Szlovákia

Szlovákia (szlovákul: Slovensko) (hivatalos neve Szlovák Köztársaság, Slovenská republika) egy óceánhoz nem csatlakozó ország Közép-Európában. Délnyugaton Ausztriával, délen Magyarországgal, keleten Ukrajnával, északon Lengyelországgal, északnyugaton pedig Csehországgal határos. Fővárosa Pozsony, a világ egyetlen olyan fővárosa, amely két másik országgal határos. További főbb városai Kassa, Besztercebánya, Zsolna, Trencsén, Nyitra, Prešov, Bardejov és Trnava. Szlovákia 2004 óta tagja az Európai Uniónak, hivatalos pénzneme az euró.

Történelem

A kelták i. e. 450 óta kezdtek letelepedni. A Biatec nevű érmék az írás első használatát jelentik Szlovákiában. Az ezredfordulón számos különböző germán törzs, mint például a kvádok és a markomannok, kezdték elfoglalni a területet. A Római Birodalom számos előőrsöt létesített a Duna mentén. Még a germán törzsek ellen is harcoltak, a legészakibb jelenlétük Trencsénben (Laugaritio) volt a markomann háborúk idején.

Nagy-Morvaország eleinte állandó vitákban állt a keleti frankokkal, majd a 10. század elején az Ázsiából érkezett magyarokkal. A magyariak 906-ban meghódították Nagy-Morvaországot, és létrehozták a Magyar Fejedelemséget, aminek eredményeként később, 1000-ben létrejött a Magyar Királyság. A szlovákok továbbra is északon éltek, míg a magyarok többsége délen.

Az 1241-es mongol invázió hatalmas népességveszteséget okozott. A magyar királyok más telepeseket is kezdtek meghívni, például németeket a 13. században, és sokan mások is kezdtek érkezni a királyságba, a 14. században Romániából a vlachok és a zsidók.

A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta a királyság déli részét, beleértve a két legfontosabb várost, Budát (főváros) és Székesfehérvárt (koronázási főváros). Sok magyar nemes Szlovákiába költözött, a király pedig Pozsonyba (akkor Pressburg, Pozsony). A törökök elleni háborúk és a Habsburgok elleni felkelés sok pusztítást okozott. Miután az oszmánok megkezdték a visszavonulást Magyarországról, Pozsony maradt a főváros egészen 1848-ig, amikor is visszaköltöztették Budapestre.

A kettős monarchia, Ausztria-Magyarország létrejötte lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy a magyar nyelvtől eltérő nyelvek oktatásának visszaszorítását kezdeményezze az állami iskolákban. A magyaron kívüli más nyelvek hivatalos használatát is visszaszorították. Ebben az időszakban a szlovákok körében nacionalista mozgalom alakult ki. E mozgalom egy része összefogott a cseh nacionalista mozgalom egy részével. Az első világháború alatt ez a mozgalom meggyőzte a későbbi győztes hatalmakat, hogy a háború után ismerjék el az új csehszlovák államot.

A mai Szlovákia területe 1918-tól 1938-ig, majd 1945-től 1989-ig Csehszlovákia része volt. Csehszlovákia egyike volt azoknak az államoknak, amelyek az első világháború végén, 1918-ban, Ausztria-Magyarország felbomlása után jöttek létre. Csehszlovákia 1939-ben szakadt szét, amikor Szlovákia Hitler befolyása és nyomása alatt kikiáltotta függetlenségét, és önálló állammá vált. Az állam a második világháború alatt is létezett. Egypárti totalitárius állam volt, amely a náci Németország bábszövetségese volt. A rezsim alatt az állam a náci Németország oldalán harcolt a háborúban, és a holokauszt részeként mintegy 70 000 zsidó állampolgárt deportált a náci megsemmisítő táborokba.

Csehszlovákia területét a második világháború végén, 1945-ben a Szovjetunió felszabadította. A felszabadítás után Csehszlovákia újraegyesült, és rövid ideig demokratikus országként létezett. A Kommunista Párt 1948-ban sikeresen végrehajtott egy államcsínyt, és Csehszlovákiát totalitárius egypártállamként irányította, amely a Szovjetunió szatellitje volt. 1989-ben a kommunista párt egypárti uralmát a bársonyos forradalom során megdöntötték, amely a polgárok nagyszabású és békés utcai tüntetéseinek sorozata volt.

Csehszlovákia ismét demokratikus országgá vált. Azonban 1993. január 1-jén két független országra (Szlovákia és a Cseh Köztársaság) szakadt, ami a bársonyos válás néven vált ismertté. Szlovákia 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

Földrajz

Szlovákia tengerparttal nem rendelkezik. Elsősorban hegyvidéki jellegéről nevezetes, északon a Kárpátok, délen pedig többnyire különböző alföldek találhatók. A legmagasabb hegység a Tátra hegység, amelynek legmagasabb csúcsa a Gerlachov-csúcs (szlovákul: Gerlachovský štít; 2654 m). Jelentősebb szlovákiai folyók a Dunán kívül a Vág és a Hron.

Szlovákia éghajlata alacsonyabban fekvő területeken nedves kontinentális (Dfb a Koeppen-féle éghajlati osztályozás szerint), meleg nyarakkal és borús, hideg és párás telekkel. A magasabban fekvő területeken szubarktikus és alpesi éghajlat uralkodik.

Szlovaia megkönnyebbüléseZoom
Szlovaia megkönnyebbülése

Demográfiai adatok

Szlovákiában körülbelül 5,5 millió ember él. A legtöbben szlovákok (86%), de Szlovákia déli régióiban élnek magyarok (10%), sőt egyes településeken magyar többségűek is vannak (például Komárno vagy Dunajská Streda), északkeleten ruszinul vagy ukránul beszélnek. A kisebbségben lévő roma lakosság a roma nyelv változatait beszéli, és főleg keleten élnek elszórtan.

A szlovák alkotmány garantálja a vallásszabadságot. A szlovákok többsége római katolikus (69%), őket követik az ateisták (13%). Más vallások közé tartozik a lutheranizmus, a görög ortodox és a kálvinizmus. Szlovákiában körülbelül 5000 muszlim és 2000 zsidó él.

Hlavná ulica (Fő utca) KassánZoom
Hlavná ulica (Fő utca) Kassán

Szállítás

  • Vasút: Szlovákia 3662 km vasúttal rendelkezik, ebből 3512 km normál nyomtávú. A vasúthálózat jelenleg korszerűsítés alatt áll.
  • Út: Ebből 316 km autópálya (2003). Az autópálya-hálózat jelenleg építés alatt áll.
  • Levegő: A legfontosabbak Pozsonyban és Kassán találhatók, a többi repülőtér Szliács, Poprád, Zsolna és Pécs közelében van.
  • Tengerészgyalogos: Szlovákia nem rendelkezik közvetlen tengerparttal. A legfontosabb vízi útvonal a Duna, a pozsonyi és komáromi kikötőkkel. A Duna és a Rajna-Majna-Duna csatorna köti össze Szlovákiát az Északi- és a Fekete-tengerrel.

Adminisztratív részleg

Szlovákiában jelenleg 8 régió van:

  1. Pozsonyi régió (Bratislavský kraj) (főváros: Pozsony)
  2. Trnava régió (Trnavský kraj) (főváros: Trnava)
  3. Trencséni kerület (Trenčiansky kraj) (főváros Trencsén)
  4. Nyitrai régió (Nitriansky kraj) (főváros: Nyitra)
  5. Žilina régió (Žilinský kraj) (főváros Žilina)
  6. Banská Bystrica régió (Banskobystrický kraj) (főváros Banská Bystrica)
  7. Prešov régió (Prešovský kraj) (főváros: Prešov)
  8. Košicei régió (Košický kraj) (főváros: Košice)

Ezek számos körzetre oszlanak tovább. Szlovákiában jelenleg 79 járás van.

Szlovákia régióiZoom
Szlovákia régiói

Kapcsolódó oldalak

  • Szlovákia folyóinak listája
  • Szlovákia az olimpián
  • Szlovákia nemzeti labdarúgó-válogatott
  • Szlovákia férfi jégkorong válogatottja

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3