Pakisztán

Pakisztán neve

A Pakisztán név (angol kiejtés: /ˈpækɪstæn/ (hallgatni) vagy /pɑːkiˈstɑːn/ (hallgatni); urdu: پاکستان [paːkɪˈst̪aːn]) az urdu és a perzsa nyelvben egyaránt a (spirituálisan) tiszták földjét jelenti. Számos dél-közép-ázsiai állam és régió végződik a -stan elemmel, például Afganisztán, Pakisztán, Beludzsisztán, Kurdisztán és Türkisztán. Ez a -stan az iráni *STA "állni, tartózkodni" gyökből képződik, és jelentése "hely (ahol valaki tartózkodik), otthon, ország". Az iráni népek több mint ezer éven át voltak az ókori perzsa birodalmak különböző, ma államok tulajdonában lévő szárazföldi területeinek fő lakói. A nevek a -stan és az ott élő népek nevének összetételei. Pakisztán egy kicsit más; nevét 1933. január 28-án alkotta Pakstan néven Choudhary Rahmat Ali, a Pakisztán mozgalom aktivistája, aki a Most vagy soha című lapjában tette közzé. a -istan utótagot használva Baluchistanból, amelyet Punjab, Afghania, Kasmír és Sindh első betűi előztek meg. A név tulajdonképpen egy betűszó, amely a "harmincmillió muszlim testvért jelenti, akik Pakisztánban éltek - ez alatt India öt északi egységét értjük, nevezetesen: Pandzsáb, (afgán tartomány), Kasmír, Szind és Beludzsisztán". Az i betűt a könnyebb kiejtés érdekében építették be, és így alakult ki a nyelvileg helyes és értelmes név. Érdekes módon az iráni -stan utótaggal alakjában, etimológiájában és jelentésében majdnem azonos szó található a lengyel nyelvben, ahol a stan szó jelentése "állam" (mind a politeia, mind az állapot értelmében). Ez megtalálható az "Amerikai Egyesült Államok" lengyel nevének példájában, a Stany Zjednoczone Ameryki (szó szerint "Egyesült Államok Amerikában").

Kormány és politika

Pakisztánban szövetségi parlamentáris rendszer működik. Az államfő egy közvetett módon megválasztott, ünnepélyes elnök. Az ország választási kollégiuma (amely a szenátusból, a nemzetgyűlésből és a négy tartományi gyűlésből áll) ötéves időtartamra választja meg a pakisztáni elnököt képviselő vezetést. Az elnök egyben a közös fegyveres erők főparancsnoka is. A kormányfő a miniszterelnök, akit szintén közvetve választanak.

Az elnök kinevezése és megbízatása alkotmányosan független a miniszterelnök megbízatásától. A miniszterelnök általában a nemzetgyűlés legnagyobb pártjának vagy a nemzetgyűlésben lévő koalíciónak a vezetője.

A miniszterelnök a kormányfő. A pakisztáni törvényhozás egy 100 tagú szenátusból (felsőház) és egy 342 tagú nemzetgyűlésből (alsóház) áll. A pakisztáni főbíró a legfőbb bíró, aki felügyeli az igazságszolgáltatás bírósági rendszerét minden parancsnoki szinten.

2018. augusztus 17-én Imran Khant, a volt krikettjátékost választották meg a Naya Pakisztán új miniszterelnökévé. Mivel 2018-ban Imran Khan (a PTI elnöke) 116 általános mandátummal megnyerte a 2018-as pakisztáni általános választásokat, így ő lett Pakisztán jelenlegi 22. miniszterelnöke a pakisztáni Nemzetgyűlés miniszterelnök-választásán 176 szavazatot kapott Shehbaz Sharif (a PMLN elnöke) ellenében, aki 96 szavazatot kapott. Pakisztán élén szintén "elnök" áll, a miniszterelnök Pakisztán vezetőjeként jár el.

Politika

Pakisztán hivatalosan szövetségi köztársaság, de történelmének hosszú időszaka alatt demokratikus állammá és katonai diktatúrává változott. A katonai diktátorok közé tartozik Ayub Khan az 1960-as években, Zia-ul-Haq tábornok az 1980-as években.

Pakisztán két legnagyobb politikai pártja a Pakisztáni Néppárt és a kormánypárt Pakisztáni Muszlim Liga (N). A Pakisztán Tehreek-e-Insaf is népszerűségre tett szert az elmúlt években.

2007. december 27-én meggyilkolták a Pakisztáni Néppárt vezetőjét, Benazir Bhuttót. Az okot még nem sikerült kideríteni.

Adminisztratív részlegek

Pakisztán négy tartományból, két területből és két különleges területből áll. Mindkét különleges terület Kasmírban található. A tartományok és a területek 26 körzetre oszlanak, amelyekből jelenleg 147 körzet közvetlenül a tartományokból van felosztva. Minden kerület több tehszilre, és minden tehszil több szövetségi tanácsra oszlik. Pakisztánban körülbelül 596 tehsil és több mint 6000 union council van.

Tartományok:

1. Beludzsisztán
2. Khyber Pakhtunkhwa (korábban NWFP)
3. Punjab
4. Sindh

A négy tartomány közül Pandzsábban él a legtöbb ember, de Balocsisztán a legnagyobb területű tartomány. (Beludzsisztán és Khyber Pakhtunkhwa tartományi közigazgatású törzsi területeket (PATA) is magában foglal, amelyek rendes körzetek lesznek.)

Területek:

5. Iszlámábád fővárosi terület
6. Szövetségi igazgatású törzsi területek

Adminisztratív területek (Pakisztán által igazgatott Kasmír)

7. Azad Kasmír
8. Gilgit Baltisztán

India, Pakisztán és Kína külön-külön ellenőrzi a kasmíri régió egyes részeit. India és Pakisztán részeit az ellenőrzési vonal választja el. A pakisztáni-kínai határt nemzetközileg elismerték. A 2 ország között gyakori a kereskedelem.

Nemzeti szimbólumok

Pakisztán nemzeti szimbólumai (Hivatalos)
Nemzeti állat	Markhor
Nemzeti madár	Chukar
Nemzeti fa	Cedrus deodara
Nemzeti virág	Jasminum officinale
Nemzeti örökség állami állat	Snow Leopard
Nemzeti örökség állami madár	Shaheen Falcon
Nemzeti vízi tengeri emlősök	Indus-folyami delfin
Nemzeti hüllő	Indus krokodil
Nemzeti hal	Tor putitora
Nemzeti kétéltű	Bufo stomaticus
Nemzeti pillangó	Indiai lila császár
Nemzeti gyümölcs	Mango
Nemzeti alapélelmiszer	Cukornád
Nemzeti ital	Cukornádlé
Nemzeti zöldség	Okra
Nemzeti konyha	Pakisztáni biryani (marhahús)
Nemzeti sport	Mezei hoki
Nemzeti ruha	Salwar kameez
Nemzeti mecset	Faisal mecset
Nemzeti mauzóleum	Mazar-e-Quaid
Nemzeti folyó	Indus folyó
Nemzeti hegység	K2

Gazdaság

Pakisztán félig iparosodott gazdasággal rendelkezik. A pakisztáni gazdaság növekedési pólusai az Indus folyó mentén helyezkednek el. Karacsi és Pandzsáb városi központjainak diverzifikált gazdasága az ország más részein található kevésbé fejlett területekkel együtt él. Annak ellenére, hogy 1947-ben nagyon szegény ország volt, Pakisztán gazdasági növekedési üteme a következő négy évtizedben jobb volt a világátlagnál, de az óvatlan politika az 1990-es évek végén lassuláshoz vezetett.

A közelmúltban a nagy gazdasági reformok erősebb gazdasági kilátásokat eredményeztek, és felgyorsították a növekedést, különösen a feldolgozóiparban és a pénzügyi szolgáltatási ágazatban. Az 1990-es évek óta nagymértékben javult a devizapiaci helyzet és gyorsan nőttek a keményvaluta-tartalékok.

A 2005-ös becsült külföldi adósság közel 40 milliárd USD volt. Ez azonban a Nemzetközi Valutaalap segítségével és az Egyesült Államok jelentős adósságkönnyítésével csökkent. Pakisztán bruttó hazai terméke vásárlóerő-paritáson mérve a becslések szerint 475 milliárd dollár, míg az egy főre jutó jövedelem 2942 dollár. A pakisztáni szegénységi ráta a becslések szerint 23% és 28% között van.

ISE tornyok Iszlámábádban

Történelem

Pakisztán 1947-ben vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, amely a Brit Raj néven volt ismert. Az első szervezett emberek az ősi Pakisztánban 9000 évvel ezelőtt éltek. Ezek az emberek alkották az Indus-völgyi civilizációt, amely a Föld egyik legrégebbi civilizációja. Ezt követően jött a védikus időszak. Ez magában foglalta az Indiai Köztársaság északnyugati részeit is. Pakisztán 1971-ig az északkelet-indiai régió egy területét is magában foglalta. Ezt ma Bangladesnek hívják. Ezt a területet az indiai hadsereggel és a nyugat-bengáli Mitro Bahini indiai-bangladesi szövetség közös militáns csoportjával vívott háború után vesztette el. Az utóbbi időkben Pakisztán a világpolitika középpontjába került. Először az 1979-es szovjet inváziót követően az afganisztáni gerilláknak nyújtott támogatása miatt, később pedig az 1990-es években az afganisztáni tálib rezsimmel való együttműködése és támogatása miatt. 2000 óta azonban Pakisztán támogatja a Nyugatot a fundamentalista terrorizmus elleni háborúban, beleértve az afganisztáni tálib rezsim eltávolítását is.

Pakisztán a Nemzetközösség tagja. A kelet-pakisztáni háború után azonban az országot kizárták (1972-1989 között). Tag volt 1999 és 2007 között is, 2007-ben egy időre kizárták, de 2008-ban ismét tag lett.

Az Indus-völgyi civilizáció "papkirálya"

Földrajz és éghajlat

Sok földrengés van a térségben. A 2005-ös földrengés, amelynek földrengésközpontja Kasmírban volt, az eddig mért legerősebb. Több mint 100 000 ember halt meg vagy sebesült meg 2005. október 8-án.

Pakisztán területe 880 940 km2² , ami nagyjából Franciaország és az Egyesült Királyság együttes területének felel meg. Keleti területei az Indiai-fennsíkon, nyugati és északi területei pedig az Iráni-fennsíkon és az Eurázsiai-fennsíkon helyezkednek el. Az 1046 km hosszú Arab-tengeri partvonalat leszámítva Pakisztán szárazföldi határai összesen 6 774 km-t tesznek ki - 2 430 km-t Afganisztánnal északnyugaton, 523 km-t Kínával északkeleten, 2 912 km-t Indiával délen és keleten, valamint 909 km-t Iránnal délnyugaton.

Pakisztán északi és nyugati felföldjén található a Karakorum és a Pamir hegyvonulat, amely a világ néhány legmagasabb csúcsát foglalja magában, köztük a 8 611 m magas K2-t és a 8 126 m magas Nanga Parbat-ot. Nyugaton a Beludzsisztán-fennsík, keleten pedig a Thar-sivatag, valamint a Punjab és a Szindh alkotta alluviális síkságok terülnek el. Az országon keresztül folyik az 1 609 km hosszú Indus folyó és mellékfolyói a megszállt Kasmír vitatott területétől az Arab-tengerig.

Pakisztánban négy évszak van: hűvös, száraz tél decembertől februárig; forró, száraz tavasz márciustól májusig; a nyári esős évszak, vagy délnyugati monszun időszak júniustól szeptemberig; és a visszahúzódó monszun időszak október és november. Ezen évszakok kezdete és hossza helyenként némileg változik. A csapadékmennyiség évről évre gyökeresen változhat, és az egymást követő áradások és aszályok sem ritkák.

Ez Pakisztán és Kasmír térképe az űrből nézve.


A K2 a maga 8611 méterével a világ második legmagasabb csúcsa.


Mangó gyümölcsös Multanban, Pandzsábban

Emberek

Nyelvek

Az urdu felváltja az angolt az ország nemzeti nyelveként. A pakisztáni elit és a legtöbb minisztériumban még mindig angolul beszélnek. Sokan beszélik a szarajkit, pandzsábi, hindko, pashtu, szindhi, beludzsit, brahui és khowar nyelvet is.

A shina szintén Pakisztán egyik regionális nyelve. Gilgit-Baltisztánban beszélik.

Vallás

Az emberek többsége (97%) muszlim.^[] A pakisztáni muszlimok többsége szunnita muszlim (>75%), néhányan pedig síita muszlimok (20%). Létezik azonban néhány kisebbségi csoport is. Pakisztánban van néhány keresztény, hindu, szikh, zoroasztriánus és animista kisebbségi csoport is az ország északi részein.

A brit Indiától való elszakadás után a hinduizmusnak sokkal kisebb jelentősége volt az újonnan létrehozott Pakisztán államban, de fontos szerepet játszott a kultúrájában és politikájában, valamint régióinak történelmében. Valójában Pakisztánban él a hinduk ötödik legnagyobb népessége Srí Lanka után.

A hindu szó a pakisztáni Sindhu (Indus folyó) folyóból származik. A Sindhu a hinduizmus egyik szent folyója. Így a mai, erősen muzulmán Pakisztán sok szempontból fontos szerepet játszott a hinduizmus eredetében. Pakisztánban körülbelül 3 millió hindu él.

Szegénység

A szegénység egyre nagyobb gondot jelent Pakisztánban. Bár Pakisztánban nőtt a középosztály, 2006 októberében a lakosság közel egynegyede szegénynek minősült.

A szufi szent Hazrat Ali al-Hajvery híres "Data Durbar" szentélye Lahorban, a világ minden tájáról érkező hívők számára híres.

Sport

Pakisztán nemzeti sportja a gyeplabdázás, bár a krikett a legnépszerűbb játék az egész országban. A nemzeti krikettválogatott egyszer megnyerte a krikett-világbajnokságot (1992-ben), egyszer második lett (1999-ben), és kétszer volt társrendezője a játékoknak (1987-ben és 1996-ban). Pakisztán második lett a 2007-ben Dél-Afrikában megrendezett első ICC World Twenty20-as világbajnokságon, és bajnok lett a 2009-ben Angliában megrendezett ICC World Twenty20-as világbajnokságon. A csapat 2000-ben és 2012-ben két Ázsia-kupát is nyert. Az utóbbi időben azonban a pakisztáni krikett sokat szenvedett, mivel a csapatok nem voltak hajlandóak Pakisztánba utazni, miután 2009 márciusában militánsok megtámadták a turnézó Srí Lanka-i csapatot, ami után 2015 májusáig nem játszottak nemzetközi krikettet, amikor a zimbabwei csapat beleegyezett a turnéba.

Az olyan sportok mellett, mint a gyeplabda, a krikett, a squash-ütők, a futball és mások, a pakisztániak nagyon szeretik a különböző típusú lovas sportokat, és sokan űzik az olyan lovas sportokat, mint a póló és a hagyományos sátorverés. Egyéb hagyományos vidéki sportok közé tartozik a birkózás két fajtája, a kabbadi és a gatka nevű harcművészet.

Kapcsolódó oldalak

• Pakisztán vallásai
• Pakisztán folyóinak listája
• Pakisztán politikai családjai
• Közlekedés Pakisztánban