Kairó — Egyiptom fővárosa és az arab világ legnagyobb városa
Kairó — Egyiptom pulzáló fővárosa a Nílus partján: történelmi látnivalók, többmilliós metropolita élet és az arab világ legnagyobb városa.
Kairó (arabul: القاهرة, általában Al-Qāhirah) város Egyiptomban. A város neve úgy fordítható, hogy az „aki győzött”. Kairót néha „a világ anyjának” (Um al Dunya) is nevezik.
A város Egyiptom fővárosa és legnagyobb városa. Adminisztratív értelemben Kairó a Kairói kormányzóság (Cairo Governorate) központja, de a város funkcionálisan része a jóval nagyobb, Gíza és Qalyubia kormányzóságokat is magába foglaló Nagy-Kairó (Greater Cairo) agglomerációnak.
Kairóban mintegy 7 947 121 ember él. Városi területén körülbelül 17 290 000 ember él. Ezzel az arab világ legnagyobb városa, és Afrika egyik legnépesebb városi területe.
A város a Nílus folyó partján fekszik, a folyó keleti partján, közvetlenül a Nílus-delta déli peremén. A Nílus menti elhelyezkedés határozta meg Kairó történetét, gazdaságát és városszerkezetét: a várostól nyugatra található a Gízai fennsík és a híres piramisok, keletre pedig a sűrűn beépített belváros és a modern elővárosok.
Történelem röviden
Kairó területe ősidők óta lakott: a közelben feküdt az ókori Memphisz. A mai város magja a 10. században, a fatimidák korában jött létre (körülbelül 969 körül), akik Al-Qāhirah néven alapították a várost. Később a város a szeldzsuk, mamluk és oszmán uralom alatt is fontos központ maradt; az iszlám művészet és építészet számos kiemelkedő emlékét találjuk itt (például mecsetek, medreszék és erődítmények).
A 19. századtól kezdve, különösen Muhammad Ali pasa és utódai idején, Kairó modernizálódott: új útvonalak, középületek és városrészek létesültek. A 20. században Kairó Egyiptom politikai, kulturális és gazdasági központjává vált; a 2011-es forradalom egyik központi helyszíne volt a Tahrír-tér.
Földrajz és éghajlat
Kairó forró, száraz éghajlattal rendelkezik (sivatagi/mediterrán átmenet), a nyarak hosszúak és forróak, a téli hónapok pedig enyhébbek. Csapadék kevés esik, jellemzően a tél végén és kora tavasszal. A várost a sivatagi környezet, a Nílus közelsége és az intenzív beépítettség alakítja; ezek a tényezők befolyásolják a hőmérsékletet, a por- és légszennyezettséget.
Kultúra és látnivalók
Kairó az arab világ egyik kulturális központja. Itt találhatók jelentős múzeumok, egyetemek (például az Al-Azhar Egyetem), és a film- és zenei ipar is fontos szereplője a közel-keleti kultúrának. A legismertebb látnivalók közé tartoznak:
- a Gízai piramisok és a Szfinx (a város nyugati peremén);
- a Kairói Egyiptomi Múzeum gazdag ókori gyűjteménnyel;
- Az iszlám Kairó történelmi negyede, a számos középkori mecsettel (például az Al-Azhar és a Sultan Hassan mecsetek);
- a híres Khan el-Khalili bazár, amely a kézművesség és a helyi piac jellegzetes helye.
Gazdaság és infrastruktúra
Kairó Egyiptom gazdasági motorja: itt működnek a nagyobb pénzügyi intézmények, ipari és szolgáltató vállalkozások, valamint a kereskedelem és turizmus jelentős része. A város komoly kihívásokkal néz szembe a gyors népességnövekedés, a lakhatási igények, a forgalom és a környezetszennyezés terén.
Közlekedés szempontjából Kairóhoz tartozik a nemzetközi repülőtér (Cairo International Airport), a többszintű közúthálózat, vasúti kapcsolatok, és Afrika első metróhálózata (Kairói metró), amely a városi közlekedés gerincét képezi. Ennek ellenére a közlekedési torlódások és a tömegközlekedés kihívásai folyamatosak.
Népesség és társadalom
Kairó lakossága etnikailag és vallásilag is összetett: az arab és közel-keleti kultúra dominál, a többség muszlim, de jelentős keresztény (kopt) közösség is él a városban. A város fiatal lakossága, a belső migráció és a vidékről érkező bevándorlás hozzájárul a demográfiai növekedéshez és az urbanizációs nyomáshoz.
Kihívások és jövő
Kairó előtt álló legfőbb kihívások közé tartozik a fenntartható várostervezés, a közművek és lakhatás fejlesztése, a forgalom és levegőminőség javítása, valamint a Nílus vízforrásainak fenntartható kezelése. Ugyanakkor a város gazdasági és kulturális szerepe továbbra is meghatározó a régióban.
Összefoglalva, Kairó Egyiptom legnagyobb és legfontosabb városa: egy történelmileg rétegzett, dinamikus, ugyanakkor kihívásokkal küzdő metropolisz, amely az arab világ egyik központjaként fontos szerepet tölt be politikailag, kulturálisan és gazdaságilag.

Kairó belvárosa a kairói toronyból nézve.

Egyiptom térképe. Kairó a világoszöld folt.
Földrajz
Éghajlat
Kairó városa forró sivatagi éghajlatú (BWh), ami azt jelenti, hogy egész évben forró, napos és száraz éghajlat uralkodik. A városban azonban több a páratartalom, mint más forró sivatagi éghajlatú (BWh) városokban.
| Kairó éghajlati adatai | |||||||||||||
| Hónap | Jan | Február | Márc | Április | Május | Jun | Július | Aug | Sep | Október | Nov | December | Év |
| Rekord magas °F (°C) | 88.0 | 93.6 | 100.2 | 109.8 | 118.0 | 115.5 | 108.7 | 110.1 | 110.7 | 106.0 | 99.3 | 86.4 | 118.0 |
| Átlagos legmagasabb hőmérséklet °F (°C) | 66.0 | 68.7 | 74.3 | 82.9 | 90.0 | 93.0 | 94.5 | 93.6 | 90.7 | 84.6 | 76.6 | 68.5 | 82.0 |
| Napi átlag °F (°C) | 56.5 | 58.8 | 62.4 | 70.2 | 76.1 | 81.1 | 81.7 | 81.3 | 79.0 | 73.9 | 66.0 | 59.0 | 70.5 |
| Átlagos alacsony °F (°C) | 48.0 | 49.5 | 52.9 | 58.3 | 63.9 | 68.2 | 72.0 | 71.8 | 68.9 | 63.3 | 57.4 | 50.7 | 60.4 |
| Rekord alacsony °F (°C) | 34.2 | 38.5 | 41.0 | 45.7 | 54.1 | 61.0 | 64.8 | 66.0 | 58.1 | 54.1 | 41.4 | 37.0 | 34.2 |
| Átlagos csapadékmennyiség hüvelyk (mm) | 0.20 | 0.15 | 0.15 | 0.04 | 0.02 | 0.00 | 0.00 | 0.00 | 0.00 | 0.03 | 0.15 | 0.23 | 0.97 |
| Forrás: Meteorológiai Világszervezet (ENSZ) (1971-2000), | |||||||||||||
Történelem
A város környéke az ókori Egyiptom fontos központja volt.
968-ban a fatimidák bevonultak Egyiptomba, és Kairót tették kalifátusuk fővárosává.
Az Al Azhar mecset és egyetem 972-ben készült. Ez lett a világ legrégebbi egyeteme. Az iszlám világ legismertebb szemináriuma.
1992-ben Kairót egy 5,8-as erősségű földrengés pusztította el, amely 545 halálos áldozatot követelt, 6512 embert sebesített meg, és 50 000 embert tett hajléktalanná. 1847 óta ez volt a legpusztítóbb földrengés.
Turizmus
A gízai nagy piramisok és a szakkarai lépcsőpiramis a városon kívül található.
Az Egyiptomi Múzeumban található a világ legnagyobb régiséggyűjteménye az ókori fáraók idejéből. Ebben a múzeumban található számos kincs Tutanhamon király sírjából.

Az egyiptomi múzeum
Híres Cairenes
A kairóiakat "caireneknek" hívják.
- Abu Sa'id al-Afif - tizenötödik századi szamaritánus
- Boutros Boutros-Ghali, az Egyesült Nemzetek korábbi főtitkára
- Naguib Mahfouz, regényíró, 1988-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
- Mido, profi labdarúgó a Middlesbrough F.C. csapatában
- Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 2005-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett személy.
- Naguib Sawiris, a világ 62. leggazdagabb embere a 2007-es milliárdosok listáján, aki 10,0 milliárd dollárt ért el az Orascom Telecom Holding nevű cégével.
- Farouk El Baz, a NASA nagyszerű támogatója
- Sir Magdi Yacoub, vezető kardiológus, lovag
- Constantin Xenakis (1931) görög művész
- Voula Zouboulaki (1931) görög színésznő
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Caihong?
V: Kairó Egyiptom fővárosa és legnagyobb városa.
K: Hogyan fordítják le a város nevét Kairó?
V: Kairó úgy fordítható, hogy "az, aki győzött".
K: Mi Kairó beceneve?
V: Kairót néha "a világ anyjának" (Um al Dunya) is nevezik.
K: Hány ember él Kairóban?
V: Kairóban 7 947 121 ember él.
K: Hány ember él Kairó városi területén?
V: Körülbelül 17 290 000 ember él a város területén.
K: Kairó a legnagyobb város az arab világban?
V: Igen, Kairó a legnagyobb város az arab világban.
K: Hol található Kairó?
V: Kairó a Nílus folyó mentén fekszik.
Keres