Belarusz (Fehéroroszország) – alapvető tények és történelem
Belarusz (Fehéroroszország) áttekintés: földrajz, történelem, népesség, Minszk, Lukasenko és politikai-társadalmi tények — alapvető információk egy helyen.
Fehéroroszország (hivatalos nevén Belarusz Köztársaság) egy közép-kelet-európai ország: Kelet-Európában fekszik. Területe 207 600 négyzetkilométer, ebből több mint 40% erdős terület. Lakossága körülbelül 9,49 millió fő, fővárosa Minszk. Határai: Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia és Lettország.
Történelem – rövid áttekintés
A mai Fehéroroszország területén a középkorban több állami képződmény létezett, többek között a Polotski Hercegség és később a Litván Nagyhercegség. A 16–18. század folyamán a terület a Lengyel-Litván Nemzetközösség része volt, majd az Orosz Birodalom részeként alakult tovább.
Az orosz forradalom után a terület a Szovjetunióhoz csatlakozott, és Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (BSSZ) néven működött. A mai határok nagy része 1939-ben alakult ki, amikor a Lengyelország szovjet megszállása után a Második Lengyel Köztársaság egyes területeit a Szovjetunióhoz csatolták. A második világháborúban a terület és a lakosság súlyosan megszenvedte a háborút: a veszteségek a népesség és az infrastrukturális, gazdasági erőforrások tekintetében is jelentősek voltak.
Fontos mérföldkő volt, hogy a Belorusz SZSZK 1945-ben a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK mellett az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja lett. A köztársaság parlamentje 1990. július 27-én kikiáltotta Fehéroroszország szuverenitását, és a Szovjetunió felbomlása után 1991. augusztus 25-én vált függetlenné.
Politikai helyzet
Az ország elnöke 1994 óta Alekszandr Lukasenko. A politikai rendszer erősen elnöki jellegű, az elmúlt évtizedekben a hatalom központosítása és az ellenzéki aktivitás korlátozása jellemezte a belpolitikai életet. A 2020-as elnökválasztást követően nagyarányú tüntetések és tiltakozások zajlottak, amelyeket a hatóságok több esetben keményen elfojtottak; ezé a helyzetet nemzetközi kritikák és szankciók követték.
Népesség, nyelvek és vallás
Fehéroroszország lakosságának több mint 70%-a városi területeken él. Az emberek többsége etnikai szempontból fehérorosz: a teljes lakosság több mint 80%-a fehérorosz. A kisebbségek között jelentősebb az orosz, a lengyel és a ukrán közösség. Az állam hivatalos nyelvei a belarusz és az orosz, bár a városokban a mindennapi kommunikációban az orosz nyelv gyakori dominanciát mutat.
Az ország többségének vallása az orosz ortodox kereszténység. A római katolicizmus kisebb, de regionálisan jelentős közösségekkel van jelen, főleg nyugati területeken.
Gazdaság és társadalom
A belarusz gazdaság jellegzetességei közé tartozik az ipari ágazatok, a mezőgazdaság és a gépgyártás szerepe. Jelentős exportcikkek közé tartoznak a műtrágyák (különösen a kálium-alapú termékek), gépek és feldolgozott termékek. Az ország gazdasága hagyományosan szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, ami energiaellátási és kereskedelmi kérdésekben is meghatározó. Az utóbbi években növekedett az IT-szektor és a szolgáltatások szerepe is.
A pénznem a belorusz rubel (BYN). A társadalmi rendszerek — egészségügy, oktatás — elérhetőek az országban, de a gazdasági és politikai feszültségek, valamint a külső szankciók befolyásolják a mindennapi életet és a fejlesztési lehetőségeket.
Nemzetközi kapcsolatok és tagságok
Fehéroroszország tagja az ENSZ-nek, a FÁK-nak, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének és az Eurázsiai Gazdasági Közösségnek. Emellett 1997. április 2-tól része az Oroszország és Fehéroroszország Uniós Államának (Union State). Ezek a kapcsolatok meghatározóak az ország külpolitikájában és biztonsági helyzetében.
A nemzetközi viszonyok az utóbbi időben feszültebbé váltak: a belpolitikai események, az emberi jogi aggályok és a regionális geopolitikai fejlemények miatt több ország és nemzetközi szervezet korlátozásokat és szankciókat vezetett be Fehéroroszországgal szemben. Az ország szerepe a régió biztonsági helyzetében — különösen a 2022 után bekövetkezett események kapcsán — további nemzetközi vitákat váltott ki.
Földrajz és környezet
Fehéroroszország jellegzetes domborzata viszonylag sík, sok folyóval, mocsarakkal és tavakkal. A terület fontos vízrajzi elemei közé tartoznak a Pripjaty és más mellékfolyók, valamint kiterjedt erdőségek és lápvidékek (különösen a Polesie térségében). Az ország éghajlata mérsékelt kontinentális; a természetvédelem és a környezeti kihívások — ideértve az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset hatásait is — hosszú távú társadalmi és egészségügyi következményekkel jártak egyes területeken.
Összefoglalva, Fehéroroszország ma egy viszonylag kis, de stratégiailag fontos ország Kelet-Európában, jelentős történelmi múlttal, erős gazdasági és kulturális kötődésekkel a régióhoz, valamint összetett bel- és külpolitikai kihívásokkal.
Történelem
Az első világháború előtt
A régióban Homo erectus és neandervölgyi maradványokat is találtak. Kr. e. 5000 és 2000 között Bandkeramik kultúrák éltek itt. A kimmerek i. e. 1 000 körül már a területen éltek. Kr. e. 500-ra szlávok költöztek ide. A hunok és az avarok i. e. 400-600 körül jöttek át. A szlávokat nem tudták elmozdítani.
A mai Fehéroroszország területét először a 6. században szláv törzsek telepítették le. Kapcsolatba kerültek a varángokkal, akik skandináv harcosokból és kereskedőkből álló bandák voltak. Ők 862-ben megalakították a Kijevi Ruszt.
Amikor a Kijevi Rusz uralkodója, I. Jaroszlav I. Bölcs meghalt, az állam kettészakadt. Később egyesek a Litván Nagyhercegséghez kerültek. Litvánia uniót kötött Lengyelországgal. Az unió 1795-ben ért véget. Fehéroroszország földje az Orosz Birodalomhoz került. A föld Oroszországnál maradt, amíg az I. világháború alatt a Német Birodalomhoz nem került.
A kezdeti függetlenség óta
Fehéroroszország azt mondta, hogy 1918. március 25-én szabadultak meg Németországtól. Megalakították a Belorusz Népköztársaságot. Ezután kezdődött a lengyel-szovjet háború. Az orosz fennhatóság alatt álló Fehéroroszország egy része 1919-ben Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasággá vált. Majd hozzácsatolták a Litván-Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz. A többi területet a háború 1921-es befejezése után Lengyelország és a Szovjetunió között osztották fel. A Belorusz SZSZK 1922-ben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alapító tagja lett. A mai Fehéroroszország nyugati része Lengyelország része maradt.
1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió megszállta Lengyelországot. Ez volt a második világháború kezdete. Lengyelország egyes részei a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz kerültek. Ezek ma Nyugat-Beloruszországot alkotják.
A náci Németország 1941-ben megszállta a Szovjetuniót. A második világháborúban a BSZK volt a legsúlyosabban érintett szovjet köztársaság. Ez idő alatt Németország a köztársaság 290 városából 209-et, a köztársaság iparának 85%-át és több mint egymillió épületet pusztított el. Az áldozatok száma két és három millió között volt. Fehéroroszország lakossága 1971-ig nem érte el a háború előtti szintet.
Joszif Sztálin azt akarta, hogy a Belorusz SZSZK oroszabb legyen. A Szovjetunió más részeiből oroszokat küldtek a kormányba. A belorusz nyelv használatát korlátozták. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után Nyikita Hruscsov folytatta a tervet.
1986-ban a Belorusz SZSZK-ban a szomszédos Ukrán SZSZK-ban lévő csernobili erőműben történt robbanás következtében nukleáris csapadék keletkezett.
Fehéroroszország azt mondta, hogy 1990. július 27-én szabad volt. A kommunista párt támogatásával 1991. augusztus 25-én az ország nevét Belarusz Köztársaságra változtatták.
Földrajz
Fehéroroszország tengerparttal nem rendelkező és többnyire sík terület. Sok a mocsaras terület. Fehéroroszországban sok patak és 11 000 tó található. Az országon három nagy folyó folyik keresztül: a Neman, a Pripjat és a Dnyeper.
A legmagasabb pont a 345 méter magas Dzyarzhynskaya Hara. Fehéroroszország éghajlata hemiboreális, nedves kontinentális (Dfb a Koeppen-féle éghajlati osztályozás szerint).
A természeti erőforrások közé tartoznak a tőzeglelőhelyek, kis mennyiségű kőolaj és földgáz, gránit, dolomit (mészkő), márga, kréta, homok, kavics és agyag. A szomszédos Ukrajna 1986-os csernobili atomkatasztrófájából származó sugárzás mintegy 70%-a fehérorosz területre jutott. A termőföldeket továbbra is érinti a sugárzás okozta kihullás.
A Strusta-tó a Vityebszki vajdaságban
Politika
Fehéroroszország elnöki köztársaság. Az országot egy elnök és a nemzetgyűlés irányítja.
Emberi jogok
Lukasenko úgy jellemezte magát, mint aki "tekintélyelvű kormányzási stílust" folytat. A nyugati országok diktatúrának nevezték a Lukasenko vezette Fehéroroszországot. Az Európa Tanács 1997 óta nem engedi Fehéroroszországot a tagságból, mert nem demokratikusan szavazott.
Katonai
A fehérorosz fegyveres erők három ágból állnak: a hadseregből, a légierőből és a védelmi minisztérium közös vezérkarából. A védelmi minisztériumot Jurij Zsadobin altábornagy vezeti. Alekszandr Lukasenko (mint elnök) a főparancsnok.
Divíziók
Fehéroroszország hat régióra oszlik. Ezek a közigazgatási központjukat képező városokról kapták a nevüket.
Régiók (közigazgatási központokkal):
- Brest régió (Brest)
- Gomeli régió (Gomel)
- Grodno régió (Grodno)
- Mogiljovi régió (Mogiljov)
- Minszk régió (Minszk)
- Vityebszki régió (Vityebszk)
Különleges közigazgatási körzet:
- Minszk város
Fehéroroszország régiói
Gazdaság
A fehérorosz gazdaság nagy része állami irányítás alatt áll. Ezt "szovjet típusúnak" nevezték. Az ország bizonyos importtermékek, többek között a kőolaj tekintetében Oroszországtól függ. 1994-ben Fehéroroszország fő exportcikkei közé tartoztak a nehézgépek (különösen a traktorok), a mezőgazdasági termékek és az energiatermékek.
Demográfiai adatok
A 2009-es népszámlálás szerint a lakosság száma 9 503 807 fő. Az etnikai fehéroroszok Fehéroroszország teljes lakosságának 83,7%-át teszik ki. A következő legnagyobb etnikai csoportok a következők: Oroszok (8,3%), lengyelek (3,1%) és ukránok (1,7%). Minszk, az ország fővárosa és legnagyobb városa 2009-ben 1 836 808 lakosnak adott otthont. Gomel 481 000 lakosával a második legnagyobb város, és a Homiel Voblaszt fővárosa. További nagyvárosok Mogiljev (365 100), Vityebszk (342 400), Hrodna (314 800) és Breszt (298 300). Fehéroroszország egyéb helységeiről lásd Fehéroroszország településeinek listája.
Kultúra
Irodalom
A fehérorosz irodalom a 11-13. századi vallásos szentírással kezdődött. A 16. században a polotski Francysk Skaryna lefordította a Bibliát belarusz nyelvre. A fehérorosz irodalom modern korszaka a 19. század végén kezdődött. Az egyik jelentős író Yanka Kupala volt. Fehéroroszország náci megszállása után több költő és író száműzetésbe vonult. Az 1960-as évekig nem tértek vissza. A fehérorosz irodalom utolsó jelentős fellendülése az 1960-as években volt, Vaszil Bükkaŭ és Uladzimir Karatkievics regényeivel.
Zene
A 19. században Stanisław Moniuszko lengyel zeneszerző Minszkben élve operákat és kamarazenei darabokat írt. A 19. század végén a nagyobb fehérorosz városok saját opera- és balett-társulatokat alakítottak.
A minszki Nemzeti Balett Akadémiai Színház 1996-ban elnyerte a Benois de la Dance-díjat, mint a világ legjobb balett-társulata. A rockzene az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, bár a fehérorosz kormány igyekezett korlátozni a rádióban sugárzott külföldi zenék mennyiségét. 2004 óta Fehéroroszország művészeket küld az Eurovíziós Dalversenyre.
Ruha
A hagyományos fehérorosz viselet a Kijevi Rusz korából származik. A hűvös éghajlat miatt a ruhákat úgy készítették, hogy megőrizzék a testhőt, és általában lenből vagy gyapjúból készültek.
Konyha
A fehérorosz konyha főleg zöldségekből, húsból (különösen sertéshúsból) és kenyérből áll. Az ételeket általában lassan főzik vagy párolják. Egy tipikus fehérorosz könnyű reggelit és két kiadós étkezést fogyaszt, a vacsora a nap legnagyobb étkezése. Fehéroroszországban búza- és rozskenyeret esznek. A rozskenyeret nagyobb mennyiségben fogyasztják, mivel a búzatermesztéshez túlságosan zordak a körülmények. A vendégszeretet jeléül a vendéglátó kenyeret és sót kínál a vendég vagy látogató üdvözlésekor. A fehéroroszországi népszerű italok közé tartozik az orosz búzavodka és a kvasz, a kvasz egy erjesztett malátás barna kenyérből vagy rozslisztből készült ital. A kvaszhoz szeletelt zöldségeket is adhatnak, hogy egy okroshka nevű hideg levest készítsenek belőle.
Világörökségi helyszínek
Fehéroroszország négy világörökségi helyszínnel rendelkezik: a Mir-kastélyegyüttes, a Neszvizh-kastély, a Belovezscskaja puszta (Lengyelországgal közösen) és a Struve geodéziai ív (kilenc másik országgal közösen).
Kérdések és válaszok
K: Mi Fehéroroszország fővárosa?
V: Fehéroroszország fővárosa Minszk.
K: Mikor vált függetlenné Fehéroroszország?
V: Fehéroroszország 1991. augusztus 25-én vált függetlenné.
K: Hány ember él Fehéroroszországban?
V: Fehéroroszországban körülbelül kilencmillió ember él.
K: Mely országok határosak Fehéroroszországgal?
V: Fehéroroszországgal Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia és Lettország határos.
K: Fehéroroszország területének hány százaléka erdős?
V: A 207 600 négyzetkilométeres területének több mint negyven százaléka erdős.
K: Milyen vallásokat gyakorolnak az országban?
V: Az ország fő vallása az orosz ortodox kereszténység, a római katolicizmusnak jóval kisebb a hívei száma.
K: Ki volt Fehéroroszország elnöke 1994 és 2020 között?
V: Alekszandr Lukasenko volt Fehéroroszország elnöke 1994 és 2020 között.
Keres