Kanada

Földrajz

Teljes területe (beleértve a vizeit is) alapján Kanada a világ második legnagyobb országa Oroszország után. Csak szárazföldi területe alapján Kanada a negyedik helyen áll. A világ összes országa közül Kanada rendelkezik a leghosszabb vízzel határolt határral (partvonallal). A Csendes-, a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán mellett fekszik. Ez az egyetlen ország a világon, amely egyszerre három óceán mellett fekszik. Hat időzónája van.

Kanada tíz tartományból és három területből áll. A tartományok a 45. és a 60. szélességi kör között, a területek pedig a 60. szélességi körtől északra fekszenek. Kanada legtöbb nagyvárosa az ország déli részén található, köztük Toronto, Vancouver és Montreal. Kanada északi részén nagyon kevesen élnek.

Kanada a nyugati partvidéktől a prérin és Közép-Kanadán át az atlanti tartományokig terjed. Északon három terület található, Alaszka és Grönland között: nyugaton a Yukon, majd az Északnyugati Területek, végül Nunavut. Az öt Nagy-tóból négy (Superior, Huron, Erie és Ontario) Kanadán és az Egyesült Államokon osztozik (a Michigan-tó az USA-ban van), és a Föld édesvízkészletének 16%-át teszik ki. A Szent Lőrinc-tengeri út köti össze a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal, lehetővé téve az óceánjáró hajók számára, hogy egészen a kanadai Ontario tartományban található Thunder Bayig közlekedjenek a szárazföld belsejében.

Kanada szárazföldi és tengeri határai az Egyesült Államokkal (a 48 alsó állam és Alaszka), Dániával (Grönland) és Franciaországgal (St. Pierre és Miquelon - egy kis szigetcsoport Új-Fundland szigetének déli partjainál) közösek.

Kanada földrajza helyenként nagyon eltérő: nyugaton magas alpesi területek, középen sík füves területek és prérik, keleten pedig ősi pajzskövek találhatók. Kanadában található a világ utolsó érintetlen boreális erdei közül néhány.

A Kanadai Pajzs egy hatalmas, ősi, prekambriumi kőzetekből álló terület, amely a Hudson-öböl körül egy ívben terül el, és Kanada szárazföldi területének több mint egyharmadát borítja. Ez a tavak, mocsarak, mocsarak, fák és sziklák egyedülálló földje. A tavak, mocsarak, mocsarak, fák és sziklák miatt nagyon veszélyes és nehéz terepen átkelni. Kanadában található a világ tavainak 60%-a.

Történelem

Bennszülött népek

Az őslakosok (bennszülöttek) évezredeken át éltek a mai Kanada területén, mielőtt az első európaiak megérkeztek. Ők az első nemzetek és az inuitok néven ismertek. A métisek részben First Nations, részben európai háttérrel rendelkeznek. Ezt a három csoportot együttesen "őslakosoknak", "őslakosoknak" vagy "első népeknek" nevezik. Régebben az európaiak "indiánoknak" hívták őket, de ez ma már durvaságnak számít.

Európai gyarmatosítás

A vikingek voltak az első ismert európaiak, akik Leif Erikson viking felfedező vezetésével partra szálltak a mai Kanada területén, a mai Új-Fundlandon. Nem maradtak azonban sokáig. A 16. század elején európaiak kezdték felfedezni Kanada keleti partvidékét, kezdve 1497-ben az angol John Cabottal, majd 1534-ben a francia Jacques Cartierrel. Alexander Mackenzie később szárazföldön érte el a Csendes-óceán partvidékét, ahová James Cook és George Vancouver kapitányok tengeri úton jutottak el. Az európaiak hódprémekkel is kereskedtek az első nemzetek között.

Kanada egy részét Franciaország, más részét Nagy-Britannia telepítette le. 1605-ben Samuel de Champlain vezetésével a franciák megépítették Port-Royalt Akadiában (a mai Új-Skócia), 1608-ban pedig megkezdték Québec benépesítését. A francia területek felett a britek a francia-indián háborúban 1759-ben a Quebec City közelében lévő Ábrahám síkságon lezajlott csata után vették át az irányítást.

Az amerikai függetlenségi háború után az új Egyesült Államokban sokan hűek akartak maradni Nagy-Britanniához. Ezrek jöttek északra, Kanadába, és telepedtek le Új-Skóciában, Új-Brunswickban, Quebecben és Ontarióban. Őket nevezték United Empire lojalistáknak. Az 1812-es háború során az Egyesült Államok megpróbálta meghódítani Kanadát, de vereséget szenvedett.

Konföderáció és terjeszkedés

1867. július 1-jén Kanada szövetségi kormány alatt egyesült. Ontario, Québec, New Brunswick és Új-Skócia tartományokat foglalt magában. Sir John A. Macdonald volt az első miniszterelnök. Manitoba, a Yukon terület és az Északnyugati Területek 1870-ben váltak Kanada részévé. Brit Kolumbia 1871-ben, a Prince Edward-sziget pedig 1873-ban csatlakozott.

Két Vörös-folyó lázadás is volt, 1869-70-ben és 1885-ben, mindkettőt Louis Riel vezette. A francia és az első nemzetek keverékének számító métisek több jogért harcolt. Az országot átszelő vasút, a Canadian Pacific Railway 1885-ben készült el, ami megkönnyítette a kanadaiak számára a nyugatra költözést. Sok európai érkezett a prérikre, így Alberta és Saskatchewan 1905-ben tartományokká váltak.

20. század eleje

A kanadai katonák az első világháborúban a Brit Birodalomért harcoltak. Ebben a háborúban több kanadai halt meg, mint bármely más háborúban. Kanada mint ország azután vált ismertebbé, hogy 1917-ben sikeresen elfoglalta Vimy Ridge-et a németektől Franciaországban. A nők a háború végére megkapták a szavazati jogot, részben azért, mert segítettek a fegyvergyártásban, amíg a férfiak Európában harcoltak. 1931-ben Kanada teljesen függetlenné vált. Ekkor a kanadai kormány hozta meg a Kanadára vonatkozó összes döntést.

A kanadaiak is harcoltak a második világháborúban. Az 1942-es Dieppe-i rajtaütés nagyon rosszul sikerült, és a katonák többsége meghalt, megsebesült vagy fogságba esett. A kanadaiak 1944-ben Normandiában fontos szerepet játszottak, és felszabadították Hollandiát a németek alól.

Modern idők

1949-ben Új-Fundland és Labrador Kanada 10. tartománya lett. 1956-ban a kanadai Lester Pearson, aki később miniszterelnök lett, hozzájárult a szuezi válság lezárásához. Ennek eredményeként elnyerte a Nobel-békedíjat. 1965-ben Pearson segített Kanadának új zászlót, a juharlevelet kapni. Ezt megelőzően a kanadaiak a vörös zászlót használták. 1982-ben Kanada megváltoztatta alkotmányát, és új Kanadai Jogok és Szabadságok Chartáját is bevezette. Az alkotmány fő része még mindig az 1867-es Brit Észak-Amerika törvény.

Néhány kanadai francia ma saját országot szeretne létrehozni, különválasztva Kanada többi részétől. Québec tartományban 1980-ban népszavazást tartottak, de csak mintegy 40% akarta a különválást. Egy másik népszavazást 1995-ben tartottak, ahol majdnem 50% szavazott a Kanadából való kilépés mellett. Azóta Québecben kevesebben akarták elhagyni Kanadát, de a kérdés még mindig fontos a québeci politikában.

Ma a kanadaiak mintegy 25%-a beszél franciául, mint első nyelv. Sokan tudnak franciául és angolul is beszélni. Bár a legtöbb francia kanadai Québec tartományban él, egész Kanadában vannak francia nyelvű közösségek és emberek. Például New Brunswick tartományban az emberek 40%-a, Manitobában pedig 20%-a rendelkezik erős francia háttérrel, ahogyan Ontarioban is, főként a Québeccel határos Ontario egyes lakosai.

1999-ben az inuitokkal kötött megállapodás értelmében Nunavut Kanada harmadik területeként jött létre a keleti Északnyugati Területekből.

2014-ben az adózás utáni középosztálybeli jövedelmek Kanadában magasabbak voltak, mint az Egyesült Államokban.

Egy kanadai legénység a normandiai csatában 1944 júniusában.

Kormány

Kanadában egy alkotmányosmonarchiának nevezett kormány van. Van egy uralkodója (ami azt jelenti, hogy egy király vagy királynő áll az ország élén), és demokrácia (ami azt jelenti, hogy az ország népét a nép irányítja). Az államfő II. Erzsébet királynő, aki hivatalosan Kanada királynője. Ő nevezi ki a főkormányzót, aki képviseli őt az országban, azonban a főkormányzót a miniszterelnök választja ki.

A királynő jogköreit többnyire a főkormányzó gyakorolja, aki jelenleg Julie Payette. A főkormányzó, akárcsak a kanadai uralkodó (Kanada királya/királynője), nem politizál, és a politika fölött marad, és emiatt általában nem él a hatáskörével a miniszterelnök vagy más miniszterek tanácsa nélkül.

A kormányfő a miniszterelnök. A jelenlegi miniszterelnök Justin Trudeau, aki 2015 októberében váltotta Stephen Harpert. Minden tartománynak és területnek van egy miniszterelnöke, aki a kormányát vezeti. A kormány napi működését a kabinet irányítja. A kabinetet általában a parlament legnagyobb pártja alkotja.

Kanada parlamentje hozza meg az ország törvényeit. Az uralkodó nevében eljáró főkormányzónak joga van megvétózni egy törvényt (ami azt jelenti, hogy a törvény nem léphet hatályba), de ezzel a jogával már jó ideje nem él. A kanadai parlamentben öt fő párt van: a Konzervatív Párt, az Új Demokrata Párt, a Liberális Párt, a Bloc Québécois és a Zöld Párt. Az öt parlamenti képviselővel rendelkező párton kívül tizennégy másik kisebb pártot jegyeztek be a kanadai választásokon, és több képviselő függetlenként ül a parlamentben.

Tartományok és területek

Az alábbiakban a tartományok és területek listája található. Lakosságuk szerint vannak felsorolva.

Tartományok
Név	Főváros	Legnagyobb város	EnteredConfederation	Népesség (2014)	Terület (km2)	Hivatalos nyelv
Ontario	Toronto	Toronto	1867	13,678,700	1,076,395	Angol
Quebec	Quebec City	Montreal	1867	8,214,700	1,542,056	Francia
Brit Kolumbia	Victoria	Vancouver	1871	4,631,300	944,735	Angol
Alberta	Edmonton	Calgary	1905	4,121,700	661,848	Angol
Manitoba	Winnipeg	Winnipeg	1870	1,282,000	647,797	Angol
Saskatchewan	Regina	Saskatoon	1905	1,125,400	651,036	Angol
Új-Skócia	Halifax	Halifax	1867	942,700	55,284	Angol
New Brunswick	Fredericton	Saint John	1867	753,900	72,908	Angol és francia
Újfundland és Labrador	Szent János	Szent János	1949	527,000	405,212	Angol
Prince Edward-sziget	Charlottetown	Charlottetown	1873	146,300	5,660	Angol
Területek
Északnyugati Területek	Yellowknife	Yellowknife	1870	41,462	1,346,106	többszörös
Yukon	Whitehorse	Whitehorse	1898	33,897	482,443	Angol és francia
Nunavut	Iqaluit	Iqaluit	1999	31,906	2,093,190	többszörös

Parliament Hill.

Az éghajlat és annak hatása

A világ más részeiről sokan úgy gondolnak Kanadára, mint egy nagyon hideg és havas helyre. Bár igaz, hogy Kanada nagy része nagyon messze északon fekszik, a legtöbb kanadai a déli részeken él, ahol az időjárás sokkal enyhébb. A kanadaiak közel kétharmada kevesebb mint 100 kilométerre lakik az amerikai határtól. Egyes városokban télen nagyon hideg lehet a hőmérséklet, különösen a szárazföld belsejében. A Csendes-óceán felől érkező meleg légrendszerek a Csendes-óceán partvidékén inkább esőt, mint havat hoznak, míg a szárazföld belsejében a hidegebb hőmérsékletek havazást eredményeznek. Kanada nagy részén nyáron igen meleg lehet, gyakran 30 Celsius-fok (86 Fahrenheit-fok) fölött.

A kanadaiak köztudottan téli sportokat űznek, például jéghokit, síelést és snowboardozást, de számos nyári sportot és játékot is élveznek.

Természeti erőforrások

Kanada rengeteg természeti erőforrással rendelkezik. A nagy mennyiségű halat évszázadok óta élelemként és pénzként használják. Kanada sok folyója miatt bőséges a vízenergia (a víz által termelt villamos energia). A nyugati erdőket fának használják. E megújuló erőforrások mellett Kanada fémércekkel és olajlelőhelyekkel is rendelkezik. Emellett Kanada a cink, az urán, az arany, a nikkel, az alumínium, az acél és az ólom vezető exportőre.

Peyto-tó Albertában.

Demográfiai adatok

Kanadában mintegy 35 millió ember él. Ez majdnem ugyanannyi, mint az amerikai Kalifornia államban. A legtöbb ember Kanada déli részén él.

A világ szinte minden részéből nagyszámú bevándorló érkezik Kanadába. Ilyen például Kanada korábbi főkormányzója, Michaëlle Jean, aki 1968-ban, kisgyermekként érkezett családjával Haitiről Kanadába. Napjainkban a lakosság akár 1/5-e is Kanadába bevándorló.

Egészségügy

A kanadai kormány általános egészségügyi ellátást biztosít. Az egészségbiztosításért a tartományok felelősek. Öt tartomány tilt minden extra számlázást, míg Albertában, Brit Kolumbiában és Új-Fundlandon ez csak bizonyos körülmények között megengedett, a Prince Edward-sziget és Új-Brunswick pedig egyáltalán nem korlátozza azt.

2020-ban a Canadian Broadcasting Corporation arról számolt be, hogy az ontariói kórházakban az 1000 lakosra jutó akut ellátást nyújtó ágyak száma romlott a tartományban. Ontario Kanada legnagyobb tartománya, és itt található Kanada legnagyobb városa, Toronto. Az Ontarioban rendelkezésre álló kórházi ágyak száma 1000 lakosra vetítve 1,4 ágy. Ez feleannyi, mint az Egyesült Államokban rendelkezésre álló kórházi ágyak száma, és ugyanannyi, mint Mexikóban.

Utazási követelmények amerikai állampolgárok számára

Az amerikai állampolgároknak nincs szükségük vízumra vagy elektronikus utazási engedélyre (eTA) ahhoz, hogy Kanadába látogassanak vagy átutazzanak. Az amerikai állampolgároknak azonban megfelelő úti okmányokat és személyazonosító okmányokat kell maguknál tartaniuk, például útlevelet vagy fényképes személyazonosító igazolványt tartalmazó születési anyakönyvi kivonatot.