Togo – Nyugat-afrikai ország bemutatása: földrajz, főváros, népesség

Togo bemutatása: fedezd fel Nyugat-Afrika kicsi, sokszínű országát — Lomé, földrajz, népesség, kultúra és hasznos tények egy helyen.

Szerző: Leandro Alegsa

Map showing the location of Togo

Togo egy kis ország Nyugat-Afrikában. Nyugaton Ghána, keleten Benin, északon pedig Burkina Faso határolja. Fővárosa, Lomé a Guineai-öböl mentén fekszik. A 2016-os évben mintegy 7,5 millió ember élt ott. A hivatalos nyelv a francia.

Földrajz és éghajlat

Togo hosszan elnyúló, viszonylag keskeny ország, amely a Guineai-öböltől nyúlik észak felé. Területe körülbelül 56 000 km² körül van, és a partvidék rövid, homokos szakaszokkal rendelkezik. A legmagasabb pont a Mount Agou (kb. 986 m). Az ország tájai a part menti síkságtól a dombos, majd északi síkvidéki területekig változnak.

Éghajlata trópusi: a déli részeken nedves, szubekvatoriális jelleg dominál, míg északon egyszerűbb, szavannásabb klíma van, erősebb száraz évszakkal. Az éves csapadékmennyiség és a növényzet ezért jelentősen eltér a különböző régiókban.

Népesség, nyelvek és vallás

Népesség: a megadott 2016-os adat szerint mintegy 7,5 millióan éltek Togóban; a 2020-as évek elejére ez a szám meghaladta a 8 milliót. A lakosság gyorsan nő, és az urbanizáció is folyamatban van, különösen a főváros, Lomé környékén.

Nyelvek: a hivatalos nyelv a francia, de rendkívül sok helyi nyelvet beszélnek. A legelterjedtebbek közé tartozik az Ewe (főleg a dél-nyugati részen) és a Kabiyé (észak-középső területeken). Összesen több tucat helyi nyelv és dialektus él az országban.

Vallás: a lakosság jelentős része keresztény (különböző felekezetek), jelentős muszlim kisebbség is van, és sokan gyakorolják a hagyományos afrikai vallási formákat vagy ezek kombinációját.

Történelem röviden

Togo területén több etnikai csoport élt évszázadok óta. A 19. század végén Németország gyarmatosította a térséget (Togó néven). Az első világháború után a területet részben Franciaország, részben Nagy-Britannia vette át; a mai Togo területe a francia fennhatóság alá került. Togó 1960. április 27-én nyerte el függetlenségét. Az ország politikai története magában foglal katonai puccsokat és hosszú ideig tartó kormányzati vezetést is, amelyet a későbbi évtizedekben politikai átalakulások és választások kísértek.

Gazdaság

Togo gazdasága elsősorban agrár jellegű, a vidéki lakosság nagy része mezőgazdaságból él. Fontos exportcikkek:

  • kakaó, kávé és pamut;
  • gyökérnövények (yam, cassava), valamint gabonák és pálmaolaj;
  • foszfátbányászat, amely hagyományosan jelentős szerepet játszik az exportban.

Lomé fontos kikötőváros Északnyugat-Afrika belső területei felé irányuló tranzitforgalomban. Az ország igyekszik fejleszteni az ipari zónákat és a kereskedelmi infrastruktúrát, de a gazdasági fejlettség és az életszínvonal továbbra is alacsonyabb az európai vagy észak-amerikai átlaghoz képest.

Közigazgatás és régiók

Togo öt nagy közigazgatási régióra tagolódik: Maritime, Plateaux, Centrale, Kara és Savanes. Ezek tovább tagolódnak prefektúrákra és kerületekre. Lomé a legfontosabb adminisztratív és gazdasági központ a déli parton.

Kultúra és turizmus

Togo gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik: hagyományos kézművesség (faragások, textíliák, ékszerek), zenei és tánchagyományok jellemzik a helyi közösségeket. A voodoo vallás és rituálék is fontos szerepet játszanak a társadalmi élet egyes részeiben, különösen a déli területeken.

Turisztikai látnivalók közé tartoznak:

  • tengerparti strandok és a főváros, Lomé piacai és kikötője;
  • Kpalimé és környéke, hegyi kirándulásokkal és vízesésekkel;
  • Koutammakou (a batammariba vidéke) – kulturális táj, amely az UNESCO világörökség részét képezi;
  • Fazao-Malfakassa Nemzeti Park – vadvilág és természeti környezet.

Közlekedés és infrastruktúra

Lomé nemzetközi repülőtere (Gnassingbé Eyadéma International Airport) nemzetközi és regionális járatokat fogad. A vasúthálózat és az utak fejlesztése fontos a tranzitforgalom és a belső összeköttetések javításához, de az infrastruktúra sok helyen még fejlesztésre szorul.

Hasznos tudnivalók utazóknak

  • Egészségügyi előírások: a trópusi betegségek (pl. malária) miatt ajánlott óvintézkedéseket tenni; bizonyos oltások előírtak lehetnek.
  • Biztonság: a helyzet régiónként változhat, ezért utazás előtt érdemes tájékozódni a legfrissebb utazási tanácsokról.
  • Helyi pénznem: a CFA-frank (XOF) használatos a mindennapi tranzakciókhoz.

Összefoglalva, Togo egy kis, de változatos ország Nyugat-Afrikában, gazdag kulturális örökséggel, mezőgazdasági alapú gazdasággal és fontos regionális kikötővel Loméban. A fejlődés és infrastrukturális fejlesztések folyamatosak, miközben a helyi közösségek és hagyományok jelentős szerepet játszanak az ország identitásában.

Történelem

A 11. századtól a 16. századig minden irányból különböző törzsek érkeztek a térségbe: keletről az ewé, nyugatról a mina és a guin; többségük a tengerparti területeken telepedett le. A portugálok a 15. század végén fedezték fel a területet. Togoland néven 1884-ben Németország protektorátusa lett. Az első világháború után Togót átadták a franciáknak. Togo az 1960-as években nyerte el függetlenségét a francia uralomtól. Gnassingbé Eyadéma tábornok lett a katonai vezető 1967-ben. Amikor Eyadéma 2002-ben lemondott, majd 2005-ben meghalt, fia, Faure Gnassingbe lett az elnök.

Gazdaság

Ennek a kis afrikai országnak a gazdasága a mezőgazdaságon alapul. A CIA Factbook szerint a mezőgazdaság a munkaerő 65%-ának ad munkát. A mezőgazdasági termékek közé tartozik a kávé, a kakaó, a gyapot, a jamgyökér, a manióka (tápióka), a kukorica, a bab, a rizs, a köles és a cirok. Az iparágak közé tartozik a foszfátbányászat, a mezőgazdasági feldolgozás, a cement, a kézművesség, a textilipar és az italgyártás. Togo gazdasága elsősorban mezőgazdasági jellegű.

Kormány

A togói elnököt 5 évre választják. Az elnök egyben a fegyveres erők parancsnoka is. Az elnöknek joga van a törvényhozás megkezdésére és a parlament feloszlatására is.

Miután Togo függetlenné vált Franciaországtól, Gnassingbé Eyadéma tábornok lett a katonai vezető. Amikor Eyadéma 2005-ben meghalt, fia, Faure Gnassingbe lett az elnök.

Régiók

Togo 5 régióra oszlik. A régiók 30 prefektúrára és 1 községre oszlanak. Északról délre a régiók a következők: Savanes, Kara, Centrale, Plateaux és Maritime.

Városok

Togo legnagyobb városai a következők:

Rangsor

Város

Népesség1981
Népszámlálás

Népesség2005
becslés

Régió

1.

Lomé

375,499

729,258

Tengeri

2.

Sokodé

45,660

117,811

Centrale

3.

Kara

28,902

104,207

Kara

4.

Palimé

28,262

95,974

Plateaux

5.

Atakpamé

24,139

80,683

Plateaux

6.

Bassar

17,867

61,845

Kara

7.

Tsévié

20,480

55,775

Tengeri

8.

Aného

14,368

47,579

Tengeri

9.

Sansanné-Mango

12,894

37,748

Savanes

10.

Dapaong

16,939

33,324

Savanes

11.

Tchamba

12,911

25,668

Centrale

12.

Niamtougou

12,444

23,261

Kara

13.

Bafilo

12,060

22,543

Kara

14.

Notsé

8,916

22,017

Plateaux

15.

Sotouboua

10,590

21,054

Centrale

16.

Vogan

11,260

20,569

Tengeri

17.

Badou

8,111

20,029

Plateaux

18.

Tabligbo

7,526

13,748

Tengeri

19.

Kandé

6,134

11,466

Kara

20.

Amlamé

3,997

9,870

Plateaux

21.

Kpagouda

4,112

7,686

Kara

Lomé, Togo fővárosaZoom
Lomé, Togo fővárosa

SokodéZoom
Sokodé

Vallás

A lakosság 51%-a helyi vallású, 29%-a keresztény, 20%-a pedig muzulmán.

Mecset Sokodéban.Zoom
Mecset Sokodéban.

Egyéb tevékenységek

A togóiak sokféle ételt fogyasztanak, többek között trópusi gyümölcsöket, süteményeket és sokféle földimogyoróból készült terméket. A főbb italok közé tartozik a tea, a kávé és a bor. A togóiak gyakran nassolnak plantains-t és francia fánkot vagy beignets-t.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi Togó hivatalos nyelve?


V: Togo hivatalos nyelve a francia.

K: Melyik ország határos Togóval nyugaton?


V: Ghána nyugatról határos Togóval.

K: Mi Togó fővárosa?


V: Togo fővárosa Lomé.

K: Hány ember él Togóban 2016-ban?


V: 2016-ban körülbelül 7,5 millió ember élt Togóban.

K: Mi volt Togó része az atlanti rabszolga-kereskedelem idején?


V: Az atlanti rabszolga-kereskedelem idején Togo a rabszolgatartó partvidék része volt.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3