Burkina Faso egy ország Nyugat-Afrikában. Korábban Felső-Voltának hívták, és a nevét 1984-ben változtatták meg Burkina Fasóra. Az országot egykor Franciaország uralta, de 1960 óta független. Fővárosa Ouagadougou.

2005-ben mintegy 13 228 000 ember élt az országban. Mali, Niger, Benin, Togo, Ghána és Elefántcsontpart mellett. Nincs óceánnal vagy tengerrel rendelkező partja. A Burkina Fasóból származó embereket burkinabé-nak (ejtsd: burr-KEE-na-bay) hívják.

Alapadatok és földrajzi elhelyezkedés

Burkina Faso területe kb. 274 000 km², északon a Száhel-övezethez tartozó szárazabb területek, délen pedig jellegzetes szavanna található. Bár belső területű, fontos átjáró Nyugat-Afrika számos országához; határos Mali-val és Niger-rel és több tengerparti országgal, köztük Ghána-val és Elefántcsontpart-tal.

Népesség, nyelvek és vallás

A népesség gyorsan növekszik: míg a fenti 2005-ös adat 13,2 milliót mutat, a 2020-as évek elejére a lakosság már több tíz százalékkal nőtt (2023 körül nagyjából 21–22 millióra becsülhető). Az ország etnikailag sokszínű: a legnagyobb csoport a mosszi nép, emellett jelentős a dioula/jorubi és más csoportok jelenléte. Az állam hivatalos nyelve a francia, de széles körben beszélik a helyi nyelveket is, például a moorét (mossi), dioulát (jula) és fulát (peul).

A vallási megoszlás vegyes: jelentős muszlim közösség, keresztény közösségek és tradicionális afrikai vallások egyaránt jelen vannak; sokan a különböző hagyományos és újabb vallási formákat kombinálják.

Történelem röviden

Burkina Faso modern történetében meghatározó a gyarmati múlt és a függetlenség utáni politikai alakulás. Az ország 1960-ban vált függetlenné a Franciaország-tól. 1983–1987 között Thomas Sankara elnöksége alatt számos reformot vezettek be; ő vezette be 1984-ben az ország mai nevét is. Az utóbbi években politikai és biztonsági kihívások, köztük puccsok és fegyveres konfliktusok is befolyásolták az ország helyzetét.

Gazdaság és főbb ágazatok

A gazdaságban a mezőgazdaság foglalkoztatja a lakosság nagy részét: fontos termények a fonálkása (millet), szorgum, kukorica és arachid (földimogyoró), illetve a gyapot, mint exportnövény. Az utóbbi években az aranykitermelés is meghatározó forrássá vált, és az ország egyik legfontosabb exportcikke. Ugyanakkor Burkina Faso GDP-je alacsony, és a lakosság jelentős része él szegénységben; a gazdaságot gyakran befolyásolják a külpiaci árak, éghajlati változások és a biztonsági helyzet.

Közigazgatás és városok

Az ország közigazgatásilag több szintre tagolt: több területi egységre (régiókra és tartományokra) oszlik, a főváros Ouagadougou a közigazgatási és kulturális központ. A második legnagyobb város Bobo-Dioulasso, amely fontos kereskedelmi és ipari központ.

Kultúra és művészetek

Burkina Faso gazdag népi hagyományokban, zene- és tánchagyományokban, valamint kézműves kultúrában (maszkok, szobrászat, textilminták). Ouagadougou ad otthont a FESPACO (Pan-Afrikai Film- és Televíziós Fesztivál) rendezvénynek, ami a kontinens egyik fontos filmes eseménye. A zene és a fesztiválok fontos szerepet játszanak a helyi közösségek életében.

Biztonság, egészség és utazási tudnivalók

Az utóbbi években Burkina Faso több térségében biztonsági problémák jelentek meg, ami utazási figyelmeztetésekhez vezetett. A fertőző betegségek, különösen a malária, és a szükséges oltások (például sárgaláz) miatt az utazóknak érdemes orvosi tanácsot kérni indulás előtt. A hivatalos pénznem a nyugat-afrikai CFA frank (XOF), és az ország időzónája GMT.

Összefoglalás

Burkina Faso egy történelmileg és kulturálisan gazdag, de gazdasági és biztonsági kihívásokkal küzdő Nyugat-Afrikai ország. Fővárosa Ouagadougou, jelentős szerepet játszik a régió kulturális életében, miközben a lakosság nagy része mezőgazdaságból él, és az aranykitermelés is fontos bevételi forrás. Az ország etnikai és nyelvi sokszínűsége, valamint hagyományos kulturális öröksége egyedülálló jellegűvé teszi Burkina Fasót.