Fehéroroszország

Fehéroroszország (hivatalos nevén Belarusz Köztársaság) ország Kelet-Európában. Mintegy kilencmillió ember él ott. Fővárosa Minszk. 1991-ig a Szovjetunió része volt. Fehéroroszország elnöke 1994 óta Alekszandr Lukasenko. Oroszországgal, Ukrajnával, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal határos. A 207 600 négyzetkilométeres terület több mint negyven százaléka erdős.

Az állam tagja az ENSZ-nek, a FÁK-nak, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, az Eurázsiai Gazdasági Közösségnek, Oroszország és Fehéroroszország Uniós Államának (1997. április 2-tól), valamint más nemzetközi szervezetek tagja.

A 20. századig a mai Fehéroroszország területe több országhoz is tartozott. Ezek közé tartozott a Polotski Hercegség, a Litván Nagyhercegség, a Lengyel-Litván Nemzetközösség és az Orosz Birodalom. Az orosz forradalom után Fehéroroszország a Szovjetunió része lett. Átnevezték Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságnak (BSSZ). Fehéroroszország határai 1939-ben nyerték el mai formájukat. Lengyelország szovjet megszállása után a Második Lengyel Köztársaság egyes területeit csatolták hozzá. A második világháborúban a nemzet és területe elpusztult. Fehéroroszország elvesztette lakosságának mintegy harmadát és gazdasági erőforrásainak több mint felét. 1945-ben a Belorusz SZSZK a Szovjetunióval és az Ukrán SZSZK-val együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja lett.

A köztársaság parlamentje 1990. július 27-én kikiáltotta Fehéroroszország szuverenitását. A Szovjetunió felbomlása során Fehéroroszország 1991. augusztus 25-én vált függetlenné.

Fehéroroszország 9,49 milliós lakosságának több mint 70%-a városi területeken él. A lakosság több mint 80%-a fehérorosz nemzetiségű. A többiek többsége orosz, lengyel és ukrán. Az országnak két hivatalos nyelve van: Belarusz és orosz. Az ország fő vallása az orosz ortodox kereszténység. A második legnépszerűbb, a római katolicizmusnak sokkal kisebb a hívei száma.

Történelem

Az első világháború előtt

A régióban Homo erectus és neandervölgyi maradványokat is találtak. Kr. e. 5000 és 2000 között Bandkeramik kultúrák éltek itt. A kimmerek i. e. 1 000 körül már a területen éltek. Kr. e. 500-ra szlávok költöztek ide. A hunok és az avarok i. e. 400-600 körül jöttek át. A szlávokat nem tudták elmozdítani.

A mai Fehéroroszország területét először a 6. században szláv törzsek telepítették le. Kapcsolatba kerültek a varángokkal, akik skandináv harcosokból és kereskedőkből álló bandák voltak. Ők 862-ben megalakították a Kijevi Ruszt.

Amikor a Kijevi Rusz uralkodója, I. Jaroszlav I. Bölcs meghalt, az állam kettészakadt. Később egyesek a Litván Nagyhercegséghez kerültek. Litvánia uniót kötött Lengyelországgal. Az unió 1795-ben ért véget. Fehéroroszország földje az Orosz Birodalomhoz került. A föld Oroszországnál maradt, amíg az I. világháború alatt a Német Birodalomhoz nem került.

A kezdeti függetlenség óta

Fehéroroszország azt mondta, hogy 1918. március 25-én szabadultak meg Németországtól. Megalakították a Belorusz Népköztársaságot. Ezután kezdődött a lengyel-szovjet háború. Az orosz fennhatóság alatt álló Fehéroroszország egy része 1919-ben Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasággá vált. Majd hozzácsatolták a Litván-Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz. A többi területet a háború 1921-es befejezése után Lengyelország és a Szovjetunió között osztották fel. A Belorusz SZSZK 1922-ben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alapító tagja lett. A mai Fehéroroszország nyugati része Lengyelország része maradt.

1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió megszállta Lengyelországot. Ez volt a második világháború kezdete. Lengyelország egyes részei a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz kerültek. Ezek ma Nyugat-Beloruszországot alkotják.

A náci Németország 1941-ben megszállta a Szovjetuniót. A második világháborúban a BSZK volt a legsúlyosabban érintett szovjet köztársaság. Ez idő alatt Németország a köztársaság 290 városából 209-et, a köztársaság iparának 85%-át és több mint egymillió épületet pusztított el. Az áldozatok száma két és három millió között volt. Fehéroroszország lakossága 1971-ig nem érte el a háború előtti szintet.

Joszif Sztálin azt akarta, hogy a Belorusz SZSZK oroszabb legyen. A Szovjetunió más részeiből oroszokat küldtek a kormányba. A belorusz nyelv használatát korlátozták. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után Nyikita Hruscsov folytatta a tervet.

1986-ban a Belorusz SZSZK-ban a szomszédos Ukrán SZSZK-ban lévő csernobili erőműben történt robbanás következtében nukleáris csapadék keletkezett.

Fehéroroszország azt mondta, hogy 1990. július 27-én szabad volt. A kommunista párt támogatásával 1991. augusztus 25-én az ország nevét Belarusz Köztársaságra változtatták.

Földrajz

Fehéroroszország tengerparttal nem rendelkező és többnyire sík terület. Sok a mocsaras terület. Fehéroroszországban sok patak és 11 000 tó található. Az országon három nagy folyó folyik keresztül: a Neman, a Pripjat és a Dnyeper.

A legmagasabb pont a 345 méter magas Dzyarzhynskaya Hara. Fehéroroszország éghajlata hemiboreális, nedves kontinentális (Dfb a Koeppen-féle éghajlati osztályozás szerint).

A természeti erőforrások közé tartoznak a tőzeglelőhelyek, kis mennyiségű kőolaj és földgáz, gránit, dolomit (mészkő), márga, kréta, homok, kavics és agyag. A szomszédos Ukrajna 1986-os csernobili atomkatasztrófájából származó sugárzás mintegy 70%-a fehérorosz területre jutott. A termőföldeket továbbra is érinti a sugárzás okozta kihullás.

A Strusta-tó a Vityebszki vajdaságbanZoom
A Strusta-tó a Vityebszki vajdaságban

Politika

Fehéroroszország elnöki köztársaság. Az országot egy elnök és a nemzetgyűlés irányítja.

Emberi jogok

Lukasenko úgy jellemezte magát, mint aki "tekintélyelvű kormányzási stílust" folytat. A nyugati országok diktatúrának nevezték a Lukasenko vezette Fehéroroszországot. Az Európa Tanács 1997 óta nem engedi Fehéroroszországot a tagságból, mert nem demokratikusan szavazott.

Katonai

A fehérorosz fegyveres erők három ágból állnak: a hadseregből, a légierőből és a védelmi minisztérium közös vezérkarából. A védelmi minisztériumot Jurij Zsadobin altábornagy vezeti. Alekszandr Lukasenko (mint elnök) a főparancsnok.

Divíziók

Fehéroroszország hat régióra oszlik. Ezek a közigazgatási központjukat képező városokról kapták a nevüket.

Régiók (közigazgatási központokkal):

  1. Brest régió (Brest)
  2. Gomeli régió (Gomel)
  3. Grodno régió (Grodno)
  4. Mogiljovi régió (Mogiljov)
  5. Minszk régió (Minszk)
  6. Vityebszki régió (Vityebszk)

Különleges közigazgatási körzet:

  1. Minszk város
Fehéroroszország régióiZoom
Fehéroroszország régiói

Gazdaság

A fehérorosz gazdaság nagy része állami irányítás alatt áll. Ezt "szovjet típusúnak" nevezték. Az ország bizonyos importtermékek, többek között a kőolaj tekintetében Oroszországtól függ. 1994-ben Fehéroroszország fő exportcikkei közé tartoztak a nehézgépek (különösen a traktorok), a mezőgazdasági termékek és az energiatermékek.

Demográfiai adatok

A 2009-es népszámlálás szerint a lakosság száma 9 503 807 fő. Az etnikai fehéroroszok Fehéroroszország teljes lakosságának 83,7%-át teszik ki. A következő legnagyobb etnikai csoportok a következők: Oroszok (8,3%), lengyelek (3,1%) és ukránok (1,7%). Minszk, az ország fővárosa és legnagyobb városa 2009-ben 1 836 808 lakosnak adott otthont. Gomel 481 000 lakosával a második legnagyobb város, és a Homiel Voblaszt fővárosa. További nagyvárosok Mogiljev (365 100), Vityebszk (342 400), Hrodna (314 800) és Breszt (298 300). Fehéroroszország egyéb helységeiről lásd Fehéroroszország településeinek listája.

Kultúra

Irodalom

A fehérorosz irodalom a 11-13. századi vallásos szentírással kezdődött. A 16. században a polotski Francysk Skaryna lefordította a Bibliát belarusz nyelvre. A fehérorosz irodalom modern korszaka a 19. század végén kezdődött. Az egyik jelentős író Yanka Kupala volt. Fehéroroszország náci megszállása után több költő és író száműzetésbe vonult. Az 1960-as évekig nem tértek vissza. A fehérorosz irodalom utolsó jelentős fellendülése az 1960-as években volt, Vaszil Bükkaŭ és Uladzimir Karatkievics regényeivel.

Zene

A 19. században Stanisław Moniuszko lengyel zeneszerző Minszkben élve operákat és kamarazenei darabokat írt. A 19. század végén a nagyobb fehérorosz városok saját opera- és balett-társulatokat alakítottak.

A minszki Nemzeti Balett Akadémiai Színház 1996-ban elnyerte a Benois de la Dance-díjat, mint a világ legjobb balett-társulata. A rockzene az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, bár a fehérorosz kormány igyekezett korlátozni a rádióban sugárzott külföldi zenék mennyiségét. 2004 óta Fehéroroszország művészeket küld az Eurovíziós Dalversenyre.

Ruha

A hagyományos fehérorosz viselet a Kijevi Rusz korából származik. A hűvös éghajlat miatt a ruhákat úgy készítették, hogy megőrizzék a testhőt, és általában lenből vagy gyapjúból készültek.

Konyha

A fehérorosz konyha főleg zöldségekből, húsból (különösen sertéshúsból) és kenyérből áll. Az ételeket általában lassan főzik vagy párolják. Egy tipikus fehérorosz könnyű reggelit és két kiadós étkezést fogyaszt, a vacsora a nap legnagyobb étkezése. Fehéroroszországban búza- és rozskenyeret esznek. A rozskenyeret nagyobb mennyiségben fogyasztják, mivel a búzatermesztéshez túlságosan zordak a körülmények. A vendégszeretet jeléül a vendéglátó kenyeret és sót kínál a vendég vagy látogató üdvözlésekor. A fehéroroszországi népszerű italok közé tartozik az orosz búzavodka és a kvasz, a kvasz egy erjesztett malátás barna kenyérből vagy rozslisztből készült ital. A kvaszhoz szeletelt zöldségeket is adhatnak, hogy egy okroshka nevű hideg levest készítsenek belőle.

Világörökségi helyszínek

Fehéroroszország négy világörökségi helyszínnel rendelkezik: a Mir-kastélyegyüttes, a Neszvizh-kastély, a Belovezscskaja puszta (Lengyelországgal közösen) és a Struve geodéziai ív (kilenc másik országgal közösen).

Kérdések és válaszok

K: Mi Fehéroroszország fővárosa?


V: Fehéroroszország fővárosa Minszk.

K: Mikor vált függetlenné Fehéroroszország?


V: Fehéroroszország 1991. augusztus 25-én vált függetlenné.

K: Hány ember él Fehéroroszországban?


V: Fehéroroszországban körülbelül kilencmillió ember él.

K: Mely országok határosak Fehéroroszországgal?


V: Fehéroroszországgal Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia és Lettország határos.

K: Fehéroroszország területének hány százaléka erdős?


V: A 207 600 négyzetkilométeres területének több mint negyven százaléka erdős.

K: Milyen vallásokat gyakorolnak az országban?


V: Az ország fő vallása az orosz ortodox kereszténység, a római katolicizmusnak jóval kisebb a hívei száma.

K: Ki volt Fehéroroszország elnöke 1994 és 2020 között?


V: Alekszandr Lukasenko volt Fehéroroszország elnöke 1994 és 2020 között.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3