Görögország
Görögország (görögül: Ελλάδα [eˈlaða] vagy Ελλάς [eˈlas]), hivatalosan Görög Köztársaság (görögül: Ελληνική Δημοκρατία [eliniˈkʲi ðimokraˈtia]), (történelmi nevén Hellasz) (görögül: Ελλάς), ország Délkelet-Európában. Fővárosa Athén.
Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A görög szárazföldtől keletre és délre az Égei-tenger, nyugatra a Jón-tenger található. Mindkettő a Földközi-tenger keleti részének számít, és sok szigetet tartalmaz. Az ország 80%-a hegyvidék, a legmagasabb csúcs az Olümposz.
Az ókori Görögország teremtette meg a demokráciát, a filozófiát, a tudományt és a matematikát, a drámát és a színházat, valamint az olimpiai játékokat.
Görögország parlamentáris köztársaság, amelyben a több parlamenti mandátummal rendelkező párt vezetője a miniszterelnök. Az országnak van elnöke, de az ő hatásköre ceremoniális jellegű. Ő az államfő, nem pedig a kormányfő, hasonlóan ahhoz, ahogyan a királyok és királynők működnek az alkotmányosmonarchiákban, és a parlament választja meg, nem pedig a nép. Gazdasága a balkáni térségben a legmagasabb, bár a görög államadósság-válság miatt pénzügyi nehézségekkel küzd.
Görögország hivatalos nyelve a görög, amelyet a lakosság 99%-a beszél, és a lakosság 90%-a vallja magát keresztény ortodoxnak. Sok görög érti az angol, a francia és a német nyelvet is, amelyet az iskolákban tanítanak. Görögország alapító tagja volt az ENSZ-nek, 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, 1981-ben lett az Európai Unió tagja, és 2001-ben bevezette az eurót. A nagy idegenforgalmi ipar, az erős hajózási ágazat és geostratégiai jelentősége miatt a középhatalomhoz sorolják.
Történelem
Görögország történelme az egyik leggazdagabb a világon. A görögök voltak az egyik legfejlettebb civilizáció. Görögország számos filozófusáról, például Platónról és Arisztotelészről, valamint olyan királyairól híres, mint Nagy Sándor és Leónidasz. Görögországról azt mondják, hogy a demokrácia szülőhelye, mivel az olyan városállamok, mint Athén, a mai Görögország fővárosa, elsőként választották meg vezetőiket, és nem voltak királyaik. Nagy Sándor évei alatt hatalmas makedón birodalom jött létre, amely a mai Görögországtól Egyiptomon és Iránon át egészen India határaiig terjedt. Mivel a görög kultúra jelentős szerepet játszott ebben az időszakban, ezt az időszakot hellenisztikus korszaknak (vagy görög dominanciájú korszaknak) nevezik. Ez idő alatt a görög nyelv a Közel-Kelet "lingua franca"-jává vált, ami azt jelenti, hogy az azonos nyelvet nem beszélő emberek olyan nyelven kommunikálnak egymással, mint amilyet ma az angol mint nemzetközi nyelv használ.
Görögországot ekkor a Római Birodalom uralta, és sokan azt állítják, hogy Róma a hadseregével hódította meg Görögországot, de Görögország a kultúrájával hódította meg Rómát. A Római Birodalom Görögország meghódítása után a görög-római (vagy görög-római) civilizáció néven ismert civilizációvá vált. Amikor a Római Birodalom összeomlott, a görögök a Bizánci Birodalom uralkodó osztályává váltak, és a görög nyelv lett a birodalom hivatalos nyelve, amely a Földközi-tenger keleti partvidéke körüli területeket foglalta magába. Ezt követően 400 éven át az Oszmán Birodalom foglalta el. Görögország egyes területeit, például az ország második legnagyobb városát, Szalonikit 500 éven át megszállták, majd a 20. század elején Görögország részévé vált.
A görög függetlenségi háború 1821-ben kezdődött, és Görögország 1828-ban vált független országgá (köztársasággá). 1832-ben Görögországot az Egyesült Királyság és Oroszország királysággá tette a német Wittelsbach-dinasztia alatt.
1912-ben Görögország részt vett a balkáni háborúkban, ahol számos olyan területet szerzett, amelyek ma az országot alkotják, mint például a görög Macedónia és az Égei-tenger szigetei. Görögország mind az első, mind a második világháborúban a szövetségesek oldalán harcolt. Az I. világháború alatt Görögország két országra oszlott, északon Szaloniki államra, délen pedig Athén államra. Mindkét ország azt állította magáról, hogy Görögország törvényes kormánya, de a Szaloniki Állam támogatást kapott a szövetségesektől. Az ország 1917-ben egyesült újra, amikor a király lemondott. 1920-ban Görögország ismét terjeszkedett, és rövid időre elérte maximális méretét. Az ország Törökországban szerzett területeit az 1923-as lausanne-i szerződésben visszaadta Törökországnak, de Görögország megtartotta Nyugat-Trákiát. A király 1935-ben visszatért, és Görögország 1936-tól 1941-ig fasiszta diktatúra alatt állt, a szövetségesekkel baráti viszonyban volt, amikor a náci Németország megszállta.
1940-ben Görögországot Olaszország megtámadta, de legyőzte az inváziót. Ez volt egy szövetséges ország első győzelme egy tengelyhatalom ellen. Ezt követően Hitler úgy döntött, hogy a tervezettnél hamarabb megtámadja Görögországot. Németország 1940. április 6-án szállta meg Görögországot, és április 9-én elfoglalta Görögország második legnagyobb városát, Szalonikit, míg Athént április 27-én. A legtöbb harc a krétai csatával ért véget. Görögország jelentős károkat szenvedett a háborúban.
1946 és 1949 között a görögök polgárháborút vívtak. A harcok a kommunisták és a királyt támogató emberek között folytak, akiket az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is támogatott. A háború az országot lerombolta, az emberek pedig nagyon szegények lettek.
1967-ben a hadsereg átvette az ország irányítását, és korlátozta a demokráciát. Hét évvel később ismét szabad választásokat tartottak, majd a görögök megszavazták a király elküldését, és 1974-ben kikiáltották a köztársaságot. Görögország 1981-ben lett az Európai Unió tagja. Görögországban az 1990-es években gyors növekedés volt tapasztalható, de az ország egyes gazdasági statisztikáit módosították, hogy a valóságosnál helyesebbnek tűnjenek, mivel a kormány az Egyesült Államokból származó bankok segítségével hazudott. 2004-ben Görögország másodszor adott otthont az olimpiai játékoknak. Görögország 2009 óta gazdasági válságban van, amely politikai válsággá is kezd válni.
A Parthenon Athénban.
Görögország 1920-ban nagyobb volt, mint ma.
Görögország topográfiája
Politika
Görögország nem szövetségi állam, mint az Egyesült Államok, hanem egységes állam, mint az Egyesült Királyság. Egy 300 tagú parlament, a Görög Parlament (vagy egyszerűbben görög parlament) irányítja. Parlamenti köztársaság, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben az elnöknek nagyon kevés jogköre van. Görögország kormányának vezetője a miniszterelnök.
Görögország független nemzetként történelme nagy részében királyság volt. Hivatalosan 1975-ben vált a Harmadik Görög Köztársasággá (vagy egyszerűbben: Harmadik Görög Köztársasággá), amikor a monarchiát népszavazással eltörölték.
Görögország 1966 és 1975 között katonai diktatúra alatt állt. 1973-ban az egyetemek hallgatóinak tüntetéseire került sor szerte Görögországban, de a rezsim elfojtotta őket, és erőszakkal leállította a tiltakozásokat. A diktatúra a ciprusi inváziót követően összeomlott, és átadta a hatalmat Konstantin Karamanlisznak.
Görögországban sok politikai párt van, de a görög parlamentben csak hét párt van. 2015-ig csak két politikai párt alakított kormányt, a szociáldemokrata PASOK és az Új Demokrácia (ND, amely konzervatív). A 2015-ös választásokon megbuktatott kormányt a PASOK, a DIMAR ÉS az ND vezette. A többi párt közé tartozik a kommunista párt, a baloldali SYRIZA párt, a nacionalista párt és mások. Az Alekszisz Csiprasz vezette SYRIZA megnyerte a 2015. január 25-én tartott parlamenti választásokat, és koalíciós kormányra lépett a kis jobboldali Görög Függetlenek párttal.
Divíziók
Görögország felosztását "perifériáknak" nevezik. 2011 januárjában 13 periféria volt Görögországban. A perifériákat "peremegységekre" osztják, és korábban "prefektúra" néven ismerték őket, de a prefektúrákat 2011-ben megszüntették. Görögország legnépesebb perifériái Attika, ahol Görögország fővárosa, Athén található, és Közép-Makedónia, ahol Görögország második legnagyobb városa, Szaloniki található. Az összes periféria és fővárosuk:
| 1. Attika - Athén2 | 8. Észak-Égei-tenger - Mytilene9 |
A perifériák Görögországba.
A görög parlament Athénban van.
Demográfia
Emberek
Görögország kis ország más országokhoz, például az Egyesült Államokhoz, Spanyolországhoz, Olaszországhoz és az Egyesült Királysághoz képest. Görögország lakossága becslések szerint több mint 10 millió fő. Görögországban a legtöbb ember görög, és ők alkotják az ország lakosságának 94%-át. Sok albán is él Görögországban, ők a lakosság 4%-át teszik ki. Az egyéb nemzetiségűek az ország további 2%-át teszik ki.
A görög kormány csak egy kisebbséget ismer el az országban, a trákiai török kisebbséget. A Görögország és a Macedón Köztársaság közötti vita azt eredményezte, hogy Görögország nem hajlandó elismerni a macedón kisebbség létezését. A 2001-es népszámlálás szerint a Macedón Köztársaságnak mindössze 747 állampolgára élt Görögországban. A Macedón Köztársaság szerint Görögországban legfeljebb 300 000 etnikai macedón él, Görögország szerint azonban ha van is kisebbség az országban, az nem több mint 30 000 fő, az ország északi részén, a Macedón Köztársasággal közös határ közelében. Ezt a nemzetközi szervezetek is támogatják.
Görög zászló
A görög zászlót hivatalosan 1828-ban fogadták el polgári és állami zászlóként (kizárólag hajókon és hajókon használható zászló), valamint nemzeti zászlóként, amikor Görögországon kívül, például nagykövetségeken lobogtatják. Görögországon belül 1828-tól 1969-ig és 1975-től 1978-ig egy másik zászlót (kék mezőben fehér kereszt) használtak szárazföldi zászlóként. A jelenlegi zászló 1978-ban lett nemzeti zászló, és a régebbi szárazföldi zászlót eltörölték.
A zászló színének eredetéről számos elmélet létezik. Az egyik szerint a kék a tenger színét, a fehér pedig a hullámokat jelképezi, mások szerint a fehér a hullámokat, a kék az eget, a fehér a tisztaságot és a zsarnokságtól való elszakadást, a kék pedig Görögországot jelképezi. A zászlón kilenc csík található, amelyek a legenda szerint az "Ελευθερία ή Θάνατος" kifejezés kilenc szótagját jelképezik, ami azt jelenti, hogy "szabadság vagy halál". A kereszt a kereszténységet jelképezi.
A görög zászló kék és fehér.
Gazdaság
Görögország kapitalista ország, akárcsak az Egyesült Államok és Franciaország. Görögország rendelkezik a világon a legtöbb kereskedelmi hajóval ("kereskedelmi flotta"). Az idegenforgalom szintén jelentős bevételi forrást jelent Görögország számára. A 20. században Görögországnak saját pénzneme volt, de ma már az eurót használja, mint az Európai Közösség legtöbb országa.
Görögország számos más európai országhoz hasonlóan elfogadott néhány jóléti állami politikát, például a közegészségügyi ellátást és az ingyenes oktatást. Görögország azonban nem szedett be elég adót ezek kifizetéséhez. A nyugdíjrendszer különösen drága.
Ez nagyon nehéz helyzetbe hozza Görögországot, amikor az ország mintegy 350 milliárd eurós adósságot halmozott fel, ami az ország teljes GDP-jének 170 százalékát teszi ki. Görögországnak kereskedelmi deficitje is van, ami azt jelenti, hogy több dolgot vásárol, mint amennyit elad. Az ország csökkenti a költségeket és kölcsönöket kér, hogy elkerülje a csődöt.
A Görögországban használt pénzt eurónak hívják.
Turizmus
Évente mintegy 30 millió turista látogat Görögországba. Ez több, mint az ország teljes lakossága. A sok turista kiszolgálására Görögországnak számos nemzetközi repülőtere van. A turizmus a görög GDP több mint 20%-át teszi ki.
Kapcsolódó oldalak
- Görögország az olimpián
- Görögország nemzeti labdarúgó-válogatott
- Görög szigetek listája
- Görögország folyóinak listája
Kérdések és válaszok
K: Mi Görögország fővárosa?
V: Görögország fővárosa Athén.
K: Melyek Görögországgal határos országok?
V: Görögország északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos.
K: Milyen tengerek határolják a görög szárazföldet?
V: A görög szárazföldtől keletre és délre az Égei-tenger, nyugatra pedig a Jón-tenger található. Mindkettő a Földközi-tenger keleti részének számít.
K: Görögország hány százaléka hegyvidéki terület?
V: Az ország 80%-a hegyvidéki.
K: Ki volt Nagy Sándor?
V: Nagy Sándor az ókori Makedónia egyik királya volt, aki az ókorban egy olyan birodalmat hozott létre, amely Európa és Ázsia nagy részét átfogta.
K: Hány nyelvet beszélnek a görögök?
V: A görögök 99%-a beszéli anyanyelvként a görögöt, míg 90%-uk érti az angol, a francia és a német nyelvet is, amelyeket az iskolákban tanítanak.
K: Mikor lett Görögország a NATO tagja?
V: Görögország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz.
