Ökozóna (biogeográfiai övezet): meghatározás és példák

Ökozóna (biogeográfiai övezet): meghatározás, evolúciós háttér és szemléletes példák — hogyan alakította lemeztektonika a növények és állatok elterjedését.

Az ökozóna vagy biogeográfiai terület a földfelszín legnagyobb léptékű biogeográfiai felosztása. Olyan nagy földrajzi egységekről van szó, amelyekben a növények és állatok közös történeti, evolúciós eredetű közösségei alakultak ki, és amelyeket egymástól jelentős földrajzi akadályok (óceánok, kiterjedt sivatagok, magas hegységek) választanak el.

Az ökozónák jellemzői és jelentősége

Az ökozónákat elsősorban a bennük élő taxonok evolúciós története, endemizmusa és elterjedési mintázatai határozzák meg. Ezért az ökozónák különböznek a biomoktól (fő élőhelytípusok): míg a biomokat a klíma, talaj, és az ott élő növények és állatok alkalmazkodása, valamint a jellegzetes életformák határozzák meg, addig egy ökozóna több biomot is magában foglalhat. Például egy közép-amerikai trópusi erdő vegetációtípusát tekintve hasonlíthat az új-guineaihoz, de az ott élő fajok egyik esetben neotropikus, a másikban ausztrál eredetű, tehát eltérő evolúciós történetűek.

Kialakulás — lemeztektonika és elszigeteltség

A világ ökoszónáiban megfigyelhető eloszlási mintákat nagyrészt a lemeztektonika alakította ki: a kontinensek mozgása, egymástól való elszakadása és újraegyesülése hosszú időn át formálta a földi élőlények elterjedését, fajképződését és izolációját. Hosszú földtörténeti időszakok során kialakuló földrajzi akadályok vezettek arra, hogy egyes régiókban különleges, másutt nem található fajok és fajcsoportok alakuljanak ki (endemizmus).

Terminológia és osztályozás

Az itt használt „ökozóna” kifejezés viszonylag új, és az irodalomban előfordul, hogy más szerzők azonos vagy hasonló fogalmakra királyságot, birodalmat vagy régiót használnak. Egyes rendszerek eltérő elnevezéseket és határokat alkalmaznak, attól függően, hogy milyen taxonokra (növények, emlősök, madarak stb.) és milyen módszerekkel történik a felosztás. J. Schultz például az „ökozóna” kifejezést használja a biomok osztályozásának rendszerében.

Főbb ökozónák és példák

• Nearktikus (Észak-Amerika): mérsékelt erdők, tajgák, fenyvesek; hasonlóságok a palearktikussal, de saját endemikus faunával.
• Palearktikus (Európa, Észak-Ázsia, Észak-Afrika): kiterjedt mérsékelt övezeti területek, sivatagok és hegyvidékek; sok közös vonás a nearktikussal (holarktikus vonások).
• Neotropikus (Közép- és Dél-Amerika): magas biodiverzitás és endemizmus, pl. amazóniai esőerdők, jaguárok, papagájok és szélsőségesen specializált növénycsoportok.
• Afrotropikus (szubszaharai Afrika és néhány közeli sziget): szavannák, trópusi erdők, sok endemikus csoporttal (pl. számos afrikai emlős és növényfaj); Madagaszkár kiemelkedően magas endemizmussal rendelkezik.
• Indomaláj (ősi elnevezéssel orientális) (Dél- és Délkelet-Ázsia): trópusi monszunerdők, gazdag rovar- és madárvilág, sok trópusi rokonfaj a délkelet-ázsiai szigeteken.
• Ausztralasziai (Ausztrália, Új-Guinea, környező szigetek): jellegzetes marsupialis és monotrem fajok (pl. kenguruk, emlősök, erszényesek), valamint saját flóraelemek.
• Óceániai (csendes-óceáni kis szigetek): nagyon magas endemizmus kis területeken, gyakran törékeny ökoszisztémák.
• Antarktisz (Antarktisz és subantarktikus szigetek): extrém körülményekhez alkalmazkodott élőlények, tengeri madarak és kétéltűtől különböző speciális fajok a part menti zónákban).

Az ökozónák és a védett tervezés

Az ökozóna-alapú felosztás fontos eszköz a biodiverzitás védelmében és a természetvédelmi tervezésben: segít felismerni a nagy léptékű biogeográfiai mintákat, priorizálni a védendő területeket, és megérteni, hogy mely régiókban szükséges a különleges, helyi endemizmus megőrzése (pl. Global 200 és más ecoregion-alapú kezdeményezések). Emellett az ökozónák is érzékenyek az emberi hatásokra: invazív fajok, élőhely-felaprózódás és éghajlatváltozás mind átrendezhetik a területek fajösszetételét és elterjedési határait.

Összefoglalás

Az ökozónák a föld biológiai történelemének nagyvonalú térképei: nagy léptékű, evolúciós alapú egységek, amelyek megmutatják, hogyan formálták a kontinensmozgások és a hosszú távú elszigeteltség a Föld élővilágát. Habár az ökozóna-felosztások szerinti határok rendszere és elnevezései változhatnak, a fogalom lényege — a fajok történeti és térbeli különbözőségeinek felismerése — alapvető a biogeográfia és a természetvédelem számára.

WWF Ökoövezetek

A WWF ökozónái nagyrészt Pielou (1979) és Udvardy (1975) biogeográfiai birodalmain alapulnak. A Természetvédelmi Világalap (WWF) által összehívott biológusok egy csoportja a világ több mint 800 szárazföldi ökorégiójának lehatárolása részeként nyolc biogeográfiai biogeográfiai birodalom (ökocon) rendszerét dolgozta ki.

• Nearctic 22,9 millió km² (beleértve Észak-Amerika nagy részét)
• Palearktisz 54,1 millió km² (beleértve Eurázsia és Észak-Afrika nagy részét).
• Afrotropikus 22,1 millió km² (beleértve a szubszaharai Afrikát)
• Indomalaya 7,5 millió km² (beleértve a dél-ázsiai szubkontinenst és Délkelet-Ázsiát)
• Ausztrálázsia 7,7 millió km² (beleértve Ausztráliát, Új-Guineát és a szomszédos szigeteket). Ennek az övezetnek az északi határa a Wallace-vonal néven ismert.
• Neotróp 19,0 millió km² (beleértve Dél-Amerikát és a Karib-térséget)
• Óceánia 1,0 millió km² (beleértve Polinéziát, Fidzsi-szigetek és Mikronézia)
• Antarktisz 0,3 millió km² (beleértve az Antarktiszt).

A WWF rendszere nagyjából hasonlít Udvardy rendszeréhez, a fő különbség az ausztrál-ázsiai ökozóna lehatárolása az antarktiszi, óceáni és indomaláji ökozónákhoz képest. A WWF rendszerében az ausztrál-ázsiai ökoconához tartozik Ausztrália, Tasmánia, a Wallacea-szigetek, Új-Guinea, a kelet-melanéziai szigetek, Új-Kaledónia és Új-Zéland. Udvardy ausztráliai birodalma csak Ausztráliát és Tasmániát foglalja magában; Wallaceát az indomaláji birodalomba, Új-Guineát, Új-Kaledóniát és Kelet-Melanéziát az óceáni birodalomba, Új-Zélandot pedig az antarktiszi birodalomba helyezi.

Térkép a világ nyolc ökoconája közül hatról Nearctic Palearctic Afrotropic Indomalaya Australasia Neotropic Oceania és Antarktisz ökoconái nem szerepelnek a térképen.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az ökozóna?

K: Miben különböznek az ökozónák a biomoktól?

K: Milyen tényezők befolyásolják az ökozónák mintázatát?

K: Hogyan használja J. Schultz az "ökozóna" kifejezést?

K: Milyen akadályok választhatják el az egyik ökozónát a másiktól?

K: Egy ökoconán belül minden növény és állat evolúciós szempontból rokon?

K: Vannak más kifejezések is a biogeográfiai birodalmakra?

Keresés betűvel