San Marino a világ egyik legkisebb országa, amely Dél-Európában fekszik, és teljes egészében körülveszi Olaszország — ilyen értelemben enklávé (enklávénak) számít. Csak néhány hasonló példát találunk a világban, például a Vatikán és Lesotho. Területe mindössze 61 km2, népessége pedig körülbelül 34 000 fő, így a világ egyik legkisebb állama mind lélekszám, mind terület szerint. Fővárosa a dombtetőn fekvő San Marino város, amely a híres Titano-hegy oldalán terül el.

Rövid történet

San Marino gyakran említik mint a világ legrégebbi, ma is létező köztársasága. A hagyomány szerint egy Szent Marinus nevű kőfaragó alapította Kr. u. 301-ben, szeptember 3-án, amikor menekülnie kellett a vallási üldözés elől. Hivatalos jogi kereteinek formálódása évszázadokon át tartott; mai értelemben vett legkorábbi írásos alapelveit és törvénykezésének részleteit részben a 17–18. században rögzítették, és az első, írott alkotmányát 1600. október 8-án fogadták el. A függetlenségét és politikai önállóságát a modern európai államok is elismerték: Napóleon Franciaországa 1797-ben, majd a többi nagyhatalom az 1815-ös bécsi kongresszuson garantálta San Marino státuszát.

Földrajz és közigazgatás

San Marino a közép-olasz Apenninek keleti lejtőjén fekszik, a Titano-hegy három jellegzetes tornyáról (Guaita, Cesta, Montale) híres. A területet kilenc közigazgatási egységre, ún. castelli-re osztják, amelyek apró települési központokból állnak. Az olasz határral való kapcsolata különleges: bár független ország, a 19. század óta, amikor Olaszország egyesült, San Marino teljesen Olaszországgal van körülvéve; a határ mentén a kapcsolatok szorosak és a közlekedés túlnyomó része Olaszországon keresztül történik.

Politikai rendszer

San Marino parlamentáris köztársaság, sajátos intézményi megoldásokkal: az államfői feladatokat két, egyszerre hivatalban lévő kapitány, az ún. "Captains Regent" (Kapitányok Regensek) látják el, akiket a Nagy és Általános Tanács választ félévente — ez a rendszer a középkori olasz városi köztársaságok hagyományait tükrözi. A törvényhozó testület a Nagy és Általános Tanács, amely többnyire többpárti rendszeren alapul.

Gazdaság

San Marino gazdasága kicsi, de sokoldalú. A legnagyobb iparága a turizmus: a történelmi városmag, a kilátópontok és a kulturális rendezvények évente sok látogatót vonzanak. Fontos bevételi forrás még a bélyegek és emlékérmék értékesítése, valamint a banki, pénzügyi szolgáltatások és néhány könnyűipari ágazat (pl. ruházat, kerámia, kisebb gyártóegységek). Bár San Marino nem tagja az Európai Uniónak, de San Marinóban az eurót használják

— ez a megállapodás lehetővé teszi a hivatalos euróforgalmat és saját euróérmék kibocsátását San Marino címeres dizájnnal. A gazdaságot jellemzi a külföldi kapcsolatok tág hálózata, a turizmus szezonalitása és a külföldi befektetések kis aránya.

Kultúra, nyelv, vallás

San Marinóban az emberek olaszul beszélnek, és kulturálisan erősen kötődnek a közeli olasz régiók hagyományaihoz. A lakosság többsége a római katolikus vallás híve, ami a közösségi ünnepeken és az állami ceremóniákon is megmutatkozik. A helyi identitás azonban erős: a sammarinóiak büszkék történelmi függetlenségükre és saját intézményeikre.

Turizmus és látnivalók

  • San Marino város történelmi belvárosa és a Titano-hegy: sétálóutcák, középkori falak és erődök.
  • A három híres torony (Guaita, Cesta, Montale) kilátópontokkal és múzeumokkal.
  • UNESCO Világörökség: a Titano-hegy és a San Marino történelmi központja 2008 óta szerepel a listán.
  • Múzeumok: Történelmi Múzeum, Hadimúzeum, Bélyeg- és Érmemúzeum — különösen a bélyegek és emlékérmék gyűjtőinek érdekesek.

Gyakorlati tudnivalók

Bár San Marino nem tagja a Európai Uniónak, de San Marinóban az eurót használják, és a határok Olaszországgal jellemzően nyitottak; a be- és kilépés gyakorlata az olasz schengeni szabályokkal összevetve egyszerű. A közlekedés nagy részét Olaszországon keresztül bonyolítják, a legközelebbi nagyvárosok és repülőterek Olaszország területén találhatók.

Összefoglalva, San Marino különleges kettősséget képvisel: miközben egyike a világ legkisebb és legrégebbi államainak, modern turisztikai és pénzügyi tevékenységei révén ma is aktív, élő közösség, gazdag történelemmel és saját intézményi hagyományokkal.