Azerbajdzsán – Dél-Kaukázusi ország: földrajz, történelem, tények
Azerbajdzsán (azerbajdzsáni: Azərbaycan; hivatalos nevén Azerbajdzsáni Köztársaság) Eurázsiában, a Dél-Kaukázusban fekvő ország. Északon Oroszország, nyugaton Grúzia és Örményország, délen Irán, keleten pedig a Kaszpi-tenger határolja. Fővárosa Baku, amely a Kaszpi-tenger partján fekvő nagyváros és gazdasági központ. Azerbajdzsán a Szovjetuniótól függetlenné vált, amikor az 1991-ben az SZU megszűnt.
Terület és közigazgatás
Azerbajdzsánhoz tartozik továbbá a Nakhchivan Autonóm Köztársaság, egy enklávé, amely északon és keleten Örményországgal, délen és nyugaton Iránnal, északnyugaton pedig Törökországgal határos. Az ország közigazgatásilag megyékre (rayon) és városokra tagolódik, valamint külön státusszal rendelkezik az autonóm Nakhchivan. Területének nagy része Nyugat-Ázsiában található; az Egyesült Nemzetek Szervezete ázsiai országnak sorolja.
Földrajz és éghajlat
A táj rendkívül változatos: a Kaszpi-tenger partvidékétől a Kaukázus előhegyein és hegyi gerincén át a belső síkvidékekig terjed. Északon a Nagy-Kaukázus hegységének előterében magasabb csúcsok és völgyek találhatók, míg a déli területek éghajlata mediterrán-jellegűbb, a part mentén pedig száraz, fél-sivatagos területek is előfordulnak. A változatos domborzat miatt a mezőgazdasági termelés, a klíma és a biológiai sokféleség régiónként eltérő.
Történelem röviden
A terület gazdag történelmi múltra tekint vissza: ősi perzsa, türköktől és arab hódításoktól formált korszakok után több évszázadon át különböző birodalmak részét képezte. Azerbajdzsán neve az Atropates névből ered; Atropates a Perzsa birodalomban szolgáló szatrapa volt az ókorban. A modern nemzetállam kialakulása a 19–20. század fordulóján és a 20. században zajlott: a terület az első világháború után rövid ideig független államként létezett, majd a Szovjetunió részévé vált. 1991-ben visszanyerte függetlenségét.
A függetlenség után az ország politikai, gazdasági és területi kihívásokkal nézett szembe, köztük a Hegyi-Karabah (Nagorno-Karabakh) térség körüli konfliktussal, amely hosszú távon befolyásolta a regionális stabilitást és a belső politikát. 2020-ban rövid, de intenzív háború zajlott a térségért, amely után részleges rendezés történt, de a kérdés továbbra is érzékeny a nemzetközi kapcsolatokban.
Politika, nemzetközi kapcsolatok
Azerbajdzsán köztársasági elnöki rendszerű állam; a közigazgatás központi szerepet biztosít az elnöknek. Az ország aktív nemzetközi politikát folytat: mivel földrajzilag közel van Európához, és történelmi-kulturális kapcsolatai is kötődnek hozzá, több európai szervezetben is részt vesz. 2001 óta tagja az Európa Tanácsnak (2001). Azerbajdzsán 158 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot és tagsággal rendelkezik mintegy 38 nemzetközi szervezetben. 2006. május 9-én Azerbajdzsánt az ENSZ Közgyűlése beválasztotta az újonnan létrehozott Emberi Jogi Tanács tagságába.
Népesség, nyelv és vallás
A lakosság több mint 90%-át a azerbajdzsáni etnikum alkotja; jelentősebb kisebbségek az oroszok, a grúzok és más csoportok. Az államnyelv az azerbajdzsáni (azerit), amely török nyelvcsaládba tartozik; a ruszin (orosz) nyelv is széles körben használatos, különösen a városi és hivatalos ügyintézésben.
Azerbajdzsán alkotmánya nem nevez meg államvallást; a vallásszabadság elve szerepel benne. Ennek ellenére a társadalom vallási összetétele dominánsan muszlim: a síita iszlám a legelterjedtebb, de jelentős a szunnita közösség is (vallás az ország életében fontos szerepet játszik). Vannak kisebb közösségek között keresztények (főként keleti ortodoxok), zsidók (főként askenáziak), továbbá agnosztikusok és ateisták.
Gazdaság
Azerbajdzsán gazdaságát nagyban befolyásolja energiaszektora: a Kaszpi-tenger olaj- és gáztartalékai jelentős bevételeket biztosítanak az országnak. Az olajiparon túl az infrastruktúra-fejlesztés, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a turizmus is növekvő szerepet kapnak. Az elmúlt évtizedekben több nemzetközi energiaprojektben vett részt az ország, és külföldi befektetések is érkeznek az energia- és közlekedési szektorba. A gazdaság diverzifikálása továbbra is kiemelt cél.
Kultúra és örökség
Azerbajdzsán gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amely perzsa, török, kaukázusi és orosz hatások keverékéből alakult ki. A zene (különösen a mugam hagyomány), irodalom, népművészet és az épített örökség — például Bakuban található történelmi városrész és a vidéki emlékek — fontos részei a nemzeti identitásnak. A gasztronómia is változatos: a helyi konyha fűszeres, sokféle hús- és zöldségételre épül, valamint különféle édességekre és teafogyasztási hagyományokra.
Fontos tények röviden
- Főváros: Baku.
- Területi különlegesség: Nakhchivan autonóm enklávé (enklávé,).
- Függetlenség: Szovjetuniótól függetlenné vált 1991-ben.
- Nemzetközi tagságok: több európai és nemzetközi szervezetben vesz részt (pl. Európa Tanács).
- Fő vallás: síita iszlám (síita), jelentős szunnita kisebbséggel.
A fenti áttekintés röviden ismerteti Azerbajdzsán földrajzát, történetét, társadalmi és gazdasági jellemzőit; az ország összetett története és stratégiai fekvése miatt a regionális politikai és gazdasági szerepe továbbra is kiemelt figyelmet kap a nemzetközi kapcsolatokban.
Azerbajdzsáni szőnyeg a Shirvan-csoportból. Bijo szőnyeg", 19. század közepe
Történelem
Az ókori Azerbajdzsánt "Kaukázusi Albániának" nevezték, és viszonylag független volt a római/bizánci (rómaiAzerbajdzsán) és perzsa ellenőrzés alatt.
A 7. századi arab hódítás után az ország mindig muszlim befolyás alatt állt, amikor a lakossága muszlim lett, egészen addig, amíg az Orosz Birodalom be nem lépett a Kaukázus térségébe.
Azerbajdzsán 1920 és 1991 között a Szovjetunió tagjaként kommunista ország volt.
A 19. század eleje óta sok orosz telepedett le Azerbajdzsánban, de a Szovjetunió megszűnése után, az ismét ellenőrzés alatt álló Azerbajdzsán függetlenségével a legtöbb orosz és más kisebbség elhagyta az országot, és továbbra is elhagyja az országot.
Biodiverzitás
Azerbajdzsánban 106 emlősfaj, 97 halfaj, 363 madárfaj, 10 kétéltűfaj és 52 hüllőfaj van nyilvántartva és osztályozva. Azerbajdzsán nemzeti állata a karabahi ló. Ez egy Azerbajdzsánban őshonos hegyi-sztyeppi verseny- és lovagló ló. Ez az egyik legrégebbi fajta, ősei az ókorig nyúlnak vissza. Ma azonban a ló veszélyeztetett fajnak számít.
Azerbajdzsán flórája több mint 4500 magasabb rendű növényfaj. Azerbajdzsán egyedülálló éghajlatának köszönhetően a növényvilág fajszámban sokkal gazdagabb, mint a Dél-Kaukázus más országainak növényvilága. Az egész Kaukázusban termő fajok mintegy 67 százaléka lehet Azerbajdzsánban.
Oktatás
Sok azerbajdzsáni rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, leginkább tudományos és műszaki szakokon. A szovjet adatok szerint 1970-ben a férfiak és nők (kilenc és negyvenkilenc év közötti korosztály) 100 százaléka volt írni-olvasni tudó. Azerbajdzsánban 2009-ben az írni-olvasni tudók aránya 99,5 százalék volt.
Kultúra
Azerbajdzsán kultúrája számos hatás eredményeként jött létre. Ma a nyugati hatások, beleértve a globalizált fogyasztói kultúrát is, erősek. A nemzeti hagyományokat jól őrzik az országban. Az azerbajdzsáni kultúra néhány fő része: zene, irodalom, néptánc és népművészet, konyha, építészet és filmek.
Zene és néptáncok
Azerbajdzsán zenéje közel ezeréves népi hagyományokra épül. A nemzeti hangszerek között 14 vonós hangszer, nyolc ütőhangszer és hat fúvós hangszer található.
A mugham, a meykhana és az ashiq csak néhány Azerbajdzsán számos zenei hagyománya közül. A mugham versekkel és hangszeres betétekkel tarkított zene. A mugham előadásakor az énekeseknek az éneklésbe és a zenébe bele kell vinniük az érzelmeiket. Alim Qasimov mugham-énekes minden idők öt legjobb énekese közé tartozik. A meykhana egy zene nélküli dal. Általában többen adják elő. Ők találják ki a szavakat egy adott témáról. Ashiq egyesíti a költészetet, a történetmesélést, a táncot és az énekes és hangszeres zenét. Ez az azerbajdzsáni kultúra szimbóluma.
Azerbajdzsán 2008-ban vett részt először az Eurovíziós Dalfesztiválon. A verseny házigazdája 2012-ben Bakuban volt.
Több tucat azerbajdzsáni néptánc létezik. Ezeket hivatalos fesztiválokon adják elő. A táncosok olyan nemzeti ruhákat viselnek, mint a csokha. A legtöbb tánc nagyon gyors ritmusú.
Építészet
Az azerbajdzsáni építészet jellemzően összeköti Keletet és Nyugatot. Számos ősi kincs, mint például a leánytorony és a Shirvanshahok palotája Baku falakkal körülvett városában, a modern Azerbajdzsánban is fennmaradt. Az azerbajdzsáni torony építésének terveit mutatták be. A hírek szerint a Burj Khalifa helyébe lép majd, mint a világ legmagasabb épülete. A tervezett magasság 1050 méter.
Filmek
Azerbajdzsánban a filmipar 1898-ra nyúlik vissza. Valójában Azerbajdzsán az első országok között volt, amelyek filmeket készítettek. 1991-ben, miután Azerbajdzsán elnyerte szabadságát a Szovjetuniótól, Bakuban rendezték meg az első Bakui Nemzetközi Filmfesztivált Kelet-Nyugat.
Élelmiszer
A hagyományos ételek számos zöldségről és zöldfajtáról híresek, amelyeket szezonálisan használnak az ételekben. Nagyon népszerűek a friss fűszernövények, köztük a menta, a koriander, a kapor, a bazsalikom, a petrezselyem, a tárkony, a póréhagyma, a metélőhagyma, a kakukkfű, a majoránna, a zöldhagyma és a vízitorma. Gyakran tálalják őket a főételek mellé az asztalra. A nemzeti ételek a táj változatosságát mutatják. Alapjuk a Kaszpi-tengerből származó halak, a helyi húsok (főként birka- és marhahús), valamint a sok szezonális zöldség és zöldségek. A sáfrányos-rizses plov Azerbajdzsán zászlóshajója, a fekete tea pedig a nemzeti ital.
Irodalom
Az azerbajdzsáni irodalom legkorábbi ismert személye Hasanoghlu vagy Pur Hasan Asfaraini volt. Perzsa és török ghazalokból készített dívánt. Az azerbajdzsáni klasszikus irodalom a 14. században alakult ki. Ennek az időszaknak a költői között volt Gazi Burhanaddin és Haqiqi. A híres Dede Korkut könyvének két kézirata a 16. században másolták. Ez egy 12 történetet tartalmazó gyűjtemény, amely az oguz nomádok szóbeli hagyományát mutatja be.
A 17. század és a 18. század folyamán Fizuli egyedi típusait, valamint az ashik költészetet olyan költők és írók vették át, mint a tabrízi Qovsi és Abbász Sani sah.
Az első azerbajdzsáni nyelvű újság, az Akinchi 1875-ben jelent meg.
Sport
A sport Azerbajdzsánban nagyon régi dolog. Még most is gyakorolják a hagyományos és a modern sportokat. A szabadstílusú birkózást hagyományosan Azerbajdzsán nemzeti sportjának tartják. Azerbajdzsánban a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás és a sakk. A nemzeti labdarúgó-válogatott nem szerepel jól a nemzetközi versenyeken. 2010. március 19-én Azerbajdzsán nyerte el a 2012-es FIFA U-17-es női világbajnokság megrendezésére kiírt pályázatot.
A futsal egy másik népszerű sport Azerbajdzsánban. Azerbajdzsán futsal válogatottja a negyedik helyet szerezte meg a 2010-es UEFA Futsal Bajnokságon.
A backgammon fontos szerepet játszik az azerbajdzsáni kultúrában. Ez a játék nagyon népszerű Azerbajdzsánban, és a helyi közönség széles körben játssza.
Demográfiai adatok
| Etnikai összetétel (2009) | |
| 91.60% | |
| Lezgin | 2.02% |
| Örmény | 1.35% |
| 1.34% | |
| Talysh | 1.26% |
| Más nemzetek | 2.43% |
A 9 165 000 ember (2011. július) közel 52%-a városi lakos volt. A fennmaradó 48% vidéki volt. Az emberek 51%-a nő volt.
Oroszországban mintegy 3 millió azerbajdzsáni él, sokan közülük vendégmunkások.
2005-ben a légzőszervi megbetegedések okozták a legtöbb halálesetet.
Divíziók
Azerbajdzsán 10 gazdasági régióra, 66 rajonra és 77 városra oszlik. A köztársaság közvetlen fennhatósága alá 11 város tartozik. Azerbajdzsánhoz tartozik a Nakhchivan Autonóm Köztársaság. Az azerbajdzsáni elnök választja ki ezen egységek kormányzóit. Nakhchivan kormányát a Nakhchivan Autonóm Köztársaság parlamentje választja és hagyja jóvá.
"
| Absheron
Aran
Daghlig Shirvan
| Ganja-Gazah
Guba-Khachmaz
Kalbajar-Lachin
Lankaran
|
Nakhchivan
Shaki-Zaqatala
Yukhari Garabakh |
Megjegyzés: A köztársaság közvetlen fennhatósága alá tartozó városok dőlt betűvel szedve.
Azerbajdzsán közigazgatási felosztásának térképe. Megjegyzendő, hogy a nakhchivan-i körzetek külön szerepelnek.
Gazdaság
Azerbajdzsán gazdasága az iparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra, köztük a turizmusra épül. A nagy kőolaj- és földgáztartalékokon alapuló energiaágazat ma Azerbajdzsán gazdasági növekedésének fő forrása, bár az azerbajdzsániak fele közvetlenül vagy közvetve a szolgáltatásokból, egyharmada pedig a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét. Az energiaboom hatalmas külföldi közvetlen befektetésekhez vezetett, és az azerbajdzsáni gazdaság növekedési üteme a világ egyik legmagasabbja.
Miután 1991-ben, a Szovjetunió megszűnésével elnyerte függetlenségét, Azerbajdzsán hosszú és nehéz átmenetet tett meg a parancsgazdaságról a piacgazdaságra. A kormány nagyrészt befejezte a mezőgazdasági területek, valamint a kis-, közép- és nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációját. Azerbajdzsán folytatja a gazdasági reformokat, és a régi gazdasági kötöttségeket és struktúrákat lassan lecserélték. A függetlenséggel Azerbajdzsán tagja lett a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, az Iszlám Fejlesztési Banknak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak. Azerbajdzsán pénzneme az azerbajdzsáni manat (AZN), amely 100 qəpikre oszlik. Ez 1992-ben vált nemzeti valutává, és a régi szovjet rubelt váltotta fel. Az azerbajdzsáni központi bankot 1992-ben hozták létre. A Központi Bank Azerbajdzsán központi bankjaként működik, és felelős a nemzeti valuta, az azerbajdzsáni manat nyomtatásáért és forgalmazásáért, valamint az összes kereskedelmi bank ellenőrzéséért.
Azerbajdzsán 10 gazdasági régióra oszlik.
Kapcsolódó oldalak
- Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (1918-1920)
- Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (1920-1991)
- Azerbajdzsán az olimpián
- Azerbajdzsán víztestjei
Kattintható
A Föld elhelyezkedése
(megtekintés - megvitatás)
Föld
Naprendszer
Gould öv
Orion kar
Tejút
Helyi csoport
Szűz SCl
Laniakea SCl
Univerzumunk
Kérdések és válaszok
K: Mi Azerbajdzsán hivatalos neve?
V: Azerbajdzsán hivatalos neve Azerbajdzsáni Köztársaság.
K: Mely országok határosak Azerbajdzsánnal?
V: Azerbajdzsán északon Oroszországgal, nyugaton Grúziával és Örményországgal, délen Iránnal, keleten pedig a Kaszpi-tengerrel határos.
K: Hol található Azerbajdzsán fővárosa?
V: Azerbajdzsán fővárosa Baku.
K: Van-e enklávé Azerbajdzsán területén belül?
V: Igen, Azerbajdzsán területén belül van egy enklávé, a Nakhchivan Autonóm Köztársaság, amely északon és keleten Örményországgal, délen és nyugaton Iránnal, északnyugaton pedig Törökországgal határos.
K: Mely európai szervezetekhez csatlakozott Azerbajdzsán 2001 óta?
V: 2001 óta Azerbajdzsán számos európai csoportnak, köztük az Európa Tanácsnak is tagja.
K: Hány országgal ápol Azerbajdzsán diplomáciai kapcsolatot?
V: Azerbajdzsán 158 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot.
K: Melyek az Azerbajdzsánban gyakorolt vallások? V: Azerbajdzsánban a fő vallás a síita iszlám, amelyet a szunnita iszlám követ. Kis számban vannak keresztények (főként keleti ortodoxok), zsidók (főként askenázi zsidók), agnosztikusok és ateisták is.
