Kinshasa – a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa és története

Fedezd fel Kinshasa történetét: a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosát, a Kongó partján fekvő, Henry Morton Stanley által alapított egykori Léopoldville izgalmas múltját.

Szerző: Leandro Alegsa

Kinshasa a Kongói Demokratikus Köztársaság (egykor Zaire) fővárosa. Az afrikai kontinens harmadik legnagyobb városa (Lagos és Kairó után). Körülbelül tizenegy millió ember él itt. Kinshasa egyben a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik tartománya is.

Kinshasa a Kongó folyó egyik oldalán, Brazzaville, a Kongói Köztársaság fővárosa pedig a másik oldalon található. Kinshasa és Brazzaville a legközelebbi országfővárosok a világon.

Henry Morton Stanley 1881-ben alapította (indította el) a várost, és Léopoldville-nek nevezte el (II. Léopold belga király után, aki a Kongói Szabadállamot, a mai KongóiDemokratikus Köztársaságot irányította), egy Nshasa vagy Kinshasa nevű falu mellett. A város eredetileg magántulajdonban volt (nem állami). A poszt sikeresen fejlődött, mint a Kongó folyó első hajózható kikötője a Livingstone-vízesés felett, amely egy több mint 300 kilométerre Leopoldville alatt található zuhatagok sorozata. Eleinte minden tengeren érkező vagy tengeren küldött árut hordároknak kellett szállítaniuk Léopoldville és Matadi között. Később a vízesést vasút kerülte meg.

Léopoldville 1966-ban változtatta meg nevét Kinshasára.

Történelem röviden

A város története a 19. század végéig nyúlik vissza, amikor Henry Morton Stanley települést alapított. A későbbi évtizedekben Kinshasa fontos kereskedelmi és közigazgatási központtá vált a Kongói Szabadállam és később a Belgiumi Kongó idején. Az 1960-as függetlenség után a város rohamos növekedésnek indult, és politikai események — köztük hatalmi átalakulások és rendszerváltások — központi helyszínévé vált. 1966-ban a város hivatalosan is Kinshasára változtatta nevét; az ország neve később, 1971-ben egy időre Zairera változott, majd később vissza a Kongói Demokratikus Köztársaságra.

Földrajz és demográfia

Kinshasa a Kongó folyó déli partján fekszik, szemben Brazzaville-lel, amely a folyó északi partján található. A két főváros közötti távolság kevés kilométer, ezért gyakran említik őket a világ legközelebbi fővárosai között. A város gyorsan növekszik, és a népességére vonatkozó becslések változóak; az említett körülbelül tizenegy millió lakos mellett más források ennél magasabb, akár 13–15 milliós népességet is említenek, mivel a hivatalos népszámlálások és a folyamatos migráció miatt pontos szám nehezen állapítható meg.

Nyelvek: a hivatalos nyelv a francia, de a mindennapi kommunikációban a lingala a legelterjedtebb. Emellett országos szinten a kikongo, tshiluba és swahili is fontos szerepet játszanak.

Közigazgatás

Kinshasa egyszerre város és tartomány; közigazgatásilag több kerületre, illetve közösségre (communes) tagolódik, amelyek helyi igazgatást biztosítanak. Ez a különleges státusz jelenti, hogy a város nem csak helyi, hanem országos politikai és adminisztratív központ is.

Gazdaság és infrastruktúra

Kinshasa az ország gazdasági központja: itt találhatók a kormányzati intézmények, nagyobb vállalatok irodái, valamint a főbb kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások. A város fontos folyami kikötőként és közlekedési csomópontként működik; a Matadi–Kinshasa vasút és a folyami hajózás évszázadok óta biztosítja a kapcsolatot a tengerpart (Matadi) és a belső területek között. A város gazdasági élete azonban sokszor jellemzően informális, és nagy kihívásokkal néz szembe: munkanélküliség, lakhatási hiány, alapvető szolgáltatások elégtelensége és infrastruktúra-hiányosságok.

Kultúra és oktatás

Kinshasa a kongói kulturális élet központja. A város híres zenei életéről: a kongói rumba (soukous) műfaja nemzetközi hírnévre tett szert, és olyan ismert előadók és zenekarok kötődnek a városhoz, akik nagy hatással voltak a közép-afrikai pop- és tánczenei hagyományokra. Emellett színházak, művészeti műhelyek, piacok és fesztiválok is jellemzik a városi életet.

Oktatás: Kinshasában találhatók az ország jelentősebb felsőoktatási intézményei, köztük a Université de Kinshasa és más egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, amelyek a tudományos és szakemberképzés fontos bázisai.

Közlekedés

A várost nemzetközi repülőtér, az N'djili Nemzetközi Repülőtér szolgálja ki, amely regionális és nemzetközi járatokat fogad. A folyami közlekedés a korábbi időktől fogva meghatározó, és van közúti-vasúti kapcsolat a tengerparti kikötőkkel. A város közlekedése gyakran kaotikus: torlódások, rossz útviszonyok és hiányos tömegközlekedési szolgáltatások jellemzik, bár kisebb és nagyobb közlekedési projektek időről időre próbálják javítani a helyzetet.

Jelenlegi kihívások és szerep

Kinshasa a Kongói Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális központja, ugyanakkor súlyos városi problémákkal is küzd: gyors urbanizáció, alapvető közszolgáltatások (víz, csatornázás, egészségügy) hiányosságai, szegénység és alkalmi politikai feszültségek. Ugyanakkor a város életereje, kulturális sokszínűsége és stratégiai helyzete a Kongó-folyó mentén továbbra is meghatározó szerepet biztosít számára a régióban.

Összefoglalva: Kinshasa dinamikus, sokarcú nagyváros, amely egyszerre tükrözi a kongói történelem örökségét és a modern afrikai metropoliszok előnyeit, illetve nehézségeit.

Kérdések és válaszok

K: Mi a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa?


V: A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa Kinshasa.

K: Hány ember él Kinshasában?


V: Kinshasa lakossága körülbelül tizenegy millió fő.

K: Melyik afrikai városok nagyobbak Kinshasánál?


V: Lagos és Kairó is nagyobb város, mint Kinshasa Afrikában.

K: Ki alapította (indította el) a várost, amelyből Kinshasa lett?


V: Henry Morton Stanley 1881-ben alapította (indította el) a várost, amelyből Kinshasa lett.

Q: Mi volt az eredeti neve?


V: A várost eredetileg Léopoldville-nek nevezték el II. Léopold belga királyról, aki a Kongói Szabadállamot, a mai Kongói Demokratikus Köztársaságot irányította.


K: Köz- vagy magántulajdonban volt, amikor elkezdődött?


V: Amikor elkezdődött, magántulajdonban volt (nem állami).

K: Hogyan érkeztek és távoztak az áruk a tengeren, mielőtt a Livingstone-vízesés körül megépült a vasút?



V: Mielőtt a Livingstone-vízesés körül megépült volna a vasút, minden tengeren érkező vagy onnan induló árut hordárokkal kellett szállítani Léopoldville és Matad között.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3