Haiti

Földrajz

Haiti teljes területe 27 750 km². Nagyobb része a Hispaniola-sziget nyugati harmadában található. A haiti partok közelében kisebb szigetek is vannak, mint például Gonâve, Île de la Tortue, Les Cayemites, Île-à-Vache és La Navase.

Haitin sok hegy van. Csak néhány tengerparti síkság és kevés völgy van. A legnagyobb völgy a Cul-de-Sac. Port-au-Prince ennek a völgynek a nyugati végén található. Az ország fő folyója az Artibonite, amely egyben Hispaniola leghosszabb folyója is. Haiti legnagyobb városa Port-au-Prince, amelynek metropoliszában több mint 3 millió ember él. A második legnagyobb város Cap-Haïtien.

Haiti trópusi éghajlatú. Az esős évszak áprilistól júniusig, illetve októbertől novemberig tart. Nyáron gyakoriak a hurrikánok. A múltban a hurrikánok sok kárt okoztak és sok ember halálát okozták.

Történelem

A taino nép az arawak indiánok egy törzse volt. Hispaniola szigetén éltek, mielőtt Kolumbusz Kristóf rátalált a szigetre, és európai kolóniát alapított ott. Kolumbusz első amerikai útja során találta meg Hispaniola szigetét. Kolumbusz megérkezése után huszonöt évvel a spanyol hódítók az összes arawakot megölték.

A 17. század elején a franciák gyarmatot alapítottak Hispaniolán. Spanyolország 1697-ben eladta a sziget nyugati harmadát - Haitit - a franciáknak. A francia gyarmat az erdőgazdálkodásra és a cukorgyártásra épült. A Karib-térség egyik leggazdagabbja lett. Ennek érdekében azonban a gyarmat sok rabszolgát hozott át Afrikából, és a környezet nagy részét elpusztította.

A 18. század végére Haitin közel félmillió rabszolga élt. Toussaint L'Ouverture vezetésével fellázadtak. Kemény és véres küzdelem után kivívták függetlenségüket. 1804-ben Haiti lett a világ első független fekete köztársasága. Ma Haitin számos emlékmű emlékeztet a haiti forradalomra. Az egyik legnagyobb a La Citadelle Laferriere.

2010. január 12-én, egy keddi nap délutánján Haitit 7,0-es erősségű földrengés rázta meg. Ez volt az elmúlt 200 év legsúlyosabb földrengése, amely az országot sújtotta. A rengés epicentruma a haiti főváros, Port-au-Prince mellett volt. A rengés jelentős károkat okozott Port-au-Prince-ben és a közeli területeken. A feltételezések szerint több mint 200 000 ember vesztette életét, de ezt nem lehetett biztosan megállapítani, mivel sokakat tömegsírokba temettek, mielőtt azonosítani tudták volna őket.

Részlegek

Haiti tíz régióból áll, amelyeket départmenteknek (franciául: départments, egyes számban départment) neveznek. Ezek a megyék 41 arrondissementre és 133 községre oszlanak. Ezek a második és harmadik szintű közigazgatási egységek.

A 10 megye, zárójelben a fővárosukkal, a következő:

.

1. Artibonite (Gonaïves)
2. Központ (Hinche)
3. Grand'Anse (Jérémie)
4. Nippes (Miragoâne)
5. Nord (Cap-Haïtien)
6. Nord-Est (Fort-Liberté)
7. Nord-Ouest (Port-de-Paix)
8. Ouest (Port-au-Prince) *nemzeti főváros*
9. Sud-Est (Jacmel)
10. Sud (Les Cayes)

Haiti megyéi

Politika

A Haiti Köztársaság 10 megyére oszlik, de a legtöbb politikai ügyet a központi kormány irányítja. Az elnök az államfő, akit általában népszavazás útján választanak meg ötéves időtartamra. Az elnök nem tölthet be egymást követő ciklusokat. A 2015-ös választási eredmények eredménytelensége miatt azonban Haiti jelenlegi ideiglenes elnökét a törvényhozás választotta meg. A miniszterelnök a kormányfő, akit az elnök nevez ki, és a kétkamarás nemzetgyűlés hagyja jóvá. A nemzetgyűlés felsőháza a 30 fős szenátus, az alsóház pedig a 118 fős képviselőház. Mindkét ház tagjait többségi rendszerben választják. A szenátorok hatéves, a képviselők pedig négyéves ciklusra választják a képviselőket. Törekvések történtek az alkotmányreform irányába annak érdekében, hogy a nők nagyobb arányban képviseltessék magukat a politikában országos szinten, de ezek a reformok még nem vezettek konkrét változásokhoz.

Ünnepek

Hivatalos ünnepnapok (minden évben ugyanazon a napon)

• Január 1: Jour de l'Indépendance ("Függetlenség napja")
• Január 2: Jour des Aïeux ("Az ősök napja")
• Május 1: Fête de l'Agriculture et du Travail ("A mezőgazdaság és a munka ünnepe")
• Május 18: Fête du Drapeau et de l'Université ("Zászló és Egyetem Napja")
• Október 17: Jean-Jacques Dessalines halálának évfordulója
• November 1: Mindenszentek napja
• November 2: Mindenszentek
• November 18.: A vertiéresi csata és a fegyveres erők napja
• December 25: Karácsony napja

Hagyományos és vallási ünnepek (az időpontok a katolikus egyház liturgikus naptárának megfelelően változnak)

• Karnevál (csak a Mardi Gras hivatalos ünnep)
• Nagypéntek
• Corpus Christi

Gazdaság

Haiti a legkevésbé fejlett ország az amerikai kontinensen. A világ egyik legkevésbé fejlett és legszegényebb országa is.

Vannak olyan mutatók, amelyek segítségével összehasonlítható az egyes országok társadalmi és gazdasági helyzete. Néhány mutató azt mutatja, hogy Haiti az 1980-as évek óta lemaradt más szegény fejlődő országokhoz képest. 2006-ban Haiti a 146. helyen állt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Humán Fejlődési Indexén (2006) 177 ország közül. A haiti lakosság mintegy 90%-a szegénységben élt 2003-ban. Haiti az egyetlen ország az amerikai kontinensen, amely szerepel az ENSZ legkevésbé fejlett országok listáján, és ez az amerikai kontinens legszegényebb országa. A gazdasága még a nagy földrengés előtt is egyenletes volt, vagy lemaradt.

A haitiak mintegy 66%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Legtöbbjük kisüzemi, önellátó gazdálkodást folytat (ami azt jelenti, hogy éppen annyit tudnak termeszteni, amennyi a túléléshez szükséges). Ez nem hoz sok pénzt.

Az elmúlt tíz évben nagyon kevés munkahely jött létre. Az informális gazdaság azonban növekszik. A mangó és a kávé Haiti két legfontosabb exportterméke. Haiti folyamatosan a világ legkorruptabb országai között szerepel a Korrupció Érzékelési Indexen.

A nemzeti kormány költségvetésének körülbelül egyharmada más országoktól kapott pénz. A legtöbb pénzt az Egyesült Államok adja. Kanada adja a második legtöbb pénzt. Az Európai Unió, Venezuela és Kuba szintén ad és különböző módon segíti Haiti gazdaságát. Haiti 2006-ban és 2007-ben megújította szövetségét Venezuelával és Kubával.

2001-2004 között az Egyesült Államok teljesen leállította a Haitinek nyújtott segélyeket. A segélyt a 2000-es haiti választások után állították le. A választási eredményeket megkérdőjelezték, és Aristide elnököt azzal vádolták, hogy csalással nyerte meg a választásokat. Aristide-ot 2004-ben megbuktatták. Ezt követően az Egyesült Államok ismét segélyt nyújtott Haitinek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó műveletet vezetett, amelyet az ENSZ haiti stabilizációs missziójának neveztek el. (A missziót Haitin MINUSTAH-nak hívják; ez a misszió nevének francia nyelvű rövidítése). A brazil hadsereg vezette a békefenntartó műveletet.

A korrupció még Aristide elnök megbuktatása után is nagyon elterjedt Haitin.

Haiti nagy összegű külföldi adóssággal rendelkezik (más országoknak és nemzetközi intézményeknek a hitelek visszafizetése érdekében fennálló tartozás). A súlyosan eladósodott szegény országok (HIPC) programja 2009 közepére Haiti adósságából mintegy 525 millió dollár elengedését tervezte.

Bas-Ravine, Cap-Haïtien északi részén.

Demográfiai adatok

2009-ben Haiti lakossága (az országban élő emberek száma) körülbelül 10 090 190 fő volt. A DNA Nationwide Studies Institute adatai szerint a lakosság faji összetétele a következő:

• 94.2%: Fekete (főként a nyugat- és közép-afrikai Fon, Ewe, Yoruba és Bantu törzsek leszármazottai).
• 5.4%: Mulatt (európai és afrikai származású).
• 0.4%: Fehér (főként francia, lengyel és arab származású)

Néhány kelet-ázsiai is él az országban.

Kapcsolódó oldalak

• Haiti az olimpián
• Haiti nemzeti labdarúgó-válogatott
• Haiti folyóinak listája