Kanada (/ˈkænənədə/ ( hallgass); franciául: [ka.na.dɑ]) ország Észak-Amerikában. Az Egyesült Államoktól északra fekszik. Területe az Atlanti-óceántól keleten a Csendes-óceánig nyugaton és a Jeges-tengerig északon nyúlik. Kanada területe 9,98 millió négyzetkilométer (3,85 millió négyzetmérföld), így összterületét tekintve a világ második legnagyobb országa, de területét tekintve csak a negyedik legnagyobb ország. Kanada rendelkezik a világ leghosszabb partvonalával, amely három óceánt érint. Kanadának tíz tartománya és három területe van. Az ország legtöbb részén hideg vagy erősen hideg téli éghajlat uralkodik, de a déli területeken nyáron meleg van. A szárazföld nagy része erdő vagy tundra, nyugat felé a Sziklás-hegységgel. Kanada 36 millió lakosának mintegy négyötöde városi területeken él az Egyesült Államokkal közös déli határ közelében, amely a leghosszabb a világ két országa között. A nemzeti főváros Ottawa, a legnagyobb város pedig Toronto. További nagyvárosok: Montreal, Vancouver, Calgary, Edmonton, Quebec City, Winnipeg és Hamilton.

Az őslakosok sokáig éltek a mai Kanada területén. A franciák 1537-ben indítottak gyarmatot, majd hamarosan a Brit Birodalom is követte őket. A két birodalom több háborút vívott, és a 18. század végére csak Brit Észak-Amerika maradt meg azzal, ami többé-kevésbé a mai Kanada. Az ország 1867. július 1-jén a Brit Észak-Amerika törvénnyel alakult meg több gyarmatból. Idővel újabb tartományok és területek váltak Kanada részévé. 1931-ben Kanada az 1931-es Westminsteri Statútummal közel teljes függetlenséget szerzett, és teljesen függetlenné vált, amikor az 1982-es Kanadai Törvény megszüntette az Egyesült Királyság parlamentjétől való jogi függés utolsó fennmaradt kötelékeit.

Kanada szövetségi parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, amelynek államfője II. Erzsébet brit királynő. Az ország szövetségi szinten hivatalosan kétnyelvű, ami azt jelenti, hogy a polgároknak joguk van angolul vagy franciául kommunikálni a kormánnyal. A Kanadába irányuló bevándorlás a világ egyik etnikailag legváltozatosabb és multikulturálisabb nemzetévé tette. Gazdasága a tizenegyedik legnagyobb a világon, és főként a természeti erőforrásokra és a fejlett nemzetközi kereskedelmi hálózatokra támaszkodik. Kanada kapcsolata szomszédjával és legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Egyesült Államokkal nagy hatással van gazdaságára és kultúrájára.

Kanada fejlett ország, az egy főre jutó nominális jövedelem a tizedik legmagasabb a világon, valamint a tizedik legmagasabb a humán fejlettségi indexben. A kormányzat átláthatósága, a polgári szabadságjogok, az életminőség, a gazdasági szabadság és az oktatás nemzetközi mérései alapján a legmagasabbak között szerepel. Kanada tagja a Nemzetközösségi Nemzetközösségnek, tagja a Frankofóniának, és tagja több jelentős nemzetközi és kormányközi intézménynek vagy csoportosulásnak, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a G8-aknak, a G20-aknak, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak és az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumnak.

Földrajz és természeti adottságok

Kanada kiterjedt és változatos tájakat foglal magában: szigetvidékek és fjordok az északi tundrán, hatalmas erdők és tavak a középső vidéken, hegyvonulatok és síkságok a nyugati és déli részeken. A Sziklás-hegység észak–déli irányban húzódik Brit Kolumbiától Alberta belső területeiig, míg Kelet-Kanadában a Kanadai Pajzs kőzetrégei és a Szent Lőrinc-medence formálják a tájat. Az ország édesvízkészlete kiterjedt: több ezer tó közül a legnagyobb a Huron, Ontario, Michigan, Erie és a Superior részben osztozott rendszere, amelyek részben az Egyesült Államokkal közösek.

Éghajlat

Kanadában több éghajlati zóna találkozik. Az északi területeken a sarkköri és al-sarkköri éghajlat jellemző, ahol a tél hosszú és nagyon hideg, a nyár rövid. A belső síkságokon kontinentális éghajlat uralkodik, nagy napi és évszakos hőingással. A Csendes-óceán partvidékén, különösen Vancouver környékén, tengeri hatás csökkenti a hőingást, enyhébb teleket és csapadékosabb időjárást eredményez. Az éghajlatváltozás hatásai itt is érezhetők: emelkedő átlaghőmérsékletek, olvadó permafroszt és szélsőségesebb időjárási jelenségek.

Tartományok és területek

Kanadának tíz tartománya és három területe van. A tartományok nagyobb autonómiával rendelkeznek, különösen az oktatás és egészségügy terén, míg a területek jogköre részben a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. A tartományok közé tartozik többek között Ontario, Quebec, Brit Columbia, Alberta, Manitoba és Saskatchewan; a területek közé pedig Nunavut, Északnyugati-területek és Yukon.

Népesség és társadalom

Kanada népessége elsősorban városi központokban él, a déli határ menti sáv a legsűrűbben lakott. Az őslakos népcsoportok – a First Nations, az Inuit és a Métis – fontos részét képezik az ország történelmének és társadalmának, és ma is saját jogi, kulturális és nyelvi jogaikért küzdenek. Kanada bevándorlási politikája hosszú ideje a gazdasági növekedés és a munkerő-utánpótlás támogatását célozza, ezért az ország etnikailag és nyelvileg sokszínű.

Történelem – rövid áttekintés

A területet évezredek óta különböző őslakos közösségek lakták. A 16–17. századtól kezdve európai hatalmak – elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia – telepedtek le és versengtek az észak-amerikai területekért. A 18. századi francia–brit konfliktusok eredményeként a britek jelentős befolyást szereztek. Az 1867-es konföderáció alapozta meg a modern kanadai államot; az azt követő évszázadokban új tartományok csatlakoztak, és fokozatosan kialakult a mai szövetségi berendezkedés. A 20. század második felében és a 21. század elején Kanada önálló kül- és belpolitikai döntései erősödtek: a 1931-es Westminsteri Statútum és az 1982-es alkotmánymódosítás fontos állomások voltak.

Politika és közigazgatás

Kanada alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia. A formális államfő az Egyesült Királyság uralkodója, akit Kanadában a kormányzó (Governor General) képvisel. A végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és a kabinet gyakorolja, a törvényhozás a kétszintű parlamenten (Alsóház/House of Commons és Szenátus) keresztül történik. Szövetségi rendszerében a tartományok saját törvényhozással és közigazgatással rendelkeznek számos területen (pl. oktatás, egészségügy), míg a nemzetközi és bizonyos gazdasági ügyek a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak.

Nyelvek és kultúra

Kanada hivatalosan kétnyelvű: az angol és a francia állami nyelv. Quebec tartománya különösen erős francia nyelvi és kulturális identitással rendelkezik. Emellett sok más nyelv él – köztük számos őslakos nyelv és a bevándorló közösségek nyelvei. A kulturális élet gazdag: irodalom, zene, filmművészet, képzőművészet és sportok (különösen a jégkorong) fontos szerepet játszanak a nemzeti identitásban.

Gazdaság

Kanada gazdasága fejlett és sokszínű, jelentős hangsúlyt fektet a természeti erőforrásokra: olaj (különösen az Alberta-i olajhomokok), földgáz, faipari termékek, ásványkincsek és nagy mennyiségű édesvíz. Emellett fontos a feldolgozóipar, a szolgáltatások (különösen pénzügyek, biztosítások és szakmai szolgáltatások) és a technológiai szektor. Az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi kapcsolatok döntőek; a NAFTA-t felváltó modern megállapodás (az Egyesült Államokkal és Mexikóval kötött CUSMA/USMCA) a térség gazdasági struktúrájára is hatással van. Kanada tagja több nemzetközi szervezetnek és számos kétoldalú kereskedelmi megállapodásnak.

Oktatás, egészségügy és jólét

A tartományok felelősek az oktatásért és az egészségügyért, így ezek szolgáltatásai regionálisan eltérhetnek. Általában erős közszolgáltatásokkal rendelkezik az ország: állami egészségügyi rendszer biztosít alapvető egészségügyi ellátást, az oktatási rendszer pedig általánosan jó eredményeket produkál a nemzetközi összehasonlításokban. A magas életszínvonal és a társadalmi biztonsági háló jellemző.

Környezetvédelem és természeti értékek

Kanada hatalmas természeti erőforrásokkal és biodiverzitással rendelkezik. Számos nemzeti park és védett terület óvja az értékes tájakat és fajokat (például a Banff és a Jasper nemzeti parkok a Sziklás-hegységben). Ugyanakkor az olajhomok-kitermelés, az erdőirtás és a bányászat helyi környezetkárosító hatásai, valamint a klímaváltozás miatti permafroszt-olvadás és élőhely-vesztés komoly kihívást jelentenek.

Nemzetközi kapcsolatok

Kanada aktív szereplő a legtöbb nagy nemzetközi szervezetben, és hagyományosan a multilaterális diplomácia, a békefenntartás és a nemzetközi fejlesztés támogatása jellemzi külpolitikáját. Szoros kapcsolata van az Egyesült Államokkal, de jelentős viszonyokat ápol Európával, Ázsiával és a Nemzetközösség más tagjaival is.

Összefoglalva, Kanada nagy területű, természeti kincsekben gazdag ország, amely erős társadalmi intézményekkel, többnemzetiségű kultúrával és fejlett gazdasággal rendelkezik. Ugyanakkor modern kihívásokkal néz szembe, köztük az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása és az őslakos közösségek jogainak teljes körű elismerése terén.