Kuvait egy kis arab ország (kb. 17 819 négyzetkilométer) a Közel-Keleten.
Fővárosa Kuvait Városa (Kuwait City). Az ország népessége néhány millió körül mozog: a teljes lakosságban jelentős arányt tesznek ki a külföldi munkavállalók, míg az állampolgárok kisebb csoportot alkotnak. A hivatalos pénznem a kuvaiti dinár (KWD), és az ország kormányzati formája alkotmányos emírség, amelyben az Al-Sabah család tölti be a trónt.
Gazdaság
Kuvait az Öböl-térség társadalmilag legprogresszívebb országa. Kicsi és gazdag gazdasággal rendelkezik. Mintegy 96 milliárd hordónyi nyersolajkészlettel rendelkezik. A nyersolajkészletek a még a föld alatt lévő és még nem megtisztított kőolaj. Kuvait rendelkezik a világ összes olajtartalékának 10%-ával. Az ország sok pénzt keres az olaj eladásával. Ez a pénz az ország összes bevételének csaknem felét teszi ki. Az olajból származó pénz 95%-a a különböző országoknak történő eladásból származó pénznek (az emberek ezt exportnak nevezik). Emellett az olajpénz a kormány által keresett pénz 80%-át teszi ki. Kuvait most tárgyalásokat folytat más országok olajvállalataival, hogy az ország északi részén olajmezőket alakítsanak ki.
Az olaj a gazdaság fő mozgatórugója: a kőolaj és a kőolajtermékek adják az exportbevételek túlnyomó részét, és nagy részben fedezik az állami kiadásokat. Ugyanakkor az elmúlt években a kormány és a magánszektor igyekszik diverzifikálni a gazdaságot: növelik a feldolgozóipart, a finomítói tevékenységet, a pénzügyi szolgáltatásokat és a külföldi befektetések kezelését (a Kuvait Investment Authority — a szuverén vagyonalap — fontos szereplő). A magas egy főre jutó GDP, a kiépített infrastruktúra és a jó egészségügyi ellátás jellemzi az országot, különösen az állampolgárok számára.
Élelmiszer-, vízgazdálkodás és környezet
Kuvait időjárása megnehezíti a gazdálkodást (túl kevés eső). Földművelés helyett az ország halat fog, és más országokból vásárol élelmiszert. Az ország ivóvizének mintegy 75%-át desztillálni kell (sótalanítani) vagy más országokból kell beszerezni.
A térség forró, száraz éghajlata, az öntözéshez alkalmas talaj hiánya és a sózás megnehezítik a mezőgazdaságot, ezért az élelmiszerellátás nagy része importból származik. A tenger mellett fekvő elhelyezkedés miatt a halászat és a tengeri szállítás fontos, ugyanakkor a parti vizek és a sivatagi élőhelyek védelme környezeti kihívásokat jelent. A sós víz sótalanítása (desztillálás) kulcsfontosságú a lakosság ivóvízellátásában.
Történelem és külpolitika
1990-ben Irak megszállta Kuvaitot (hadsereget vezényelt oda, hogy harcoljon ellene). Ez indította el az első Öbölháborút. Kuvaitot 1991-ben egy nemzetközi, amerikai vezette koalíció szabadította fel. Az invázió és az azt követő háború során az olajkút-gyújtogatások, valamint az infrastruktúra károsodása súlyos gazdasági és környezeti következményekkel jártak; azóta jelentős újjáépítési munkákat végeztek.
Kuvait regionális és nemzetközi kapcsolatai jelentősek: fontos olajexportőr az Öböl menti országek között, és aktív szereplő a Nemzetközi Valutaalappal, az OPEC-kel és más regionális szervezetekkel folytatott egyeztetésekben.
Társadalom, nyelv, vallás és oktatás
Kuvait hivatalos vallása az iszlám, bár a lakosság 15%-a keresztény vagy hindu. Kuvaitban többnyire arabul beszélnek, de a kuvaitiak (kuvaiti lakosok) körében elterjedt az angol nyelv. Kuvait azon kevés nemzetek egyike, ahol minden korosztály számára van oktatás.
A valóságban az ország lakossága soknemzetiségű: nagy számban élnek itt külföldi munkavállalók Ázsiából és más térségekből, akik különféle vallási és kulturális hátterűek. A helyi polgárok többsége muszlim, és az állami intézmények — beleértve az oktatást és az egészségügyet — széles körben biztosítanak szolgáltatásokat a polgárok számára. Az oktatás hozzáférhető, és az analfabetizmus alacsonyabb a korábbi évtizedekhez képest; az egyetemi képzés és a szakmai oktatás fejlesztése folyamatos cél.
Összegzés
Kuvait egy kis, de gazdag ország a Perzsa-öbölben, amelynek gazdasága nagymértékben az olajra épül. Ugyanakkor a kormány és a társadalom igyekszik a gazdasági szerkezetet diverzifikálni, fejleszteni az oktatást és a szolgáltatásokat, valamint kezelni a környezeti és vízgazdálkodási kihívásokat. A történelmi események — köztük az 1990–1991-es megszállás és az azt követő felszabadítás — ma is hatással vannak az ország politikájára és nemzetközi szerepére.
