Kína: ősi civilizáció, kultúra és a két állam (KNK és Tajvan)

A "Kína" szó első feljegyzett használata 1555-ből származik. A "kínai" jelentésű perzsa chīnī melléknévből származik, amelyet Marco Polo tett népszerűvé Európában.

Ősi (Kr. e. 2100 - Kr. u. 1500)

Az ókori Kína az egyik első civilizáció volt, és az i. e. 2. évezred óta feudális társadalomként működött. A kínai civilizáció egyike volt azon keveseknek is, akik feltalálták az írást, a többiek Mezopotámia, az Indus-völgyi civilizáció, a maja civilizáció, az ókori Görögország minószi civilizációja és az ókori Egyiptom. Aranykorát a Tang-dinasztia idején (kb. Kr. u. 10. század) érte el. A konfucianizmus és a daoizmus hazája, nagy hatással volt a közeli országokra, köztük Japánra, Koreára és Vietnamra a politikai rendszer, a filozófia, a vallás, a művészet, az írás és az irodalom területén. Kína ad otthont a világ legrégebbi művészeti alkotásainak. A szobrok és kerámiák, valamint a jádéból készült díszítések néhány klasszikus példa.

Mielőtt a Csin-dinasztia egyesítette volna Kínát, több száz kis állam harcolt egymással több száz éven át a Kína feletti uralomért folytatott háborúban. Ezt a háborúskodó államok időszakának nevezik. Bár a folyamatos háborúk miatt az emberek szenvedtek, ebben az időszakban született meg számos nagy filozófia, köztük a konfucianizmus és a daoizmus. A konfucianizmus és a daoizmus önmagában is számos olyan társadalmi érték alapját képezte, amelyek a mai modern kelet-ázsiai kultúrákban is megtalálhatóak.

Földrajza nagyrészt hasonlított a mai Kínáéhoz, kivéve az északi és nyugati széleket, amelyek eltérőek voltak. Gyakran támadták északi nomád népek, például a török népek és a Dzsingisz kán és Kublai kán vezette mongolok. Az ősi Kína történelme során az északi nomád népek és a kínai népek harcoltak egymással, és felváltva uralkodtak Kína földjén és népein. Amikor azonban az északi nép legyőzte a kínai népet, és uralkodni kezdett a királyság felett, ők is átvették a kínai életmódot, és hasonlóvá váltak a kínaiakhoz. Kína legerősebb dinasztiái közül sokat az északi népek irányítottak, köztük a Csin, a Tang, a Jüan (mongol) és a Csing dinasztiákat. Minden alkalommal új elemeket is hoztak a kínai kultúrába.

Egy új korszak

Miközben Kína sok mindent elért az első évezredben és a második évezred elején, az i. sz. 15. században elszigetelődött, mert Spanyolország hatalmas ezüstöt talált az új kontinensen, ami akkoriban Kínában és Európában a fő fizetőeszköz (pénz) volt, és Kína nem akarta, hogy a külföldiek megvásárolják.

A reneszánsz idejére az európai hatalmak elkezdték elfoglalni Ázsia más országait. Bár Kínát valójában soha nem foglalták el, számos európai ország, például Nagy-Britannia és Franciaország befolyási övezeteket épített ki Kínában. Mivel Kína az előző évszázadok során elzárkózott a világtól, a Qing-dinasztia idejére a technológia terén lemaradt más országoktól, és tehetetlen volt ennek megakadályozására. Ez akkor vált világossá, amikor a 19. században elvesztette az ópiumháborúkat Nagy-Britannia ellen.

A nyugati források által még mindig befolyásolt Kína belső viszályokkal nézett szembe. A tajping lázadás vagy tajping háború 1851 és 1864 között zajlott Kínában. A Taiping-lázadást a Guangdoni Hong Xiuquan vezette. Hong Xiuquan a keresztény misszionáriusok befolyása alatt állt, és Jézus testvérének vallotta magát. Hong küldetésének tekintette a Csing-dinasztia megdöntését. A dél-kínai lakosságra befolyást gyakorolva a tajping lázadás több tízezer támogatót vonzott. A tajping rezsim sikeresen létrehozott egy államot a Qing-birodalmon belül, amelynek fővárosa Nanjing volt. Hong az új államát Taiping Tianguo vagy "A nagy béke mennyei államának" nevezte el. A helyi hadseregek végül a nanjingi végső csatában verték le a lázadást.

1911-ben Szun Jat-szen megalapította a Kínai Köztársaságot, de a kormány nagyon gyenge volt. Sok területet hadurak irányítottak. Csiang Kaj-sek háborúkat vezetett ellenük, és ő lett az elnök és diktátor.

1931-ben Japán megszállta Mandzsúriát, Kína északkeleti részét. 1937. július 7-én a japánok megtámadták az ország többi részét, és ezzel kezdetét vette az úgynevezett második kínai-japán háború. A háború később a második világháború részévé vált. A háború nyolc évig tartott, és kínaiak milliói haltak meg.

Később azonban kitört a kínai polgárháború a Kínai Köztársaság Kuomintang (nacionalistái) és a Kínai Népköztársaság (KNK) kommunistái között. A kommunisták a Szovjetunióhoz hasonlóvá akarták tenni Kínát, míg a másik oldal az akkori állapotában akarta megtartani Kínát. A kommunistákat Mao Ce-tung, Liu Shaoqi és mások vezették. Később Liu elvesztette befolyását Maóval szemben, és halála a mai napig megoldatlan. A kommunisták végül megnyerték a háborút. A nacionalisták (Csang Kaj-sek vezetésével) Tajvan szigetére menekültek, és Tajpejben alapították meg új fővárosukat. A kínai polgárháború után Mao Ce-tung kommunista vezető 1949. október 1-jén Pekingben kikiáltotta az új országot, a Kínai Népköztársaságot (KNK).

Mao alatt az ország szegény maradt, míg Tajvan gazdagabb lett. Az iparosításra és kollektivizálásra tett kísérletei a Nagy Ugrás Előre révén sok ember éhhalálához vezettek. A kulturális forradalom nagy társadalmi felfordulást okozott. 1976 után Kína Deng Xiaoping vezetésével piacgazdasági reformokon ment keresztül, és gyors gazdasági növekedésnek indult. Kína ma a világ egyik legnagyobb gazdasága, amely elsősorban az exportra támaszkodik.

A közelmúltban Kínának problémái voltak a tiltakozásokkal, az internetes információk blokkolásával és a hírek cenzúrázásával. Az 1989-es év nevezetes volt a vitatott Tian An Men mészárlás miatt.

Kína tájai hatalmasak és változatosak. Az északi Góbi és Taklamakán sivatagoktól a déli szubtrópusi erdőkig terjed. A Himalája, a Karakorum, a Pamir és a Tian Shan hegyvonulat választja el Kínát Dél- és Közép-Ázsia nagy részétől. A Jangce és a Sárga-folyó a Tibeti-fennsíkról a sűrűn lakott keleti partvidékig tart. A Jangce a világ harmadik leghosszabb folyója, míg a Sárga folyó a hatodik leghosszabb. Kína partvonala a Csendes-óceán mentén 14 500 kilométer hosszú. A Bohai-, a Sárga-, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger határolja. Kína a kazah határon keresztül csatlakozik az eurázsiai sztyeppéhez. Az eurázsiai sztyeppe a neolitikum óta a sztyeppei útvonalon keresztül a Kelet és Nyugat közötti kommunikációs ütőeret jelentette. A sztyeppei útvonal a szárazföldi Selyemút(ak) őse.

Kína alkotmánya kimondja, hogy a Kínai Népköztársaság "a munkásosztály által vezetett, a munkások és parasztok szövetségén alapuló, népi demokratikus diktatúra alatt álló szocialista állam". Azt is kimondja, hogy az állami szervek "a demokratikus centralizmus elvét alkalmazzák". A Kínai Népköztársaság a világ egyetlen olyan szocialista államának egyike, amely nyíltan kommunista.

2,3 millió aktív katonájával a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) a világ legnagyobb állandó hadereje. A PLA-t a Központi Katonai Bizottság (CMC) irányítja. Kína rendelkezik a második legnagyobb tartalékos katonai erővel, csak Észak-Korea mögött. A PLA a szárazföldi erőkből (PLAGF), a haditengerészetből (PLAN), a légierőből (PLAAF) és a Népi Felszabadító Hadsereg Rakétahadseregéből (PLARF) áll. A kínai kormány szerint Kína katonai költségvetése 2017-ben 151,5 milliárd dollár volt. Kína rendelkezik a világ második legnagyobb katonai költségvetésével.

Kína a Ming-dinasztia idejéig világelső volt a tudomány és a technológia terén. Számos ókori kínai felfedezés és találmány létezik. Például a papírgyártás, a nyomtatás, az iránytű és a puskapor a Négy Nagy Találmány néven ismert. Ezek Kelet-Ázsiában, a Közel-Keleten, majd később Európában is elterjedtek. A kínai matematikusok voltak az elsők, akik negatív számokat használtak. A 17. századra Európa és a nyugati világ a tudomány és a technológia terén jobb lett Kínánál.

A 2010-es népszámlálás szerint a Kínai Népköztársaság lakossága körülbelül 1 370 536 875 fő. A lakosság mintegy 16,60%-a 14 éves vagy annál fiatalabb, 70,14%-a 15 és 59 év közötti, 13,26%-a pedig 60 év feletti volt. A népesség növekedési rátája 2013-ban a becslések szerint 0,46% volt.

Kína az eredete a keleti harcművészetek, az úgynevezett Kung Fu vagy az első neve Wushu. Kína a nagy tiszteletnek örvendő Spa kolostor és a Wudang-hegység hazája is. A harcművészet inkább a túlélés, a védekezés és a hadviselés, mint a művészet céljából indult. Idővel egyes művészeti formák elágazódtak, míg mások megőrizték jellegzetes kínai ízüket.

Kínának olyan neves művészei voltak, mint Wong Fei Hung (Huang Fei Hung vagy Hwang Fei Hung) és sokan mások. A művészet a legkülönfélébb festékekkel is együtt élt, beleértve a 18 színt is. A legendás és ellentmondásos mozdulatokat, mint például a Big Mak, szintén dicsérik és emlegetik a kultúrán belül.

Kínában számos hagyományos fesztivál van, mint például a Tavaszi Fesztivál, a Sárkányhajó Fesztivál, az Őszközép Fesztivál és így tovább. A legfontosabb a kínai újév. Az emberek Kínában ünnepeket tartanak, hogy megünnepeljék ezeket a fesztiválokat.

Fesztiválok

A tavaszi fesztivál a kínai újév.

A Sárkányhajó Fesztivált Qu Yuan, a Csu állam hazafias költőjének halálára emlékezve ünneplik a háborúskodó államok idején. Többször meggyőzte császárát, hogy ne fogadja el Qin diplomatáinak ajánlatát, de császára nem hallgatott rá. Nagyon szomorú volt, és végül a folyóba ugrott, hogy véget vessen életének. A nép annyira szerette őt, hogy nem akarták, hogy a halak megegyék a holttestét. Rizsgombócokat készítettek és dobtak a folyóba. Remélték, hogy a halak ezeket a gombócokat eszik meg a költő holtteste helyett. Sárkányhajókat is eveztek a folyóban, hogy megszabaduljanak a halaktól. Az ilyen gyakorlatok, a rizsgombóc evése és a sárkányhajóversenyek ma már a kínaiak szokásai közé tartoznak ezen a fesztiválon.

A nyolcadik holdhónap tizenötödik napján tartott őszközépi fesztivál a családok ünnepe. Most, amikor a fesztivál kezdetét veszi, az emberek együtt ülnek le, hogy holdtortát egyenek, értékeljék a fényes teliholdas süteményeket, értékeljék a fényes teliholdat, ünnepeljék a bumper termést és élvezzék a családi szeretetet és boldogságot. A kínaiak számára a telihold a családi összejövetelt szimbolizálja, akárcsak a "holdtorták". Ezért az őszközépi fesztivált a családegyesítés fesztiváljának is nevezik.