai és társadalmi átrendeződést hozott. Az ezt követő években erőszak, fegyveres csoportok megjelenése (köztük az ISIS) és belső politikai küzdelmek nehezítették az ország stabilizálódását. Irak történetében jelentős szerepet játszottak olyan helyi dinamikák is, amelyek a szunnita, síita és kurd közösségek közötti viszonyokra épülnek.
Földrajz és éghajlat
Irak legjellegzetesebb földrajzi vonalai a Tigris és az Eufrátesz folyók, amelyek a hegyvidéki északtól a déli alföldek felé haladva termékeny síkságot alkotnak. A déli területeken, a folyók torkolata előtt kiterjedt mocsárvidékek (a híres bagdadi és dél-iraki mocsarak, az Al-Ahwar) találhatók. Az ország északi részén, a kurd többségű területeken hegyvidék húzódik, míg a nyugati és középső részekre jellemző a száraz, félsivatagi és sivatagi éghajlat.
- Főbb folyók: Tigris és Eufrátesz (a két folyó menti mezőgazdasági övezetek a legtermékenyebbek).
- Főbb városok: Bagdad (főváros), Moszul, Bászra, Erbil, Kirkuk.
- Éghajlat: északon mérsékelt hegyi klíma, középen forró száraz nyár és enyhébb tél, délen erősen forró, száraz sivatagi viszonyok.
Népesség, nyelvek és vallás
Irak lakossága több etnikai és vallási közösségből áll. A legnagyobb csoportok az arabok és a kurdok, de jelentős a türkmén, az asszír/kaldeus keresztény és egyéb kisebbségek jelenléte is. A hivatalos nyelvek az arab és a kurd; emellett kisebb közösségekben más nyelvek, dialektusok is élnek.
Az irakiak többsége síita muszlim. Ugyanakkor nagy a szunnita kisebbség, és Északon a kurd lakosság többsége is szunnita vallású; emellett jelentős síita közösségek vannak főként a déli régiókban.
Gazdaság
Irak gazdasága nagymértékben függ az energiaszektortól: az ország jelentős olajkészletekkel rendelkezik, amely az államháztartás bevételeinek és a külkereskedelemnek is az alapját képezi. A háborúk, belső konfliktusok és a politikai instabilitás azonban hátráltatták az intézményi és infrastrukturális fejlesztéseket. A mezőgazdaság a folyóvölgyekben hagyományosan fontos, de vízgazdálkodási problémák és szennyezés is nehezítik a termelést.
Politika és közigazgatás
Irak közigazgatásilag tartományokra tagolódik; az északi kurd autonóm régió (Iráni Kurdisztánnal ellentétben: a kurd autonómia neve Északi Iraki Kurdisztáni Régió) saját kormányzattal rendelkezik, és szélesebb jogköröket gyakorol. A 2000-es évek óta az ország politikai rendszere több ízben átalakult: új alkotmányt fogadtak el, parlamenti rendszer működik, de a politikai életben erősen jelen vannak vallási, etnikai és regionális érdekcsoportok.
Kulturális örökség
Irak területe az emberi civilizáció egyik legrégebbi központja; számos régészeti lelőhely, ókori városmaradvány (pl. Ur, Nippur, Nineveh közelében) és muzeális gyűjtemény található az országban. A modern iraki kultúra gazdag irodalmi, zenei és építészeti hagyományokra épül, miközben a 20–21. századi események — politikai fordulatok, háborúk, belső népvándorlások — alakították át a társadalmi és kulturális viszonyokat.
Kihívások és kilátások
Irak előtt álló fő kihívások közé tartozik a politikai stabilitás megteremtése, az etnikai és vallási feszültségek kezelése, a biztonság megerősítése, az infrastruktúra helyreállítása és a gazdaság diverzifikálása az olajfüggőség csökkentése érdekében. Ugyanakkor az ország jelentős természeti erőforrásokkal, gazdag történelmi örökséggel és fiatal népességgel rendelkezik, amelyek hosszabb távon a fejlődés alapját jelenthetik.
Politika
1968-tól 2003-ig Irakot a Baath Párt irányította. Szaddám Huszein 1979-től a Ba'ath-párt feloszlatásáig volt az elnök.
Kuvait 1990-es lerohanása után számos ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia, Franciaország, Olaszország, Pakisztán és mások harcoltak Kuvait felszabadításáért. Később néhány, feltehetően Szaddám Huszein által küldött ügynök megpróbálta megölni George H. W. Bush volt elnököt egy teherautó-bombával Kuvaitban.
Irak 2003. márciusi invázióját amerikai, brit, ausztrál, dán és lengyel erők vezették. A Baath Pártot megadásra kényszerítették. Az invázió nyilvánosan hangoztatott oka az volt, hogy Szaddám Huszein nem engedte, hogy az ENSZ ellenőrei feltételezett nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek után kutassanak. A múltban Irak vegyi fegyvereket használt emberek megölésére. Irak biológiai és nukleáris fegyverek előállítására irányuló kutatásokat végzett.
Az országot kezdetben 3 zónára osztották, az amerikai, a brit és a lengyel zónára, hasonlóan ahhoz, ahogyan Németországot 1945-ben felosztották. A brit zónában lévő területeket a dán erők ellenőrizték. Az új ideiglenes kormány 2004. június 28-án alakult meg. A koalíciós erők az országban voltak.
Az országban 2011. december 15-ig, az iraki háború befejezéséig sok amerikai, brit és többnemzetiségű csapat tartózkodott. A vallási csoportok (síita és szunnita muszlimok, valamint keresztények) közötti feszültségek nagyfokú instabilitáshoz vezettek az országban.
Földrajz
Az ország területe két folyó között fekszik, ezért az ókorban Mezopotámiának nevezték. Az Eufrátesz és a Tigris folyók határolják a termékeny félholdnak nevezett területet. Iraknak van egy kis tengerpartja is a Perzsa-öböl mentén, és ez a tengerpart az első öbölháború előtt az iraki kőolajkereskedelem központjának számított. Az időjárás rendkívül forró és száraz, mivel Irak messze van a tengerektől és óceánoktól, és még a közelieket is hegyek zárják el, így az esős szél nem éri el a szárazföldet. Ez a régió a két folyó miatt termékeny földdel rendelkezik.
Irak 18 tartományra (muhafazah) oszlik.
|
|
Irak tartományai
Gazdaság
Irak nagy mennyiségű olajjal rendelkezik. Irak a világon a negyedik helyen áll a kőolajtermelésben és a második helyen a kőolajkészletekben. A múltban Irak az olaj nagy részét eladta más országoknak. Miután Irak 1990 augusztusában lerohanta Kuvaitot, az Egyesült Nemzetek Szervezete megakadályozta, hogy Irak eladja az olajat. Később az ENSZ engedélyezte Iraknak, hogy némi olajat adjon el, hogy élelmiszert, ruhát és gyógyszert vásárolhasson, hogy az emberek ne szenvedjenek annyira. Ezt nevezték "Olajat élelemért" programnak.
Kapcsolódó oldalak
- Irak az olimpián
- Irak nemzeti labdarúgó-válogatott
- Irak folyóinak listája
Kérdések és válaszok
K: Hol található Irak?
V: Irak Délnyugat-Ázsiában található.
K: Mely országokkal van közös határa Iraknak?
V: Iraknak közös határai vannak Szaúd-Arábiával, Kuvaittal, Törökországgal, Szíriával, Jordániával és Iránnal.
K: Mi Irak fővárosa?
V: Irak fővárosa Bagdad.
K: Mit jelent a görög Mezopotámia név?
V: A görög Mezopotámia név azt jelenti, hogy "föld a folyók között".
K: Miért nevezik az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti régiót gyakran a civilizáció bölcsőjének és az írás születésének helyének?
V: Az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti régiót gyakran nevezik a civilizáció bölcsőjének és az írás szülőhelyének, mivel az i. e. 6. évezred óta folyamatosan egymást követő civilizációknak adott otthont.
K: Milyen birodalmakhoz tartozott Irak?
V: Irak több birodalomnak is része volt, többek között a szafavidoknak és az afsaridoknak.
K: Melyik népcsoport alkotja Irak északi lakosságát?
V: Az etnikai kurdok alkotják Irak északi részének lakosságának többségét.
Keres