Szlovákia — országismertető és tények: Pozsony, városok, EU-tagság
Fedezd fel Szlovákia lényegét: Pozsony és kincses városok, határok, EU-tagság, valuta és praktikus tények — gyors országismertető utazóknak és érdeklődőknek.
Szlovákia (szlovákul: Slovensko) (hivatalos neve Szlovák Köztársaság, Slovenská republika) egy óceánhoz nem csatlakozó ország Közép-Európában. Délnyugaton Ausztriával, délen Magyarországgal, keleten Ukrajnával, északon Lengyelországgal, északnyugaton pedig Csehországgal határos. Fővárosa Pozsony, a világ egyetlen olyan fővárosa, amely két másik országgal határos. További főbb városai Kassa, Besztercebánya, Zsolna, Trencsén, Nyitra, Prešov, Bardejov és Trnava. Szlovákia 2004 óta tagja az Európai Uniónak, hivatalos pénzneme az euró.
Földrajz és éghajlat
Szlovákia területe körülbelül 49 000 km², változatos domborzattal: északi része a Kárpátok láncolatához tartozik, köztük a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) csúcsai. A legmagasabb csúcs a Gerlach-csúcs (Gerlachovský štít), 2655 m magas. Déli területek síkabbak és mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A Duna ≈ fontos folyamként halad át az ország délnyugati részén, és Pozsonynál meghatározó szerepe van a kereskedelemben és közlekedésben. Az éghajlat mérsékelt kontinentális: hideg telekkel és meleg nyarakkal, a hegyvidéki területeken hűvösebb, csapadékosabb viszonyokkal.
Rövid történeti áttekintés
Modern értelemben Szlovákia független állam 1993. január 1. óta, amikor a Csehszlovákia békés szétválásával létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Az ország története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: területén középkori szlovák és magyar királyságok, majd a Habsburg Birodalom és a 20. századi csehszlovák államalakulat emlékei találhatók.
Államforma, közigazgatás
Szlovákia parlamentáris köztársaság. Az államhatalom három ágba tagolódik: törvényhozás (egykamarás parlament), végrehajtás (kormány) és igazságszolgáltatás. Közigazgatásilag nyolc kerületre (kraj) tagozódik: Bratislava (Pozsony), Trnava, Trenčín, Nitra (Nyitra), Žilina (Zsolna), Banská Bystrica (Besztercebánya), Prešov és Košice (Kassa).
Népesség és nyelv
Szlovákia lakossága hozzávetőleg 5,4–5,5 millió fő (folyamatosan változik). Hivatalos nyelv a szlovák. Jelentősebb kisebbségek közé tartoznak a magyarok (főleg déli határ mentén), valamint roma és cseh közösségek. A vallási megoszlás vegyes: katolikus, protestáns és nem vallásos rétegek mind jelen vannak.
Gazdaság és valuta
Szlovákia ipari és szolgáltató gazdasággal rendelkezik. Kiemelt ágazatai:
- autógyártás és gépipar (több nagy autógyár és beszállító működik az országban),
- elektronika és precíziós gyártás,
- energetika és vegyipar,
- turizmus — különösen hegyi és kulturális turizmus.
Az ország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Az eurót 2009 óta vezették be hivatalos pénznemként. Az EU-tagság és az euró bevezetése erősítette a gazdasági integrációt és a külföldi befektetéseket.
Főbb városok és kulturális örökség
A legfontosabb városok közül néhányat már említettünk: Pozsony (főváros), Kassa, Besztercebánya, Zsolna, Trencsén, Nyitra, Prešov, Trnava és Bardejov. Ezek a települések gazdag történelmi központokkal, várakkal és vallási emlékhelyekkel rendelkeznek.
Szlovákiában több UNESCO-világörökségi helyszín is található, például a Spiš-i vár (Spišský hrad), Levoča történelmi központja, Bardejov középkori városa, Vlkolínec népi építészete és a bányászati műemlékeket magában foglaló Banská Štiavnica és környéke.
Természet, nemzeti parkok és turizmus
Az ország népszerű a természetjárók között. Főbb természeti látványosságok:
- A Magas-Tátra és a Tátra hegyei, kiváló túra- és síközpontokkal;
- Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) nemzeti park, hasonlóan népszerű a túrázók körében;
- Slovenský raj (Szlovák Paradicsom) mély kanyonokkal és függőhidakkal;
- Pieniny és Orava területei, valamint számos barlang és természeti rezervátum.
Közlekedés és elérhetőség
Szlovákia infrastruktúrája jól kiépített: a fővárosban nemzetközi repülőtér (M. R. Štefánik repülőtér), kiterjedt vasúthálózat és autópályák kötik össze a nagyobb városokat. Pozsony közelsége miatt sok nemzetközi járatot és átszállási lehetőséget a bécsi repülőtér is biztosít. A Duna hajózási útvonalként is fontos szerepet játszik.
Gyakorlati információk
- Időzóna: Közép-európai idő (CET/CEST).
- Országkód: +421.
- Pénznem: euró (EUR).
- Tagja az Európai Uniónak (2004 óta) és a schengeni övezetnek is.
Összefoglalás
Szlovákia kis, de változatos ország Közép-Európában: gazdag természeti kincsekkel, történelmi városokkal és dinamikusan fejlődő gazdasággal. EU-tagsága, euró adottsága és stratégiai fekvése miatt fontos szereplő a régióban, ugyanakkor megőrizte egyedi kulturális és nyelvi jellegét, amely vonzó a turisták és befektetők számára egyaránt.
Történelem
A kelták i. e. 450 óta kezdtek letelepedni. A Biatec nevű érmék az írás első használatát jelentik Szlovákiában. Az ezredfordulón számos különböző germán törzs, mint például a kvádok és a markomannok, kezdték elfoglalni a területet. A Római Birodalom számos előőrsöt létesített a Duna mentén. Még a germán törzsek ellen is harcoltak, a legészakibb jelenlétük Trencsénben (Laugaritio) volt a markomann háborúk idején.
Nagy-Morvaország eleinte állandó vitákban állt a keleti frankokkal, majd a 10. század elején az Ázsiából érkezett magyarokkal. A magyariak 906-ban meghódították Nagy-Morvaországot, és létrehozták a Magyar Fejedelemséget, aminek eredményeként később, 1000-ben létrejött a Magyar Királyság. A szlovákok továbbra is északon éltek, míg a magyarok többsége délen.
Az 1241-es mongol invázió hatalmas népességveszteséget okozott. A magyar királyok más telepeseket is kezdtek meghívni, például németeket a 13. században, és sokan mások is kezdtek érkezni a királyságba, a 14. században Romániából a vlachok és a zsidók.
A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta a királyság déli részét, beleértve a két legfontosabb várost, Budát (főváros) és Székesfehérvárt (koronázási főváros). Sok magyar nemes Szlovákiába költözött, a király pedig Pozsonyba (akkor Pressburg, Pozsony). A törökök elleni háborúk és a Habsburgok elleni felkelés sok pusztítást okozott. Miután az oszmánok megkezdték a visszavonulást Magyarországról, Pozsony maradt a főváros egészen 1848-ig, amikor is visszaköltöztették Budapestre.
A kettős monarchia, Ausztria-Magyarország létrejötte lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy a magyar nyelvtől eltérő nyelvek oktatásának visszaszorítását kezdeményezze az állami iskolákban. A magyaron kívüli más nyelvek hivatalos használatát is visszaszorították. Ebben az időszakban a szlovákok körében nacionalista mozgalom alakult ki. E mozgalom egy része összefogott a cseh nacionalista mozgalom egy részével. Az első világháború alatt ez a mozgalom meggyőzte a későbbi győztes hatalmakat, hogy a háború után ismerjék el az új csehszlovák államot.
A mai Szlovákia területe 1918-tól 1938-ig, majd 1945-től 1989-ig Csehszlovákia része volt. Csehszlovákia egyike volt azoknak az államoknak, amelyek az első világháború végén, 1918-ban, Ausztria-Magyarország felbomlása után jöttek létre. Csehszlovákia 1939-ben szakadt szét, amikor Szlovákia Hitler befolyása és nyomása alatt kikiáltotta függetlenségét, és önálló állammá vált. Az állam a második világháború alatt is létezett. Egypárti totalitárius állam volt, amely a náci Németország bábszövetségese volt. A rezsim alatt az állam a náci Németország oldalán harcolt a háborúban, és a holokauszt részeként mintegy 70 000 zsidó állampolgárt deportált a náci megsemmisítő táborokba.
Csehszlovákia területét a második világháború végén, 1945-ben a Szovjetunió felszabadította. A felszabadítás után Csehszlovákia újraegyesült, és rövid ideig demokratikus országként létezett. A Kommunista Párt 1948-ban sikeresen végrehajtott egy államcsínyt, és Csehszlovákiát totalitárius egypártállamként irányította, amely a Szovjetunió szatellitje volt. 1989-ben a kommunista párt egypárti uralmát a bársonyos forradalom során megdöntötték, amely a polgárok nagyszabású és békés utcai tüntetéseinek sorozata volt.
Csehszlovákia ismét demokratikus országgá vált. Azonban 1993. január 1-jén két független országra (Szlovákia és a Cseh Köztársaság) szakadt, ami a bársonyos válás néven vált ismertté. Szlovákia 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.
Földrajz
Szlovákia tengerparttal nem rendelkezik. Elsősorban hegyvidéki jellegéről nevezetes, északon a Kárpátok, délen pedig többnyire különböző alföldek találhatók. A legmagasabb hegység a Tátra hegység, amelynek legmagasabb csúcsa a Gerlachov-csúcs (szlovákul: Gerlachovský štít; 2654 m). Jelentősebb szlovákiai folyók a Dunán kívül a Vág és a Hron.
Szlovákia éghajlata alacsonyabban fekvő területeken nedves kontinentális (Dfb a Koeppen-féle éghajlati osztályozás szerint), meleg nyarakkal és borús, hideg és párás telekkel. A magasabban fekvő területeken szubarktikus és alpesi éghajlat uralkodik.
Szlovaia megkönnyebbülése
Demográfiai adatok
Szlovákiában körülbelül 5,5 millió ember él. A legtöbben szlovákok (86%), de Szlovákia déli régióiban élnek magyarok (10%), sőt egyes településeken magyar többségűek is vannak (például Komárno vagy Dunajská Streda), északkeleten ruszinul vagy ukránul beszélnek. A kisebbségben lévő roma lakosság a roma nyelv változatait beszéli, és főleg keleten élnek elszórtan.
A szlovák alkotmány garantálja a vallásszabadságot. A szlovákok többsége római katolikus (69%), őket követik az ateisták (13%). Más vallások közé tartozik a lutheranizmus, a görög ortodox és a kálvinizmus. Szlovákiában körülbelül 5000 muszlim és 2000 zsidó él.
Hlavná ulica (Fő utca) Kassán
Szállítás
- Vasút: Szlovákia 3662 km vasúttal rendelkezik, ebből 3512 km normál nyomtávú. A vasúthálózat jelenleg korszerűsítés alatt áll.
- Út: Ebből 316 km autópálya (2003). Az autópálya-hálózat jelenleg építés alatt áll.
- Levegő: A legfontosabbak Pozsonyban és Kassán találhatók, a többi repülőtér Szliács, Poprád, Zsolna és Pécs közelében van.
- Tengerészgyalogos: Szlovákia nem rendelkezik közvetlen tengerparttal. A legfontosabb vízi útvonal a Duna, a pozsonyi és komáromi kikötőkkel. A Duna és a Rajna-Majna-Duna csatorna köti össze Szlovákiát az Északi- és a Fekete-tengerrel.
Adminisztratív részleg
Szlovákiában jelenleg 8 régió van:
- Pozsonyi régió (Bratislavský kraj) (főváros: Pozsony)
- Trnava régió (Trnavský kraj) (főváros: Trnava)
- Trencséni kerület (Trenčiansky kraj) (főváros Trencsén)
- Nyitrai régió (Nitriansky kraj) (főváros: Nyitra)
- Žilina régió (Žilinský kraj) (főváros Žilina)
- Banská Bystrica régió (Banskobystrický kraj) (főváros Banská Bystrica)
- Prešov régió (Prešovský kraj) (főváros: Prešov)
- Košicei régió (Košický kraj) (főváros: Košice)
Ezek számos körzetre oszlanak tovább. Szlovákiában jelenleg 79 járás van.
Szlovákia régiói
Kapcsolódó oldalak
- Szlovákia folyóinak listája
- Szlovákia az olimpián
- Szlovákia nemzeti labdarúgó-válogatott
- Szlovákia férfi jégkorong válogatottja
Keres