Kanada: Észak-Amerika második legnagyobb országa — földrajz és történelem
Fedezze fel Kanada földrajzát és történelmét: Észak‑Amerika második legnagyobb országa, végtelen partvonal, változatos tájak, őslakos kultúrák és gyarmati múlt.
Kanada (/ˈkænənədə/ ( hallgass); franciául: [ka.na.dɑ]) ország Észak-Amerikában. Az Egyesült Államoktól északra fekszik. Területe az Atlanti-óceántól keleten a Csendes-óceánig nyugaton és a Jeges-tengerig északon nyúlik. Kanada területe 9,98 millió négyzetkilométer (3,85 millió négyzetmérföld), így összterületét tekintve a világ második legnagyobb országa, de területét tekintve csak a negyedik legnagyobb ország. Kanada rendelkezik a világ leghosszabb partvonalával, amely három óceánt érint. Kanadának tíz tartománya és három területe van. Az ország legtöbb részén hideg vagy erősen hideg téli éghajlat uralkodik, de a déli területeken nyáron meleg van. A szárazföld nagy része erdő vagy tundra, nyugat felé a Sziklás-hegységgel. Kanada 36 millió lakosának mintegy négyötöde városi területeken él az Egyesült Államokkal közös déli határ közelében, amely a leghosszabb a világ két országa között. A nemzeti főváros Ottawa, a legnagyobb város pedig Toronto. További nagyvárosok: Montreal, Vancouver, Calgary, Edmonton, Quebec City, Winnipeg és Hamilton.
Az őslakosok sokáig éltek a mai Kanada területén. A franciák 1537-ben indítottak gyarmatot, majd hamarosan a Brit Birodalom is követte őket. A két birodalom több háborút vívott, és a 18. század végére csak Brit Észak-Amerika maradt meg azzal, ami többé-kevésbé a mai Kanada. Az ország 1867. július 1-jén a Brit Észak-Amerika törvénnyel alakult meg több gyarmatból. Idővel újabb tartományok és területek váltak Kanada részévé. 1931-ben Kanada az 1931-es Westminsteri Statútummal közel teljes függetlenséget szerzett, és teljesen függetlenné vált, amikor az 1982-es Kanadai Törvény megszüntette az Egyesült Királyság parlamentjétől való jogi függés utolsó fennmaradt kötelékeit.
Kanada szövetségi parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, amelynek államfője II. Erzsébet brit királynő. Az ország szövetségi szinten hivatalosan kétnyelvű, ami azt jelenti, hogy a polgároknak joguk van angolul vagy franciául kommunikálni a kormánnyal. A Kanadába irányuló bevándorlás a világ egyik etnikailag legváltozatosabb és multikulturálisabb nemzetévé tette. Gazdasága a tizenegyedik legnagyobb a világon, és főként a természeti erőforrásokra és a fejlett nemzetközi kereskedelmi hálózatokra támaszkodik. Kanada kapcsolata szomszédjával és legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Egyesült Államokkal nagy hatással van gazdaságára és kultúrájára.
Kanada fejlett ország, az egy főre jutó nominális jövedelem a tizedik legmagasabb a világon, valamint a tizedik legmagasabb a humán fejlettségi indexben. A kormányzat átláthatósága, a polgári szabadságjogok, az életminőség, a gazdasági szabadság és az oktatás nemzetközi mérései alapján a legmagasabbak között szerepel. Kanada tagja a Nemzetközösségi Nemzetközösségnek, tagja a Frankofóniának, és tagja több jelentős nemzetközi és kormányközi intézménynek vagy csoportosulásnak, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a G8-aknak, a G20-aknak, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak és az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumnak.
Földrajz és természeti adottságok
Kanada kiterjedt és változatos tájakat foglal magában: szigetvidékek és fjordok az északi tundrán, hatalmas erdők és tavak a középső vidéken, hegyvonulatok és síkságok a nyugati és déli részeken. A Sziklás-hegység észak–déli irányban húzódik Brit Kolumbiától Alberta belső területeiig, míg Kelet-Kanadában a Kanadai Pajzs kőzetrégei és a Szent Lőrinc-medence formálják a tájat. Az ország édesvízkészlete kiterjedt: több ezer tó közül a legnagyobb a Huron, Ontario, Michigan, Erie és a Superior részben osztozott rendszere, amelyek részben az Egyesült Államokkal közösek.
Éghajlat
Kanadában több éghajlati zóna találkozik. Az északi területeken a sarkköri és al-sarkköri éghajlat jellemző, ahol a tél hosszú és nagyon hideg, a nyár rövid. A belső síkságokon kontinentális éghajlat uralkodik, nagy napi és évszakos hőingással. A Csendes-óceán partvidékén, különösen Vancouver környékén, tengeri hatás csökkenti a hőingást, enyhébb teleket és csapadékosabb időjárást eredményez. Az éghajlatváltozás hatásai itt is érezhetők: emelkedő átlaghőmérsékletek, olvadó permafroszt és szélsőségesebb időjárási jelenségek.
Tartományok és területek
Kanadának tíz tartománya és három területe van. A tartományok nagyobb autonómiával rendelkeznek, különösen az oktatás és egészségügy terén, míg a területek jogköre részben a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. A tartományok közé tartozik többek között Ontario, Quebec, Brit Columbia, Alberta, Manitoba és Saskatchewan; a területek közé pedig Nunavut, Északnyugati-területek és Yukon.
Népesség és társadalom
Kanada népessége elsősorban városi központokban él, a déli határ menti sáv a legsűrűbben lakott. Az őslakos népcsoportok – a First Nations, az Inuit és a Métis – fontos részét képezik az ország történelmének és társadalmának, és ma is saját jogi, kulturális és nyelvi jogaikért küzdenek. Kanada bevándorlási politikája hosszú ideje a gazdasági növekedés és a munkerő-utánpótlás támogatását célozza, ezért az ország etnikailag és nyelvileg sokszínű.
Történelem – rövid áttekintés
A területet évezredek óta különböző őslakos közösségek lakták. A 16–17. századtól kezdve európai hatalmak – elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia – telepedtek le és versengtek az észak-amerikai területekért. A 18. századi francia–brit konfliktusok eredményeként a britek jelentős befolyást szereztek. Az 1867-es konföderáció alapozta meg a modern kanadai államot; az azt követő évszázadokban új tartományok csatlakoztak, és fokozatosan kialakult a mai szövetségi berendezkedés. A 20. század második felében és a 21. század elején Kanada önálló kül- és belpolitikai döntései erősödtek: a 1931-es Westminsteri Statútum és az 1982-es alkotmánymódosítás fontos állomások voltak.
Politika és közigazgatás
Kanada alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia. A formális államfő az Egyesült Királyság uralkodója, akit Kanadában a kormányzó (Governor General) képvisel. A végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és a kabinet gyakorolja, a törvényhozás a kétszintű parlamenten (Alsóház/House of Commons és Szenátus) keresztül történik. Szövetségi rendszerében a tartományok saját törvényhozással és közigazgatással rendelkeznek számos területen (pl. oktatás, egészségügy), míg a nemzetközi és bizonyos gazdasági ügyek a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak.
Nyelvek és kultúra
Kanada hivatalosan kétnyelvű: az angol és a francia állami nyelv. Quebec tartománya különösen erős francia nyelvi és kulturális identitással rendelkezik. Emellett sok más nyelv él – köztük számos őslakos nyelv és a bevándorló közösségek nyelvei. A kulturális élet gazdag: irodalom, zene, filmművészet, képzőművészet és sportok (különösen a jégkorong) fontos szerepet játszanak a nemzeti identitásban.
Gazdaság
Kanada gazdasága fejlett és sokszínű, jelentős hangsúlyt fektet a természeti erőforrásokra: olaj (különösen az Alberta-i olajhomokok), földgáz, faipari termékek, ásványkincsek és nagy mennyiségű édesvíz. Emellett fontos a feldolgozóipar, a szolgáltatások (különösen pénzügyek, biztosítások és szakmai szolgáltatások) és a technológiai szektor. Az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi kapcsolatok döntőek; a NAFTA-t felváltó modern megállapodás (az Egyesült Államokkal és Mexikóval kötött CUSMA/USMCA) a térség gazdasági struktúrájára is hatással van. Kanada tagja több nemzetközi szervezetnek és számos kétoldalú kereskedelmi megállapodásnak.
Oktatás, egészségügy és jólét
A tartományok felelősek az oktatásért és az egészségügyért, így ezek szolgáltatásai regionálisan eltérhetnek. Általában erős közszolgáltatásokkal rendelkezik az ország: állami egészségügyi rendszer biztosít alapvető egészségügyi ellátást, az oktatási rendszer pedig általánosan jó eredményeket produkál a nemzetközi összehasonlításokban. A magas életszínvonal és a társadalmi biztonsági háló jellemző.
Környezetvédelem és természeti értékek
Kanada hatalmas természeti erőforrásokkal és biodiverzitással rendelkezik. Számos nemzeti park és védett terület óvja az értékes tájakat és fajokat (például a Banff és a Jasper nemzeti parkok a Sziklás-hegységben). Ugyanakkor az olajhomok-kitermelés, az erdőirtás és a bányászat helyi környezetkárosító hatásai, valamint a klímaváltozás miatti permafroszt-olvadás és élőhely-vesztés komoly kihívást jelentenek.
Nemzetközi kapcsolatok
Kanada aktív szereplő a legtöbb nagy nemzetközi szervezetben, és hagyományosan a multilaterális diplomácia, a békefenntartás és a nemzetközi fejlesztés támogatása jellemzi külpolitikáját. Szoros kapcsolata van az Egyesült Államokkal, de jelentős viszonyokat ápol Európával, Ázsiával és a Nemzetközösség más tagjaival is.
Összefoglalva, Kanada nagy területű, természeti kincsekben gazdag ország, amely erős társadalmi intézményekkel, többnemzetiségű kultúrával és fejlett gazdasággal rendelkezik. Ugyanakkor modern kihívásokkal néz szembe, köztük az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása és az őslakos közösségek jogainak teljes körű elismerése terén.
Földrajz
Teljes területe (beleértve a vizeit is) alapján Kanada a világ második legnagyobb országa Oroszország után. Csak szárazföldi területe alapján Kanada a negyedik helyen áll. A világ összes országa közül Kanada rendelkezik a leghosszabb vízzel határolt határral (partvonallal). A Csendes-, a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán mellett fekszik. Ez az egyetlen ország a világon, amely egyszerre három óceán mellett fekszik. Hat időzónája van.
Kanada tíz tartományból és három területből áll. A tartományok a 45. és a 60. szélességi kör között, a területek pedig a 60. szélességi körtől északra fekszenek. Kanada legtöbb nagyvárosa az ország déli részén található, köztük Toronto, Vancouver és Montreal. Kanada északi részén nagyon kevesen élnek.
Kanada a nyugati partvidéktől a prérin és Közép-Kanadán át az atlanti tartományokig terjed. Északon három terület található, Alaszka és Grönland között: nyugaton a Yukon, majd az Északnyugati Területek, végül Nunavut. Az öt Nagy-tóból négy (Superior, Huron, Erie és Ontario) Kanadán és az Egyesült Államokon osztozik (a Michigan-tó az USA-ban van), és a Föld édesvízkészletének 16%-át teszik ki. A Szent Lőrinc-tengeri út köti össze a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal, lehetővé téve az óceánjáró hajók számára, hogy egészen a kanadai Ontario tartományban található Thunder Bayig közlekedjenek a szárazföld belsejében.
Kanada szárazföldi és tengeri határai az Egyesült Államokkal (a 48 alsó állam és Alaszka), Dániával (Grönland) és Franciaországgal (St. Pierre és Miquelon - egy kis szigetcsoport Új-Fundland szigetének déli partjainál) közösek.
Kanada földrajza helyenként nagyon eltérő: nyugaton magas alpesi területek, középen sík füves területek és prérik, keleten pedig ősi pajzskövek találhatók. Kanadában található a világ utolsó érintetlen boreális erdei közül néhány.
A Kanadai Pajzs egy hatalmas, ősi, prekambriumi kőzetekből álló terület, amely a Hudson-öböl körül egy ívben terül el, és Kanada szárazföldi területének több mint egyharmadát borítja. Ez a tavak, mocsarak, mocsarak, fák és sziklák egyedülálló földje. A tavak, mocsarak, mocsarak, fák és sziklák miatt nagyon veszélyes és nehéz terepen átkelni. Kanadában található a világ tavainak 60%-a.
Történelem
Bennszülött népek
Az őslakosok (bennszülöttek) évezredeken át éltek a mai Kanada területén, mielőtt az első európaiak megérkeztek. Ők az első nemzetek és az inuitok néven ismertek. A métisek részben First Nations, részben európai háttérrel rendelkeznek. Ezt a három csoportot együttesen "őslakosoknak", "őslakosoknak" vagy "első népeknek" nevezik. Régebben az európaiak "indiánoknak" hívták őket, de ez ma már durvaságnak számít.
Európai gyarmatosítás
A vikingek voltak az első ismert európaiak, akik Leif Erikson viking felfedező vezetésével partra szálltak a mai Kanada területén, a mai Új-Fundlandon. Nem maradtak azonban sokáig. A 16. század elején európaiak kezdték felfedezni Kanada keleti partvidékét, kezdve 1497-ben az angol John Cabottal, majd 1534-ben a francia Jacques Cartierrel. Alexander Mackenzie később szárazföldön érte el a Csendes-óceán partvidékét, ahová James Cook és George Vancouver kapitányok tengeri úton jutottak el. Az európaiak hódprémekkel is kereskedtek az első nemzetek között.
Kanada egy részét Franciaország, más részét Nagy-Britannia telepítette le. 1605-ben Samuel de Champlain vezetésével a franciák megépítették Port-Royalt Akadiában (a mai Új-Skócia), 1608-ban pedig megkezdték Québec benépesítését. A francia területek felett a britek a francia-indián háborúban 1759-ben a Quebec City közelében lévő Ábrahám síkságon lezajlott csata után vették át az irányítást.
Az amerikai függetlenségi háború után az új Egyesült Államokban sokan hűek akartak maradni Nagy-Britanniához. Ezrek jöttek északra, Kanadába, és telepedtek le Új-Skóciában, Új-Brunswickban, Quebecben és Ontarióban. Őket nevezték United Empire lojalistáknak. Az 1812-es háború során az Egyesült Államok megpróbálta meghódítani Kanadát, de vereséget szenvedett.
Konföderáció és terjeszkedés
1867. július 1-jén Kanada szövetségi kormány alatt egyesült. Ontario, Québec, New Brunswick és Új-Skócia tartományokat foglalt magában. Sir John A. Macdonald volt az első miniszterelnök. Manitoba, a Yukon terület és az Északnyugati Területek 1870-ben váltak Kanada részévé. Brit Kolumbia 1871-ben, a Prince Edward-sziget pedig 1873-ban csatlakozott.
Két Vörös-folyó lázadás is volt, 1869-70-ben és 1885-ben, mindkettőt Louis Riel vezette. A francia és az első nemzetek keverékének számító métisek több jogért harcolt. Az országot átszelő vasút, a Canadian Pacific Railway 1885-ben készült el, ami megkönnyítette a kanadaiak számára a nyugatra költözést. Sok európai érkezett a prérikre, így Alberta és Saskatchewan 1905-ben tartományokká váltak.
20. század eleje
A kanadai katonák az első világháborúban a Brit Birodalomért harcoltak. Ebben a háborúban több kanadai halt meg, mint bármely más háborúban. Kanada mint ország azután vált ismertebbé, hogy 1917-ben sikeresen elfoglalta Vimy Ridge-et a németektől Franciaországban. A nők a háború végére megkapták a szavazati jogot, részben azért, mert segítettek a fegyvergyártásban, amíg a férfiak Európában harcoltak. 1931-ben Kanada teljesen függetlenné vált. Ekkor a kanadai kormány hozta meg a Kanadára vonatkozó összes döntést.
A kanadaiak is harcoltak a második világháborúban. Az 1942-es Dieppe-i rajtaütés nagyon rosszul sikerült, és a katonák többsége meghalt, megsebesült vagy fogságba esett. A kanadaiak 1944-ben Normandiában fontos szerepet játszottak, és felszabadították Hollandiát a németek alól.
Modern idők
1949-ben Új-Fundland és Labrador Kanada 10. tartománya lett. 1956-ban a kanadai Lester Pearson, aki később miniszterelnök lett, hozzájárult a szuezi válság lezárásához. Ennek eredményeként elnyerte a Nobel-békedíjat. 1965-ben Pearson segített Kanadának új zászlót, a juharlevelet kapni. Ezt megelőzően a kanadaiak a vörös zászlót használták. 1982-ben Kanada megváltoztatta alkotmányát, és új Kanadai Jogok és Szabadságok Chartáját is bevezette. Az alkotmány fő része még mindig az 1867-es Brit Észak-Amerika törvény.
Néhány kanadai francia ma saját országot szeretne létrehozni, különválasztva Kanada többi részétől. Québec tartományban 1980-ban népszavazást tartottak, de csak mintegy 40% akarta a különválást. Egy másik népszavazást 1995-ben tartottak, ahol majdnem 50% szavazott a Kanadából való kilépés mellett. Azóta Québecben kevesebben akarták elhagyni Kanadát, de a kérdés még mindig fontos a québeci politikában.
Ma a kanadaiak mintegy 25%-a beszél franciául, mint első nyelv. Sokan tudnak franciául és angolul is beszélni. Bár a legtöbb francia kanadai Québec tartományban él, egész Kanadában vannak francia nyelvű közösségek és emberek. Például New Brunswick tartományban az emberek 40%-a, Manitobában pedig 20%-a rendelkezik erős francia háttérrel, ahogyan Ontarioban is, főként a Québeccel határos Ontario egyes lakosai.
1999-ben az inuitokkal kötött megállapodás értelmében Nunavut Kanada harmadik területeként jött létre a keleti Északnyugati Területekből.
2014-ben az adózás utáni középosztálybeli jövedelmek Kanadában magasabbak voltak, mint az Egyesült Államokban.
Egy kanadai legénység a normandiai csatában 1944 júniusában.
Kormány
Kanadában egy alkotmányosmonarchiának nevezett kormány van. Van egy uralkodója (ami azt jelenti, hogy egy király vagy királynő áll az ország élén), és demokrácia (ami azt jelenti, hogy az ország népét a nép irányítja). Az államfő II. Erzsébet királynő, aki hivatalosan Kanada királynője. Ő nevezi ki a főkormányzót, aki képviseli őt az országban, azonban a főkormányzót a miniszterelnök választja ki.
A királynő jogköreit többnyire a főkormányzó gyakorolja, aki jelenleg Julie Payette. A főkormányzó, akárcsak a kanadai uralkodó (Kanada királya/királynője), nem politizál, és a politika fölött marad, és emiatt általában nem él a hatáskörével a miniszterelnök vagy más miniszterek tanácsa nélkül.
A kormányfő a miniszterelnök. A jelenlegi miniszterelnök Justin Trudeau, aki 2015 októberében váltotta Stephen Harpert. Minden tartománynak és területnek van egy miniszterelnöke, aki a kormányát vezeti. A kormány napi működését a kabinet irányítja. A kabinetet általában a parlament legnagyobb pártja alkotja.
Kanada parlamentje hozza meg az ország törvényeit. Az uralkodó nevében eljáró főkormányzónak joga van megvétózni egy törvényt (ami azt jelenti, hogy a törvény nem léphet hatályba), de ezzel a jogával már jó ideje nem él. A kanadai parlamentben öt fő párt van: a Konzervatív Párt, az Új Demokrata Párt, a Liberális Párt, a Bloc Québécois és a Zöld Párt. Az öt parlamenti képviselővel rendelkező párton kívül tizennégy másik kisebb pártot jegyeztek be a kanadai választásokon, és több képviselő függetlenként ül a parlamentben.
Tartományok és területek
Az alábbiakban a tartományok és területek listája található. Lakosságuk szerint vannak felsorolva.
| | ||||||
| Név | Főváros | Legnagyobb város | EnteredConfederation | Népesség | Terület | Hivatalos nyelv |
|
| Toronto | Toronto | 1867 | 13,678,700 | 1,076,395 | Angol |
| Quebec City | 1867 | 8,214,700 | 1,542,056 | Francia | ||
| Victoria | Vancouver | 1871 | 4,631,300 | 944,735 | Angol | |
|
| Edmonton | Calgary | 1905 | 4,121,700 | 661,848 | Angol |
|
| Winnipeg | 1870 | 1,282,000 | 647,797 | Angol | |
|
| Regina | Saskatoon | 1905 | 1,125,400 | 651,036 | Angol |
|
| Halifax | Halifax | 1867 | 942,700 | 55,284 | Angol |
|
| Fredericton | Saint John | 1867 | 753,900 | 72,908 | Angol és francia |
|
| Szent János | Szent János | 1949 | 527,000 | 405,212 | Angol |
|
| Charlottetown | Charlottetown | 1873 | 146,300 | 5,660 | Angol |
| Területek | ||||||
| Yellowknife | Yellowknife | 1870 | 41,462 | 1,346,106 | többszörös | |
|
| Whitehorse | Whitehorse | 1898 | 33,897 | 482,443 | Angol és francia |
| Iqaluit | Iqaluit | 1999 | 31,906 | 2,093,190 | többszörös | |
Parliament Hill.
Az éghajlat és annak hatása
A világ más részeiről sokan úgy gondolnak Kanadára, mint egy nagyon hideg és havas helyre. Bár igaz, hogy Kanada nagy része nagyon messze északon fekszik, a legtöbb kanadai a déli részeken él, ahol az időjárás sokkal enyhébb. A kanadaiak közel kétharmada kevesebb mint 100 kilométerre lakik az amerikai határtól. Egyes városokban télen nagyon hideg lehet a hőmérséklet, különösen a szárazföld belsejében. A Csendes-óceán felől érkező meleg légrendszerek a Csendes-óceán partvidékén inkább esőt, mint havat hoznak, míg a szárazföld belsejében a hidegebb hőmérsékletek havazást eredményeznek. Kanada nagy részén nyáron igen meleg lehet, gyakran 30 Celsius-fok (86 Fahrenheit-fok) fölött.
A kanadaiak köztudottan téli sportokat űznek, például jéghokit, síelést és snowboardozást, de számos nyári sportot és játékot is élveznek.
Természeti erőforrások
Kanada rengeteg természeti erőforrással rendelkezik. A nagy mennyiségű halat évszázadok óta élelemként és pénzként használják. Kanada sok folyója miatt bőséges a vízenergia (a víz által termelt villamos energia). A nyugati erdőket fának használják. E megújuló erőforrások mellett Kanada fémércekkel és olajlelőhelyekkel is rendelkezik. Emellett Kanada a cink, az urán, az arany, a nikkel, az alumínium, az acél és az ólom vezető exportőre.
Peyto-tó Albertában.
Demográfiai adatok
Kanadában mintegy 35 millió ember él. Ez majdnem ugyanannyi, mint az amerikai Kalifornia államban. A legtöbb ember Kanada déli részén él.
A világ szinte minden részéből nagyszámú bevándorló érkezik Kanadába. Ilyen például Kanada korábbi főkormányzója, Michaëlle Jean, aki 1968-ban, kisgyermekként érkezett családjával Haitiről Kanadába. Napjainkban a lakosság akár 1/5-e is Kanadába bevándorló.
Egészségügy
A kanadai kormány általános egészségügyi ellátást biztosít. Az egészségbiztosításért a tartományok felelősek. Öt tartomány tilt minden extra számlázást, míg Albertában, Brit Kolumbiában és Új-Fundlandon ez csak bizonyos körülmények között megengedett, a Prince Edward-sziget és Új-Brunswick pedig egyáltalán nem korlátozza azt.
2020-ban a Canadian Broadcasting Corporation arról számolt be, hogy az ontariói kórházakban az 1000 lakosra jutó akut ellátást nyújtó ágyak száma romlott a tartományban. Ontario Kanada legnagyobb tartománya, és itt található Kanada legnagyobb városa, Toronto. Az Ontarioban rendelkezésre álló kórházi ágyak száma 1000 lakosra vetítve 1,4 ágy. Ez feleannyi, mint az Egyesült Államokban rendelkezésre álló kórházi ágyak száma, és ugyanannyi, mint Mexikóban.
Utazási követelmények amerikai állampolgárok számára
Az amerikai állampolgároknak nincs szükségük vízumra vagy elektronikus utazási engedélyre (eTA) ahhoz, hogy Kanadába látogassanak vagy átutazzanak. Az amerikai állampolgároknak azonban megfelelő úti okmányokat és személyazonosító okmányokat kell maguknál tartaniuk, például útlevelet vagy fényképes személyazonosító igazolványt tartalmazó születési anyakönyvi kivonatot.
Kérdések és válaszok
K: Mekkora Kanada területe?
V: Kanada területe 9,98 millió négyzetkilométer (3,85 millió négyzetmérföld).
K: Melyik a leghosszabb határ a világon?
V: A világ leghosszabb határa Kanada és az Egyesült Államok között húzódik, teljes hossza 8 891 km (5 525 mi).
K: Melyek Kanada néhány nagyvárosa?
V: Néhány nagyváros Kanadában: Ottawa (a nemzeti főváros), Toronto (a legnagyobb város), Montreal, Vancouver, Calgary, Edmonton, Quebec City, Winnipeg és Hamilton.
K: Hogyan kapta Kanada a nevét?
V: A "Kanada" név valószínűleg a huron-iraki "kanata" szóból származik, ami "falut" vagy "települést" jelent. 1535-ben két aboriginal fiatalember mesélt egy Jacques Cartier nevű francia felfedezőnek egy kanata felé vezető útról, amely valójában egy, a mai Québec városának közelében lévő falura utalt.
K: Ki volt az államfő, amikor Kanada elnyerte függetlenségét?
V: Amikor Kanada az 1931-es Westminsteri Statútummal majdnem teljes függetlenséget szerzett, és teljesen függetlenné vált, amikor az 1982-es Kanadai Törvény megszüntette az összes kapcsolatot a brit parlamenttel, III. Károly király volt az államfő.
K: Fontos a bevándorlás a kanadai kultúra szempontjából?
V: A Kanadát a bevándorlás tette a világ egyik etnikailag legváltozatosabb és multikulturálisabb nemzetévé. Fontos szerepet játszik a mai kanadai kultúra alakításában.
K: Milyen nemzetközi szervezeteknek tagja Kanada?
V: Kanada számos jelentős nemzetközi és kormányközi intézménynek vagy csoportosulásnak tagja, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), a G7/G20 országoknak, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (NAFTA) és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumnak (APEC).
Keres