Bolívia – Dél-amerikai állam: népesség, nyelvek, politika

Bolívia: lakosság, nyelvi sokszínűség és politikai változások — áttekintés a népességről, spanyolról, quechuáról és a 2019-es politikai fordulatról.

Bolívia (hivatalos nevén Bolíviai Köztársaság) ország Dél-Amerikában. Brazília, Paraguay, Argentína, Peru és Chile határolja. Jeanine Áñez 2019 novemberében lett Bolívia elnöke, miután a sokéves elnököt, Evo Moralest megbuktatták. Bolívia lakossága 10,67 millió fő (2013).

Bolíviát Simón Bolívarról nevezték el. A fő nyelvek a spanyol és a quechua, de vannak más nyelvek is.

Rövid kiegészítés a politikai helyzetről

A fenti bejegyzés tényként jelöli Jeanine Áñez hatalomra kerülését 2019 novemberében; fontos kiegészítés, hogy Áñez ideiglenes (átmeneti) elnök volt, és mandátuma 2020 novemberéig tartott. 2020 októberében tartott elnökválasztást követően az Movimiento al Socialismo (MAS) jelöltje, Luis Arce nyerte a választást, és 2020. november 8-án lépett hivatalba. A belpolitikai folyamatok a következő években is feszültek maradtak, részben az átalakuló társadalmi és gazdasági kihívások miatt.

Földrajz és természeti viszonyok

Bolívia szárazföldi ország; területe kb. 1 098 581 km², így Dél-Amerika egyik nagy kiterjedésű állama. Felszíne rendkívül sokszínű:

• nyugaton az Andok magashegysége és az Altiplano (táblás fennsík),
• középen völgyek és gerincek,
• keleten az Amazonas-medencéhez tartozó esőerdők és síkságok találhatók.

A legmagasabb pont a Nevado Sajama (kb. 6 542 m). A világ legmagasabban fekvő nagy tava, a Titicaca-tó, részben Bolíviához tartozik; a tó fontos kulturális és gazdasági szereplő a régióban.

Népesség, demográfia és nyelvek

A 2013-as népszámlálás szerint Bolívia lakossága 10,67 millió volt; azóta a népesség növekedett, az elmúlt évek becslései alapján több mint 11 millióra emelkedett. Az összetételre jellemző a jelentős őslakos (indigén) közösség: a legnagyobb csoportok a quechua és az aymara, de vannak guaraní és más népcsoportok is. Sok lakos kettő–háromnyelvű (helyi nyelv és spanyol).

A 2009-es alkotmány erőteljesen elismeri az ország többnyelvű jellegét: a spanyol mellett számos őslakos nyelv jogi és kulturális szinten is elismert, ezért a közigazgatásban és az oktatásban helyenként több nyelvet használnak.

Állam- és közigazgatás

Bolívia két hivatalos értelemben fontos várossal rendelkezik: Sucre az alkotmányos (formális) főváros és az igazságszolgáltatás központja, míg La Paz (adminisztratív néha „fővárosként” említik) a kormány székhelye és az ügyvivő intézmények központja. Az ország kilenc departamentora (megyére) oszlik; a legismertebbek közé tartozik La Paz, Santa Cruz, Cochabamba, Oruro, Potosí, Tarija, Beni, Pando és Chuquisaca (ahol Sucre található).

Gazdaság

Bolívia gazdasága vegyes szerkezetű: fontos a kitermelő szektor (bányászat — réz, ezüst, cink, ón és jelentős lítiumkészletek a Salar de Uyuni sómezők alatt), a földgáz-kitermelés és az agrárszektor. A lítium a világ egyik legnagyobb, gazdasági szempontból ígéretes készletét rejti, de a hasznosítás politikai és technikai akadályokkal néz szembe. A turizmus is egyre fontosabb (pl. Uyuni sómező, Titicaca-tó, La Paz és Oruro kulturális látnivalói).

A gazdaságot hátráltatja a fejlettségi egyenlőtlenség, a magas szegénységi arány bizonyos térségekben és az infrastruktúra-fejlesztés szükségessége.

Történelem és kultúra

Bolívia 1825-ben kiáltotta ki függetlenségét Spanyolországtól; az ország nevét Simón Bolívarról kapta. A történelmet az őslakos civilizációk (pl. tiwanaku), a spanyol hódítás, valamint a 19–20. századi politikai átalakulások, határviták (különösen a Csendes-óceánhoz való kijutás elvesztése Chile-vel folyó háborúban) formálták.

Kulturálisan Bolívia gazdag: erős őslakos hagyományok, népdalok, táncok és jellegzetes viseletek jellemzik. A bolíviai fesztiválok közül kiemelkedik az Oruro-i karnevál, amely az UNESCO immateriális kulturális örökség listáján is szerepel.

Turizmus — mit érdemes látni?

• Salar de Uyuni (világ legnagyobb sómezője);
• Titicaca-tó (úszó reed-szigetek és ősi kultúrák);
• La Paz városa és a környező hegyvidék;
• Madidi Nemzeti Park és amazóniai esőerdők;
• Colonial Sucre és a Cerro Rico, Potosí érctelepei (történelmi és kulturális jelentőségűek).

Összefoglalás

Bolívia egy földrajzilag és kulturálisan sokszínű, erőteljesen többnemzetiségű állam Dél-Amerika szívében. Gazdasági lehetőségei — különösen a nyersanyagkincsek terén — jelentősek, ugyanakkor belső egyenlőtlenségek és politikai kihívások is határozzák a fejlődés útját. A spanyol mellett számos őslakos nyelv és hagyomány ma is erőteljesen él az ország mindennapjaiban.

Földrajz

Bolívia területe 1 098 581 km² (424 135 mi²). Ezzel Bolívia a világ 28. legnagyobb országa (Etiópia után). Méretét tekintve megegyezik Mauritánia méretével.

Bolívia tengerparttal nem rendelkező ország, ami azt jelenti, hogy Bolívia minden határa egy másik országgal határos, és így nem rendelkezik tengerrel. Régebben a Csendes-óceán partvidékének egy része az övé volt, de 1879-ben a csendes-óceáni háborúban elvesztette. Bolívia nyugati része az Andok hegyvonulatán fekszik. Bolívia legmagasabb hegyét Nevado de Sajama-nak hívják, és Oruro város közelében található. Bár az országnak ez a része nagyon magas, sok hegységgel, Bolíviának vannak olyan részei is, amelyek nagyon síkok, és olyan részei is, amelyek nagyon közel vannak a tengerszinthez. Bolívia egy részét az Amazonas esőerdő borítja, és van egy nagy tó, amely a világ legmagasabb tava. Ezt a tavat Titicaca-tónak hívják.

A nagyobb városok La Paz, El Alto, Santa Cruz de la Sierra és Cochabamba. Bolívia más helyeiért lásd Bolívia városainak listája.

Bolívia térképe a CIA World Factbookból


Uyuni

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Bolívia?

K: Mely országoktól van Bolívia tengerparttal elzárva?

K: Ki Bolívia jelenlegi elnöke?

K: Mennyi Bolívia lakossága?

K: Kiről nevezték el Bolíviát?

K: Melyek a Bolíviában beszélt fő nyelvek?

K: Bolívia tengerparti ország?

Keresés betűvel