Burkina Faso

Történelem

Burkina Faso területén évezredek óta élnek emberek. Kezdetben vadászó-gyűjtögető népek voltak, állatokra vadásztak, gyümölcsöket és zöldségeket gyűjtöttek. Később földművelőkké váltak. A 11. és 13. század között érkeztek a Mossi nevű népek. A 19. század végéig uralták a területet. 1896-ban Franciaország legyőzte a mossik királyságát, és Burkina Faso gyarmati uralkodójává vált. Az első világháború után az országot Felső-Voltának nevezték el.

1960-ban Felső-Volta függetlenné vált Franciaországtól. Az új ország első elnöke Maurice Yaméogo volt. Miután elnök lett, Yaméogo betiltotta a többi politikai pártot. Felső-Volta lakossága évekig nagyon elégedetlen volt a kormánnyal, és 1966-ban a hadsereg katonai puccsal átvette a hatalmat. 1983-ban a kormányt ismét a Thomas Sankara és Blaise Compaoré nevű katonák vették át. Sankara lett az elnök. 1984-ben az ország nevét Burkina Fasóra változtatta. Ez azt jelenti, hogy "a becsületes emberek földje".

1985 decemberében Burkina Faso öt napig tartó háborút viselt a szomszédos Malival. 1987-ben újabb katonai puccs történt, és Sankarát meggyilkolták. Blaise Compaoré lett az elnök.

2014. október 28-án tüntetők kezdtek el vonulni és demonstrálni Ouagadougou-ban. Compaoré kész volt megváltoztatni az alkotmányt és meghosszabbítani 27 éves uralmát. 2014. október 30-án néhány tüntető felgyújtotta a parlamentet. Elfoglalták a nemzeti televízió székházát is. 2014. október 31-én Compaoré elnök 27 évnyi hivatalban töltött idő után lemondott.

Az országban 2015-ben tartották az első választásokat. Roch Marc Christian Kabore korábbi miniszterelnököt választották elnökké.

Régiók, tartományok és megyék

Burkina Faso tizenhárom régióra, negyvenöt tartományra és 301 megyére oszlik. A régiók a következők:

• Boucle du Mouhoun
• Cascades
• Központ
• Centre-Est
• Centre-Nord
• Centre-Ouest
• Centre-Sud
• Est
• Hauts-Bassins
• Nord
• Plateau-Central
• Száhel-övezet
• Sud-Ouest

Városok

Az alábbiakban Burkina Faso legnagyobb városainak listáját találja. Más városokért lásd: Burkina Faso városainak listája.

Város	Népesség (2006-os népszámlálás)
Ouagadougou	1,181,702
Bobo Dioulasso	435,543
Koudougou	82,720
Banfora	72,144
Ouahigouya	70,957
Kaya	25,880
Tenkodogo	40,839
Fada N'gourma	40,815
Dédougou	37,793
Houndé	34,669

Földrajz és éghajlat

Burkina Faso két fő vidéktípusból áll. Az ország nagyobb részét félsík borítja. A táj lankásan hullámzó, néhány elszigetelt domboldallal. Az ország délnyugati része homokkő masszívumot alkot. A legmagasabb csúcs, a Ténakourou 749 méter magasan található. A területet 150 méter magas meredek sziklák szegélyezik. Burkina Faso átlagos tengerszint feletti magassága 400 méter. A legmagasabb és legalacsonyabb terepszint közötti különbség nem haladja meg a 600 métert. Burkina Faso többnyire sík ország.

Burkina Faso trópusi éghajlatú, két különböző évszakkal. Az esős évszakban az ország 600 és 900 milliméter közötti csapadékmennyiséget kap. A száraz évszakban a harmattan - a Szahara felől érkező forró, száraz szél - fúj. Az esős évszak körülbelül négy hónapig tart, május-júniustól szeptemberig. Az ország északi részén rövidebb.

Burkina Faso természeti erőforrásai közé tartozik a mangán, a mészkő, a márvány, a foszfátok, a habkő, a só és a kisebb aranylelőhelyek.

Burkina Faso állat- és növényvilágát két nemzeti park és számos rezervátum védi.

Vízesések Karfiguelában, Burkina Faso

Kultúra

Burkina Fasóban az irodalom a szóbeli hagyományon alapul, amely továbbra is fontos. Az 1970-es évek óta Burkina Fasóban fejlődik az irodalom, és egyre több író publikál.

Nagy művészközösség is van, különösen Ouagadougou-ban. A kézműves termékek nagy részét a növekvő idegenforgalom számára készítik.

A nyugat-afrikai konyhára jellemző burkina fasói ételek alapanyaga a cirok, a köles, a rizs, a kukorica, a földimogyoró, a burgonya, a bab, a jamgyökér és az okra. A leggyakoribb fehérjeforrások a csirke, a tojás és az édesvízi halak.

Kapcsolódó oldalak

• Burkina Faso az olimpián
• Burkina Faso nemzeti labdarúgó-válogatott
• Burkina Faso folyóinak listája