Tajvan (Kínai Köztársaság) – földrajz, történelem és népesség
Tajvan (Kínai Köztársaság) – részletes áttekintés: földrajz, történelem és népesség. Ismerd meg Tajpejt, népcsoportokat, kulturális hátteret és geopolitikai jelentőséget.
Tajvan, hivatalosan a Kínai Köztársaság (ROC; kínaiul: 中華民國; pinyin: Zhōnghuá Mínguó), egy Kelet-Ázsiában fekvő sziget és környező szigetcsoport. A Kínai Polgárháború végén, 1949-ben a Kuomintang, a kínai nacionalista vezetésű kormány Tajvanra költözött, miután a kommunista erők a szárazföldön hatalomra kerültek. A közigazgatást ma a ROC kormánya látja el a főszigeten és néhány közeli szigeten (például a Peszkadores-szigetek és Fujian egyes részei). Jelenleg a ROC-kormány irányítja Tajpejt, Tajvan fővárosát. Tajvan a kínai szárazföldtől délkeletre, Japántól délre, a Fülöp-szigetektől északra található.
Tajvant gyakran nevezik Formosának is — ez a név portugál eredetű, és „gyönyörű”-t jelent.
Földrajz
Tajvan területe nagyjából 36 000–36 200 km² körül van, és lakossága körülbelül 23–24 millió főre tehető. A fősziget domborzata változatos: keleti része hegyvidékes, a középső és keleti láncok magas csúcsokkal (a legmagasabb a Yushan, kb. 3952 m), míg a nyugati part síkabb, itt találhatók a nagyobb városok és mezőgazdasági területek. Az éghajlat északi részen szubtrópusi, délen trópusi jellegű; nyáron gyakoriak a tájfunok és heves esőzések.
Tajvan legnagyobb városai a főváros, Tajpej és a kikötőváros, Kaohsziung. Jelentősebb még Taichung és Tainan is, amelyek gazdasági és kulturális központok.
Történelem (rövid áttekintés)
A szigeten több ezer éve élnek őslakos népek; később, a 17. században, európai gyarmatosítók és kínai bevándorlók érkeztek. A 17–19. században a hollandok és a spanyolok is jelen voltak rövidebb ideig, majd a császári Kína része lett. 1895 és 1945 között Japán gyarmatként irányította Tajvant; a második világháború után a sziget a Kínai Köztársaság fennhatósága alá került. A kínai polgárháború végeredményeként a Kínai Köztársaság kormánya 1949-ben Tajvanra települt át, míg a Kínai Népköztársaság a kínai szárazföldet irányítja. Az 1980–90-es évektől kezdődően Tajvan fokozatosan demokratizálódott: többpártrendszer alakult ki és megtartják a rendszeres, szabad választásokat.
A politikai státuszt illetően a helyzet összetett: a Kínai Népköztársaság a szigetet saját területének tekinti, míg Tajvanon belül különböző nézetek vannak arról, hogy a jövőben függetlenség, státusz quo vagy újraegyesülés felé tartson-e az ország. A nemzetközi diplomáciai elismerés és tagság terén Tajvan helyzete különleges és vitatott.
Népesség és nyelvek
A Tajvanon élő, gyakran tajvaniaknak nevezett emberek többsége han nemzetiségű. A han közösségen belül hagyományosan három nagyobb csoportot különböztetnek meg: a dél-fudzsiániai eredetűek (gyakran taiwani hokkien vagy minnan nyelvet beszélnek; származásuk a Fujian tartományból ered), a hakka közösség, valamint az úgynevezett „szárazföldiek”, akik a 20. század közepi politikai események során érkeztek a kínai szárazföldről).
Emellett Tajvanon jelentős számú tájvani őslakos (austronéz típusú népcsoportok) él; a kormány hivatalosan mintegy 16 őslakos csoportot ismer el. A nyelvek közül a mandarin a hivatalos nyelv, de széles körben használják a taiwani hokkient (minnan), a hakkát és több őslakos nyelvet. Az írás hagyományosan a kínai írásjegyek hagyományos változatát (hagyományos kínai írás) használja. Az angol oktatása elterjedt, különösen a fiatalabb generációk között.
Politika és gazdaság
Tajvan demokratikus félautonóm államként működik saját kormányzati intézményeivel; elnöki rendszerű kormányzat irányítja az országot, és erős jogállami intézmények működnek. A két legismertebb politikai erő a Kuomintang és a Demokratikus Haladó Párt (DPP), de több kisebb párt is jelen van a politikai életben.
Gazdaságilag Tajvan fejlett, iparosodott és exportorientált ország: erős a high-tech ágazat, különösen a félvezetőipar (a világ egyik vezető félvezető-gyártója), az elektronika, gépipar és a precíziós gyártás. A nemzetközi kereskedelem és kutatás-fejlesztés fontos részét képezik a gazdaságnak.
Kultúra és társadalom
Tajvani kultúrája keveréke az őslakos hagyományoknak, a kínai kulturális örökségnek, a japán gyarmati hatásnak és a modern globalizációnak. Gazdag gasztronómiával, vallási és népi ünnepekkel rendelkezik (például a holdújév és a közösségi fesztiválok), emellett élénk művészeti és kreatív iparágakat is kínál.
Összességében Tajvan egy olyan régió, amely gazdag történelmi múltjának, sokszínű népességének és fejlett gazdaságának köszönhetően fontos szerepet tölt be Kelet-Ázsia térségében.
Történelem
- 1517-ben egy portugál felfedezőhajó meglátta ezt a szigetet, és portugálul "Ilha Formosa"-nak, azaz "Szép sziget"-nek nevezte el.
- 17. század: Fuerte Santo Domingóban vagy Fort Santo Domingóban hozták létre a gyarmati közigazgatást, a spanyolok pedig az északi részt gyarmatosították, és Fuerte Santo Domingóban vagy Fort Santo Domingóban hozták létre a gyarmati közigazgatást. A hollandok végül legyőzték a spanyolokat, és átvették a teljes irányítást Formosa felett. Egy Koxinga nevű kínai tábornok legyőzte a hollandokat Fort Zeelandia ostrománál.
- 1860: Tajvan a tiencsini egyezményt követően egyezményes kikötővé válik, megnyitva a szigetet a világgal való kapcsolatfelvétel előtt.
- 1874: Japán megszállta Tajvan déli részét, látszólag azért, hogy "megbüntesse" az ottani őslakosokat az 1871-ben hajótörést szenvedett okinawai halászok meggyilkolásáért, de valójában azért, hogy gyarmatot hozzon létre. A japán erők még ebben az évben visszavonulnak, miután a Meidzsi- és a Csing-birodalom majdnem háborúba keveredett.
- 1884-1885: Tajvant a francia haditengerészet blokád alá veszi a kínai-francia háború alatt.
- 1895: Kína elvesztette az első kínai-japán háborút, és Tajvant végleg Japánnak adta.
- 1945: Japán elvesztette a második világháborút az USA ellen, és végleg lemondott Tajvanról.
- 1946: Az Egyesült Államok menekültek és katonák millióit fogadja be Kínából Tajvanra, és az amerikai elnök beiktatja a Kínai Köztársaságot, hogy kormányozza Tajvant, és harcoljon Kína és a kommunizmus ellen.
- 1947: A tajvaniak széles körben tiltakoznak a nacionalisták kormányzati korrupciója ellen. Csang Kaj-sek a hadsereget küldi be a rend helyreállítására, és több tízezer embert öl meg. Néhány tajvani elindítja a tajvani függetlenségi mozgalmat.
- 1949:
- Kínai polgárháború a Kuomintang (KMT) párt és a Kínai Kommunista Párt (KKP) között.
- A nacionalisták (KMT) elveszítik a háborút, és Tajvan szigetére menekülnek. A Kínai Köztársaság (ROC) ideiglenes fővárosaként Tajpejben rendezik be.
- A Kínai Kommunista Párt (KKP) Pekinget a Kínai Népköztársaság (KNK) fővárosává nyilvánítja.
- 1951: Japán aláírja a San Franciscó-i szerződést (1951) az Egyesült Államokkal.
- 1979: A KMT-kormány börtönbe zár számos ellenzéki demokrácia-aktivistát (Kaohsziungi incidens).
- 1986: Megalakul a Demokratikus Progresszív Párt (DPP); ez az első párt, amely a KMT-n kívül a Kínai Népköztársaságban megalakul. Az első évben illegális marad, de a KMT kormánya nem próbálja betiltani.
- 1987: A KMT-kormány közel 40 év után feloldja a statáriumot.
- 1988: Csang Csing-kuo halála után Lee Teng-hui (KMT) lett az elnök.
- 1995: Lee Teng-hui (KMT) lett az első, a nép által választott elnök.
- 2000: Li Shui-bian (DPP) lett az elnök.
- 2000: Chen Shui-bian (DPP) lett az elnök.
- 2004: Chen Shui-bian újraválasztása egy vitatott merénylet után, amelyről sok KMT-szimpatizáns úgy vélte, hogy Chen rendezte. Miután azonban nem volt hajlandó együttműködni az orvosi leleteivel kapcsolatban, a vizsgálat nem vezetett eredményre.
- 2008: Csen Sui-bian volt elnököt és feleségét letartóztatják korrupció és pénzmosás miatt.
- 2008: Ma Ying-jeou-t (KMT) választották meg a Kínai Köztársaság elnökévé, és ezzel másodszorra is politikai pártváltás történt.
- 2009: Kaohsiung ad otthont a 2009-es Világjátékoknak.
- 2016: Tsai Ing-wen (DPP) Tajvan első női elnökévé választották.
- 2019: legalizálták az azonos neműek házasságát
Tajvan helyzete
Két kínai kormány van a világon: A Kínai Népköztársaság (KNK) és a Kínai Köztársaság (KNK). Ma a valóságban a Kínai Népköztársaság kormánya irányítja a szárazföldi Kínát, és a Kínai Népköztársaság kormánya Tajvant. A ROC-kormány 1911-től 1949-ig kormányozta a kínai szárazföld nagy részét, mielőtt elvesztette az irányítást a Kínai Népköztársaság felett.
Ma a Tajvanon élőknek más elképzeléseik vannak. Bár sok tajvani úgy gondolja, hogy Kínában nincs szabadság, még mindig vannak olyan tajvaniak, akik újra egyesülni akarnak Kínával. A tajvani emberek többsége azt szeretné, ha minden maradna úgy, ahogy most van.
Ma a világ legtöbb országa a Kínai Népköztársaságot Kínaként ismeri el. Annak ellenére, hogy az ENSZ nem ismeri el Tajvant szuverén nemzetként, a legtöbb ország szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol Tajvannal. Tehát mindkét fél nem változtat nagyot a politikai status quón. Ezt a politikát 1992-ben a mindkét oldal egyes vezetői között létrejött konszenzusban fejezték ki.
2004 márciusában a kínai kormány elfogadta az elszakadás elleni törvényt. A törvény előírja, hogy a kínai hadsereg azonnal lerohanja Tajvant, ha az kikiáltja függetlenségét. A törvény azt mutatja, hogy Kína aggódik a tajvani kormány függetlenségi törekvései miatt.
Földrajz
Tajvan szigete körülbelül 180 kilométerre fekszik Kína délkeleti partjaitól. A Tajvani-szoroson túl van. Területe 35 883 km 2(13 855 négyzetmérföld). Északon a Kelet-kínai-tenger, keleten a Fülöp-szigeteki tenger, közvetlenül délen a Luzon-szoros, délnyugaton pedig a Dél-kínai-tenger.
Tajvan legmagasabb pontja a Yu Shan (Jáde-hegy). Ez 3952 méter magas (12 966 láb). Öt másik csúcs is 3500 méter fölött van.
A Penghu-szigetek 50 km-re (31,1 mi) nyugatra vannak a főszigettől. Területük 126,9 km2 (49,0 négyzetmérföld). Távolabbi, a Kínai Köztársaság ellenőrzése alatt álló szigetek a Fujian partjainál fekvő Kinmen, Wuchiu és Matsu szigetek. Ezek összterülete 180,5 km2 (69,7 sq mi). A Dél-kínai-tengeren található Pratas-szigetek és a Taiping-sziget összterülete 2,9 km2(1,1 sq mi). Nincsenek állandó lakosaik.
Városok
Tajvan legnagyobb városai a következők:
| Rangsor | Divízió neve | Kínai név | Típus | Népesség |
| 1 | Új Tajpej város | 新北市 | Különleges önkormányzat | 3,903,745 |
| 2 | Kaohsiung város | 高雄市 | Különleges önkormányzat | 2,772,461 |
| 3 | Taichung város | 臺中市 (台中市) | Különleges önkormányzat | 2,655,456 |
| 4 | 臺北市 (台北市) | Különleges önkormányzat | 2,635,766 | |
| 5 | Taoyuan város | 桃園市 | Különleges önkormányzat | 2,163,728 |
| 6 | 臺南市 (台南市) | Különleges önkormányzat | 1,874,724 | |
| 7 | Hszincsu város | 新竹市 | Tartományi város | 417,335 |
| 8 | Keelung város | 基隆市 | Tartományi város | 381,770 |
| 9 | Chiayi város | 嘉義市 | Tartományi város | 272,128 |
| 10 | Changhua város | 彰化市 | Megyei jogú város | 236,447 |
| 11 | Pingtung város | 屏東市 | Megyei jogú város | 210,275 |
| 12 | Zhubei város | 竹北市 | Megyei jogú város | 144,234 |
| 13 | Hualien város | 花蓮市 | Megyei jogú város | 108,938 |
| 14 | Taitung város | 臺東市 | Megyei jogú város | 108,648 |
| 15 | Douliu város | 斗六市 | Megyei jogú város | 107,012 |
| 16 | Nantou város | 南投市 | Megyei jogú város | 104,069 |
| 17 | Magong | 馬公市 | Megyei jogú város | 104,069 |
Tajvan keleten többnyire hegyvidék, nyugaton pedig lankás síkságok találhatók. A Penghu-szigetek a főszigettől nyugatra találhatók.
Tajpej, Tajvan fővárosa.
Kapcsolódó oldalak
- Tajvan politikai helyzete
Kérdések és válaszok
K: Mi Tajvan hivatalos neve?
V: Tajvan hivatalos neve a Kínai Köztársaság (ROC).
K: Hogyan ismerik el Tajvant hivatalosan egyes országok?
V: Néhány ország Kelet-Ázsiában lévő országként ismeri el Tajvant.
K: Mikor költözött a Kínai Köztársaság Tajvan szigetére?
V: A Kínai Köztársaság 1949-ben, a kínai polgárháborút követően költözött Tajvan szigetére.
K: Mi lépett a Kínai Népköztársaság helyébe az Egyesült Nemzetek Szervezetében 1971-ben?
V: A Kínai Népköztársaság (KNK) 1971-ben lépett a Kínai Népköztársaság helyébe az ENSZ-ben.
K: Mit jelent a "Formosa" portugálul?
V: Formosa portugálul azt jelenti, hogy "gyönyörű".
K: Kik élnek a legtöbbet Tajvanon?
V: A Tajvanon élő emberek többsége han.
K: Melyik két nagyváros található Tajvanon?
V: A Tajvanon található két nagyváros Tajpej és Kaohsziung.
Keres