Navassa-sziget, vagy haiti kreol nyelven La Navase, egy kis sziget, ahol senki sem él a Karib-tengeren. A kubai Guantanamo-öböltől kilencven mérföldre délre található. Az Egyesült Államok kormánya a két négyzetmérföldes szigetet az Egyesült Államok területének tekinti, és az Egyesült Államok Halászati és Vadvédelmi Szolgálatának felügyelete alatt áll. A szigetre Haiti is igényt tart.

Néhány Kolumbusz Kristóffal együtt hajózó tengerész 1504-ben Navasának nevezte el, mert ott nem találtak édesvizet.

Egy Peter Duncan nevű kapitány az 1850-es évek végén adta át az Egyesült Államoknak guanóbányászat céljára. Az 1889-es lázadás és az 1898-as spanyol-amerikai háború után a bányászat megszűnt.

A Panama-csatorna 1914-es megnyitásával Navassa ismét fontossá vált, mivel ott világítótornyot építettek. A második világháború után már senki sem élt rajta.

1996-ban Navassa világítását kivonták a forgalomból, és a szigetet átadták az Egyesült Államok Belügyminisztériumának. Három évvel később, 1999-ben a Fish and Wildlife Service tulajdonába került a sziget.

A sziget területe körülbelül két négyzetmérföld (közel 5 km²). Geográfiailag korallzátonyokkal övezett, sziklás partokkal és belső, száraz, alacsony domborzattal rendelkezik; édesvízforrásai csekélyek vagy hiányoznak, ezért állandó emberi telepítésre nem alkalmas. A partoknál meredek sziklafalak és zátonyok találhatók, amelyek a hajózás szempontjából veszélyesek lehetnek.

Történeti és jogi háttér: az Egyesült Államok a 19. század közepén a guanóbányászat céljából igényelte a szigetet, és azóta is amerikai közigazgatás alatt áll. Haiti viszont történelmi és földrajzi alapon is fennálló igényt tart rá, és időről időre diplomáciai tiltakozásokat fogalmaz meg a sziget amerikai adminisztrációja ellen. A két fél között tehát területi vita áll fenn; nem született olyan nemzetközi bírósági döntés, amely véglegesen rendezte volna a szuverenitás kérdését. Jelenleg a gyakorlatban az Egyesült Államok kezeli és ellenőrzi a területet.

Gazdaság, használat és védettség: a guanóbányászat a 19. század második felében volt a fő gazdasági tevékenység, de az 1889-es munkavállalói felkelés és a 19. század végének geopolitikai változásai után ez megszűnt. A 20. században világítótornyot és kisebb létesítményeket építettek, majd a második világháború után a lakosság elhagyta a szigetet. 1999 óta Navassa az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatának (U.S. Fish and Wildlife Service) kezelése alatt áll, és nemzeti vadvédelmi területként van nyilvántartva. A szigetet elsősorban természetvédelmi célokra használják: a környezeti kutatások és a ritka tengeri, illetve madárfajok védelme indokolja a korlátozott beavatkozást.

Ökológia: Navassa fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémák és a tengeri madárpopulációk védelmében. Koralltelepek, halak és más tengeri élőlények élőhelye található a környező vizekben, és a sziget alkalmas fészkelőhely a tengeri madarak számára. Mivel emberi jelenlét csak ritkán és szigorú engedéllyel fordul elő, a területnek jelentős természetvédelmi értéke van.

Hozzáférés a szigethez csak külön engedéllyel lehetséges; az U.S. Fish and Wildlife Service szabályozza az oda látogatók számát és célját (kutatás, természetvédelem). A parti őrség és más amerikai hatóságok időről időre ellenőrzik a környező vizeket és a zátonyokat, hogy megelőzzék az illegális halászatot és más káros tevékenységeket.

Bár Navassa kicsi és lakatlan, a sziget jelentős mind történelmi, mind környezeti szempontból: jól példázza, hogyan maradtak fenn 19. századi területi jogviták a modern nemzetközi jog és a természetvédelem keretei között. A vita Haiti és az Egyesült Államok között fennáll, de a gyakorlati adminisztráció jelenleg az Egyesült Államok hatáskörébe tartozik, és a terület elsősorban védett természeti területként funkcionál.