Ciprus: földközi-tengeri sziget — földrajz, története és politikai felosztása

Fedezze fel Ciprust: földrajz, ezeréves történelem, politikai felosztás, Ciprusi Köztársaság, Észak-Ciprus, brit területek és az ENSZ ütközőzóna.

Szerző: Leandro Alegsa

Ez a cikk a szigetről szól. Az országról lásd: Ciprusi Köztársaság és Észak-Ciprus.

Ciprus egy földközi-tengeri sziget a Szíria és Törökország partjainál. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete; Szicília és Szardínia nagyobbak. Területe körülbelül 9 251 km², lakossága pedig kb. 1,2 millió fő (a 21. század eleji adatok szerint). Földrajzilag általában Ázsiához sorolják, kulturális és politikai kapcsolatai miatt azonban sokszor a Közel‑Kelethez és Európához egyaránt kötik. A szigeten ma két, egymástól eltérő státuszú entitás működik:

Ezeket az államokat egy ütközőzóna választja el egymástól, amelyet az ENSZ felügyel. A két országon kívül a szigeten található még Akrotiri és Dhekelia, két olyan terület, amely brit ellenőrzés alatt áll és katonai támaszpontként működik.

Földrajz és éghajlat

Ciprus domborzata változatos: a déli partvidék alacsony síkságai és a középhegységek—legismertebb a Troodos-hegység—alakítják. A Troodos legmagasabb pontja, az Olympus, 1 952 méter magas. A sziget partvonala tagolt, több öböllel és homokos stranddal, amelyek fontos szerepet játszanak a turizmusban.

Éghajlata tipikusan mediterrán: forró, száraz nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzik. A magasabb részeknél (Troodos) a téli hónapokban hó is előfordul, és a hegyvidék klímája hűvösebb, csapadékosabb.

Történelem — rövid áttekintés

A sziget több ezer éves írott és régészeti múlttal rendelkezik. A történelmi korszakok során számos hatalom gyakorolt itt uralmat: az ókori asszírok, az egyiptomiak, a perzsák és a makedón Nagy Sándor; később a Római Birodalom és a bizánciak. Rövid időre az arab kalifátusok is megjelentek a térségben. A középkorban a keresztesek idején francia (Lusignan) uralom alakult ki, majd a Velencei Köztársaság vette át az irányítást. 1571-től az Oszmán Birodalom hosszú időre megszerezte a szigetet; a 19. század végétől a brit befolyás nőtt, és 1878 után brit ellenőrzés alá került. A sziget 1960-ban nyerte el függetlenségét; a későbbi évtizedek politikai konfliktusai és etnikai feszültségei azonban 1974-ben súlyos fordulatot vettek, amikor Törökország katonai hadműveletei a sziget északi részének részleges megszállásához vezettek. Azóta a politikai megosztottság egyik központi kérdés a Ciprusszal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon.

A szigeten feltárt régészeti emlékek—különösen a neolitikus és bronzkori lelőhelyek—arra utalnak, hogy Ciprus fontos szerepet játszott a keleti és a mediterrán kultúrák közötti kapcsolatokban. A rézbányászatból eredő korai gazdasági tevékenység hozzájárulhatott a sziget nevének eredetéhez (a réz angol neve, a latin cuprum egyes elméletek szerint Ciprus nevéhez köthető).

Politikai helyzet és közigazgatás

A sziget politikailag megosztott. A Ciprusi Köztársaság a nemzetközi közösség által elismert állam, amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; az EU jogi keretrendszere azonban a gyakorlatban részben felfüggesztett a sziget északi részén. A Észak-CiprusiTörök Köztársaság csak Törökország által kapott elismerést. A két entitás között húzódó, az ENSZ által ellenőrzött zöld vonal (UN buffer zone) jelenti a fizikai elválasztást; ezt a területet az ENSZ békefenntartói felügyelik.

Az Egyesült Királyság fenntart két szuverén bázisterületet (Akrotiri és Dhekelia), amelyek különleges státuszukról és katonai jelentőségükről ismertek. A főváros, Nicosia (görögül Lefkosia), a világ egyik utolsó megosztott fővárosa: a városközpont is kettévágott a zöld vonallal.

Népesség, nyelv és vallás

A lakosság többségét görög ajkú ciprióták alkotják a déli területeken, míg északon többségben vannak a török ajkú lakosok. A hivatalos nyelvként a déli területeken a görög, északon a török szerepel; az angol széles körben ismert és használatos mind a közigazgatásban, mind az idegenforgalomban. Vallásilag a görög ciprióták többsége a Kelet‑ortodox egyházhoz (görög ortodox), az északi török közösség többsége pedig a szunnita iszlámhoz tartozik.

Gazdaság és turizmus

Ciprus gazdasága nagyban függ a szolgáltató szektortól: a turizmus, a pénzügyi szolgáltatások, a hajózás és a telekommunikáció jelentős bevételeket hoznak. A mezőgazdaságban hagyományosan citrusfélék, olajfa‑ és szőlőtermelés jelentős. A turizmus a sziget legfontosabb bevételi forrásai közé tartozik, köszönhetően a kellemes éghajlatnak, a homokos strandoknak és a kulturális örökségnek. A déli régiókban a Ciprusi Köztársaság 2008. január 1-jétől az eurót használja; az északi területeken a gazdasági kapcsolatokat leginkább Törökország határozza meg.

Kultúra és örökség

Ciprus gazdag kulturális örökséggel rendelkezik: a sziget régészeti lelőhelyei, középkori kolostorai és a hagyományos falusi életmód mind fontos részei a helyi identitásnak. Több helyszín is szerepel az UNESCO világörökségi listáján, például Pafosz régészeti területe és a Troodos‑hegy vidékeinek templomai, valamint a neolitikus Choirokoitia feltárásai.

A természeti értékek közé tartoznak a parti ökoszisztémák és a tengeri teknősök (például a Caretta caretta) fészkelőhelyei, amelyek védelmet igényelnek a turistaforgalom növekedése és az intenzív parti fejlesztések miatt.

Városok és közlekedés

A legnagyobb városok: Nicosia (a főváros), Limassol, Larnaca, Paphos és a történelmi Kyrenia (törökül Girne). A szigeten közúthálózat köti össze a fontosabb településeket; légi forgalom szempontjából a Larnaca és Paphos repülőterek a legjelentősebbek a nemzetközi járatok számára.

Ciprus összetett múltja és különleges geopolitikai helyzete miatt a sziget helyzete a nemzetközi diplomáciában is fontos kérdés. A békés rendezés érdekében folyamatosak a tárgyalások, amelyek célja a megosztottság enyhítése és a két közösség közötti együttműködés elősegítése.

Ciprus területei; a Török Köztársaság piros, a Köztársaság világoskék, az ütközőzóna zöldes, a haditengerészeti támaszpontok sötétkék.Zoom
Ciprus területei; a Török Köztársaság piros, a Köztársaság világoskék, az ütközőzóna zöldes, a haditengerészeti támaszpontok sötétkék.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Ciprus?


V: Ciprus a Földközi-tenger keleti részén fekvő ország. Szigetország és az Európai Unió tagja.

K: Hol található Ciprus?


V: Ciprus a Földközi-tenger keleti részén, Törökországtól délre, Szíriától és Libanontól nyugatra található.

K: Ciprus az Európai Unió tagja?


V: Igen, Ciprus az Európai Unió tagja.

K: Milyen típusú kormánya van Ciprusnak?


V: A Ciprusi Köztársaságban egységes elnöki képviseleti demokratikus köztársasági államforma van.

K: Milyen nyelven beszélnek az emberek Cipruson?


V: Cipruson a görög és a török a hivatalos nyelv. Az angol nyelvet is széles körben beszélik, mivel az iskolákban második nyelvként tanítják.

K: Vannak-e Cipruson belül kiemelkedő vallások?


V: Igen, a kereszténység és az iszlám egyaránt kiemelkedő vallás Cipruson, a kereszténység a többségi vallás, amelyet az iszlám követ.

K: Vannak más nevei is Cypressnek?


V: Igen, Ciprus törökül Kypros vagy Kıbrıs, görögül Κύπρος (Kýpros) néven is ismert.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3