Azerbajdzsán (azerbajdzsáni: Azərbaycan; hivatalos nevén Azerbajdzsáni Köztársaság) Eurázsiában, a Dél-Kaukázusban fekvő ország. Északon Oroszország, nyugaton Grúzia és Örményország, délen Irán, keleten pedig a Kaszpi-tenger határolja. Fővárosa Baku, amely a Kaszpi-tenger partján fekvő nagyváros és gazdasági központ. Azerbajdzsán a Szovjetuniótól függetlenné vált, amikor az 1991-ben az SZU megszűnt.

Terület és közigazgatás

Azerbajdzsánhoz tartozik továbbá a Nakhchivan Autonóm Köztársaság, egy enklávé, amely északon és keleten Örményországgal, délen és nyugaton Iránnal, északnyugaton pedig Törökországgal határos. Az ország közigazgatásilag megyékre (rayon) és városokra tagolódik, valamint külön státusszal rendelkezik az autonóm Nakhchivan. Területének nagy része Nyugat-Ázsiában található; az Egyesült Nemzetek Szervezete ázsiai országnak sorolja.

Földrajz és éghajlat

A táj rendkívül változatos: a Kaszpi-tenger partvidékétől a Kaukázus előhegyein és hegyi gerincén át a belső síkvidékekig terjed. Északon a Nagy-Kaukázus hegységének előterében magasabb csúcsok és völgyek találhatók, míg a déli területek éghajlata mediterrán-jellegűbb, a part mentén pedig száraz, fél-sivatagos területek is előfordulnak. A változatos domborzat miatt a mezőgazdasági termelés, a klíma és a biológiai sokféleség régiónként eltérő.

Történelem röviden

A terület gazdag történelmi múltra tekint vissza: ősi perzsa, türköktől és arab hódításoktól formált korszakok után több évszázadon át különböző birodalmak részét képezte. Azerbajdzsán neve az Atropates névből ered; Atropates a Perzsa birodalomban szolgáló szatrapa volt az ókorban. A modern nemzetállam kialakulása a 19–20. század fordulóján és a 20. században zajlott: a terület az első világháború után rövid ideig független államként létezett, majd a Szovjetunió részévé vált. 1991-ben visszanyerte függetlenségét.

A függetlenség után az ország politikai, gazdasági és területi kihívásokkal nézett szembe, köztük a Hegyi-Karabah (Nagorno-Karabakh) térség körüli konfliktussal, amely hosszú távon befolyásolta a regionális stabilitást és a belső politikát. 2020-ban rövid, de intenzív háború zajlott a térségért, amely után részleges rendezés történt, de a kérdés továbbra is érzékeny a nemzetközi kapcsolatokban.

Politika, nemzetközi kapcsolatok

Azerbajdzsán köztársasági elnöki rendszerű állam; a közigazgatás központi szerepet biztosít az elnöknek. Az ország aktív nemzetközi politikát folytat: mivel földrajzilag közel van Európához, és történelmi-kulturális kapcsolatai is kötődnek hozzá, több európai szervezetben is részt vesz. 2001 óta tagja az Európa Tanácsnak (2001). Azerbajdzsán 158 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot és tagsággal rendelkezik mintegy 38 nemzetközi szervezetben. 2006. május 9-én Azerbajdzsánt az ENSZ Közgyűlése beválasztotta az újonnan létrehozott Emberi Jogi Tanács tagságába.

Népesség, nyelv és vallás

A lakosság több mint 90%-át a azerbajdzsáni etnikum alkotja; jelentősebb kisebbségek az oroszok, a grúzok és más csoportok. Az államnyelv az azerbajdzsáni (azerit), amely török nyelvcsaládba tartozik; a ruszin (orosz) nyelv is széles körben használatos, különösen a városi és hivatalos ügyintézésben.

Azerbajdzsán alkotmánya nem nevez meg államvallást; a vallásszabadság elve szerepel benne. Ennek ellenére a társadalom vallási összetétele dominánsan muszlim: a síita iszlám a legelterjedtebb, de jelentős a szunnita közösség is (vallás az ország életében fontos szerepet játszik). Vannak kisebb közösségek között keresztények (főként keleti ortodoxok), zsidók (főként askenáziak), továbbá agnosztikusok és ateisták.

Gazdaság

Azerbajdzsán gazdaságát nagyban befolyásolja energiaszektora: a Kaszpi-tenger olaj- és gáztartalékai jelentős bevételeket biztosítanak az országnak. Az olajiparon túl az infrastruktúra-fejlesztés, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a turizmus is növekvő szerepet kapnak. Az elmúlt évtizedekben több nemzetközi energiaprojektben vett részt az ország, és külföldi befektetések is érkeznek az energia- és közlekedési szektorba. A gazdaság diverzifikálása továbbra is kiemelt cél.

Kultúra és örökség

Azerbajdzsán gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amely perzsa, török, kaukázusi és orosz hatások keverékéből alakult ki. A zene (különösen a mugam hagyomány), irodalom, népművészet és az épített örökség — például Bakuban található történelmi városrész és a vidéki emlékek — fontos részei a nemzeti identitásnak. A gasztronómia is változatos: a helyi konyha fűszeres, sokféle hús- és zöldségételre épül, valamint különféle édességekre és teafogyasztási hagyományokra.

Fontos tények röviden

  • Főváros: Baku.
  • Területi különlegesség: Nakhchivan autonóm enklávé (enklávé,).
  • Függetlenség: Szovjetuniótól függetlenné vált 1991-ben.
  • Nemzetközi tagságok: több európai és nemzetközi szervezetben vesz részt (pl. Európa Tanács).
  • Fő vallás: síita iszlám (síita), jelentős szunnita kisebbséggel.

A fenti áttekintés röviden ismerteti Azerbajdzsán földrajzát, történetét, társadalmi és gazdasági jellemzőit; az ország összetett története és stratégiai fekvése miatt a regionális politikai és gazdasági szerepe továbbra is kiemelt figyelmet kap a nemzetközi kapcsolatokban.