Jamaica

Jamaica története

A Dél-Amerikából származó taino őslakosok Kr.e. 4000 és 1000 között telepedtek le a szigeten. Amikor Kolumbusz Kristóf 1494-ben megérkezett, több mint 200 falu létezett, amelyeket caciques (falufőnökök) irányítottak. Jamaika déli partvidéke volt a legnépesebb, különösen a ma Old Harbour néven ismert terület körül.

Kolumbusz Kristóf, második amerikai útja során, 1494. május 5-én landolva Jamaicát Spanyolországnak követelte, és valószínűsíthető leszállóhelye a Dry Harbour volt, amelyet ma Discovery Baynek neveznek. Vita folyik arról, hogy a St. Ann-öbölben vagy a Discovery-öbölben szállt-e partra. A St. Ann's Bay-t Kolumbusz "Saint Gloria"-nak nevezte el, mint a szárazföld első észlelőjét.

Kolumbusznak 1503-ban, negyedik útja során egy évet kellett eltöltenie a sziget északi partján, és a szigetet Isla de Santiagónak (Sant Iago Apostolról, spanyolul Santiago) nevezte el.

1509-ben Hispaniola új kormányzója, Diego Kolumbusz a spanyolországi Sevillában született Juan de Esquivelt, egy konquistadort 70 emberrel Jamaikára küldte, hogy befejezze a sziget meghódítását. Először a St. Ann's Bay térségében éltek, és hamarosan Esquivel várost alapított Sevilla La Nueva (magyarul: "Az új Sevilla") néven az északi parton, a St. Ann's Baytől egy mérföldre nyugatra.

Sevillát 1524 körül hagyták el, mert egészségtelennek ítélték. A fővárost 1534 körül a déli spanyol városba, az akkori Saint Jago de la Vega nevű városba helyezték át.

Brit uralom

1654-ben Oliver Cromwell úgy döntött, hogy megtöri a spanyol ellenőrzést Nyugat-Indiában, és egy flottát küldött egy expedícióra) William Penn és Robert Venables tábornok vezetésével. A flotta 1655. április 13-án érkezett meg Santo Domingo szigetére, de a britek április 17-én és 25-én két csatában is vereséget szenvedtek, ezért úgy döntöttek, hogy Jamaicára költöznek.

1655. május 10-én Penn és Venables sikeres támadást vezetett Jamaica ellen. A spanyolok megadták magukat az angoloknak, felszabadították rabszolgáikat, majd Kubába menekültek. A felszabadított rabszolgák és leszármazottaik a jamaikai hegyekben éltek, akiket maroonoknak neveztek el.

Függetlenség

A közvetlen brit gyarmati uralom hosszú időszaka után Jamaica az 1930-as évek végén bizonyos fokú helyi politikai ellenőrzést szerzett, és 1944-ben tartotta első, teljes körű, általános felnőtt választójog alapján tartott választásait. Jamaica 1958-ban csatlakozott kilenc másik brit területhez a Nyugat-indiai Föderációban, de kilépett, miután a jamaicai választók 1961-ben elutasították a tagságot. Jamaica 1962-ben kapta meg függetlenségét, és továbbra is a Nemzetközösség tagja maradt.

Kormány és politika

Jamaika parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, ahol II. Erzsébet királynő tölti be az uralkodói tisztséget. Mivel azonban II. Erzsébet az Egyesült Királyságon kívül tizenöt másik ország (a Nemzetközösség birodalma) államfőjeként is megosztott, és többnyire az Egyesült Királyságban tartózkodik, ezért Jamaica királynőjeként Jamaikában és külföldön gyakran a jamaicai főkormányzó képviseli. A főkormányzót a jamaicai miniszterelnök jelöli, és az uralkodó nevezi ki. A kabinet valamennyi tagját a főkormányzó nevezi ki a miniszterelnök tanácsára. Az uralkodó és a főkormányzó nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be.

Jamaika parlamentje kétkamarás. Ez azt jelenti, hogy két házból áll, a szenátusból, amelyet felsőháznak is neveznek, és a képviselőházból, amelyet alsóháznak is neveznek. A Ház tagjait (akiket parlamenti képviselőknek vagy MP-knek neveznek) a jamaicai nép választja. A képviselőházban legtöbb képviselőt számláló politikai párt vezetőjét a főkormányzó nevezi ki miniszterelnöknek. A szenátorokat a miniszterelnök és az ellenzék parlamenti vezetője közösen jelöli, majd a főkormányzó nevezi ki őket.

2016. március. Holness miniszterelnök tölti be Jamaika kormányfői tisztségét.

Jamaikában hagyományosan kétpárti rendszer működik, a hatalom gyakran váltakozott a Nemzeti Néppárt és a Jamaikai Munkáspárt (JLP) között. A jelenlegi közigazgatási és törvényhozási hatalommal rendelkező párt a Jamaikai Munkáspárt, amely 2016-tól kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik.

Egyházközségek

Jamaika 14 községre oszlik, amelyek három történelmi megyébe tömörülnek, amelyeknek nincs közigazgatási jelentőségük.

A jamaicai parlament belseje

Népesség

Demográfiai adatok

2011-ben (a legutóbbi népszámlálás) Jamaikában 2 697 983 ember élt: 1 334 533 férfi és 1 363 450 nő. A városokban 1 453 438-an (53,9%) éltek. A népsűrűség 245,5 fő/km² volt.

Az alábbi táblázat a 2011-es népszámlálás szerinti lakosságszámmal rendelkező községeket mutatja be.

Emberek

Becslések szerint a jamaicaiak mintegy 70%-a fekete, a fennmaradó 30% pedig többnyire vegyes fajú emberekből áll, de vannak fehér és ázsiai jamaicaiak is.

Nyelv

Jamaika hivatalos nyelve az angol, és a lakosság jamaicai kreol angolul is beszél.

Vallás

Jamaika lakosságának 62,5%-a protestáns (10,8% Hetednapi Adventista Egyház, 9,5% Pünkösdista, 8,3 Egyéb Isten Egyháza, 7,2% Baptista, 6,3% Isten Újszövetségi Egyháza, 4,8% Isten Jamaikai Egyháza, 4,3% Prófécia Isten Egyháza, 3,6% anglikán, 7,7% egyéb keresztény), 2,6% katolikus, 14,2% egyéb vagy meghatározatlan, 20,9% nincs.

Földrajz

Jamaika az északi szélesség 17° 42"-18° 31"-e és a nyugati hosszúság 78° 22"-e és 76° 11" között, azaz az Egyenlítő és a Ráktérítő között fekszik. Területe 10 990 négyzetkilométer.

Jamaica a harmadik legnagyobb szigetország a Nagy-Antillák között, Kuba és Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság) után; nagyobb, mint Puerto Rico. A sziget keletről nyugatra 235 kilométer hosszú; szélessége északról délre 35 kilométer és 82 kilométer között változik. Az országot főként a szárazföld alkotja, de a partok közelében néhány elszigetelt kis sziget található.

A Blue Mountains Jamaika leghosszabb hegyvonulata. Ide tartozik a sziget legmagasabb pontja, a Blue Mountain Peak, amely 2256 méteres magassággal rendelkezik.

Folyók

A Rio Minho a leghosszabb folyó Jamaikában 92,8 kilométeres hosszával. A folyó a sziget földrajzi középpontja közelében ered, általában dél-délnyugati irányban folyik, és a Karib-tengerbe torkollik a Carlisle-öbölnél, a sziget déli partvidékének középső részén, a sziget legdélebbi pontjától, Portland Point-tól nyugatra.

A Fekete-folyó Jamaika egyik leghosszabb folyója. A maga 53,4 km-es hosszával a leghosszabbnak tartották, amíg ki nem derült, hogy a Rio Minho hosszabb. Eredetileg Rio Caobana volt a neve.

Jamaica topográfiai térképe

Híres emberek

A sziget a rasztafári mozgalomról, valamint Bob Marley reggae előadóművészről ismert. A népszerű sprinter, Usain Bolt szintén az országból származik. Usain Bolt 2016-ban Rióban aranyérmet nyert 100 és 200 gyorson. Az angol kapus, Joe Hart szintén jamaicai születésű.