Rabat

Rabat (arabul: الرباط, átírva ar-Rabāṭ vagy ar-Ribāṭ, szó szerint "megerősített hely"), lakossága 577.827 lakos. (2014-es becslés szerint), a Marokkói Királyság fővárosa. A Rabat-Salé-Kénitra régió fővárosa is.

A város az Atlanti-óceán partján, a Bou Regreg folyó torkolatánál fekszik. A folyó túloldalán található Rabat hálószobaközössége. A két városnak Temarával együtt 1,8 millió lakosa van. Az iszaposodási problémák csökkentették a város kikötői szerepét. Rabat és Salé azonban még mindig fenntartja a némileg jelentős textilipari, élelmiszer-feldolgozó és építőipari tevékenységét. Néhányan a nagyvállalatok által alkalmazott kizsákmányoló munkásokból.

Emellett a turizmus és az összes marokkói külföldi nagykövetség otthona hozzájárul ahhoz, hogy Rabat az ország második legfontosabb városa legyen a nagyobb és gazdaságilag jelentősebb Casablanca után.

Történelem

Kr.e. a 17. századig

Rabat története egy Chellah néven ismert településsel kezdődött az Oued Bou Regreg partján az i. e. harmadik században. Kr. u. 40-ben a rómaiak elfoglalták Chellah-t, és Sala Colonia római településsé változtatták. Róma Kr. u. 250-ig tartotta a kolóniát. Ekkor átadták a helyi uralkodóknak. 1146-ban Abd al-Mu'min berber almohád uralkodó Rabat ribatját teljes körű erőddé alakította. A várost Spanyolország elleni támadások kiindulópontjaként használták. Katonai jelentősége miatt 1170-ben Rabat megkapta a Ribatu l-Fath címet, ami "a győzelem erődjét" jelenti, és innen kapta mai nevét.

Yaqub al-Mansur (Marokkóban Moulay Yacoub néven ismert), egy másik almohád kalifa, birodalma fővárosát Rabatba tette át. Megépítette Rabat városfalait, az Udayák kasbahját, és megkezdte a világ legnagyobb mecsetjének építését. Yaqub azonban meghalt, és az építkezés leállt. A befejezetlen mecset romjai a Hasszán-toronnyal együtt ma is állnak.

Yaqub halála eleinte a hanyatlás időszaka. Az Almohád birodalom elvesztette az ellenőrzést spanyolországi földjei és afrikai területeinek nagy része felett. Ez végül a teljes összeomláshoz vezetett. A 13. században Rabat gazdasági hatalmának nagy része Fezbe tevődött át. 1515-ben egy mór felfedező, El Wassan arról számolt be, hogy Rabat annyira hanyatlott, hogy már csak 100 ház maradt, amelyben emberek éltek. A 17. század elején a Spanyolországból kitelepített moriszkók számának növekedése segítette Rabat növekedését.

Korzikai köztársaságok

Rabat és a szomszédos Szalé 1627-ben egyesült a Bou Regreg Köztársaság megalakításában. A köztársaságot a barbár kalózok irányították, akik a két várost báziskikötőként használták a hajózás elleni támadások indításához. A kalózoknak nem kellett központi hatalommal harcolniuk egészen addig, amíg az Alaouita-dinasztia 1666-ban egyesítette Marokkót. Megpróbálták megteremteni a kalózok feletti ellenőrzést, de nem jártak sikerrel. Az európai és a muszlim hatóságok hosszú éveken át folytatták a kalózok ellenőrzésére tett kísérleteket. A Bou Regreg Köztársaság csak 1818-ban omlott össze. A köztársaság összeomlása után is folytatták a kalózok Rabat kikötőjének használatát. Ez vezetett ahhoz, hogy 1829-ben Ausztria megtámadta a várost, miután egy osztrák hajó kalóztámadásban veszett oda.

20. század

Francia invázió

A franciák 1912-ben megszállták Marokkót, és protektorátust hoztak létre. Marokkó francia kormányzója, Hubert Lyautey tábornok úgy döntött, hogy az ország fővárosát Fezből Rabatba helyezi át. Fezt többek között a polgárok lázadási vágya miatt instabillá tették. Moulay Youssef szultán követte a franciák döntését, és Rabatba költözött. 1913-ban Lyautey tábornok felbérelte Henri Prostot, aki a Ville Nouvelle-t (Rabat modern negyedét) tervezte meg közigazgatási szektornak. Amikor Marokkó 1956-ban függetlenné vált, V. Mohamed, Marokkó akkori királya úgy döntött, hogy a főváros továbbra is Rabatban marad.

A II. világháború után

A második világháború után az Egyesült Államok katonai jelenlétet hozott létre Rabatban, az egykori francia légibázison. Az 1950-es évek elejére a Rabat Salé légibázis az amerikai légierő bázisa volt, amely a 17. légierőnek és az 5. légihadosztálynak adott otthont. Ezek a hadosztályok felügyelték a Stratégiai Légierő Parancsnokság (SAC) B-47 Stratojet repülőgépeinek előretolt bázisát az országban. A marokkói francia kormány destabilizálódásával és az 1956-os marokkói függetlenséggel V. Mohamed kormánya azt akarta, hogy az amerikai légierő vonuljon ki a marokkói SAC-bázisokról. Ehhez azután ragaszkodott, hogy az amerikaiak 1958-ban Libanonban is részt vettek. Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy 1959 decemberétől távozik. Marokkóból 1963-ra teljesen kivonultak. A SAC úgy érezte, hogy a marokkói bázisok sokkal kevésbé kritikusak a B-47-eseket felváltó B-52 Stratofortressek nagy hatótávolságú képességei miatt. Az USAF 1959-ben befejezte a spanyolországi USAF-bázisokat is.

Miután az USAF az 1960-as években elhagyta Rabat-Salé-t, a létesítmény a Marokkói Királyi Légierő elsődleges létesítményévé vált, amely az 1. számú légi bázis néven ismert, és ezt a státuszt továbbra is megtartotta.

Kultúra

A legnagyobb színházi helyszín a Mohamed V. Színház a város központjában. A városnak van néhány hivatalos galériája és egy régészeti múzeuma is. Számos szervezet tevékenykedik kulturális és szociális ügyekben. Ezek közül a legnagyobbak az Orient-Occident Alapítvány és az ONA Alapítvány. A városban aktív a független művészeti szcéna. A L'appartement 22, az Abdellah Karroum által létrehozott első független képzőművészeti tér 2002-ben nyílt meg.

Rabatot választották ki a Black Hawk Down (2001) című háborús film forgatási helyszínéül.

Rabat belvárosaZoom
Rabat belvárosa

Nemzetközi kapcsolatok

2020-as nyári olimpiai játékok

Rabat pályázik a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Testvérvárosok - Testvérvárosok

Rabat testvérvárosi kapcsolatban áll:

  • Palestinian National AuthorityBetlehem, Palesztin Hatóság
  • TunisiaTunisz, Tunézia, 1987 óta
  • United StatesHonolulu, USA
  • SwedenStockholm, Svédország

Climate

Rabat mediterrán éghajlatú. Az Atlanti-óceán mentén Rabat enyhe, mérsékelt éghajlatú. Télen hűvös, a nyári hónapokban pedig meleg napok váltakoznak. Az éjszakák mindig hűvösek (vagy télen hidegebbek) A nappali hőmérséklet általában minden nap körülbelül +9/10 C° (+15/18 F°) körül alakul. A téli maximumok általában csak december-januárban érik el a 17,5 °C-ot (lásd az alábbi időjárási táblázatot).

Rabat éghajlati adatai

Hónap

Jan

Február

Márc

Április

Május

Jun

Július

Aug

Sep

Október

Nov

December

Év

Rekordmagas °C (°F)

27
(81)

31
(88)

35
(95)

38
(100)

41
(106)

42
(108)

46
(115)

45
(113)

44
(111)

38
(100)

34
(93)

28
(82)

46
(115)

Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F)

17.2
(63.0)

17.7
(63.9)

19.2
(66.6)

20.0
(68.0)

22.1
(71.8)

24.1
(75.4)

26.8
(80.2)

27.1
(80.8)

26.4
(79.5)

24.0
(75.2)

20.6
(69.1)

17.7
(63.9)

21.9
(71.5)

Napi átlag °C (°F)

12.6
(54.7)

13.1
(55.6)

14.2
(57.6)

15.2
(59.4)

17.4
(63.3)

19.8
(67.6)

22.2
(72.0)

22.4
(72.3)

21.5
(70.7)

19.0
(66.2)

15.9
(60.6)

13.2
(55.8)

17.2
(63.0)

Átlagos alacsony °C (°F)

8.0
(46.4)

8.6
(47.5)

9.2
(48.6)

10.4
(50.7)

12.7
(54.9)

15.4
(59.7)

17.6
(63.7)

17.7
(63.9)

16.7
(62.1)

14.1
(57.4)

11.1
(52.0)

8.7
(47.7)

12.5
(54.6)

Rekord alacsony °C (°F)

-4
(25)

-3
(27)

1
(34)

4
(39)

6
(43)

9
(48)

12
(54)

12
(54)

9
(48)

5
(41)

1
(34)

-2
(28)

-4
(25)

Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk)

77.2
(3.04)

74.1
(2.92)

60.9
(2.40)

62.0
(2.44)

25.3
(1.00)

6.7
(0.26)

0.5
(0.02)

1.3
(0.05)

5.7
(0.22)

43.6
(1.72)

96.7
(3.81)

100.9
(3.97)

554.9
(21.85)

Átlagos esős napok

9.9

9.8

9.0

8.7

5.7

2.4

0.3

0.4

2.4

6.4

10.2

10.4

75.6

Havi átlagos napsütéses órák száma

179.8

183.6

232.5

255.0

291.4

288.0

316.2

306.9

261.0

235.6

189.0

179.8

2,918.8

Forrás #1: HKO

Forrás #2: BBC Weather (rekordok)



Galéria

·        

Királyi Palota

·        

Salé fényképezve Rabatból

·        

Az Udayák kaszbája

·        

Rabat a Spot műholdról nézve

·        

Marokkói vonat Rabat állomáson

Kapcsolódó oldalak

Egyéb weboldal

  • Rabat: Történelem
  • Rabat Post

·         v

·         t

·         e

Afrika fővárosai

Abidjan, Elefántcsontpart - Abuja, Nigéria - Accra, Ghána - Addisz-Abeba, Etiópia - Algír, Algéria - Antananarivo, Madagaszkár - Asmara, Eritrea - Bamako, Mali - Bangui, Közép-afrikai Köztársaság - Banjul, Gambia - Bissau, Bissau-Guinea - Bloemfontein (a 3 közül), Dél-Afrika - Brazzaville, Kongói Köztársaság - Bujumbura, Burundi - Kairó, Egyiptom - Fokváros (a 3 közül az egyik), Dél-Afrika - Conakry, Guinea - Dakar, Szenegál - Dzsibuti, Dzsibuti - Dodoma, Tanzánia - Freetown, Sierra Leone - Gaborone, Botswana - Gitega, Burundi - Harare, Zimbabwe - Jamestown, Saint Helena - Kampala, Uganda - Khartoum, Szudán - Kigali, Ruanda - Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság - Libreville, Gabon - Lilongwe, Malawi - Lobamba, Szváziföld - Lomé, Togo - Luanda, Angola - Lusaka, Zambia - Moroni, Comore-szigetek - Malabo, Egyenlítői-Guinea - Maseru, Lesotho - Mamoudzou, Mayotte - Maputo, Mozambik - Mogadishu, Szomália - Mbabane, Szváziföld - Monrovia, Libéria - Nouakchott, Mauritánia - Niamey, Niger - N'Djamena, Csád - Nairobi, Kenya - Ouagadougou, Burkina Faso - Port Louis, Mauritius - Porto-Novo, Benin - Praia, Zöld-foki szigetek - Pretoria (a 3 közül), Dél-Afrika - Rabat, Marokkó - Saint-Denis, Réunion - São Tomé, São Tomé és Príncipe - Tripoli, Líbia - Tunisz, Tunézia - Victoria, Seychelle-szigetek - Windhoek, Namíbia - Yaoundé, Kamerun - Yamoussoukro, Elefántcsontpart.

Kérdések és válaszok

K: Mennyi Rabat lakossága?


V: Rabat lakossága 577 827 fő (2014-es becslés szerint).

K: Melyik régió fővárosa Rabat?


V: Rabat a Marokkói Királyság fővárosa és egyben a Rabat-Salé-Kénitra régió fővárosa.

K: Hol található Rabat?


V: Rabat az Atlanti-óceán partján, a Bou Regreg folyó torkolatánál fekszik.

K: Melyik másik város fekszik Rabattal szemben?


V: Rabattal szemben fekszik Rabat hálótelepülése. Ez a két város Temarával együtt 1,8 millió lakost számlál.

K: Hogyan befolyásolta az iszaposodás Rabat kikötői szerepét?


V: Az iszaposodás problémái csökkentették a város kikötői szerepét. Azonban még mindig fenntartja a textilipar, az élelmiszer-feldolgozás és az építőipar némi jelentőségét.

K: Milyen egyéb tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy Rabat fontos város Marokkóban? V: A turizmus és az, hogy itt található az összes marokkói külföldi nagykövetség, hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb és gazdaságilag jelentősebb Casablanca után Marokkó egyik fontos városa legyen.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3