Rabat
Rabat (arabul: الرباط, átírva ar-Rabāṭ vagy ar-Ribāṭ, szó szerint "megerősített hely"), lakossága 577.827 lakos. (2014-es becslés szerint), a Marokkói Királyság fővárosa. A Rabat-Salé-Kénitra régió fővárosa is.
A város az Atlanti-óceán partján, a Bou Regreg folyó torkolatánál fekszik. A folyó túloldalán található Rabat hálószobaközössége. A két városnak Temarával együtt 1,8 millió lakosa van. Az iszaposodási problémák csökkentették a város kikötői szerepét. Rabat és Salé azonban még mindig fenntartja a némileg jelentős textilipari, élelmiszer-feldolgozó és építőipari tevékenységét. Néhányan a nagyvállalatok által alkalmazott kizsákmányoló munkásokból.
Emellett a turizmus és az összes marokkói külföldi nagykövetség otthona hozzájárul ahhoz, hogy Rabat az ország második legfontosabb városa legyen a nagyobb és gazdaságilag jelentősebb Casablanca után.
Történelem
Kr.e. a 17. századig
Rabat története egy Chellah néven ismert településsel kezdődött az Oued Bou Regreg partján az i. e. harmadik században. Kr. u. 40-ben a rómaiak elfoglalták Chellah-t, és Sala Colonia római településsé változtatták. Róma Kr. u. 250-ig tartotta a kolóniát. Ekkor átadták a helyi uralkodóknak. 1146-ban Abd al-Mu'min berber almohád uralkodó Rabat ribatját teljes körű erőddé alakította. A várost Spanyolország elleni támadások kiindulópontjaként használták. Katonai jelentősége miatt 1170-ben Rabat megkapta a Ribatu l-Fath címet, ami "a győzelem erődjét" jelenti, és innen kapta mai nevét.
Yaqub al-Mansur (Marokkóban Moulay Yacoub néven ismert), egy másik almohád kalifa, birodalma fővárosát Rabatba tette át. Megépítette Rabat városfalait, az Udayák kasbahját, és megkezdte a világ legnagyobb mecsetjének építését. Yaqub azonban meghalt, és az építkezés leállt. A befejezetlen mecset romjai a Hasszán-toronnyal együtt ma is állnak.
Yaqub halála eleinte a hanyatlás időszaka. Az Almohád birodalom elvesztette az ellenőrzést spanyolországi földjei és afrikai területeinek nagy része felett. Ez végül a teljes összeomláshoz vezetett. A 13. században Rabat gazdasági hatalmának nagy része Fezbe tevődött át. 1515-ben egy mór felfedező, El Wassan arról számolt be, hogy Rabat annyira hanyatlott, hogy már csak 100 ház maradt, amelyben emberek éltek. A 17. század elején a Spanyolországból kitelepített moriszkók számának növekedése segítette Rabat növekedését.
Korzikai köztársaságok
Rabat és a szomszédos Szalé 1627-ben egyesült a Bou Regreg Köztársaság megalakításában. A köztársaságot a barbár kalózok irányították, akik a két várost báziskikötőként használták a hajózás elleni támadások indításához. A kalózoknak nem kellett központi hatalommal harcolniuk egészen addig, amíg az Alaouita-dinasztia 1666-ban egyesítette Marokkót. Megpróbálták megteremteni a kalózok feletti ellenőrzést, de nem jártak sikerrel. Az európai és a muszlim hatóságok hosszú éveken át folytatták a kalózok ellenőrzésére tett kísérleteket. A Bou Regreg Köztársaság csak 1818-ban omlott össze. A köztársaság összeomlása után is folytatták a kalózok Rabat kikötőjének használatát. Ez vezetett ahhoz, hogy 1829-ben Ausztria megtámadta a várost, miután egy osztrák hajó kalóztámadásban veszett oda.
20. század
Francia invázió
A franciák 1912-ben megszállták Marokkót, és protektorátust hoztak létre. Marokkó francia kormányzója, Hubert Lyautey tábornok úgy döntött, hogy az ország fővárosát Fezből Rabatba helyezi át. Fezt többek között a polgárok lázadási vágya miatt instabillá tették. Moulay Youssef szultán követte a franciák döntését, és Rabatba költözött. 1913-ban Lyautey tábornok felbérelte Henri Prostot, aki a Ville Nouvelle-t (Rabat modern negyedét) tervezte meg közigazgatási szektornak. Amikor Marokkó 1956-ban függetlenné vált, V. Mohamed, Marokkó akkori királya úgy döntött, hogy a főváros továbbra is Rabatban marad.
A II. világháború után
A második világháború után az Egyesült Államok katonai jelenlétet hozott létre Rabatban, az egykori francia légibázison. Az 1950-es évek elejére a Rabat Salé légibázis az amerikai légierő bázisa volt, amely a 17. légierőnek és az 5. légihadosztálynak adott otthont. Ezek a hadosztályok felügyelték a Stratégiai Légierő Parancsnokság (SAC) B-47 Stratojet repülőgépeinek előretolt bázisát az országban. A marokkói francia kormány destabilizálódásával és az 1956-os marokkói függetlenséggel V. Mohamed kormánya azt akarta, hogy az amerikai légierő vonuljon ki a marokkói SAC-bázisokról. Ehhez azután ragaszkodott, hogy az amerikaiak 1958-ban Libanonban is részt vettek. Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy 1959 decemberétől távozik. Marokkóból 1963-ra teljesen kivonultak. A SAC úgy érezte, hogy a marokkói bázisok sokkal kevésbé kritikusak a B-47-eseket felváltó B-52 Stratofortressek nagy hatótávolságú képességei miatt. Az USAF 1959-ben befejezte a spanyolországi USAF-bázisokat is.
Miután az USAF az 1960-as években elhagyta Rabat-Salé-t, a létesítmény a Marokkói Királyi Légierő elsődleges létesítményévé vált, amely az 1. számú légi bázis néven ismert, és ezt a státuszt továbbra is megtartotta.
Kultúra
A legnagyobb színházi helyszín a Mohamed V. Színház a város központjában. A városnak van néhány hivatalos galériája és egy régészeti múzeuma is. Számos szervezet tevékenykedik kulturális és szociális ügyekben. Ezek közül a legnagyobbak az Orient-Occident Alapítvány és az ONA Alapítvány. A városban aktív a független művészeti szcéna. A L'appartement 22, az Abdellah Karroum által létrehozott első független képzőművészeti tér 2002-ben nyílt meg.
Rabatot választották ki a Black Hawk Down (2001) című háborús film forgatási helyszínéül.
Rabat belvárosa
Nemzetközi kapcsolatok
2020-as nyári olimpiai játékok
Rabat pályázik a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésére.
Testvérvárosok - Testvérvárosok
Rabat testvérvárosi kapcsolatban áll:
|
|
Climate
Rabat mediterrán éghajlatú. Az Atlanti-óceán mentén Rabat enyhe, mérsékelt éghajlatú. Télen hűvös, a nyári hónapokban pedig meleg napok váltakoznak. Az éjszakák mindig hűvösek (vagy télen hidegebbek) A nappali hőmérséklet általában minden nap körülbelül +9/10 C° (+15/18 F°) körül alakul. A téli maximumok általában csak december-januárban érik el a 17,5 °C-ot (lásd az alábbi időjárási táblázatot).
Rabat éghajlati adatai | |||||||||||||
Hónap | Jan | Február | Márc | Április | Május | Jun | Július | Aug | Sep | Október | Nov | December | Év |
Rekordmagas °C (°F) | 27 | 31 | 35 | 38 | 41 | 42 | 46 | 45 | 44 | 38 | 34 | 28 | 46 |
Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F) | 17.2 | 17.7 | 19.2 | 20.0 | 22.1 | 24.1 | 26.8 | 27.1 | 26.4 | 24.0 | 20.6 | 17.7 | 21.9 |
Napi átlag °C (°F) | 12.6 | 13.1 | 14.2 | 15.2 | 17.4 | 19.8 | 22.2 | 22.4 | 21.5 | 19.0 | 15.9 | 13.2 | 17.2 |
Átlagos alacsony °C (°F) | 8.0 | 8.6 | 9.2 | 10.4 | 12.7 | 15.4 | 17.6 | 17.7 | 16.7 | 14.1 | 11.1 | 8.7 | 12.5 |
Rekord alacsony °C (°F) | -4 | -3 | 1 | 4 | 6 | 9 | 12 | 12 | 9 | 5 | 1 | -2 | -4 |
Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk) | 77.2 | 74.1 | 60.9 | 62.0 | 25.3 | 6.7 | 0.5 | 1.3 | 5.7 | 43.6 | 96.7 | 100.9 | 554.9 |
Átlagos esős napok | 9.9 | 9.8 | 9.0 | 8.7 | 5.7 | 2.4 | 0.3 | 0.4 | 2.4 | 6.4 | 10.2 | 10.4 | 75.6 |
Havi átlagos napsütéses órák száma | 179.8 | 183.6 | 232.5 | 255.0 | 291.4 | 288.0 | 316.2 | 306.9 | 261.0 | 235.6 | 189.0 | 179.8 | 2,918.8 |
Forrás #1: HKO | |||||||||||||
Forrás #2: BBC Weather (rekordok) |
Galéria
·
Királyi Palota
·
Salé fényképezve Rabatból
·
Az Udayák kaszbája
·
Rabat a Spot műholdról nézve
·
Marokkói vonat Rabat állomáson
Kapcsolódó oldalak
Egyéb weboldal
- Rabat: Történelem
- Rabat Post
· v
· t
· e
Afrika fővárosai
Abidjan, Elefántcsontpart - Abuja, Nigéria - Accra, Ghána - Addisz-Abeba, Etiópia - Algír, Algéria - Antananarivo, Madagaszkár - Asmara, Eritrea - Bamako, Mali - Bangui, Közép-afrikai Köztársaság - Banjul, Gambia - Bissau, Bissau-Guinea - Bloemfontein (a 3 közül), Dél-Afrika - Brazzaville, Kongói Köztársaság - Bujumbura, Burundi - Kairó, Egyiptom - Fokváros (a 3 közül az egyik), Dél-Afrika - Conakry, Guinea - Dakar, Szenegál - Dzsibuti, Dzsibuti - Dodoma, Tanzánia - Freetown, Sierra Leone - Gaborone, Botswana - Gitega, Burundi - Harare, Zimbabwe - Jamestown, Saint Helena - Kampala, Uganda - Khartoum, Szudán - Kigali, Ruanda - Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság - Libreville, Gabon - Lilongwe, Malawi - Lobamba, Szváziföld - Lomé, Togo - Luanda, Angola - Lusaka, Zambia - Moroni, Comore-szigetek - Malabo, Egyenlítői-Guinea - Maseru, Lesotho - Mamoudzou, Mayotte - Maputo, Mozambik - Mogadishu, Szomália - Mbabane, Szváziföld - Monrovia, Libéria - Nouakchott, Mauritánia - Niamey, Niger - N'Djamena, Csád - Nairobi, Kenya - Ouagadougou, Burkina Faso - Port Louis, Mauritius - Porto-Novo, Benin - Praia, Zöld-foki szigetek - Pretoria (a 3 közül), Dél-Afrika - Rabat, Marokkó - Saint-Denis, Réunion - São Tomé, São Tomé és Príncipe - Tripoli, Líbia - Tunisz, Tunézia - Victoria, Seychelle-szigetek - Windhoek, Namíbia - Yaoundé, Kamerun - Yamoussoukro, Elefántcsontpart.
Kérdések és válaszok
K: Mennyi Rabat lakossága?
V: Rabat lakossága 577 827 fő (2014-es becslés szerint).
K: Melyik régió fővárosa Rabat?
V: Rabat a Marokkói Királyság fővárosa és egyben a Rabat-Salé-Kénitra régió fővárosa.
K: Hol található Rabat?
V: Rabat az Atlanti-óceán partján, a Bou Regreg folyó torkolatánál fekszik.
K: Melyik másik város fekszik Rabattal szemben?
V: Rabattal szemben fekszik Rabat hálótelepülése. Ez a két város Temarával együtt 1,8 millió lakost számlál.
K: Hogyan befolyásolta az iszaposodás Rabat kikötői szerepét?
V: Az iszaposodás problémái csökkentették a város kikötői szerepét. Azonban még mindig fenntartja a textilipar, az élelmiszer-feldolgozás és az építőipar némi jelentőségét.
K: Milyen egyéb tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy Rabat fontos város Marokkóban? V: A turizmus és az, hogy itt található az összes marokkói külföldi nagykövetség, hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb és gazdaságilag jelentősebb Casablanca után Marokkó egyik fontos városa legyen.