Szaúd-Arábia – rövid ismertető: földrajz, népesség, gazdaság

Szaúd-Arábia rövid ismertető: földrajz, határok, népesség, olajgazdaság és társadalmi kihívások — gyors, hiteles áttekintés a legfontosabb tényekkel.

Szerző: Leandro Alegsa

Szaúd-Arábia — hivatalos nevén a Szaúd-arábiai Királyság — egy Nyugat-Ázsiában fekvő ország, amely a nagy részét képezi az Arab-félsziget-nek. Területe mintegy 2 150 000 km2 (830 000 négyzetmérföld), amivel földrajzilag az 5. legnagyobb állam Ázsiában, és Algéria után a 2. legnagyobb az arab világban. Határai: északon Jordániával és Irakkal, északkeleten Kuvaittal, keleten Katarral, Bahreinnel és az Egyesült Arab Emírségekkel, délkeleten Ománnal, délen pedig Jemennel határos. Izraeltől és Egyiptomtól az Akabai-öböl választja el. Szaúd-Arábia egyedülálló abban, hogy egyszerre hat a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl partjára. Földjének nagy része sivatagos és száraz, ide tartozik a híres, kiterjedt homokpuszta, a Rub' al-Khali (az „Üres negyed”) is.

Éghajlat és táj

A klíma túlnyomórészt sivatagi: nagyon forró nyarak és hűvösebb telek jellemzik. A partvidékeken helyenként párásabb a levegő, a hegyvidéki területeken (például a nyugati hegység közelében) pedig mérsékeltebb lehet az éghajlat. A vízforrások megőrzése és a vízgazdálkodás fontos kihívás, a mezőgazdaság jelentős része öntözéshez kötött.

Népesség és társadalom

Szaúd-Arábia népessége becslések szerint körülbelül 27 millió fő. Ebből nagy számú a külföldön élő, regisztrált munkavállaló: mintegy 8,8 millió külföldi állampolgár, és további mintegy 1,5 millió az illegális bevándorlók becsült száma. A szaúdi állampolgárok aránya körülbelül 16 millió főre tehető. A társadalom fiatalos korstruktúrájú, magas az urbanizáció (a lakosság többsége városokban él), és jelentős a külföldi vendégmunkások, expat közösségek jelenléte.

Nyelv és kultúra

A hivatalos és általánosan használt nyelv az arabul. Az ország kulturális élete erősen kötődik az arab és az iszlám hagyományokhoz. A muszlim vallás gyakorlása és a vallási hagyományok fontos szerepet töltenek be a mindennapi életben, a társadalmi szokásokban és az állami intézmények működésében.

Vallás

A szunnita iszlám az államvallás, és a hanbali jogi-tevékenységi iskola befolyása erős. A szunnita iszlámon belül jelentős szerepet játszik az ultrakonzervatív vahhabizmus. A nem muszlim vallások nyilvános gyakorlása általában tilos, de a magánéletben megengedett; ez részben jogi és társadalmi szabályozásokon alapul.

A vallási központok: Mekká és Medina

Szaúd-Arábia a muszlim világ legfontosabb vallási központjainak ad otthont. Az Al-Masjid al-Haramra (Mekkában) és az Al-Masjid an-Nabawira (Medinában) található központok a muzulmánok számára a legszentebb helyek. Minden évben sok millió muszlim érkezik a vallási zarándoklatokra: a kötelező hádzs időszakában, illetve az év bármely időpontjában teljesíthető umra keretében. A világ minden tájáról érkező zarándoklatokra a muszlimok zarándoklatot tesznek; az arab kifejezés erre a hajdzsnak való elnevezés. Fontos megjegyezni, hogy Mekkába csak muszlimok léphetnek be.

Főváros és nagyvárosok

  • Rijád – az ország politikai és adminisztratív központja, modern városi fejlődéssel és gyors infrastruktúra-fejlesztéssel.
  • Dzsidda – a Vörös-tenger partján fekvő nagy kikötőváros, fontos kereskedelmi és kulturális központ, és egyik fő kapuja a zarándokoknak.
  • Dammam – a Perzsa-öböl partján fekvő ipari és olajipari központ, fontos kikötővel és gazdasági tevékenységgel.

Gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága erősen függ a kőolajból származó bevételektől. Az ország rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított kőolajkészleteivel, és a világ legnagyobb olajexportőre. Az olajbevételek az export több mint 90%-át és a kormányzati bevételek jelentős részét (évtizedekig közel 75%-át) adták, ami nagyban hozzájárult a jóléti szolgáltatások finanszírozásához. Az állami olajvállalat, a Saudi Aramco kulcsszereplő a gazdaságban.

Az utóbbi években a kormány a gazdaság diverzifikálására törekszik, különösen a Vision 2030 program keretében: fejlesztik a nem-olaj szektort (idegenforgalom, turizmus, szórakoztatás, technológia), nagy infrastrukturális és beruházási projekteket indítanak (például NEOM és más speciális gazdasági övezetek), valamint a magánszektor megerősítésére törekednek. Emellett működik a szuverén vagyonalap (Public Investment Fund, PIF), amely befektetésekkel igyekszik új bevételi forrásokat teremteni.

Társadalmi változások és emberi jogok

Szaúd-Arábiában az elmúlt években fontos társadalmi és jogi reformok történtek: nőttek a nők jogai bizonyos területeken (például a vezetési tilalom megszüntetése és a foglalkoztatási lehetőségek bővítése), megnyíltak új kulturális és szórakoztató lehetőségek (mozik, koncertek), és nőtt a külföldi befektetések ösztönzése. Ugyanakkor olyan emberi jogi csoportok, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch azonban továbbra is aggodalmukat fejezték ki több területen (szólásszabadság, politikai ellenzékhez való viszony, halálbüntetés alkalmazása, vallásszabadság korlátai és a nemzetközi joggal kapcsolatos kérdések). Ezek a témák nemzetközi viták tárgyai, és a reformfolyamatok mellett továbbra is napirenden vannak.

Élet és mindennapok

A lakosság többsége városi környezetben él, és a modern szolgáltatások (oktatás, egészségügy, közlekedés) fejlesztése folyamatos. Sok külföldi dolgozik Szaúd-Arábiában, akiket gyakran vendégmunkásoknak vagy expatáknak neveznek. A pénznem a szaúdi riál.

Összefoglalás

Szaúd-Arábia jelentős geostratégiai, vallási és gazdasági szereplő a Közel-Keleten: hatalmas olajtartalékai és a muszlim világ vallási központjai miatt különleges helyzetű. Ugyanakkor a társadalmi-gazdasági átalakulás, a reformok és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kritika is jellemzi a modern kori fejlődését. Az ország jövője nagymértékben függ attól, hogyan sikerül a gazdaságát diverzifikálnia, és hogyan kezeli a társadalmi kihívásokat.

Történelem

A mai Szaúd-Arábia területe korábban négy különböző régióból állt: Hejaz, Najd, valamint Kelet-Arábiának (Al-Ahsa) és Dél-Arábiának ('Asir) egy része. 10] A Szaúd-Arábiai Királyságot 1932-ben alapította Ibn Szaúd. A négy régiót egyetlen állammá egyesítette hódítások sorozatával, amely 1902-ben kezdődött Rijád, családja, a Szaúd-ház ősi székhelyének elfoglalásával. Az ország azóta abszolút monarchia, amelyet az iszlám elvek szerint kormányoznak.

A Szaúd-Arábiai Királyságot Abdul-Aziz bin Szaúd (pályafutása nagy részében Ibn Szaúd néven ismert) alapította 1932-ben. A hódítások, amelyek végül a Királyság létrehozásához vezettek, 1902-ben kezdődtek, amikor elfoglalta Rijádot, családja, a Szaúd-ház őshazáját. A szaúd-arábiai kormány, amely abszolút monarchia, kormányrendszerét iszlámnak nevezi. Erős alapokon nyugszik a vahhábizmus, az iszlám egy kisebbségi iskolája. A királyságot néha "A két szent mecset földjének" is nevezik, utalva a Maszdzsid al-Haramra (Mekkában) és a Maszdzsid al-Nabawira (Medinában), az iszlám két legszentebb helyére.

Politika

Szaúd-Arábia abszolút monarchia. Az 1992-ben királyi rendelettel elfogadott szaúd-arábiai alaptörvény szerint azonban a királynak be kell tartania a saríát (iszlám törvények) és a Koránt, a Koránt és a szunnát (Mohamed hagyományai) pedig az ország alkotmányának nyilvánították. A jog elsődleges forrása az iszlám saría, amely a Korán és a szunna (a próféta hagyományai) tanításaiból származik. Szaúd-Arábia egyedülálló a modern muszlim államok között abban, hogy a saría nincs kodifikálva, és nincs precedensjogi rendszer, ami a bíráknak hatalmat ad arra, hogy független jogi érvelés alapján hozzanak döntést. A szaúdi bírák általában a modern kor előtti szövegekben fellelhető hanbalista jogtudományi iskola (vagy fiqh) elveit követik, amely a Korán és a hadíszok szó szerinti értelmezéséről ismert.

Mivel a bírónak jogában áll figyelmen kívül hagyni a korábbi (saját vagy más bírák által hozott) ítéleteket, és a saría személyes értelmezését alkalmazhatja bármely konkrét ügyre, még látszólag azonos ügyekben is eltérő ítéletek születnek, ami megnehezíti a jogértelmezés kiszámíthatóságát. A saría bírósági rendszer alkotja Szaúd-Arábia alapvető igazságszolgáltatási rendszerét, bírái (qadi) és jogászai pedig az ulema, az ország iszlám tudósainak részét képezik.

A királyi rendeletek a másik fő jogforrás, de ezeket inkább rendeleteknek, mint törvényeknek nevezik, mivel a saríának vannak alárendelve. A királyi rendeletek kiegészítik a saríát olyan területeken, mint a munkajog, a kereskedelmi és a társasági jog. Emellett a hagyományos törzsi jog és a szokások továbbra is jelentősek. A saríán kívüli kormányzati bíróságok általában a konkrét királyi rendeletekkel kapcsolatos vitákat kezelik. Mind a saría bíróságok, mind a kormányzati bíróságok végső fellebbezéssel a királyhoz fordulnak, és minden bíróság és törvényszék a saría bizonyítási és eljárási szabályait követi.

Nők

A hidzsáb egy hagyományos iszlám norma, amely szerint a nőknek "maguk köré kell húzniuk a felső ruhájukat (amikor kimennek vagy férfiak között vannak)", és szerényen kell öltözködniük. Szaúd-Arábia abban különbözik sok iszlám társadalomtól, hogy az iszlám szempontból helyesnek tartott hidzsáb (a kezek és a szemek kivételével minden), valamint abban, hogy a takarást a mutaween vagy a vallási rendőrség kényszeríti ki.

A nem rokon férfiak között a nőknek el kell takarniuk az awrah (privát) testrészeket. Az iszlám nagy részében a nők arca nem számít awrah-nak. Szaúd-Arábiában és néhány más arab államban a kezek és a szemek kivételével az egész testet awrah-nak tekintik. Ennek megfelelően a legtöbb nőtől elvárják, hogy hidzsábot (fejfedő), egy abaya nevű teljes fekete köpenyt és egy niqab nevű arcfátylat viseljen. Sok történész és iszlám tudós azt állítja, hogy a Koránt a törzsi hagyományokhoz való igazodás részeként értelmezték úgy, hogy megköveteli a fátyol viselését.

Versek a Koránból. A Korán az ország hivatalos alkotmánya és elsődleges jogforrása. Arábia egyedülálló abban, hogy egy vallási szöveget politikai dokumentumként rögzít.Zoom
Versek a Koránból. A Korán az ország hivatalos alkotmánya és elsődleges jogforrása. Arábia egyedülálló abban, hogy egy vallási szöveget politikai dokumentumként rögzít.

Egy hagyományos niqabot viselő szaúdi nő.Zoom
Egy hagyományos niqabot viselő szaúdi nő.

Földrajz

Szaúd-Arábia ad otthont a Föld legnagyobb homoktömegének, a Rub-al Khali sivatagnak (Rub-al Khali jelentése "üres negyed"). A hőmérséklet nagyon forró. Az országban szinte nincsenek folyók vagy tavak. Rengeteg wadis van.

Jemen és Omán országai Szaúd-Arábiától délre fekszenek. Szaúd-Arábia Katartól, az Egyesült Arab Emírségektől, Kuvaittól, Iraktól és Jordániától nyugatra fekszik. Jordánia és Irak kivételével ezek az országok alkotják az Arab-félszigetet.

Az állatvilágban farkasok, hiénák, mongúzok, páviánok, nyulak, homoki patkányok és jerbók élnek. Régebben sok nagyobb állat, például gazellák, oryxok és leopárdok is éltek itt. Az 1950-es évekre az autós vadászat szinte teljesen kipusztította ezeket az állatokat. A madarak közé tartoznak a sólymok (amelyeket befognak és vadászatra idomítanak), sasok, sólymok, keselyűk, homoki fajdok és bulbulok. Számos kígyófaj, amelyek közül sok mérges, és számos gyíkfajta él. A Perzsa-öbölben sokféle tengeri élőlény él. A háziasított állatok közé tartoznak a tevék, juhok, kecskék, szamarak és csirkék.

Mivel Szaúd-Arábia többnyire sivatag, a növényvilág többnyire kis fűszernövényekből és bokrokból áll, amelyeknek kevés vízre van szükségük. Aszír déli részén van néhány kisebb fű- és fás terület. A datolyapálma (Phoenix dactylifera) széles körben elterjedt.

A nejdi táj: sivatag és a Tuwaiq-szakadék Rijád közelébenZoom
A nejdi táj: sivatag és a Tuwaiq-szakadék Rijád közelében

Tartományok

Szaúd-Arábia 13 tartományra oszlik. A tartományok 118 kormányzóságra oszlanak.

Nem.

Régió

Főváros

1

Al Jawf (vagy Jouf)

Sakaka

2

Északi határok

Arar

3

Tabuk

Tabuk

4

Ha'il

Ha'il

5

Al Madinah

Medina

6

Al Qasim

Buraidah

7

Makkah

Mekka

8

Al Riyadh

Rijád

9

Keleti tartomány

Dammam

10

Al Bahah (vagy Baha)

Al Bahah

11

Asir

Abha

12

Jizan

Jizan

13

Najran

Najran

Városok

Ezek Szaúd-Arábia legnagyobb városai.

Legnagyobb városok lakosságszám szerint
(2007)


malom.

Rijád

8.7

Jeddah

4.6

Mekka

1.7

Medina

1.3

Rijád

Jeddah

Mekka

Dammam

2.5

Ta'if

0.7

Buraydah

0.6

Tabuk

0.5

Abha

0.4

Khamis Mushait

0.4

Medina

Dammam

Abha

Szaúd-Arábia tartományaiZoom
Szaúd-Arábia tartományai

Kérdések és válaszok

K: Mi Szaúd-Arábia hivatalos neve?


V: Szaúd-Arábia hivatalos neve Szaúd-Arábiai Királyság.

K: Mekkora területet foglal magában Szaúd-Arábia?


V: Szaúd-Arábia szárazföldi területe körülbelül 2 150 000 km2 (830 000 sq mi).

K: Mely országok határosak Szaúd-Arábiával?


V: Szaúd-Arábiával északon Jordánia és Irak, északkeleten Kuvait, keleten Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek, délkeleten Omán, délen pedig Jemen határos. Izraeltől és Egyiptomtól az Akabai-öböl választja el.

K: Milyen nyelven beszélnek az emberek Szaúd-Arábiában?


V: Szaúd-Arábiában kizárólag arabul beszélnek.

K: Milyen vallás uralkodik Szaúd-Arábiában?


V: Szaúd-Arábiában a szunnita iszlám az uralkodó. A szunnita iszlámon belül az ultrakonzervatív vahhabizmus vallási mozgalmat nevezik "a szaúdi kultúra uralkodó jellemzőjének".


K: A nem iszlám vallások nyilvános vagy magánhelyeken megengedettek?


V: A nem iszlám vallások nyilvános helyen tilosak, de magánterületen nem tiltottak.

K: Milyen pénznemet használ Szaúd-Arábia?


V: A Szaúd-Arábiában használt pénznem a szaúdi riál.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3