Jamaika: Karibi szigetország — földrajz, történelem és kultúra
Jamaika, karibi sziget: földrajz, történelem és kultúra egy cikkben — tájak, városok, Taíno örökség és utazási tippek a felejthetetlen felfedezéshez.
Jamaika szigetország a Karib-térségben; a Nagy-Antillák része. A 10 990 négyzetkilométer területű sziget Kubától 140 kilométerre délre, Hispaniolától pedig 191 kilométerre nyugatra fekszik. Fővárosa Kingston, további városai Montego Bay, St. Ann's Bay és Spanish Town. A sziget három megyére - Cornwall, Middlesex és Surrey - oszlik, amelyek 14 községre vannak felosztva: Kingston, St. Andrew, St. Catherine, Clarendon, Manchester, St. Elizabeth, Westmoreland, Hanover, St. James, Trelawny, St. Ann, St. Mary, Portland és St. Thomas.
Jamaica a harmadik legnagyobb szigetország a Nagy-Antillák között. Taíno neve Xaymaca, ami azt jelenti, hogy "a források földje". Jamaika a Nyugat-indiai-szigetek része.
Földrajz és táj
Jamaika domborzata változatos: a középső részén hegyvonulatok húzódnak, legmagasabb pontja a Blue Mountain Peak, amely 2256 méter magas. A sziget keleti részén kiterjedt hegyvidék és trópusi erdők találhatók, míg a nyugati és déli partvidéken síkabb, mezőgazdasági területek és part menti síkságok terülnek el. Fontos folyók közé tartozik a Rio Minho és más rövidebb vízfolyások, amelyek a csapadékot vezetik le a hegyekből.
Éghajlat
Jamaikán trópusi éghajlat uralkodik, meleg, párás idővel egész évben. Két fő évszak különíthető el: a száraz szezon (december–április) és a csapadékosabb időszak (május–november). A szigetet időről időre elérik a hurrikánok és trópusi viharok, különösen a nyár végétől őszig tartó időszakban.
Növény- és állatvilág
A sziget gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A Blue Mountains területén őshonos erdők találhatók, és sok endemikus faj él Jamaikán. A part menti korallzátonyok és tengeri élővilág kedvelt búvárhelyek. A szárazföldön madarak, kisebb emlősök és hüllők élnek; a sziget faunájában jelentős a madárvilág, és több ritka faj is előfordul.
Történelem röviden
A sziget eredeti lakói a Taíno indiánok voltak, akik Xaymacán éltek, azaz „a források földjén”. 1494-ben Kolumbusz Kristóf fedezte fel Jamaikát az európaiak számára. A 16. században spanyol gyarmatosítók érkeztek, majd a 17. század közepén a brit uralom vált meghatározóvá (1655-től). A brit hódítás után a sziget intenzív cukornád- és ültetvényes gazdálkodás központja lett, amelynek alapja az afrikai rabszolgamunka volt.
A rabszolgaság 1834-es megszüntetése után kialakultak a szabadságharcos és önfenntartó közösségek, az ún. maroonok, akik fontos szerepet játszottak a sziget társadalmi történetében. Jamaika 1962-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától és azóta önálló nemzetként működik a Brit Nemzetközösségen belül.
Társadalom, nyelv és vallás
Jamaika lakossága körülbelül 2,9 millió fő (becslés szerint), többségében afrikai leszármazottakból áll. Az ország hivatalos nyelve az angol, de széles körben beszélik a jamaicai kreol nyelvet, a Jamaican Patois-t, amely az angol, afrikai nyelvek és más hatások keveréke. A vallások közül a kereszténység a legelterjedtebb, emellett jelentős a rastafari mozgalom kulturális hatása is.
Kultúra és zene
Jamaika kulturális öröksége globálisan ismert, elsősorban a zene révén. A sziget a reggae szülőhelye, Bob Marley népszerűségével világszerte ismertté vált. Emellett fontos zenei műfajok a ska, rocksteady és a dancehall. A rastafari mozgalomnak is erős kulturális szerepe van, ami a zene, öltözködés és gondolkodásmód terén is látható.
A jamaikai konyha fűszeres és ízes: jellegzetes ételek a jerk fűszerrel készített húsok (pl. jerk chicken), az ackee and saltfish (a nemzeti étel), valamint a tenger gyümölcseiből és egzotikus gyümölcsökből készült fogások. A rumgyártás is fontos hagyomány.
Gazdaság
Jamaika gazdasága több lábon áll: jelentős bevételt hoz a turizmus, emellett fontos az ásványi anyagok, különösen a bauxit-kitermelés és -feldolgozás. A mezőgazdaságban kiemelkedő a kávé (különösen a Blue Mountain kávé), a cukornád és a gyümölcsök termesztése. A gazdaság kihívásokkal néz szembe, például munkanélküliséggel és adósságokkal, de a turizmus és a kreatív iparágak (zene, film) jelentős növekedési potenciált kínálnak.
Turizmus és látnivalók
Jamaika népszerű üdülőhely, különösen a tengerparti üdülővárosok, mint Montego Bay és Negril. Népszerű látnivalók:
- a Blue Mountains és a Blue Mountain Peak túrázási lehetőségei
- kanyonok, vízesések (pl. Dunn's River Falls)
- történelmi települések és ültetvényházak
- kulturális fesztiválok és zenei események
A Blue and John Crow Mountains nemzeti park és világörökségi helyszín a természeti értékeken túl kulturális jelentőséggel is bír.
Sport és nemzetközi hírnév
Jamaika nemzetközileg ismert atlétaival, különösen a rövidtávfutásban elért eredményeiről (például Usain Bolt). A sport jelentős szerepet játszik a nemzeti identitásban és a fiatalok életében.
Összefoglalva: Jamaika gazdag természeti adottságokban, élénk kulturális életében és zenei örökségében. Története a bennszülött Taíno lakosságtól az európai gyarmatosításon át a modern függetlenségig ível, miközben a sziget ma is fontos szereplő a Karib-térségben, különösen a turizmus, zene és mezőgazdaság terén.
Jamaica története
A Dél-Amerikából származó taino őslakosok Kr.e. 4000 és 1000 között telepedtek le a szigeten. Amikor Kolumbusz Kristóf 1494-ben megérkezett, több mint 200 falu létezett, amelyeket caciques (falufőnökök) irányítottak. Jamaika déli partvidéke volt a legnépesebb, különösen a ma Old Harbour néven ismert terület körül.
Kolumbusz Kristóf, második amerikai útja során, 1494. május 5-én landolva Jamaicát Spanyolországnak követelte, és valószínűsíthető leszállóhelye a Dry Harbour volt, amelyet ma Discovery Baynek neveznek. Vita folyik arról, hogy a St. Ann-öbölben vagy a Discovery-öbölben szállt-e partra. A St. Ann's Bay-t Kolumbusz "Saint Gloria"-nak nevezte el, mint a szárazföld első észlelőjét.
Kolumbusznak 1503-ban, negyedik útja során egy évet kellett eltöltenie a sziget északi partján, és a szigetet Isla de Santiagónak (Sant Iago Apostolról, spanyolul Santiago) nevezte el.
1509-ben Hispaniola új kormányzója, Diego Kolumbusz a spanyolországi Sevillában született Juan de Esquivelt, egy konquistadort 70 emberrel Jamaikára küldte, hogy befejezze a sziget meghódítását. Először a St. Ann's Bay térségében éltek, és hamarosan Esquivel várost alapított Sevilla La Nueva (magyarul: "Az új Sevilla") néven az északi parton, a St. Ann's Baytől egy mérföldre nyugatra.
Sevillát 1524 körül hagyták el, mert egészségtelennek ítélték. A fővárost 1534 körül a déli spanyol városba, az akkori Saint Jago de la Vega nevű városba helyezték át.
Brit uralom
1654-ben Oliver Cromwell úgy döntött, hogy megtöri a spanyol ellenőrzést Nyugat-Indiában, és egy flottát küldött egy expedícióra) William Penn és Robert Venables tábornok vezetésével. A flotta 1655. április 13-án érkezett meg Santo Domingo szigetére, de a britek április 17-én és 25-én két csatában is vereséget szenvedtek, ezért úgy döntöttek, hogy Jamaicára költöznek.
1655. május 10-én Penn és Venables sikeres támadást vezetett Jamaica ellen. A spanyolok megadták magukat az angoloknak, felszabadították rabszolgáikat, majd Kubába menekültek. A felszabadított rabszolgák és leszármazottaik a jamaikai hegyekben éltek, akiket maroonoknak neveztek el.
Függetlenség
A közvetlen brit gyarmati uralom hosszú időszaka után Jamaica az 1930-as évek végén bizonyos fokú helyi politikai ellenőrzést szerzett, és 1944-ben tartotta első, teljes körű, általános felnőtt választójog alapján tartott választásait. Jamaica 1958-ban csatlakozott kilenc másik brit területhez a Nyugat-indiai Föderációban, de kilépett, miután a jamaicai választók 1961-ben elutasították a tagságot. Jamaica 1962-ben kapta meg függetlenségét, és továbbra is a Nemzetközösség tagja maradt.
Kormány és politika
Jamaika parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, ahol II. Erzsébet királynő tölti be az uralkodói tisztséget. Mivel azonban II. Erzsébet az Egyesült Királyságon kívül tizenöt másik ország (a Nemzetközösség birodalma) államfőjeként is megosztott, és többnyire az Egyesült Királyságban tartózkodik, ezért Jamaica királynőjeként Jamaikában és külföldön gyakran a jamaicai főkormányzó képviseli. A főkormányzót a jamaicai miniszterelnök jelöli, és az uralkodó nevezi ki. A kabinet valamennyi tagját a főkormányzó nevezi ki a miniszterelnök tanácsára. Az uralkodó és a főkormányzó nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be.
Jamaika parlamentje kétkamarás. Ez azt jelenti, hogy két házból áll, a szenátusból, amelyet felsőháznak is neveznek, és a képviselőházból, amelyet alsóháznak is neveznek. A Ház tagjait (akiket parlamenti képviselőknek vagy MP-knek neveznek) a jamaicai nép választja. A képviselőházban legtöbb képviselőt számláló politikai párt vezetőjét a főkormányzó nevezi ki miniszterelnöknek. A szenátorokat a miniszterelnök és az ellenzék parlamenti vezetője közösen jelöli, majd a főkormányzó nevezi ki őket.
2016. március. Holness miniszterelnök tölti be Jamaika kormányfői tisztségét.
Jamaikában hagyományosan kétpárti rendszer működik, a hatalom gyakran váltakozott a Nemzeti Néppárt és a Jamaikai Munkáspárt (JLP) között. A jelenlegi közigazgatási és törvényhozási hatalommal rendelkező párt a Jamaikai Munkáspárt, amely 2016-tól kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik.
Egyházközségek
Jamaika 14 községre oszlik, amelyek három történelmi megyébe tömörülnek, amelyeknek nincs közigazgatási jelentőségük.
| Cornwall megye | Főváros | km 2 | Middlesex megye | Főváros | km 2 | Surrey megye | Főváros | km 2 | |||
| 1 | Hannover | Lucea | 453 | 6 | Clarendon | Május Toll | 1,196 | 11 | Kingston | Kingston | 25 |
| 2 | Szent Erzsébet | Fekete folyó | 1,212 | 7 | Manchester | Mandeville | 830 | 12 | Portland | Port Antonio | 814 |
| 3 | Szent Jakab | Montego Bay | 595 | 8 | Szent Anna | St. Ann's Bay | 1,213 | 13 | Szent András | Félút fa | 453 |
| 4 | Trelawny | Falmouth | 879 | 9 | Szent Katalin | Spanyol város | 1,192 | 19 | Szent Tamás | Morant Bay | 743 |
| 5 | Westmoreland | Savanna-la-Mar | 807 | 10 | Szent Mária | Port Maria | 611 | ||||
A jamaicai parlament belseje
Népesség
Demográfiai adatok
2011-ben (a legutóbbi népszámlálás) Jamaikában 2 697 983 ember élt: 1 334 533 férfi és 1 363 450 nő. A városokban 1 453 438-an (53,9%) éltek. A népsűrűség 245,5 fő/km² volt.
Az alábbi táblázat a 2011-es népszámlálás szerinti lakosságszámmal rendelkező községeket mutatja be.
| Parish | Teljes népesség | Városnépesség | Vidéki népesség |
| Kingston | 7004890570000000000♠89,057 | 7004890570000000000♠89,057 | - |
| Szent András | 7005573369000000000♠573,369 | 7005495771000000000♠495,771 | 7004775980000000000♠77,598 |
| Szent Tamás | 7004939020000000000♠93,902 | 7004269070000000000♠26,907 | 7004669950000000000♠66,995 |
| Portland | 7004817440000000000♠81,744 | 7004195090000000000♠19,509 | 7004622350000000000♠62,235 |
| Szent Mária | 7005113615000000000♠113,615 | 7004275330000000000♠27,533 | 7004860820000000000♠86,082 |
| Szent Anna | 7005172362000000000♠172,362 | 7004498120000000000♠49,812 | 7005122550000000000♠122,550 |
| Szent Jakab | 7005183811000000000♠183,811 | 7005110207000000000♠110,207 | 7004736040000000000♠73,604 |
| Hannover | 7004695330000000000♠69,533 | 7003728200000000000♠7,282 | 7004622510000000000♠62,251 |
| Westmoreland | 7005144103000000000♠144,103 | 7004395910000000000♠39,591 | 7005104512000000000♠104,512 |
| Szent Erzsébet | 7005150205000000000♠150,205 | 7004225850000000000♠22,585 | 7005127620000000000♠127,620 |
| Manchester | 7005189797000000000♠189,797 | 7004663900000000000♠66,390 | 7005123407000000000♠123,407 |
| Trelawny | 7004751640000000000♠75,164 | 7004143780000000000♠14,378 | 7004607860000000000♠60,786 |
| Clarendon | 7005245103000000000♠245,103 | 7004858610000000000♠85,861 | 7005159242000000000♠159,242 |
| Szent Katalin | 7005516218000000000♠516,218 | 7005398555000000000♠398,555 | 7005117663000000000♠117,663 |
| Jamaica | 7006269798300000000♠2,697,983 | 7006145343800000000♠1,453,438 | 7006124454500000000♠1,244,545 |
Emberek
Becslések szerint a jamaicaiak mintegy 70%-a fekete, a fennmaradó 30% pedig többnyire vegyes fajú emberekből áll, de vannak fehér és ázsiai jamaicaiak is.
Nyelv
Jamaika hivatalos nyelve az angol, és a lakosság jamaicai kreol angolul is beszél.
Vallás
Jamaika lakosságának 62,5%-a protestáns (10,8% Hetednapi Adventista Egyház, 9,5% Pünkösdista, 8,3 Egyéb Isten Egyháza, 7,2% Baptista, 6,3% Isten Újszövetségi Egyháza, 4,8% Isten Jamaikai Egyháza, 4,3% Prófécia Isten Egyháza, 3,6% anglikán, 7,7% egyéb keresztény), 2,6% katolikus, 14,2% egyéb vagy meghatározatlan, 20,9% nincs.
Földrajz
Jamaika az északi szélesség 17° 42"-18° 31"-e és a nyugati hosszúság 78° 22"-e és 76° 11" között, azaz az Egyenlítő és a Ráktérítő között fekszik. Területe 10 990 négyzetkilométer.
Jamaica a harmadik legnagyobb szigetország a Nagy-Antillák között, Kuba és Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság) után; nagyobb, mint Puerto Rico. A sziget keletről nyugatra 235 kilométer hosszú; szélessége északról délre 35 kilométer és 82 kilométer között változik. Az országot főként a szárazföld alkotja, de a partok közelében néhány elszigetelt kis sziget található.
A Blue Mountains Jamaika leghosszabb hegyvonulata. Ide tartozik a sziget legmagasabb pontja, a Blue Mountain Peak, amely 2256 méteres magassággal rendelkezik.
Folyók
A Rio Minho a leghosszabb folyó Jamaikában 92,8 kilométeres hosszával. A folyó a sziget földrajzi középpontja közelében ered, általában dél-délnyugati irányban folyik, és a Karib-tengerbe torkollik a Carlisle-öbölnél, a sziget déli partvidékének középső részén, a sziget legdélebbi pontjától, Portland Point-tól nyugatra.
A Fekete-folyó Jamaika egyik leghosszabb folyója. A maga 53,4 km-es hosszával a leghosszabbnak tartották, amíg ki nem derült, hogy a Rio Minho hosszabb. Eredetileg Rio Caobana volt a neve.
Jamaica topográfiai térképe
Híres emberek
A sziget a rasztafári mozgalomról, valamint Bob Marley reggae előadóművészről ismert. A népszerű sprinter, Usain Bolt szintén az országból származik. Usain Bolt 2016-ban Rióban aranyérmet nyert 100 és 200 gyorson. Az angol kapus, Joe Hart szintén jamaicai születésű.
Kérdések és válaszok
K: Hol található Jamaica?
V: Jamaica a Karib-tengeren, a Nagy-Antillákhoz tartozó szigetország, Kubától 140 kilométerre délre, Hispaniolától 191 kilométerre nyugatra található.
K: Mi Jamaika fővárosa?
V: Jamaika fővárosa Kingston.
K: Milyen más városok vannak még Jamaikában?
V: Jamaika egyéb városai közé tartozik Montego Bay, St. Ann's Bay és Spanish Town.
K: Hogyan oszlik Jamaika?
V: Jamaika három megyére - Cornwall, Middlesex és Surrey - oszlik, amelyek 14 községre vannak felosztva.
K: Mi Jamaika taíno neve?
V: Jamaika taínó neve Xaymaca, ami azt jelenti, hogy "a források földje".
K: Mekkora Jamaica mérete?
V: Jamaika területe 10 990 négyzetkilométer, így a Nagy-Antillák harmadik legnagyobb szigetországa.
K: Milyen kapcsolatban áll Jamaika a Nyugat-indiai szigetekkel?
V: Jamaika a Nyugat-indiai-szigetek része.
Keres