Tajvan (sziget)

Történelem

• 1517-ben egy portugál felfedezőhajó meglátta ezt a szigetet, és portugálul "Ilha Formosa"-nak, azaz "Szép sziget"-nek nevezte el.

• 17. század: Fuerte Santo Domingóban vagy Fort Santo Domingóban hozták létre a gyarmati közigazgatást, a spanyolok pedig az északi részt gyarmatosították, és Fuerte Santo Domingóban vagy Fort Santo Domingóban hozták létre a gyarmati közigazgatást. A hollandok végül legyőzték a spanyolokat, és átvették a teljes irányítást Formosa felett. Egy Koxinga nevű kínai tábornok legyőzte a hollandokat Fort Zeelandia ostrománál.
• 1860: Tajvan a tiencsini egyezményt követően egyezményes kikötővé válik, megnyitva a szigetet a világgal való kapcsolatfelvétel előtt.
• 1874: Japán megszállta Tajvan déli részét, látszólag azért, hogy "megbüntesse" az ottani őslakosokat az 1871-ben hajótörést szenvedett okinawai halászok meggyilkolásáért, de valójában azért, hogy gyarmatot hozzon létre. A japán erők még ebben az évben visszavonulnak, miután a Meidzsi- és a Csing-birodalom majdnem háborúba keveredett.
• 1884-1885: Tajvant a francia haditengerészet blokád alá veszi a kínai-francia háború alatt.
• 1895: Kína elvesztette az első kínai-japán háborút, és Tajvant végleg Japánnak adta.
• 1945: Japán elvesztette a második világháborút az USA ellen, és végleg lemondott Tajvanról.
• 1946: Az Egyesült Államok menekültek és katonák millióit fogadja be Kínából Tajvanra, és az amerikai elnök beiktatja a Kínai Köztársaságot, hogy kormányozza Tajvant, és harcoljon Kína és a kommunizmus ellen.
• 1947: A tajvaniak széles körben tiltakoznak a nacionalisták kormányzati korrupciója ellen. Csang Kaj-sek a hadsereget küldi be a rend helyreállítására, és több tízezer embert öl meg. Néhány tajvani elindítja a tajvani függetlenségi mozgalmat.
• 1949:
• Kínai polgárháború a Kuomintang (KMT) párt és a Kínai Kommunista Párt (KKP) között.
• A nacionalisták (KMT) elveszítik a háborút, és Tajvan szigetére menekülnek. A Kínai Köztársaság (ROC) ideiglenes fővárosaként Tajpejben rendezik be.
• A Kínai Kommunista Párt (KKP) Pekinget a Kínai Népköztársaság (KNK) fővárosává nyilvánítja.
• 1951: Japán aláírja a San Franciscó-i szerződést (1951) az Egyesült Államokkal.
• 1979: A KMT-kormány börtönbe zár számos ellenzéki demokrácia-aktivistát (Kaohsziungi incidens).
• 1986: Megalakul a Demokratikus Progresszív Párt (DPP); ez az első párt, amely a KMT-n kívül a Kínai Népköztársaságban megalakul. Az első évben illegális marad, de a KMT kormánya nem próbálja betiltani.
• 1987: A KMT-kormány közel 40 év után feloldja a statáriumot.
• 1988: Csang Csing-kuo halála után Lee Teng-hui (KMT) lett az elnök.
• 1995: Lee Teng-hui (KMT) lett az első, a nép által választott elnök.
• 2000: Li Shui-bian (DPP) lett az elnök.
• 2000: Chen Shui-bian (DPP) lett az elnök.
• 2004: Chen Shui-bian újraválasztása egy vitatott merénylet után, amelyről sok KMT-szimpatizáns úgy vélte, hogy Chen rendezte. Miután azonban nem volt hajlandó együttműködni az orvosi leleteivel kapcsolatban, a vizsgálat nem vezetett eredményre.
• 2008: Csen Sui-bian volt elnököt és feleségét letartóztatják korrupció és pénzmosás miatt.
• 2008: Ma Ying-jeou-t (KMT) választották meg a Kínai Köztársaság elnökévé, és ezzel másodszorra is politikai pártváltás történt.
• 2009: Kaohsiung ad otthont a 2009-es Világjátékoknak.
• 2016: Tsai Ing-wen (DPP) Tajvan első női elnökévé választották.
• 2019: legalizálták az azonos neműek házasságát

Tajvan helyzete

Két kínai kormány van a világon: A Kínai Népköztársaság (KNK) és a Kínai Köztársaság (KNK). Ma a valóságban a Kínai Népköztársaság kormánya irányítja a szárazföldi Kínát, és a Kínai Népköztársaság kormánya Tajvant. A ROC-kormány 1911-től 1949-ig kormányozta a kínai szárazföld nagy részét, mielőtt elvesztette az irányítást a Kínai Népköztársaság felett.

Ma a Tajvanon élőknek más elképzeléseik vannak. Bár sok tajvani úgy gondolja, hogy Kínában nincs szabadság, még mindig vannak olyan tajvaniak, akik újra egyesülni akarnak Kínával. A tajvani emberek többsége azt szeretné, ha minden maradna úgy, ahogy most van.

Ma a világ legtöbb országa a Kínai Népköztársaságot Kínaként ismeri el. Annak ellenére, hogy az ENSZ nem ismeri el Tajvant szuverén nemzetként, a legtöbb ország szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol Tajvannal. Tehát mindkét fél nem változtat nagyot a politikai status quón. Ezt a politikát 1992-ben a mindkét oldal egyes vezetői között létrejött konszenzusban fejezték ki.

2004 márciusában a kínai kormány elfogadta az elszakadás elleni törvényt. A törvény előírja, hogy a kínai hadsereg azonnal lerohanja Tajvant, ha az kikiáltja függetlenségét. A törvény azt mutatja, hogy Kína aggódik a tajvani kormány függetlenségi törekvései miatt.

Földrajz

Tajvan szigete körülbelül 180 kilométerre fekszik Kína délkeleti partjaitól. A Tajvani-szoroson túl van. Területe 35 883 km ²(13 855 négyzetmérföld). Északon a Kelet-kínai-tenger, keleten a Fülöp-szigeteki tenger, közvetlenül délen a Luzon-szoros, délnyugaton pedig a Dél-kínai-tenger.

Tajvan legmagasabb pontja a Yu Shan (Jáde-hegy). Ez 3952 méter magas (12 966 láb). Öt másik csúcs is 3500 méter fölött van.

A Penghu-szigetek 50 km-re (31,1 mi) nyugatra vannak a főszigettől. Területük 126,9 km² (49,0 négyzetmérföld). Távolabbi, a Kínai Köztársaság ellenőrzése alatt álló szigetek a Fujian partjainál fekvő Kinmen, Wuchiu és Matsu szigetek. Ezek összterülete 180,5 km² (69,7 sq mi). A Dél-kínai-tengeren található Pratas-szigetek és a Taiping-sziget összterülete 2,9 km²(1,1 sq mi). Nincsenek állandó lakosaik.

Városok

Tajvan legnagyobb városai a következők:

Rangsor	Divízió neve	Kínai név	Típus	Népesség
1	Új Tajpej város	新北市	Különleges önkormányzat	3,903,745
2	Kaohsiung város	高雄市	Különleges önkormányzat	2,772,461
3	Taichung város	臺中市 (台中市)	Különleges önkormányzat	2,655,456
4	Taipei City	臺北市 (台北市)	Különleges önkormányzat	2,635,766
5	Taoyuan város	桃園市	Különleges önkormányzat	2,163,728
6	Tainan város	臺南市 (台南市)	Különleges önkormányzat	1,874,724
7	Hszincsu város	新竹市	Tartományi város	417,335
8	Keelung város	基隆市	Tartományi város	381,770
9	Chiayi város	嘉義市	Tartományi város	272,128
10	Changhua város	彰化市	Megyei jogú város	236,447
11	Pingtung város	屏東市	Megyei jogú város	210,275
12	Zhubei város	竹北市	Megyei jogú város	144,234
13	Hualien város	花蓮市	Megyei jogú város	108,938
14	Taitung város	臺東市	Megyei jogú város	108,648
15	Douliu város	斗六市	Megyei jogú város	107,012
16	Nantou város	南投市	Megyei jogú város	104,069
17	Magong	馬公市	Megyei jogú város	104,069

Tajvan keleten többnyire hegyvidék, nyugaton pedig lankás síkságok találhatók. A Penghu-szigetek a főszigettől nyugatra találhatók.


Tajpej, Tajvan fővárosa.

Kapcsolódó oldalak

• Tajvan politikai helyzete