Albánia – országprofil: földrajz, népesség, vallás, városok

Albánia – részletes országprofil: földrajz, népesség, vallás, városok és főbb adatok; Tirana, Durrës, Elbasan, Vlora áttekintése és térségi kapcsolatok.

Szerző: Leandro Alegsa

Albánia (/ælˈbeɪniə/ ( listen) al-BAY-nee-ə; albán: Shqipëria), hivatalos nevén Albán Köztársaság, egy független köztársaság Délkelet‑Európában, területe 28 748 négyzetkilométer. Fővárosa Tirana, további fontos városai Durrës, Elbasan és Vlora. Albánia lakossága körülbelül 2,8 millió fő (a népességre ható tényezők — elvándorlás, demográfiai változások és a külhoni albán közösségek — miatt a számok eltérő források szerint változnak). Az albánok vallási összetétele nagyfokú sokszínűséget mutat: mintegy 55% muzulmán, 23% keleti ortodox és 15% római katolikus, ugyanakkor sokan nem vallásosnak vallják magukat, és az országban erős a vallási türelem és szekularizmus.

Földrajz

Albánia Nyugat‑Balkánon található. Bár a térségben jelen van Szerbia, Albánia közvetlen határait valójában Montenegró, Koszovó, Észak‑Macedónia és Görögország alkotják. Nyugaton az Adriai‑tenger, délnyugaton pedig a Jón‑tenger mossa partjait, a tengerpart hossza mintegy 360–370 km körül van.

Az ország felszínét jelentős részben hegyvidék uralja: északon az Albán Alpok (Prokletije), kelet felé a nagy kiterjedésű belső hegyvidék húzódik. Legmagasabb csúcsa a Korab‑hegy (Korab), 2 764 m, amely az Észak‑Macedóniával közös határnál található. Jelentősebb folyói a Drin, a Vjosa és a Shkumbin; a Vjosa több része a közelmúltban különleges természetvédelmi státuszt kapott, mivel Európa egyik utolsó szabadon folyó folyójaként ismert.

Éghajlata a tengerparton mediterrán (meleg, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél), a belső, magasabb térségekben pedig kontinentális és alpesi hatás érvényesül.

Népesség, nyelv és közigazgatás

A hivatalos nyelv az albán (albán), amely két nagy dialektuscsoportból áll: a északon beszélt geg és a délen beszélt tosk; a mai standard nyelv alapját a tosk dialektus képezi. Az ország közigazgatásilag 12 megyére (qarqet) tagolódik. Albánia lakossága a 20. század második felétől jelentős migrációs hullámokat élt meg: sok albán él a határokon kívül, különösen Olaszországban, Görögországban és más európai országokban.

Vallás

Albánia vallási szempontból sokszínű és hagyományosan toleráns társadalom. A vallási identitás fontos ugyan, de a gyakorlat sok esetben kevésbé intenzív; az ateizmus és a templomi részvétel alacsonyabb aránya az országban a kommunista időszak ateista politikája után is megfigyelhető. A hivatalos adatok és felmérések eltérő százalékokat jeleznek, ezért a vallási megoszlás megközelítőleges értékeknek tekintendő.

Városok és gazdaság

Tirana az ország politikai, gazdasági és kulturális központja: itt találhatók a kormányzati intézmények, felsőoktatási intézmények és a legtöbb vállalkozás központja. Durrës Albánia legnagyobb tengeri kikötője és fontos ipari‑kereskedelmi központ, Vlora stratégiai jelentőségű kikötő és idegenforgalmi célpont, Elbasan pedig történelmileg ipari városnak számít.

Az albán gazdaság a rendszerváltás óta piaci átmeneten ment keresztül: a mezőgazdaság, a turizmus, a szolgáltatások és a külföldi beruházások egyaránt fontos szerepet játszanak. Albánia EU‑csatlakozási jelöltként tartja magát, és az európai integráció a külpolitikai és gazdaságpolitikai prioritások között szerepel.

A nemzeti himnusz a Hymni i Flamurit, a pénznem az albán lek (ALL), az államformát tekintve pedig Albánia parlamentáris köztársaság.

Történelem

Albánia a Római Birodalom idején Illyria déli része volt. A középkorban az albánokat számos idegen ország uralta, köztük a Bizánci és a Velencei Birodalom, a 16. században pedig az Oszmán Birodalom uralmával szembeni ellenállás élére az albán nemzeti hős, Skanderberg állt, akit azonban valójában Gjorgj Kastriotinak hívtak. Négy évszázados török uralom után végül a 20. században létrejött a független Albánia. Albániát 1939-ben a fasiszta Olaszország hódította meg, és 1943-ig az Olasz Királyság része volt. A második világháború után Albánia ismét független lett, kommunista uralom alatt. Enver Hoxha irányította, aki 1985-ben halt meg. Ramiz Alia vette át a hatalmat, és később ő lett az elnök is, amikor 1992-ben Albánia visszatért a demokráciához, és ma már baráti kapcsolatokat ápol az Európai Unióval, amelyhez való csatlakozását kérelmezte.

Divíziók

Albánia 12 megyére oszlik. Ezek a megyék 36 járást és 373 települést foglalnak magukban.

Counties of Albania

Megye

Főváros

Kerületek

Önkormányzatok

Városok

Falvak

1

Berat

Berat

Berat
Kuçovë
Skrapar

1028


212

12218105

2

Dibër

Peshkopi

Bulqizë
Dibër
Mat

71410


112

6314176

3

Durrës

Durrës

Durrës
Krujë


64


42

6244

4

Elbasan

Elbasan

Elbasan
Gramsh
Librazhd
Peqin

20995


3121

177957549

5

Fier

Fier

Fier
Lushnjë
Mallakastër

14148


321

11712140

6

Gjirokastër

Gjirokastër

Gjirokastër
Përmet
Tepelenë

1178


222

969877

7

Korçë

Korçë

Devoll
Kolonjë
Korçë
Pogradec


46147


1221

447615372

8

Kukës

Kukës

Van
Kukës
Tropojë

3

147


111

308968

9

Lezhë

Lezhë

Kurbin
Lezhë
Mirditë


295


212

266280

10

Shkodër

Shkodër

Malësi e Madhe
Pukë
Shkodër


5815


122

5675141

11

Tirana

Tirana

Kavajë
Tirana

816


23

66167

12

Vlorë

Vlorë

Delvinë
Sarandë
Vlorë


379


124

386299



Városok

Ez Albánia legnagyobb városainak listája.

Rangsor

Város

2001-es népszámlálás

2011-es népszámlálás

1

Tirana

352,581

421,286

2

Durrës

113,465

115,550

3

Vlorë

85,180

79,948

4

Elbasan

95,554

79,810

5

Shkodër

85,798

74,876

6

Fier

56,297

57,198

7

Korçë

58,911

51,683

8

Berat

45,572

36,467

9

Lushnjë

38,336

31,424

10

Kavajë

28,149

20,312

DurrësZoom
Durrës

TiranaZoom
Tirana

Fegyveres erők

Az albán fegyveres erők először az 1912-es függetlenséget követően alakultak meg. Albánia az 1988-as 65 000 főről 2009-re 14 500 főre csökkentette az aktív katonák számát. A hadsereg jelenleg főként egy kis repülőgép- és tengeri hajóflottából áll.

Földrajz

Albánia teljes területe 28 748 négyzetkilométer. Albánia partvonalának hossza 476 km (296 mi). Az Adriai- és a Jón-tenger mentén húzódik. A tengerparton enyhe, csapadékos telek és meleg, napos és meglehetősen száraz nyarak vannak.

Az ország 70%-a hegyvidék. A legmagasabb hegy a Korab.

Albánia Görögországgal, az Észak-Macedón Köztársasággal, Montenegróval és Koszovóval határos. Albániát egy rövid tengerszakasz választja el a messzi délkeleti Olaszországtól.

Flóra és fauna

Bár Albánia kis ország, mégis sokféle növény és állatfajjal rendelkezik. A növények száma meghaladja a 3250 fajt. Több mint 350 madárfaj, 330 édesvízi és tengeri halfaj és 80 emlősfaj található. Az aranysas Albánia nemzeti jelképe.

A Lynx még mindig életben van Albániában.Zoom
A Lynx még mindig életben van Albániában.

Kapcsolódó oldalak

  • Albánia az olimpián
  • Albánia nemzeti labdarúgó-válogatott
  • Albánia folyóinak listája

Kérdések és válaszok

K: Mi Albánia hivatalos neve?


V: Albánia hivatalos neve Albán Köztársaság.

K: Mi Albánia fővárosa?


V: Albánia fővárosa Tirana.

K: Melyek még néhány fontos város Albániában?


V: Albánia egyéb fontos városai közé tartozik Durrës, Elbasan és Vlora.

K: Hány ember él Albániában?


V: Albániában több mint 3 millió ember él.

K: Milyen vallásokat gyakorolnak az albánok?


V: Az albánok többsége az iszlámot (55%), a keleti ortodox (23%) és a római katolikus vallást (15%) gyakorolja.

K: Mely országok határosak Albániával?


V: Az Albániával határos országok közé tartozik Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Görögország.

K: Melyik két tenger határos Albániával?


V: Az Albániával határos két tenger az Adriai-tenger nyugaton és a Jón-tenger délnyugaton.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3