Katar

A saría jog

Katar alkotmánya szerint a katari jogalkotás fő forrása a saría. A gyakorlatban Katar jogrendszere a polgári jog és a saría jog keveréke. A saría jogot alkalmazzák a családjoggal, az örökléssel és számos bűncselekménnyel (többek között házasságtöréssel, rablással és gyilkossággal) kapcsolatos jogszabályokra. Egyes esetekben a saría-alapú családi bíróságokon a női tanúvallomás a férfi tanúvallomásának felét éri. A kodifikált családjogot 2006-ban vezették be. Az iszlám poligámia engedélyezett az országban.

Katarban a korbácsolást alkoholfogyasztás vagy tiltott szexuális kapcsolat miatt alkalmazzák büntetésként. A katari büntető törvénykönyv 88. cikke kimondja, hogy a házasságtörés büntetése 100 korbácsütés. 2006-ban egy Fülöp-szigeteki nőt házasságtörésért 100 korbácsütésre ítéltek. 2010-ben legalább 18 személyt (többnyire külföldi állampolgárokat) ítéltek 40 és 100 korbácsütés közötti korbácsütésre "tiltott szexuális kapcsolat" vagy alkoholfogyasztás miatt. 2011-ben legalább 21 személyt (többnyire külföldi állampolgárokat) ítéltek 30 és 100 korbácsütés közötti korbácsütésre "tiltott szexuális kapcsolat" vagy alkoholfogyasztás miatt. 2012-ben hat külföldi állampolgárt ítéltek 40 vagy 100 korbácsütésre. Csak az orvosilag alkalmasnak ítélt muszlimok esetében lehetett ilyen ítéletet végrehajtani. Nem tudni, hogy az ítéleteket végrehajtották-e. Nemrégiben, 2013 áprilisában egy muszlim külföldi állampolgárt 40 korbácsütésre ítéltek alkoholfogyasztás miatt. 2014 júniusában egy külföldi muzulmán állampolgárt 40 korbácsütésre ítéltek alkoholfogyasztás és ittas vezetés miatt. A bírósági testi fenyítés a saría hanbali értelmezése miatt gyakori Katarban.

Katarban a megkövezés törvényes büntetés. A hitehagyás Katarban halálbüntetéssel büntetendő bűncselekmény. Az istenkáromlásért akár hét évig terjedő börtönbüntetés, a hitszegésért pedig akár 10 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. A homoszexualitás halálbüntetéssel büntetendő bűncselekmény.

Az alkoholfogyasztás részben legális Katarban; néhány ötcsillagos luxusszállodában engedélyezik, hogy alkoholt áruljanak nem muszlim vendégeiknek. A muszlimok nem fogyaszthatnak alkoholt Katarban, és az alkoholfogyasztáson tetten ért muszlimokat megkorbácsolás vagy kitoloncolás fenyegeti. A nem muzulmán külföldiek engedélyt kaphatnak arra, hogy saját fogyasztásra alkoholt vásároljanak. A Qatar Distribution Company (a Qatar Airways leányvállalata) jogosult alkoholt és sertéshúst importálni; ez működteti az ország egyetlen italboltját, amely sertéshúst is árusít az alkoholtartási engedéllyel rendelkezőknek. A katari tisztviselők jelezték, hogy a 2022-es FIFA-világbajnokságon a "szurkolói zónákban" is hajlandóak engedélyezni az alkoholfogyasztást.

Egészen a közelmúltig a Pearl-Qatar (egy mesterséges sziget Dohához közel) éttermeiben engedélyezett volt az alkoholtartalmú italok felszolgálása. 2011 decemberében azonban a Pearlben található éttermeket felszólították, hogy ne áruljanak alkoholt. A tilalomra nem adtak magyarázatot. Az okról szóló találgatások között szerepel, hogy a kormány jámborabb képet szeretne mutatni az országban először megválasztott királyi tanácsadó testület előtt, valamint a kormány és az üdülőhely fejlesztői közötti pénzügyi vitáról szóló pletykák.

Katar 2014-ben szerénységi kampányt indított, hogy emlékeztesse a turistákat a szerény öltözködési szabályokra. A női turistáknak azt tanácsolják, hogy ne viseljenek leggingset, miniszoknyát, ujjatlan ruhát és rövid vagy szűk ruhákat nyilvánosan. A férfiaknak azt tanácsolják, hogy ne viseljenek csak rövidnadrágot és egyszemélyes trikót.

Emberi jogok

Az amerikai külügyminisztérium szerint az Ázsia és Afrika egyes országaiból származó külföldi munkavállalók önként vándorolnak Katarba alacsonyan képzett munkásként vagy háztartási alkalmazottként, de néhányan később olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek az önkéntes rabszolgaságra utalnak. A munkajogok leggyakoribb megsértései közé tartozik a verés, a fizetés visszatartása, a munkáltató felelősségi körébe tartozó juttatások felszámolása, a mozgásszabadság korlátozása (például útlevelek, úti okmányok vagy kiutazási engedélyek elkobzása), önkényes fogva tartás, jogi lépésekkel való fenyegetés és szexuális erőszak. Sok Katarba munkára érkező migráns munkavállaló túlzott mértékű díjat fizetett a hazájában működő toborzóknak.

2014-től a katari büntető törvénykönyv egyes rendelkezései lehetővé teszik az olyan büntetőjogi szankciók kiszabását, mint a korbácsolás és a megkövezés. Az ENSZ kínzás elleni bizottsága megállapította, hogy ezek a gyakorlatok sértik az ENSZ kínzás elleni egyezményében foglalt kötelezettségeket. Katar fenntartja a halálbüntetést, főként a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek miatt. A halálbüntetés alkalmazása ritka, és 2003 óta nem került sor állami kivégzésre Katarban.

A katari szponzori törvény rendelkezései szerint a szponzorok egyoldalúan jogosultak a munkavállalók tartózkodási engedélyének visszavonására, a munkavállalók munkáltatóváltásának megtagadására, a munkavállaló "szökésének" bejelentésére a rendőrségen, valamint az ország elhagyásának megtagadására. Ennek eredményeképpen a szponzorok korlátozhatják a munkavállalók mozgását, a munkavállalók pedig félhetnek a visszaélések bejelentésétől vagy jogaik érvényesítésétől. Az ITUC szerint a vízumszponzorációs rendszer lehetővé teszi a kényszermunka kikényszerítését azáltal, hogy megnehezíti a migráns munkavállalók számára, hogy elhagyják a visszaélő munkaadót, vagy engedély nélkül a tengerentúlra utazzanak. Katar emellett nem tartja be a bérnormákat a bevándorló munkások számára. Katar megbízta a DLA Piper nemzetközi ügyvédi irodát, hogy készítsen egy jelentést a bevándorlói munkarendszer vizsgálatáról. A DLA Piper 2014 májusában több mint 60 ajánlást tett közzé a kafala rendszer reformjára vonatkozóan, beleértve a kilépési vízumok eltörlését és a minimálbér bevezetését, amelynek végrehajtására Katar kötelezettséget vállalt.

2012 májusában katari tisztviselők kinyilvánították, hogy engedélyezni kívánják egy független szakszervezet létrehozását. Katar azt is bejelentette, hogy eltörli a külföldi munkaerő szponzorálására szolgáló rendszerét, amely előírja, hogy minden külföldi munkavállalót a helyi munkaadóknak kell szponzorálniuk. A munkaügyi törvények további módosításai közé tartozik egy olyan rendelkezés, amely garantálja, hogy minden munkavállaló fizetését közvetlenül a bankszámlájára utalják, valamint a nyári legmelegebb órákban történő szabadtéri munkavégzésre vonatkozó új korlátozások. A 2015 elején bejelentett új jogszabálytervezet előírja, hogy azok a vállalatok, amelyek nem fizetik ki időben a munkavállalók bérét, átmenetileg elveszíthetik a további alkalmazottak felvételének lehetőségét.

2015 októberében Katar emírje aláírta az ország szponzorációs rendszerének új reformját, amely egy éven belül hatályba lép. A kritikusok szerint a változtatások nem kezelnek bizonyos munkajogi kérdéseket.

Az ország az 1999-es központi önkormányzati tanácsi választások kapcsán a nőknek a férfiakkal egy időben biztosította a választójogot. Ezeket a választásokat - az első Katarban - szándékosan 1999. március 8-án, a nemzetközi nőnapon tartották.

Külkapcsolatok

A nagyobb szomszédokkal rendelkező kis országként Katar arra törekszik, hogy befolyást gyakoroljon, és megvédje államát és uralkodó dinasztiáját. Katar szövetségeinek története betekintést nyújt politikájuk alapjaiba. 1760 és 1971 között Katar hivatalos védelmet keresett az oszmánok, a britek, a bahreini Al-Khalifák, az arabok és a szaúd-arábiai vahhábiták nagyhatalmaitól. ^{[szükséges oldal]} Katar növekvő nemzetközi ismertsége és a nemzetközi ügyekben betöltött aktív szerepe arra késztetett egyes elemzőket, hogy középhatalomként határozzák meg. Katar korai tagja volt az OPEC-nek és alapító tagja az Öbölmenti Együttműködési Tanácsnak (GCC). Tagja az Arab Ligának. Az ország nem fogadta el a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát.

Katar számos külföldi hatalommal is kétoldalú kapcsolatokat ápol. Katar ad otthont az Al Udeid légibázisnak, egy közös amerikai-brit bázisnak, amely a Perzsa-öbölben az összes amerikai és brit légi művelet központjaként működik. Lehetővé tette az amerikai és brit erők számára, hogy légi bázison keresztül küldjenek utánpótlást Irakba és Afganisztánba. Annak ellenére, hogy Katar otthont ad ennek a stratégiai katonai létesítménynek, nem mindig erős nyugati szövetséges. Katar lehetővé tette, hogy az afgán tálibok politikai irodát hozzanak létre az országon belül, és szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, többek között egy közös földgázmezővel. A The New York Timesban közzétett, kiszivárgott dokumentumok szerint Katar terrorizmusellenes erőfeszítései a "legrosszabbak a régióban". A távirat azt sugallta, hogy a katari biztonsági szolgálat "habozott fellépni ismert terroristák ellen, mert félt, hogy az Egyesült Államokkal való szövetségkötés látszatát kelti, és megtorlást provokál".

Katarnak vegyes a viszonya a Perzsa-öböl menti szomszédaival. Katar védelmi együttműködési megállapodást írt alá Iránnal, akivel a világ legnagyobb, nem társult gázmezőjén osztozik. Katar volt a második ország - az első Franciaország volt -, amely a 2011-es líbiai polgárháború közepette nyilvánosan bejelentette, hogy elismeri a líbiai ellenzéki Nemzeti Átmeneti Tanácsot Líbia törvényes kormányaként.

2014-ben Katar és Bahrein, Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emírségek kapcsolatai a Katar által a Muzulmán Testvériségnek és a szíriai szélsőséges csoportoknak nyújtott támogatás miatt jutottak forrpontra. Ez abban csúcsosodott ki, hogy a három említett ország 2014 márciusában visszahívta nagyköveteit Katarból. Amikor a nagykövetek kivonultak, a jelentések szerint a GCC a válság küszöbén állt, amely az ellentétes érdekű, különálló politikai blokkok kialakulásával függött össze. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein politikai harcba keveredett Katarral, míg Omán és Kuvait a GCC-n belül egy el nem kötelezett tömböt képviselt. Az országok közötti kapcsolatok javultak, miután az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) bejelentette, hogy Bahrein, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek visszaküldték diplomatáikat Katarba. Islam Hassan, a Katari Egyetem Perzsa-öböl tanulmányok kutatója azt állítja, hogy a GCC-válság megoldásával Katar a politikai érettség új szintjére lépett. A továbbiakban azt állítja, hogy Katarnak sikerült véget vetnie a válságnak anélkül, hogy külpolitikai elveit megváltoztatta volna, vagy elhagyta volna szövetségeseit.

Az elmúlt években Katar számos országban, köztük Egyiptomban, Szíriában, Líbiában, Szomáliában és Maliban iszlamista fegyvereseket használt fel külpolitikája előmozdítására. Az iszlamistáknak való udvarlás a Muzulmán Testvériségtől a szalafista csoportokig hatalomerősítőként szolgált az ország számára, mivel az arab tavasz kezdete óta úgy véli, hogy ezek a csoportok jelentik a jövő hullámát. David Cohen, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára szerint Katar "megengedő joghatóság a terrorizmus finanszírozása szempontjából". Bizonyítékok vannak arra, hogy ezek közé a Katar által támogatott csoportok közé tartoznak az Észak-Szíriában aktív keményvonalas iszlám militáns csoportok. 2015-től^{[frissítés]} Katar, Szaúd-Arábia és Törökország nyíltan támogatja a Hódítás Hadseregét, a szíriai polgárháborúban harcoló kormányellenes erők ernyőcsoportját, amely a jelentések szerint magában foglalja az al-Kaidához kapcsolódó al-Nuszra Frontot és egy másik szalafista koalíciót, az Ahrar ash-Shamot.

Katar diplomáciai támogatással és az állami tulajdonú Al Jazeera csatornával támogatta a demokratikusan megválasztott Mohamed Morszi elnököt, mielőtt katonai puccsal megbuktatták. Katar 7,5 milliárd dolláros kölcsönt ajánlott Egyiptomnak abban az évben, amikor Morszi hatalmon volt.

Katar Hamászhoz való csatlakozása, amelyről először 2012 elején számoltak be, bírálatokat váltott ki Izrael, az Egyesült Államok, Egyiptom és Szaúd-Arábia részéről, "akik azzal vádolják Katart, hogy a Hamász támogatásával aláássa a regionális stabilitást". A katari külügyminiszter azonban tagadta a Hamász támogatását, kijelentve: "Nem támogatjuk a Hamászt, de támogatjuk a palesztinokat". A békemegállapodást követően Katar 1 milliárd dollár humanitárius segélyt ígért Gázának.

Katar tudományos, vallási, politikai és gazdasági konferenciáknak adott otthont. A 11. alkalommal megrendezett dohai fórumra nemrégiben a világ minden tájáról érkeztek a legfontosabb gondolkodók, különböző hátterű szakemberek és politikai szereplők, hogy megvitassák a demokrácia, a média és az információs technológia, a szabad kereskedelem és a vízbiztonság kérdéseit. Ezen kívül 2006 óta a fórumon rendezik meg a Közel-Kelet gazdasági jövője konferenciát. A közelmúltban Katar adott otthont a világ egymással rivalizáló csoportjai közötti béketárgyalásoknak. Ezek közül kiemelkedik a dárfúri megállapodás. A dohai nyilatkozat a dárfúri békefolyamat alapja, és jelentős eredményeket ért el az afrikai régió számára. A figyelemre méltó eredmények közé tartozik a biztonság és a stabilitás helyreállítása, az építkezési és újjáépítési folyamatok terén elért előrehaladás, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosok visszatérése, valamint a dárfúri emberek összefogása a kihívásokkal való szembenézés és a békefolyamat előmozdítása érdekében. Katar 88,5 millió fontot adományozott a dárfúri helyreállítás és újjáépítés finanszírozására.

Katar zászlaja Líbiában a líbiai polgárháború után; Katar befolyásos szerepet játszott az arab tavasz idején.


Hamad bin Khalifa Al Thani volt emír és John Kerry amerikai külügyminiszter 2013-ban.

Katonai

A Katari Fegyveres Erők Katar katonai erői. Az ország szerény, körülbelül 11 800 fős katonai erőt tart fenn, amely magában foglalja a hadsereget (8500 fő), a haditengerészetet (1800 fő) és a légierőt (1500 fő). Katar védelmi kiadásai 1993-ban a bruttó nemzeti termék mintegy 4,2%-át tették ki. Katar 2008-ban 2,355 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, ami a bruttó hazai termék 2,3%-a. A katari különleges erőket Franciaország és más nyugati országok képezték ki, és úgy vélik, hogy jelentős képességekkel rendelkeznek. A 2011-es tripoli csata során a líbiai lázadóknak is segítettek.

Katar védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, valamint 1994-ben Franciaországgal. Katar aktív szerepet játszik az Öbölmenti Együttműködési Tanács kollektív védelmi erőfeszítéseiben; a másik öt tag Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Omán. Az Egyesült Államok és több más ENSZ-ország által üzemeltetett nagy katari légibázis jelenléte garantált védelmi és nemzetbiztonsági forrást jelent.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) megállapította, hogy 2010-14 között Katar a világ 46. legnagyobb fegyverimportőre volt. A SIPRI azonban azt írja, hogy Katar felgyorsította fegyveres erőinek átalakítására és jelentős bővítésére irányuló terveit. A 2013-ban Németországtól 62 harckocsira és 24 önjáró lövegre szóló megrendelést 2014-ben számos más szerződés követte, köztük 24 harci helikopter és 3 AEW repülőgép az USA-tól, valamint 2 tanker repülőgép Spanyolországtól.

Katar hadserege részt vett a Szaúd-Arábia vezette jemeni beavatkozásban a síita hutik ellen. Az Al Jazeera America 2015-ben jelentette: "Számos jelentés arra utal, hogy a jemeni ellenzéki csoportok elleni szaúdi vezetésű koalíció a nemzetközi jogot megsértve válogatás nélkül támadta a civileket, és kazettás bombákat vetett be civil lakta területeken".

Katar Dassault Mirage 2000 típusú repülőgépe Líbia felett.

Adminisztratív részlegek

Katar 2004 óta hét településre (arabul: baladiyah) van felosztva.

1. Madinat ash Shamal
2. Al Khor
3. Umm Salal
4. Al Daayen
5. Al Rayyan
6. Doha
7. Al Wakrah

Statisztikai célokra a településeket tovább osztják 98 övezetre (2010-ben^{[frissítés]),} amelyek viszont tömbökre vannak felosztva.

Katar önkormányzatai 2004 óta

Földrajz

Katar egy félsziget (a tengerbe nyúló földsáv). Délen Szaúd-Arábiához csatlakozik, és minden más oldalát az Arab-öböl vizei veszik körül.

Katar meglehetősen kicsi ország, területe mindössze 10 360 km². A félsziget 160 km hosszú. Az ország nagy része alacsony, kopár, homokkal borított síkság. Katar fő szárazföldi olajlelőhelyei a Jebel Dukhan területen találhatók. A földgázmezők a félsziget északnyugati részén, a tengerparton találhatók.

Katar fővárosa Doha. Az emberek több mint 90%-a Dohában él. A másik nagyváros Al Wakrah.

Kormány és politika

Katarban nem választott, monarchikus, emírségi típusú kormány van. Az emír pozíciója örökletes.

Az emír az egyetlen, aki kinevezheti és elmozdíthatja a miniszterelnököt és a kabinet minisztereit. A miniszterek együtt alkotják a Minisztertanácsot. Ők az ország legfőbb végrehajtó hatósága.

Emberek és kultúra

A katariakat katariaknak hívják. Ők arabok. Katar hivatalos nyelve az arab, de sokan beszélnek angolul is, különösen, ha üzleti ügyeket intéznek.

Katarban körülbelül 2,6 millió ember él, de ennek mintegy 88%-a vendégmunkás (más országból származó, rövid ideig ott élő és dolgozó emberek), akik többnyire Dél-Ázsiából, Délkelet-Ázsiából és más arab országokból érkeznek. 650 000 indiai, 350 000 nepáli, 260 000 filippínó és sok más nemzetiségű mellett.

Katar gazdaságának csaknem teljes egészében a kőolaj és a földgáz kitermeléséből származik.

Katar pénzneme a katari rial.

Majdnem minden katari az iszlám vallást követi. A vendégmunkások közül azonban sokan más vallást követnek.

Sport

Katarban a labdarúgás a legnépszerűbb sport, amelyet szorosan követ a krikett. A katari 20 éven aluliak labdarúgó-válogatottja második lett az 1981-es FIFA ifjúsági világbajnokságon.

Az Ázsiai Labdarúgó Konföderáció 2011-es AFC Ázsia Kupa döntőjét 2011 januárjában Katarban rendezték. Ez volt a második alkalom, hogy Katar adott otthont a tornának, a másik az 1988-as AFC Ázsia-kupa volt.

A katari Doha ad otthont a Qatar Racing Club Drag Racing létesítménynek is.

A katari Dohában található Khalifa International Tennis and Squash Complex 2008 és 2010 között adott otthont a női teniszezők WTA Tour-bajnokságának. Doha minden évben megrendezi a Qatar Ladies Open elnevezésű WTA Premier-tornát.

2010. december 2-án Katar megnyerte a 2022-es FIFA-világbajnokság megrendezésére kiírt pályázatát.

A katari Nasszer Al-Attiyah megnyerte a 2011-es Dakar-ralit és a 2006-os Production World Rally Championshipet. Emellett a katari skeetlövő csapat tagjaként aranyérmet nyert a 2002-es Ázsiai Játékokon és a 2010-es Ázsiai Játékokon is.

2002 óta Katar ad otthont a hat szakaszból álló Tour of Qatar kerékpárversenynek. Minden februárban hat napon át versenyeznek a versenyzők a Katar sík vidékét átszelő utakon. Minden szakasz több mint 100 km-es távot tesz meg.