Albánia – országprofil: földrajz, népesség, vallás, városok
Albánia – részletes országprofil: földrajz, népesség, vallás, városok és főbb adatok; Tirana, Durrës, Elbasan, Vlora áttekintése és térségi kapcsolatok.
Albánia (/ælˈbeɪniə/ ( listen) al-BAY-nee-ə; albán: Shqipëria), hivatalos nevén Albán Köztársaság, egy független köztársaság Délkelet‑Európában, területe 28 748 négyzetkilométer. Fővárosa Tirana, további fontos városai Durrës, Elbasan és Vlora. Albánia lakossága körülbelül 2,8 millió fő (a népességre ható tényezők — elvándorlás, demográfiai változások és a külhoni albán közösségek — miatt a számok eltérő források szerint változnak). Az albánok vallási összetétele nagyfokú sokszínűséget mutat: mintegy 55% muzulmán, 23% keleti ortodox és 15% római katolikus, ugyanakkor sokan nem vallásosnak vallják magukat, és az országban erős a vallási türelem és szekularizmus.
Földrajz
Albánia Nyugat‑Balkánon található. Bár a térségben jelen van Szerbia, Albánia közvetlen határait valójában Montenegró, Koszovó, Észak‑Macedónia és Görögország alkotják. Nyugaton az Adriai‑tenger, délnyugaton pedig a Jón‑tenger mossa partjait, a tengerpart hossza mintegy 360–370 km körül van.
Az ország felszínét jelentős részben hegyvidék uralja: északon az Albán Alpok (Prokletije), kelet felé a nagy kiterjedésű belső hegyvidék húzódik. Legmagasabb csúcsa a Korab‑hegy (Korab), 2 764 m, amely az Észak‑Macedóniával közös határnál található. Jelentősebb folyói a Drin, a Vjosa és a Shkumbin; a Vjosa több része a közelmúltban különleges természetvédelmi státuszt kapott, mivel Európa egyik utolsó szabadon folyó folyójaként ismert.
Éghajlata a tengerparton mediterrán (meleg, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél), a belső, magasabb térségekben pedig kontinentális és alpesi hatás érvényesül.
Népesség, nyelv és közigazgatás
A hivatalos nyelv az albán (albán), amely két nagy dialektuscsoportból áll: a északon beszélt geg és a délen beszélt tosk; a mai standard nyelv alapját a tosk dialektus képezi. Az ország közigazgatásilag 12 megyére (qarqet) tagolódik. Albánia lakossága a 20. század második felétől jelentős migrációs hullámokat élt meg: sok albán él a határokon kívül, különösen Olaszországban, Görögországban és más európai országokban.
Vallás
Albánia vallási szempontból sokszínű és hagyományosan toleráns társadalom. A vallási identitás fontos ugyan, de a gyakorlat sok esetben kevésbé intenzív; az ateizmus és a templomi részvétel alacsonyabb aránya az országban a kommunista időszak ateista politikája után is megfigyelhető. A hivatalos adatok és felmérések eltérő százalékokat jeleznek, ezért a vallási megoszlás megközelítőleges értékeknek tekintendő.
Városok és gazdaság
Tirana az ország politikai, gazdasági és kulturális központja: itt találhatók a kormányzati intézmények, felsőoktatási intézmények és a legtöbb vállalkozás központja. Durrës Albánia legnagyobb tengeri kikötője és fontos ipari‑kereskedelmi központ, Vlora stratégiai jelentőségű kikötő és idegenforgalmi célpont, Elbasan pedig történelmileg ipari városnak számít.
Az albán gazdaság a rendszerváltás óta piaci átmeneten ment keresztül: a mezőgazdaság, a turizmus, a szolgáltatások és a külföldi beruházások egyaránt fontos szerepet játszanak. Albánia EU‑csatlakozási jelöltként tartja magát, és az európai integráció a külpolitikai és gazdaságpolitikai prioritások között szerepel.
A nemzeti himnusz a Hymni i Flamurit, a pénznem az albán lek (ALL), az államformát tekintve pedig Albánia parlamentáris köztársaság.
Történelem
Albánia a Római Birodalom idején Illyria déli része volt. A középkorban az albánokat számos idegen ország uralta, köztük a Bizánci és a Velencei Birodalom, a 16. században pedig az Oszmán Birodalom uralmával szembeni ellenállás élére az albán nemzeti hős, Skanderberg állt, akit azonban valójában Gjorgj Kastriotinak hívtak. Négy évszázados török uralom után végül a 20. században létrejött a független Albánia. Albániát 1939-ben a fasiszta Olaszország hódította meg, és 1943-ig az Olasz Királyság része volt. A második világháború után Albánia ismét független lett, kommunista uralom alatt. Enver Hoxha irányította, aki 1985-ben halt meg. Ramiz Alia vette át a hatalmat, és később ő lett az elnök is, amikor 1992-ben Albánia visszatért a demokráciához, és ma már baráti kapcsolatokat ápol az Európai Unióval, amelyhez való csatlakozását kérelmezte.
Divíziók
Albánia 12 megyére oszlik. Ezek a megyék 36 járást és 373 települést foglalnak magukban.

| Megye | Főváros | Kerületek | Önkormányzatok | Városok | Falvak | |
| 1 | Berat | Berat | Berat | 1028 |
| 12218105 |
| 2 | Dibër | Peshkopi | Bulqizë | 71410 |
| 6314176 |
| 3 | Durrës | Durrës | Durrës |
|
| 6244 |
| 4 | Elbasan | Elbasan | Elbasan | 20995 |
| 177957549 |
| 5 | Fier | Fier | Fier | 14148 |
| 11712140 |
| 6 | Gjirokastër | Gjirokastër | Gjirokastër | 1178 |
| 969877 |
| 7 | Korçë | Korçë | Devoll |
|
| 447615372 |
| 8 | Kukës | Kukës | Van | 3 |
| 308968 |
| 9 | Lezhë | Lezhë | Kurbin |
|
| 266280 |
| 10 | Shkodër | Shkodër | Malësi e Madhe |
|
| 5675141 |
| 11 | Tirana | Tirana | Kavajë | 816 |
| 66167 |
| 12 | Vlorë | Vlorë | Delvinë |
|
| 386299 |
Városok
Ez Albánia legnagyobb városainak listája.
| Rangsor | Város | 2001-es népszámlálás | 2011-es népszámlálás |
| 1 | Tirana | 352,581 | 421,286 |
| 2 | Durrës | 113,465 | 115,550 |
| 3 | Vlorë | 85,180 | 79,948 |
| 4 | Elbasan | 95,554 | 79,810 |
| 5 | Shkodër | 85,798 | 74,876 |
| 6 | Fier | 56,297 | 57,198 |
| 7 | Korçë | 58,911 | 51,683 |
| 8 | Berat | 45,572 | 36,467 |
| 9 | Lushnjë | 38,336 | 31,424 |
| 10 | Kavajë | 28,149 | 20,312 |

Durrës

Tirana
Fegyveres erők
Az albán fegyveres erők először az 1912-es függetlenséget követően alakultak meg. Albánia az 1988-as 65 000 főről 2009-re 14 500 főre csökkentette az aktív katonák számát. A hadsereg jelenleg főként egy kis repülőgép- és tengeri hajóflottából áll.
Földrajz
Albánia teljes területe 28 748 négyzetkilométer. Albánia partvonalának hossza 476 km (296 mi). Az Adriai- és a Jón-tenger mentén húzódik. A tengerparton enyhe, csapadékos telek és meleg, napos és meglehetősen száraz nyarak vannak.
Az ország 70%-a hegyvidék. A legmagasabb hegy a Korab.
Albánia Görögországgal, az Észak-Macedón Köztársasággal, Montenegróval és Koszovóval határos. Albániát egy rövid tengerszakasz választja el a messzi délkeleti Olaszországtól.
Flóra és fauna
Bár Albánia kis ország, mégis sokféle növény és állatfajjal rendelkezik. A növények száma meghaladja a 3250 fajt. Több mint 350 madárfaj, 330 édesvízi és tengeri halfaj és 80 emlősfaj található. Az aranysas Albánia nemzeti jelképe.

A Lynx még mindig életben van Albániában.
Kapcsolódó oldalak
- Albánia az olimpián
- Albánia nemzeti labdarúgó-válogatott
- Albánia folyóinak listája
Kérdések és válaszok
K: Mi Albánia hivatalos neve?
V: Albánia hivatalos neve Albán Köztársaság.
K: Mi Albánia fővárosa?
V: Albánia fővárosa Tirana.
K: Melyek még néhány fontos város Albániában?
V: Albánia egyéb fontos városai közé tartozik Durrës, Elbasan és Vlora.
K: Hány ember él Albániában?
V: Albániában több mint 3 millió ember él.
K: Milyen vallásokat gyakorolnak az albánok?
V: Az albánok többsége az iszlámot (55%), a keleti ortodox (23%) és a római katolikus vallást (15%) gyakorolja.
K: Mely országok határosak Albániával?
V: Az Albániával határos országok közé tartozik Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Görögország.
K: Melyik két tenger határos Albániával?
V: Az Albániával határos két tenger az Adriai-tenger nyugaton és a Jón-tenger délnyugaton.
Keres