Tajvan, hivatalosan a Kínai Köztársaság (ROC; kínaiul: 中華民國; pinyin: Zhōnghuá Mínguó), egy Kelet-Ázsiában fekvő sziget és környező szigetcsoport. A Kínai Polgárháború végén, 1949-ben a Kuomintang, a kínai nacionalista vezetésű kormány Tajvanra költözött, miután a kommunista erők a szárazföldön hatalomra kerültek. A közigazgatást ma a ROC kormánya látja el a főszigeten és néhány közeli szigeten (például a Peszkadores-szigetek és Fujian egyes részei). Jelenleg a ROC-kormány irányítja Tajpejt, Tajvan fővárosát. Tajvan a kínai szárazföldtől délkeletre, Japántól délre, a Fülöp-szigetektől északra található.

Tajvant gyakran nevezik Formosának is — ez a név portugál eredetű, és „gyönyörű”-t jelent.

Földrajz

Tajvan területe nagyjából 36 000–36 200 km² körül van, és lakossága körülbelül 23–24 millió főre tehető. A fősziget domborzata változatos: keleti része hegyvidékes, a középső és keleti láncok magas csúcsokkal (a legmagasabb a Yushan, kb. 3952 m), míg a nyugati part síkabb, itt találhatók a nagyobb városok és mezőgazdasági területek. Az éghajlat északi részen szubtrópusi, délen trópusi jellegű; nyáron gyakoriak a tájfunok és heves esőzések.

Tajvan legnagyobb városai a főváros, Tajpej és a kikötőváros, Kaohsziung. Jelentősebb még Taichung és Tainan is, amelyek gazdasági és kulturális központok.

Történelem (rövid áttekintés)

A szigeten több ezer éve élnek őslakos népek; később, a 17. században, európai gyarmatosítók és kínai bevándorlók érkeztek. A 17–19. században a hollandok és a spanyolok is jelen voltak rövidebb ideig, majd a császári Kína része lett. 1895 és 1945 között Japán gyarmatként irányította Tajvant; a második világháború után a sziget a Kínai Köztársaság fennhatósága alá került. A kínai polgárháború végeredményeként a Kínai Köztársaság kormánya 1949-ben Tajvanra települt át, míg a Kínai Népköztársaság a kínai szárazföldet irányítja. Az 1980–90-es évektől kezdődően Tajvan fokozatosan demokratizálódott: többpártrendszer alakult ki és megtartják a rendszeres, szabad választásokat.

A politikai státuszt illetően a helyzet összetett: a Kínai Népköztársaság a szigetet saját területének tekinti, míg Tajvanon belül különböző nézetek vannak arról, hogy a jövőben függetlenség, státusz quo vagy újraegyesülés felé tartson-e az ország. A nemzetközi diplomáciai elismerés és tagság terén Tajvan helyzete különleges és vitatott.

Népesség és nyelvek

A Tajvanon élő, gyakran tajvaniaknak nevezett emberek többsége han nemzetiségű. A han közösségen belül hagyományosan három nagyobb csoportot különböztetnek meg: a dél-fudzsiániai eredetűek (gyakran taiwani hokkien vagy minnan nyelvet beszélnek; származásuk a Fujian tartományból ered), a hakka közösség, valamint az úgynevezett „szárazföldiek”, akik a 20. század közepi politikai események során érkeztek a kínai szárazföldről).

Emellett Tajvanon jelentős számú tájvani őslakos (austronéz típusú népcsoportok) él; a kormány hivatalosan mintegy 16 őslakos csoportot ismer el. A nyelvek közül a mandarin a hivatalos nyelv, de széles körben használják a taiwani hokkient (minnan), a hakkát és több őslakos nyelvet. Az írás hagyományosan a kínai írásjegyek hagyományos változatát (hagyományos kínai írás) használja. Az angol oktatása elterjedt, különösen a fiatalabb generációk között.

Politika és gazdaság

Tajvan demokratikus félautonóm államként működik saját kormányzati intézményeivel; elnöki rendszerű kormányzat irányítja az országot, és erős jogállami intézmények működnek. A két legismertebb politikai erő a Kuomintang és a Demokratikus Haladó Párt (DPP), de több kisebb párt is jelen van a politikai életben.

Gazdaságilag Tajvan fejlett, iparosodott és exportorientált ország: erős a high-tech ágazat, különösen a félvezetőipar (a világ egyik vezető félvezető-gyártója), az elektronika, gépipar és a precíziós gyártás. A nemzetközi kereskedelem és kutatás-fejlesztés fontos részét képezik a gazdaságnak.

Kultúra és társadalom

Tajvani kultúrája keveréke az őslakos hagyományoknak, a kínai kulturális örökségnek, a japán gyarmati hatásnak és a modern globalizációnak. Gazdag gasztronómiával, vallási és népi ünnepekkel rendelkezik (például a holdújév és a közösségi fesztiválok), emellett élénk művészeti és kreatív iparágakat is kínál.

Összességében Tajvan egy olyan régió, amely gazdag történelmi múltjának, sokszínű népességének és fejlett gazdaságának köszönhetően fontos szerepet tölt be Kelet-Ázsia térségében.