Nyugat-Szahara — földrajz, lakosság és vitatott politikai státusz

Nyugat-Szahara: sivatagi tájak, ritkás lakosság és évtizedes vitatott politikai státusz — térkép, népességadatok és nemzetközi konfliktusok áttekintése.

Nyugat-Szahara (arabul: الصحراء الغربية; Amazigh: Tanẓṛuft Tutrimt; spanyolul: Sahara Occidental) az Afrikában található, vitatott státuszú terület. Északon Marokkó, keleten Algéria, délen Mauritánia, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja. A terület területe körülbelül 266 000 négyzetkilométer (103 000 sq mi), így a világ egyik legnagyobb, ugyanakkor legritkábban lakott térsége. A tájat elsősorban sivatagi síkságok jellemzik, homokdűnékkel, kőzetes fennsíkokkal és szórványos oázisokkal. A legnagyobb és legjelentősebb város Laâyoune, ahol a területen élők több mint fele lakik; a teljes lakosságot általában alig több mint 500 000 főre becsülik, de az adatok és becslések eltérhetnek.

Földrajz és klíma

Nyugat-Szahara éghajlata sivatagi, rendkívül alacsony csapadékkal és nagy napi hőingadozással. A part menti sávokban az Atlanti-óceán hűtő hatása enyhíti a hőséget, a belső részeken viszont a hőmérséklet nyáron nagyon magas lehet. A tengerparti vizek és kontinentális állományok halban és tengerparti erőforrásokban gazdagok, míg a belső részeken a ritka növény- és állatvilág a szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott.

Népesség, nyelvek és kultúra

A lakosság túlnyomó részét saharaui népcsoportok alkotják, többnyire nomád vagy félnomád hagyományokkal. A mindennapi beszélt nyelv a Hasszánija arab, emellett a tamazight (berber) nyelvek és a spanyol is jelen van, különösen az idősebb generációk körében. A vallás túlnyomórészt iszlám (szunnita, malikita jogiskola). A hagyományos társadalmi szerkezetet törzsi kapcsolatok, klánok és a nomád pásztorkodás formái határozzák meg, bár a városiasodás és a marokkói telepítés változásokat hozott az utóbbi évtizedekben.

Gazdaság és természeti erőforrások

Nyugat-Szahara gazdasága részben a halászatra, részben a bányászatra épül. A területen található jelentős foszfátlelőhelyek (különösen a Bou Craa környékén) és a tengerparti halászat fontos bevételi források. Emellett kutatások folynak kőolaj- és földgázlelőhelyek után az offshore területeken, de ezek kitermelése és jogaik hasznosítása politikailag és jogilag vitatott. Az Európai Unióval kapcsolatos megállapodások és a helyi lakosság hozzájárulásának kérdése több alkalommal jogi viták tárgya volt; az EU Bírósága megállapította, hogy a Marokkóval kötött megállapodások hatálya nem terjed ki automatikusan Nyugat-Szaharára a helyi lakosság egyetértése nélkül.

Történelem és politikai státusz

Nyugat-Szahara történetében jelentős fordulópont volt a 19–20. századi gyarmatosítás és az azt követő spanyol jelenlét. A terület az 1960-as évek óta szerepel az Egyesült Nemzetek nem önrendelkező területek listáján, amikor Spanyolország gyarmati hatalomként tartotta nyilván. A spanyol kivonulás 1975-ben a Madridi Megállapodással kezdődött, amit a Marokkó által kezdeményezett Zöld Menet (Green March) előzött meg. 1976-ban a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság (SADR) kikiáltását követően a terület feletti ellenőrzésért harc folyt: a Marokkói Királyság és a függetlenségre törekvő Polisario Front között.

A konfliktushoz kapcsolódó fontos események közé tartozik, hogy Mauritánia 1979-ben visszavonta területi igényét, és a Polisario Franciaország által támogatott marokkói erők ellen folytatott küzdelme után az 1991-ben kötött tűzszünet és a referendum lebonyolítását célzó ENSZ-terv (a Settlement Plan) révén alakult ki a békefolyamat. A megállapodás óta az ENSZ által támogatott 1991-es tűzszüneti megállapodás óta a terület nagy részét a Marokkó által ellenőrzött zóna foglalja el, a maradékot pedig a Polisario/SADR ellenőrzi. A tűzszünetet az ENSZ felügyelete mellett a MINURSO misszió felügyelte, amelynek feladata az is volt, hogy előkészítse a népszavazást a terület jövőjéről — a népszavazás azonban a szavazóokok meghatározása körüli vita miatt máig nem valósult meg.

Nemzetközi elismerés és diplomácia

A nemzetközi elismerések változó képet mutatnak. A Polisario által kikiáltott SADR több országtól kapott elismerést, és tagsági viszonyban volt az Afrikai Unió-val (az AU / OAU ügyei a tagfelvétellel és tagsági helyzettel kapcsolatos vitákat is eredményezték). Marokkó viszont a terület feletti szuverenitást hangsúlyozta, és regionális szervezetekben, például az Arab Liga támogatást kapott álláspontjához. Mindkét oldal több országra próbálta kiterjeszteni elismerését, az elismerések és visszavonások az elmúlt években többször változtak a nemzetközi politika függvényében.

Az ENSZ és a humanitárius helyzet

Az ENSZ továbbra is a területet Spanyolország volt függőségi területének tekinti, és a békefolyamat közvetítésében aktív. A terület kérdése körüli humanitárius aggályok közé tartozik a menekültek helyzete: Algéria délnyugati részén, Tindouf környékén több saharaui menekülttábor található, ahol tízezrek élnek háborús és politikai elűzetés következtében — ezek pontos számai különböző források szerint eltérnek, de a táborok lakossága nagyszámú civil népességet jelent, és hosszú távú humanitárius támogatást igényel. A területen és a menekülttáborokban felmerültek emberi jogi aggályok is, amelyeket nemzetközi szervezetek vizsgálnak.

Biztonság és jelenlegi fejlemények

A viszonylagos tűzszüneti helyzet 1991 és 2020 között nagy részben fennmaradt, de 2020-ban a Polisario bejelentette, hogy feladja a tűzszünetet a Guergueratban (a déli határnál) történt incidensek után, és fegyveres összecsapások újra előfordultak. 2020 végén több állam, köztük az Egyesült Államok, elismerte Marokkó szuverenitását a Nyugat-Szahara bizonyos része felett, ami további diplomáciai hullámokat és regionális feszültségeket váltott ki. 2022-ben pedig több ország diplomáciai álláspontja változott — például Spanyolország a marokkói autonómia-tervet támogató politikai elmozdulást tett, ami feszültséghez vezetett Algériával. Ezek a fejlemények jól mutatják, hogy a terület státusza továbbra is nemzetközi viták és regionális érdekellentétek tárgya.

Összegzés

Nyugat-Szahara földrajzilag kiterjedt, természeti erőforrásokban gazdag, ugyanakkor rendkívül alacsony népsűrűségű terület. Politikai státusza vitatott: mind a Marokkó, mind a Polisario Front és a kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság igényt tartanak rá. Az ENSZ közvetítése és a MINURSO-megfigyelés ellenére a végső rendezés még várat magára; a megoldás alapfeltételeként a helyi lakosság akaratának tiszteletben tartása és a nemzetközi jogi elvek szerinti, békés tárgyalások ismételt felkarolása szerepel a nemzetközi közösség követelései között.

Kérdések és válaszok

K: Mi a neve Nyugat-Szahara legnagyobb városának?

K: Mely országok határosak Nyugat-Szaharával?

K: Mekkora területének mekkora része sivatagi síkság?

K: Hány ember él Nyugat-Szaharában?

K: Ki tart igényt Nyugat-Szahara feletti ellenőrzésre?

K: Mikor vált spanyol gyarmattá?

K: Hogyan változott a két fél nemzetközi elismerése az idők során?

Keresés betűvel