Grönland: Dánia félautonóm sarkvidéki szigete, földrajz és tények

Fedezze fel Grönlandot — Dánia félautonóm sarkvidéki szigete: Nuuk, hatalmas jégtakaró, ritka népsűrűség és izgalmas földrajzi tények.

Grönland a Dán Királyság félautonóm területe, a Föld legnagyobb sarkvidéki szigete. Egy nagy sarkvidéki sziget, amely keleten Izlandhoz, nyugaton pedig Kanadához közel fekszik. Hideg éghajlata miatt viszonylag kevés ember él itt: a lakosság ma mintegy 56 000 fő körül van, és a polgári lakosság nagy része a sziget déli és nyugati partvidékein él. Grönland fővárosa Nuuk. A sziget a világ legnagyobb olyan szigete, amely nem kontinens, és egyben a világ legkevésbé sűrűn lakott országa: az egy négyzetkilométerre jutó népsűrűség körülbelül 0,026 fő. (Az Antarktisz és a lakatlan szigetek nem számítanak bele, mivel nem önálló országok.)

Földrajz és jégtakaró

Grönland területe több mint 2 160 000 km², ebből az ország belsejének nagy részét vastag jégtakaró borítja. A jégtakaró nagyjából 1,7 millió km² kiterjedésű, és a felszíni vízszint emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat, ha nagyobb mértékben olvadna. Az 1950-es évek óta a tudósok úgy vélik, hogy a Grönlandot borító jégtakaró három különálló szigetet rejthet, amelyeket az utolsó geológiai jégkorszak óta gleccserek kötnek össze. A partvidék mentén hegyláncok, fjordok és eljegesedett öblök találhatók.

Éghajlat és természeti jellegzetességek

Grönland éghajlata főként sarkvidéki, a belső területeken a klíma száraz, hideg és erősen jeges, míg a déli és nyugati partokon mérsékeltebb, tenger hatására enyhébb viszonyok fordulnak elő. A belső területek nagy részén örök fagy és jég uralkodik; a sarki éghajlat miatt erdők gyakorlatilag nincsenek. Délen, a partvidéken azonban találhatók törpefák és kevésbé zord élőhelyek, ahol moha, zuzmó, törpecserjék és alacsony füvek élnek.

Flóra és fauna

A növényzet főként tundra jellegű; fák helyett alacsony növényzet, mohák és zuzmók jellemzőek. Az állatvilág alkalmazkodott a hideg környezethez: élnek itt például fókák, bálnák, jegesmedvék a jégtáblákon, valamint számos tengeri madár. A szárazföldön előfordulnak rénszarvasok, muskuszmarhák és rókák. A tenger fontos forrása a helyi gazdaságnak és életmódnak.

Népesség, nyelvek és kultúra

A lakosság többségét az inuit eredetű kalallit (kalaallisut, grönlandi) beszélők alkotják; a dán nyelv és kultúra is jelen van, különösen az adminisztrációban és a kapcsolatokban a Dán Királysággal. A helyi közösségek sokáig vadászatra, halászatra és tengeri erőforrások kiaknázására épülő hagyományos életmódot folytatnak, de a modernizáció hatásai és a turizmus is egyre fontosabbá válnak.

Gazdaság

Grönland gazdasága elsősorban a tengerből származó erőforrásokra épít: a halászat, különösen a rák- és halexport, stratégiai jelentőségű. Emellett léteznek bányászati lehetőségek (például ásványkincsek, ritkaföldfémek iránti érdeklődés), turizmus és kutatás. A gazdaság jelentős részben a Dán Királyságtól kapott támogatásoktól és dotációktól függ.

Közlekedés és településszerkezet

A legtöbb grönlandi település a part mentén helyezkedik el; a belső szárazföldi területek gyéren lakottak vagy lakatlanok a jég miatt. A települések közötti közlekedésben fontos szerepet játszanak a hajók, helikopterek és helyi repülőjáratok. Számos település között nincsenek összekötő utak, ezért a tenger és a levegő a fő közlekedési útvonal.

Autonómia és politika

Grönland hosszú folyamat eredményeként kapott nagyobb önkormányzatiságot: a belső ügyek jelentős részét maga intézi, míg a védelmet és a nemzetközi képviseletet részben a Dán Királyság biztosítja. Az autonómia és a helyi erőforrások feletti döntés fontos kérdés a politikai vitákban, különösen a kitermelés és a környezeti hatások tekintetében.

Környezeti kihívások

Az éghajlatváltozás erőteljesen befolyásolja Grönlandot: az emelkedő hőmérsékletek gyorsítják a jégtakaró és a gleccserek olvadását, ami hozzájárul a globális tengerszint-emelkedéshez. Emellett az olvadás hatásai a helyi ökoszisztémákra, a hagyományos életmódra és az infrastruktúrára is komoly veszélyt jelentenek. A tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés fontos eszköz a változások megértéséhez és kezeléséhez.

Összefoglalva, Grönland egy különleges, ritkán lakott és természeti értékekben gazdag terület, amely egyszerre kihívásokat és lehetőségeket tartogat a környezeti, gazdasági és politikai fejlődés számára.

Népesség

A szigetet főként inuitok és skandinávok lakják, akik a grönlandi nyelvet, az eszkimó-aleut nyelvet beszélik. A dán nyelvet is beszélik a legtöbben. Grönland nemzeti himnusza a Nunarput utoqqarsuanngoravit.

Adminisztratív részlegek

Grönlandon 2009-ig 20 település volt. Hacsak másképp nem szerepel, ezek a Kitaa körzetben vannak:

• Nanortalik
• Qaqortoq
• Narsaq
• Ivittuut
• Paamiut
• Nuuk
• Maniitsoq
• Sisimiut
• Kangaatsiaq
• Aasiaat
• Qasigiannguit
• Ilulissat
• Qeqertarsuaq
• Uummannaq
• Upernavik
• Ammassalik (Tunu körzet)
• Ittoqqortoormiit (Tunu körzet)
• Qaanaaq (Avannaa körzet).

Ez 2009. január 1-jén megváltozott, amikor ezeket négy nagyközséggé egyesítették:

• Kommune Kujalleq (7.755 lakos)
• Qaasuitsup Kommunia (17.867)
• Qeqqata Kommunia (9.627) és
• Kommuneqarfik Sermersooq (20.998).

Ezen kívül Grönland egyes részei nem tartoznak egy településhez, nevezetesen:

• Északkelet-grönlandi Nemzeti Park
• Thule légibázis

2008. január 1-jén 218 ember élt ott.

Grönland közigazgatási felosztása

Kérdések és válaszok

K: Melyik a világ legnagyobb szigete?

K: Ki Grönland államfője?

K: Hány ember él Grönlandon?

K: Mi Grönland fővárosa?

K: Van katonai bázis a szigeten?

K: Mekkora a népsűrűség Grönlandon?

Keresés betűvel