Ökozóna
Az ökozóna vagy biogeográfiai terület a földfelszín legnagyobb léptékű biogeográfiai felosztása.
Ezek a felosztások a növények és állatok történelmi és evolúciós elterjedésén alapulnak. Az ökoconok a Föld felszínének olyan nagy területeit jelentik, ahol a növények és állatok hosszú időn keresztül viszonylag elszigetelten fejlődtek, és amelyeket egymástól olyan geológiai jellemzők választanak el, mint az óceánok, széles sivatagok vagy magas hegyvonulatok, amelyek akadályokat képeztek a növények és állatok vándorlása előtt. Az ökoconok megfelelnek a botanika florisztikai királyságainak vagy az emlősök zoológiájának zoogeográfiai régióinak.
Az ökozónákat a bennük élő növények és állatok evolúciós története jellemzi. Mint ilyenek, különböznek a biomoktól, más néven fő élőhelytípusoktól, amelyek a földfelszínnek az életformák, illetve a növények és állatok éghajlati, talaj- és egyéb feltételekhez való alkalmazkodása alapján történő felosztását jelentik. A biomokat hasonló csúcsvegetáció jellemzi, függetlenül az egyes növények és állatok evolúciós vonalától. Egy-egy ökocóna több különböző biomot is magában foglalhat. Egy közép-amerikai trópusi erdő például vegetációtípusát tekintve hasonlíthat az új-guineaihoz, de ezeket az erdőket nagyon eltérő evolúciós történettel rendelkező növények és állatok lakják.
A világ ökoszónáiban a növények és állatok eloszlásának mintáit a lemeztektonika folyamata alakította ki, amely a földtörténeti történelem során újraosztotta a világ szárazföldi tömegeit.
Az itt használt ökozóna kifejezés meglehetősen új keletű, és más hatóságok más kifejezéseket, például királyságot, birodalmat és régiót is használnak ugyanilyen jelentéssel. J. Schultz az "ökozóna" kifejezést használja a biomok osztályozási rendszerére.
Biogeográfiai területek
1975-ben Udvardy Miklós 203 biogeográfiai tartomány rendszerét javasolta, amelyeket nyolc biogeográfiai birodalomba (afrotropikus, antarktiszi, ausztrál, indomalajkai, neotropikus, neotropikus, óceáni és palearktikus) csoportosítottak. Udvardy célja egy integrált ökológiai földosztályozási rendszer létrehozása volt, amelyet természetvédelmi célokra lehet használni.
WWF Ökoövezetek
A WWF ökozónái nagyrészt Pielou (1979) és Udvardy (1975) biogeográfiai birodalmain alapulnak. A Természetvédelmi Világalap (WWF) által összehívott biológusok egy csoportja a világ több mint 800 szárazföldi ökorégiójának lehatárolása részeként nyolc biogeográfiai biogeográfiai birodalom (ökocon) rendszerét dolgozta ki.
- Nearctic 22,9 millió km² (beleértve Észak-Amerika nagy részét)
- Palearktisz 54,1 millió km² (beleértve Eurázsia és Észak-Afrika nagy részét).
- Afrotropikus 22,1 millió km² (beleértve a szubszaharai Afrikát)
- Indomalaya 7,5 millió km² (beleértve a dél-ázsiai szubkontinenst és Délkelet-Ázsiát)
- Ausztrálázsia 7,7 millió km² (beleértve Ausztráliát, Új-Guineát és a szomszédos szigeteket). Ennek az övezetnek az északi határa a Wallace-vonal néven ismert.
- Neotróp 19,0 millió km² (beleértve Dél-Amerikát és a Karib-térséget)
- Óceánia 1,0 millió km² (beleértve Polinéziát, Fidzsi-szigetek és Mikronézia)
- Antarktisz 0,3 millió km² (beleértve az Antarktiszt).
A WWF rendszere nagyjából hasonlít Udvardy rendszeréhez, a fő különbség az ausztrál-ázsiai ökozóna lehatárolása az antarktiszi, óceáni és indomaláji ökozónákhoz képest. A WWF rendszerében az ausztrál-ázsiai ökoconához tartozik Ausztrália, Tasmánia, a Wallacea-szigetek, Új-Guinea, a kelet-melanéziai szigetek, Új-Kaledónia és Új-Zéland. Udvardy ausztráliai birodalma csak Ausztráliát és Tasmániát foglalja magában; Wallaceát az indomaláji birodalomba, Új-Guineát, Új-Kaledóniát és Kelet-Melanéziát az óceáni birodalomba, Új-Zélandot pedig az antarktiszi birodalomba helyezi.
Térkép a világ nyolc ökoconája közül hatról Nearctic Palearctic Afrotropic Indomalaya Australasia Neotropic Oceania és Antarktisz ökoconái nem szerepelnek a térképen.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az ökozóna?
V: Az ökozóna, más néven biogeográfiai birodalom a Föld felszínének legnagyobb léptékű felosztása a növények és állatok történelmi és evolúciós eloszlása alapján.
K: Miben különböznek az ökozónák a biomoktól?
V: Az ökoconok különböznek a biomoktól, amelyek a Föld felszínének az életformák vagy az éghajlati, talaj- és egyéb feltételekhez való alkalmazkodás alapján történő felosztása. A biomokat hasonló csúcsvegetáció jellemzi, függetlenül az egyes növények és állatok evolúciós vonalától.
K: Milyen tényezők befolyásolják az ökozónák mintázatát?
V: A növények és állatok eloszlásának mintáit a világ ökoconjaiban a lemeztektonika alakította ki, amely a földtörténeti történelem során újraosztotta a szárazföldi tömegeket.
K: Hogyan használja J. Schultz az "ökozóna" kifejezést?
V: J. Schultz az "ökozóna" kifejezést a biomok osztályozási rendszerére használja.
K: Milyen akadályok választhatják el az egyik ökozónát a másiktól?
V: Az ökozónákat olyan geológiai jellemzők választhatják el egymástól, mint az óceánok, széles sivatagok vagy magas hegyvonulatok, amelyek akadályokat képeztek a növények és állatok vándorlása előtt.
K: Egy ökoconán belül minden növény és állat evolúciós szempontból rokon?
V: Nem, bár az egyes ökozónák számos különböző, hasonló növénytípusú biomot foglalhatnak magukban, nagyon eltérő evolúciós történettel rendelkező növények és állatok is élhetnek bennük.
K: Vannak más kifejezések is a biogeográfiai birodalmakra?
V: Igen, más hatóságok más kifejezéseket is használnak, például királyság, birodalom és régió, amelyek jelentése megegyezik az ökozóna vagy biogeográfiai biogeográfiai birodalom jelentésével.
