Litvánia

Történelem

Litvánia a 7-9. században kezdett országgá válni a balti népek csoportjából. A baltiak, a litvánok és a lettek ősei a Nemunas, Daugava folyók és a Balti-tenger közötti területre érkeztek, a proto-indoeurópai nyelvek feltételezett őshazájából. Sok tudós szerint valamikor az i. e. 3. évezredben érkeztek oda.

Az ország kezdetének hagyományos dátuma 1236, amikor a litvánok megnyerték a Šiauliai csatát.

Litvánia (akkoriban a Litván Nagyhercegség) 1569-ben szerződést kötött Lengyelországgal. Az országot 1795-ben az Orosz Birodalom foglalta el, véget vetve a Lengyel-Litván Nemzetközösségnek. Függetlenségét 1918. február 16-án kapta vissza. 1940. június 16-án a Szovjetunió, 1941-1944 között a náci Németország, majd 1944-1990 között ismét a Szovjetunió vette át. Litvánia 1990. március 11-én nyilvánította ki újra függetlenségét. Jelenleg Litvánia független, félig elnöki rendszerű, demokratikus köztársaság.

Politika

Litvánia 2004 óta tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak.

Litvánia félig elnöki köztársaság, amely 1990-ben állította vissza függetlenségét és demokráciáját. Azóta nagyon fontos reformokat hajtottak végre, és Litvániát ma már demokratikus államnak nyilvánították, amely biztosítja az emberi jogokat.

Az 1992-ben elfogadott alkotmány kimondja, hogy az ország vezetője az elnök, akit meg kell választani ahhoz, hogy hivatalba léphessen. A választásokat 5 évente tartják. Ha az elnök megszegi esküjét, a parlament lemondásra kényszerítheti. Az elnök képviseli Litvániát külföldön is, és ő a főparancsnok.

Litvánia törvényhozó hatalmát Seimasnak, azaz parlamentnek nevezik. A Seimasnak 141 tagja van, akiket 4 éves ciklusra választanak. A Seimas fogadja el a törvényeket, amelyeket a Seimasban megalakult kormánynak végre kell hajtania, és az elnöknek el kell fogadnia. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki és bocsátja el.

Az igazságszolgáltatás a bíróságok hatáskörébe tartozik. Litvániában a legfelsőbb bíróság az Alkotmánybíróság.

Valdas Adamkus, egykori elnök és Dick Cheney amerikai alelnök Vilniusban

Közigazgatási alegységek

Litvánia 10 megyére, 60 településre és 500 elöljáróságra oszlik. A megyék a következők:

• Alytus megye
• Kaunas megye
• Klaipėda megye
• Marijampolė megye
• Panevėžys megye
• Šiauliai megye
• Tauragė megye
• Telšiai megye
• Utena megye
• Vilnius megye

A megyei kormányzó irányítja a megyét. Őt a központi kormányzatnak kell kineveznie. A településeket a 4 éves ciklusra választott önkormányzati tanácsok irányítják. Az önkormányzat vezetője a polgármester. Az elöljáróságokat az elöljárók kormányozzák. A véneket az önkormányzati tanácsok nevezik ki.

Litvánia megyéi és települései

Földrajz

Litvánia egy ország Észak-Európában. Délnyugaton Lengyelország, nyugaton Oroszország (Kalinyingrád), északon Lettország, keleten pedig Fehéroroszország a szomszédja. Litvánia a Balti-tengerrel határos, és 99 kilométernyi partja Litvániához tartozik. Legmagasabb hegye az Aukštojas (294 méter magas), legnagyobb tava a Drūkšiai-tó. A terület 31%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre.

Litvánia 5 kulturális régióra oszlik múltjuk és hagyományaik szerint:

• Aukštaitija
• Dzūkija
• Mažoji Lietuva (Kis Litvánia)
• Suvalkija
• Žemaitija (Samogitia)

Éghajlat

Szélsőséges hőmérsékletek Litvániában (°C)

Hónap

Jan

Február

Márc

Április

Május

Jun

Július

Aug

Sep

Október

Nov

December

Legmagasabb hőmérséklet

+12,6

+16,5

+21,8

+28,8

+34

+35

+37,5

+36

+32

+26

+18

+15,6

Legalacsonyabb hőmérséklet

-40,5

-42,9

-37,5

-23,0

-6,8

-2,8

+0,9

-2,9

-6,3

-19,5

-23

-34

Litvánia fizikai térképe

Gazdaság

Litvánia gazdasága gyorsan növekszik. A növekedés 2008 első negyedévében elérte a 7%-ot.

Az egy főre jutó GDP a vásárlóerő-paritáson alapuló becslések szerint 2008-ban 19 730 dollár volt. Az egy főre jutó nominális GDP ugyanebben az évben 14 213 dollárra becsülték. E számok alapján a litván egy főre jutó GDP az uniós átlagnak csupán 61%-át éri el. Lenyűgöző azonban, hogy csak 8 év alatt, 2000 óta az uniós átlag 30%-áról nőtt fel.

A kivándorlás még mindig problémát okoz. A hivatalos adatok szerint 2006-ban a kivándorlás 30%-kal alacsonyabb volt, mint az előző évben, négy hónap alatt 3483 ember távozott.

Demográfiai adatok

Litvániában az emberek mintegy 80%-a litván. Nagyszámú nemzeti kisebbség is él:

• A lengyelek (6,3%) főként Vilnius megyében élnek, amely 1920-ban került Lengyelországhoz.
• Az oroszok (5,1%) főként Vilnius megyében és Utena megyében élnek, az ignalinai atomerőműben dolgozóként.
• A fehéroroszok (1,1%), többségük Vilnius megyében él.

A litván nyelvet a lakosság 82%-a beszéli, és ez az egyetlen hivatalos nyelv. A lengyel nyelvet főleg Vilnius megyében használják, ahol lengyel politikusokat választanak a lengyel kisebbség képviseletére. Az iratoknak és utcaneveknek litvánul kell szólniuk.

A legnagyobb városok Vilnius, 542 287 fővel, Kaunas, 358 107 fővel és Klaipėda, 185 899 fővel.

Legnagyobb városok

Város	Régió	Népesség	Sűrűség* (/km²)	Terület (km²)
Vilnius	Kelet	&&&&&&&&&&544206.&&&&&0544,206	&&&&&&&&&&&&1354.&&&&&01,354	401
Kaunas	Középső	&&&&&&&&&&355586.&&&&&0355,586	&&&&&&&&&&&&2281.&&&&&02,281	157
Klaipėda	West	&&&&&&&&&&184657.&&&&&0184,657	&&&&&&&&&&&&1926.&&&&&01,926	98
Šiauliai	Észak	&&&&&&&&&&127059.&&&&&0127,059	&&&&&&&&&&&&1605.&&&&&01,605	81
Panevėžys	Észak	&&&&&&&&&&113653.&&&&& 0113,653	&&&&&&&&&&&&2236.&&&&&02,236	52
Alytus	Dél	&&&&&&&&&&&68304.&&&&&068,304	&&&&&&&&&&&&1747.&&&&&01,747	40
Marijampolė	Dél	&&&&&&&&&&&47010.&&&&&047,010	&&&&&&&&&&&&2271.&&&&&02,271	21
Mažeikiai	Észak	&&&&&&&&&&&40572.&&&&&040,572	&&&&&&&&&&&&2956.&&&&&02,956	14
Jonava	Középső	&&&&&&&&&&&34446.&&&&&034,446	Kifejezési hiba: .. Kifejezési hiba: Nem ismert "n" szó. n/d	n/d
Utena	Kelet	&&&&&&&&&&&32572.&&&&&032,572	&&&&&&&&&&&&2191.&&&&&02,191	15,1
Kėdainiai	Középső	&&&&&&&&&&&31055.&&&&&031,055	Kifejezési hiba: .. Kifejezési hiba: Nem ismert "n" szó. n/d	44

Kaunas óvárosa

Oktatás

A bölcsődék és az óvodák az első szintű oktatási formák. Ezek azonban nem kötelezőek. A gyerekek 7 éves korukban kezdenek általános iskolába járni, ahol az oktatási programok 4 évig tartanak; ezután kell elkezdeniük a középiskolát (5-10. osztály). A 8. vagy 10. osztály elvégzése után a diák a középiskolában tanulhat tovább, vagy választhat kurzusokat a szakközépiskolában. A középiskolát befejező diákok főiskolákra és egyetemekre jelentkezhetnek. A felsőoktatás ingyenes azoknak a diákoknak, akiknek az éves átlaga 8 vagy annál magasabb. A többieknek félévente legalább 500 Litass-t kell fizetniük.

A felsőoktatási iskolák az egyetemek és főiskolák. A legfontosabb egyetemek a következők:

• Vilniusi Egyetem (Északkelet-Európa legrégebbi egyeteme, 1579-ben alapították);
• Nagy Vytautas Egyetem, Kaunas;
• A vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem;
• A Klaipėda Egyetem.

A vilniusi egyetem nagy udvara 2006-ban

Média

Rádió és televízió

A litvánok számos televízió- és rádióállomás közül választhatnak. Az első rádióállomás 1926-ban indult Kaunasban. Az első televíziós csatorna 1957-ben indult. A főbb rádióállomások a következők:

• Közszolgálati műsorszolgáltató: LRT Radijas (talk station), LRT Klasika (klasszikus zene), LRT Opus (alternatív zene)
• M-1 (TOP 40)
• Lietus (litván pop)
• Radiocentras (TOP 40)
• Power Hit Radio (tánc)
• ZIP FM (TOP 40)
• M-1 Plius (felnőtt kortárs)
• Žinių Radijas (beszélgetőállomás)

A legnépszerűbb TV-állomások a következők:

• Közszolgálati műsorszolgáltató: LRT Televizija (főműsoridő), LRT Plius (kultúra, sport, filmek)
• TV3 (országos)
• LNK (nemzeti)
• BTV (országos)
• Lrytas TV (országos)
• TV1 (nőközpontú)
• TV8 (nőközpontú)
• TV6 (férfiközpontú)
• Info TV (hírek)

Nyomtatott média és internet

Litvánia legrégebbi jogi lapja a lengyel Kurier Wilenski. Először a 18. században jelent meg, és ma már csak a lengyel közösség körében népszerű. A legnagyobb példányszámban eladott újságok a következők:

• Lietuvos Rytas (nemzeti)
• Verslo žinios (üzleti)
• Kauno diena (regionális)
• Vakaro žinios (bulvárlap)
• Vakarų ekspresas (regionális)

Az internetes hírportálok nagyon népszerűek Litvániában. A legfrissebb információkat tartalmazzák, és az emberek megjegyzéseket is fűzhetnek hozzájuk. A legnépszerűbb híreket és információkat tartalmazó internetes oldalak a következők:

• Delfi.lt
• 15min.lt
• lrytas.lt
• tv3.lt
• lrt.lt

Európa földrajzi központja Litvániában található

Kapcsolódó oldalak

• Litvánia az olimpiai játékokon
• Litvánia nemzeti labdarúgó-válogatott
• Litvánia folyóinak listája