Fehéroroszország

Történelem

Az első világháború előtt

A régióban Homo erectus és neandervölgyi maradványokat is találtak. Kr. e. 5000 és 2000 között Bandkeramik kultúrák éltek itt. A kimmerek i. e. 1 000 körül már a területen éltek. Kr. e. 500-ra szlávok költöztek ide. A hunok és az avarok i. e. 400-600 körül jöttek át. A szlávokat nem tudták elmozdítani.

A mai Fehéroroszország területét először a 6. században szláv törzsek telepítették le. Kapcsolatba kerültek a varángokkal, akik skandináv harcosokból és kereskedőkből álló bandák voltak. Ők 862-ben megalakították a Kijevi Ruszt.

Amikor a Kijevi Rusz uralkodója, I. Jaroszlav I. Bölcs meghalt, az állam kettészakadt. Később egyesek a Litván Nagyhercegséghez kerültek. Litvánia uniót kötött Lengyelországgal. Az unió 1795-ben ért véget. Fehéroroszország földje az Orosz Birodalomhoz került. A föld Oroszországnál maradt, amíg az I. világháború alatt a Német Birodalomhoz nem került.

A kezdeti függetlenség óta

Fehéroroszország azt mondta, hogy 1918. március 25-én szabadultak meg Németországtól. Megalakították a Belorusz Népköztársaságot. Ezután kezdődött a lengyel-szovjet háború. Az orosz fennhatóság alatt álló Fehéroroszország egy része 1919-ben Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasággá vált. Majd hozzácsatolták a Litván-Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz. A többi területet a háború 1921-es befejezése után Lengyelország és a Szovjetunió között osztották fel. A Belorusz SZSZK 1922-ben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alapító tagja lett. A mai Fehéroroszország nyugati része Lengyelország része maradt.

1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió megszállta Lengyelországot. Ez volt a második világháború kezdete. Lengyelország egyes részei a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz kerültek. Ezek ma Nyugat-Beloruszországot alkotják.

A náci Németország 1941-ben megszállta a Szovjetuniót. A második világháborúban a BSZK volt a legsúlyosabban érintett szovjet köztársaság. Ez idő alatt Németország a köztársaság 290 városából 209-et, a köztársaság iparának 85%-át és több mint egymillió épületet pusztított el. Az áldozatok száma két és három millió között volt. Fehéroroszország lakossága 1971-ig nem érte el a háború előtti szintet.

Joszif Sztálin azt akarta, hogy a Belorusz SZSZK oroszabb legyen. A Szovjetunió más részeiből oroszokat küldtek a kormányba. A belorusz nyelv használatát korlátozták. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után Nyikita Hruscsov folytatta a tervet.

1986-ban a Belorusz SZSZK-ban a szomszédos Ukrán SZSZK-ban lévő csernobili erőműben történt robbanás következtében nukleáris csapadék keletkezett.

Fehéroroszország azt mondta, hogy 1990. július 27-én szabad volt. A kommunista párt támogatásával 1991. augusztus 25-én az ország nevét Belarusz Köztársaságra változtatták.

Földrajz

Fehéroroszország tengerparttal nem rendelkező és többnyire sík terület. Sok a mocsaras terület. Fehéroroszországban sok patak és 11 000 tó található. Az országon három nagy folyó folyik keresztül: a Neman, a Pripjat és a Dnyeper.

A legmagasabb pont a 345 méter magas Dzyarzhynskaya Hara. Fehéroroszország éghajlata hemiboreális, nedves kontinentális (Dfb a Koeppen-féle éghajlati osztályozás szerint).

A természeti erőforrások közé tartoznak a tőzeglelőhelyek, kis mennyiségű kőolaj és földgáz, gránit, dolomit (mészkő), márga, kréta, homok, kavics és agyag. A szomszédos Ukrajna 1986-os csernobili atomkatasztrófájából származó sugárzás mintegy 70%-a fehérorosz területre jutott. A termőföldeket továbbra is érinti a sugárzás okozta kihullás.

A Strusta-tó a Vityebszki vajdaságban

Politika

Fehéroroszország elnöki köztársaság. Az országot egy elnök és a nemzetgyűlés irányítja.

Emberi jogok

Lukasenko úgy jellemezte magát, mint aki "tekintélyelvű kormányzási stílust" folytat. A nyugati országok diktatúrának nevezték a Lukasenko vezette Fehéroroszországot. Az Európa Tanács 1997 óta nem engedi Fehéroroszországot a tagságból, mert nem demokratikusan szavazott.

Katonai

A fehérorosz fegyveres erők három ágból állnak: a hadseregből, a légierőből és a védelmi minisztérium közös vezérkarából. A védelmi minisztériumot Jurij Zsadobin altábornagy vezeti. Alekszandr Lukasenko (mint elnök) a főparancsnok.

Divíziók

Fehéroroszország hat régióra oszlik. Ezek a közigazgatási központjukat képező városokról kapták a nevüket.

Régiók (közigazgatási központokkal):

1. Brest régió (Brest)
2. Gomeli régió (Gomel)
3. Grodno régió (Grodno)
4. Mogiljovi régió (Mogiljov)
5. Minszk régió (Minszk)
6. Vityebszki régió (Vityebszk)

Különleges közigazgatási körzet:

1. Minszk város

Fehéroroszország régiói

Gazdaság

A fehérorosz gazdaság nagy része állami irányítás alatt áll. Ezt "szovjet típusúnak" nevezték. Az ország bizonyos importtermékek, többek között a kőolaj tekintetében Oroszországtól függ. 1994-ben Fehéroroszország fő exportcikkei közé tartoztak a nehézgépek (különösen a traktorok), a mezőgazdasági termékek és az energiatermékek.

Demográfiai adatok

A 2009-es népszámlálás szerint a lakosság száma 9 503 807 fő. Az etnikai fehéroroszok Fehéroroszország teljes lakosságának 83,7%-át teszik ki. A következő legnagyobb etnikai csoportok a következők: Oroszok (8,3%), lengyelek (3,1%) és ukránok (1,7%). Minszk, az ország fővárosa és legnagyobb városa 2009-ben 1 836 808 lakosnak adott otthont. Gomel 481 000 lakosával a második legnagyobb város, és a Homiel Voblaszt fővárosa. További nagyvárosok Mogiljev (365 100), Vityebszk (342 400), Hrodna (314 800) és Breszt (298 300). Fehéroroszország egyéb helységeiről lásd Fehéroroszország településeinek listája.

Kultúra

Irodalom

A fehérorosz irodalom a 11-13. századi vallásos szentírással kezdődött. A 16. században a polotski Francysk Skaryna lefordította a Bibliát belarusz nyelvre. A fehérorosz irodalom modern korszaka a 19. század végén kezdődött. Az egyik jelentős író Yanka Kupala volt. Fehéroroszország náci megszállása után több költő és író száműzetésbe vonult. Az 1960-as évekig nem tértek vissza. A fehérorosz irodalom utolsó jelentős fellendülése az 1960-as években volt, Vaszil Bükkaŭ és Uladzimir Karatkievics regényeivel.

Zene

A 19. században Stanisław Moniuszko lengyel zeneszerző Minszkben élve operákat és kamarazenei darabokat írt. A 19. század végén a nagyobb fehérorosz városok saját opera- és balett-társulatokat alakítottak.

A minszki Nemzeti Balett Akadémiai Színház 1996-ban elnyerte a Benois de la Dance-díjat, mint a világ legjobb balett-társulata. A rockzene az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, bár a fehérorosz kormány igyekezett korlátozni a rádióban sugárzott külföldi zenék mennyiségét. 2004 óta Fehéroroszország művészeket küld az Eurovíziós Dalversenyre.

Ruha

A hagyományos fehérorosz viselet a Kijevi Rusz korából származik. A hűvös éghajlat miatt a ruhákat úgy készítették, hogy megőrizzék a testhőt, és általában lenből vagy gyapjúból készültek.

Konyha

A fehérorosz konyha főleg zöldségekből, húsból (különösen sertéshúsból) és kenyérből áll. Az ételeket általában lassan főzik vagy párolják. Egy tipikus fehérorosz könnyű reggelit és két kiadós étkezést fogyaszt, a vacsora a nap legnagyobb étkezése. Fehéroroszországban búza- és rozskenyeret esznek. A rozskenyeret nagyobb mennyiségben fogyasztják, mivel a búzatermesztéshez túlságosan zordak a körülmények. A vendégszeretet jeléül a vendéglátó kenyeret és sót kínál a vendég vagy látogató üdvözlésekor. A fehéroroszországi népszerű italok közé tartozik az orosz búzavodka és a kvasz, a kvasz egy erjesztett malátás barna kenyérből vagy rozslisztből készült ital. A kvaszhoz szeletelt zöldségeket is adhatnak, hogy egy okroshka nevű hideg levest készítsenek belőle.

Világörökségi helyszínek

Fehéroroszország négy világörökségi helyszínnel rendelkezik: a Mir-kastélyegyüttes, a Neszvizh-kastély, a Belovezscskaja puszta (Lengyelországgal közösen) és a Struve geodéziai ív (kilenc másik országgal közösen).