Albánia (/ælˈbeɪniə/ ( listen) al-BAY-nee-ə; albán: Shqipëria), hivatalos nevén Albán Köztársaság, egy független köztársaság Délkelet‑Európában, területe 28 748 négyzetkilométer. Fővárosa Tirana, további fontos városai Durrës, Elbasan és Vlora. Albánia lakossága körülbelül 2,8 millió fő (a népességre ható tényezők — elvándorlás, demográfiai változások és a külhoni albán közösségek — miatt a számok eltérő források szerint változnak). Az albánok vallási összetétele nagyfokú sokszínűséget mutat: mintegy 55% muzulmán, 23% keleti ortodox és 15% római katolikus, ugyanakkor sokan nem vallásosnak vallják magukat, és az országban erős a vallási türelem és szekularizmus.

Földrajz

Albánia Nyugat‑Balkánon található. Bár a térségben jelen van Szerbia, Albánia közvetlen határait valójában Montenegró, Koszovó, Észak‑Macedónia és Görögország alkotják. Nyugaton az Adriai‑tenger, délnyugaton pedig a Jón‑tenger mossa partjait, a tengerpart hossza mintegy 360–370 km körül van.

Az ország felszínét jelentős részben hegyvidék uralja: északon az Albán Alpok (Prokletije), kelet felé a nagy kiterjedésű belső hegyvidék húzódik. Legmagasabb csúcsa a Korab‑hegy (Korab), 2 764 m, amely az Észak‑Macedóniával közös határnál található. Jelentősebb folyói a Drin, a Vjosa és a Shkumbin; a Vjosa több része a közelmúltban különleges természetvédelmi státuszt kapott, mivel Európa egyik utolsó szabadon folyó folyójaként ismert.

Éghajlata a tengerparton mediterrán (meleg, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél), a belső, magasabb térségekben pedig kontinentális és alpesi hatás érvényesül.

Népesség, nyelv és közigazgatás

A hivatalos nyelv az albán (albán), amely két nagy dialektuscsoportból áll: a északon beszélt geg és a délen beszélt tosk; a mai standard nyelv alapját a tosk dialektus képezi. Az ország közigazgatásilag 12 megyére (qarqet) tagolódik. Albánia lakossága a 20. század második felétől jelentős migrációs hullámokat élt meg: sok albán él a határokon kívül, különösen Olaszországban, Görögországban és más európai országokban.

Vallás

Albánia vallási szempontból sokszínű és hagyományosan toleráns társadalom. A vallási identitás fontos ugyan, de a gyakorlat sok esetben kevésbé intenzív; az ateizmus és a templomi részvétel alacsonyabb aránya az országban a kommunista időszak ateista politikája után is megfigyelhető. A hivatalos adatok és felmérések eltérő százalékokat jeleznek, ezért a vallási megoszlás megközelítőleges értékeknek tekintendő.

Városok és gazdaság

Tirana az ország politikai, gazdasági és kulturális központja: itt találhatók a kormányzati intézmények, felsőoktatási intézmények és a legtöbb vállalkozás központja. Durrës Albánia legnagyobb tengeri kikötője és fontos ipari‑kereskedelmi központ, Vlora stratégiai jelentőségű kikötő és idegenforgalmi célpont, Elbasan pedig történelmileg ipari városnak számít.

Az albán gazdaság a rendszerváltás óta piaci átmeneten ment keresztül: a mezőgazdaság, a turizmus, a szolgáltatások és a külföldi beruházások egyaránt fontos szerepet játszanak. Albánia EU‑csatlakozási jelöltként tartja magát, és az európai integráció a külpolitikai és gazdaságpolitikai prioritások között szerepel.

A nemzeti himnusz a Hymni i Flamurit, a pénznem az albán lek (ALL), az államformát tekintve pedig Albánia parlamentáris köztársaság.