Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia hivatalosan ismert, mint a Szaúd-arábiai Királyság , egy ország található Nyugat-Ázsiában, amely a nagy részét képezi az Arab-félsziget. A mintegy 2 150 000 km2 (830 000 négyzetmérföld) területével Szaúd-Arábia földrajzilag az 5. legnagyobb állam Ázsiában és Algéria után a 2. legnagyobb állam az arab világban. Szaúd-Arábia északon Jordániával és Irakkal, északkeleten Kuvaittal, keleten Katarral, Bahreinnel és az Egyesült Arab Emírségekkel, délkeleten Ománnal, délen pedig Jemennel határos. Izraeltől és Egyiptomtól az Akabai-öböl választja el. Ez az egyetlen olyan ország, amelynek a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl partja is van, és földjének nagy része száraz és kopár. Szaúd-Arábia az arabok és az iszlám szülőföldje, és néha "a két szent mecset földjének" is nevezik, utalva az Al-Masjid al-Haramra (Mekkában) és az Al-Masjid an-Nabawira (Medinában), az iszlám két legszentebb helyére. Szaúd-Arábiában az arab a kizárólagos hivatalos nyelv.
A szunnita iszlám az államvallás. A nem iszlám vallások gyakorlása nyilvánosan tilos, de a magánéletben nem. A hanbali hitvallási iskola nagy befolyással bír, és a szunnita iszlámon belül az ultrakonzervatív vahhabizmus vallási mozgalmat a szaúdi kultúra uralkodó vonásának nevezik.
Szaúd-Arábia a legnagyobb területű állam Nyugat-Ázsiában (az Arab-félsziget nagy része) és a második legnagyobb az arab világban. Becslések szerint 27 millió lakosa van, ebből 8,8 millió a külföldön élő, regisztrált külföldi állampolgárok száma, és mintegy 1,5 millió az illegális bevándorlók száma. A szaúdi állampolgárok becslések szerint 16 millió embert tesznek ki.
Szaúd-Arábia rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészleteivel, és a világ legnagyobb olajexportőre. Az olaj az export több mint 90%-át és a kormányzati bevételek közel 75%-át adja, ami megkönnyíti a jóléti állam megteremtését. Az olyan emberi jogi csoportok, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch azonban aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok szaúd-arábiai helyzete miatt.
Szaúd-Arábiában vannak olyan városok, amelyek fontosak a muszlim vallás számára. A világ minden tájáról sok muszlim látogat el a szaúd-arábiai Mekkába, hogy zarándoklatot tegyen. A zarándoklat az iszlám egyik "pillére". További nagy városok Rijád, Dzsidda és Dammam. A zarándoklatot arab nyelven hajdzsnak nevezik. Azt, aki Mekkába zarándokol, az arab nyelven hajdzsnak nevezik. Azok az emberek, akik nem muszlimok, nem léphetnek be Mekkába.
A legtöbben arabul beszélnek. Sokan dolgoznak Szaúd-Arábiában más országokból. Őket vendégmunkásoknak vagy expatáknak nevezik. A pénzt, vagyis a valutát szaúdi riálnak hívják.
Történelem
A mai Szaúd-Arábia területe korábban négy különböző régióból állt: Hejaz, Najd, valamint Kelet-Arábiának (Al-Ahsa) és Dél-Arábiának ('Asir) egy része. 10] A Szaúd-Arábiai Királyságot 1932-ben alapította Ibn Szaúd. A négy régiót egyetlen állammá egyesítette hódítások sorozatával, amely 1902-ben kezdődött Rijád, családja, a Szaúd-ház ősi székhelyének elfoglalásával. Az ország azóta abszolút monarchia, amelyet az iszlám elvek szerint kormányoznak.
A Szaúd-Arábiai Királyságot Abdul-Aziz bin Szaúd (pályafutása nagy részében Ibn Szaúd néven ismert) alapította 1932-ben. A hódítások, amelyek végül a Királyság létrehozásához vezettek, 1902-ben kezdődtek, amikor elfoglalta Rijádot, családja, a Szaúd-ház őshazáját. A szaúd-arábiai kormány, amely abszolút monarchia, kormányrendszerét iszlámnak nevezi. Erős alapokon nyugszik a vahhábizmus, az iszlám egy kisebbségi iskolája. A királyságot néha "A két szent mecset földjének" is nevezik, utalva a Maszdzsid al-Haramra (Mekkában) és a Maszdzsid al-Nabawira (Medinában), az iszlám két legszentebb helyére.
Politika
Szaúd-Arábia abszolút monarchia. Az 1992-ben királyi rendelettel elfogadott szaúd-arábiai alaptörvény szerint azonban a királynak be kell tartania a saríát (iszlám törvények) és a Koránt, a Koránt és a szunnát (Mohamed hagyományai) pedig az ország alkotmányának nyilvánították. A jog elsődleges forrása az iszlám saría, amely a Korán és a szunna (a próféta hagyományai) tanításaiból származik. Szaúd-Arábia egyedülálló a modern muszlim államok között abban, hogy a saría nincs kodifikálva, és nincs precedensjogi rendszer, ami a bíráknak hatalmat ad arra, hogy független jogi érvelés alapján hozzanak döntést. A szaúdi bírák általában a modern kor előtti szövegekben fellelhető hanbalista jogtudományi iskola (vagy fiqh) elveit követik, amely a Korán és a hadíszok szó szerinti értelmezéséről ismert.
Mivel a bírónak jogában áll figyelmen kívül hagyni a korábbi (saját vagy más bírák által hozott) ítéleteket, és a saría személyes értelmezését alkalmazhatja bármely konkrét ügyre, még látszólag azonos ügyekben is eltérő ítéletek születnek, ami megnehezíti a jogértelmezés kiszámíthatóságát. A saría bírósági rendszer alkotja Szaúd-Arábia alapvető igazságszolgáltatási rendszerét, bírái (qadi) és jogászai pedig az ulema, az ország iszlám tudósainak részét képezik.
A királyi rendeletek a másik fő jogforrás, de ezeket inkább rendeleteknek, mint törvényeknek nevezik, mivel a saríának vannak alárendelve. A királyi rendeletek kiegészítik a saríát olyan területeken, mint a munkajog, a kereskedelmi és a társasági jog. Emellett a hagyományos törzsi jog és a szokások továbbra is jelentősek. A saríán kívüli kormányzati bíróságok általában a konkrét királyi rendeletekkel kapcsolatos vitákat kezelik. Mind a saría bíróságok, mind a kormányzati bíróságok végső fellebbezéssel a királyhoz fordulnak, és minden bíróság és törvényszék a saría bizonyítási és eljárási szabályait követi.
Nők
A hidzsáb egy hagyományos iszlám norma, amely szerint a nőknek "maguk köré kell húzniuk a felső ruhájukat (amikor kimennek vagy férfiak között vannak)", és szerényen kell öltözködniük. Szaúd-Arábia abban különbözik sok iszlám társadalomtól, hogy az iszlám szempontból helyesnek tartott hidzsáb (a kezek és a szemek kivételével minden), valamint abban, hogy a takarást a mutaween vagy a vallási rendőrség kényszeríti ki.
A nem rokon férfiak között a nőknek el kell takarniuk az awrah (privát) testrészeket. Az iszlám nagy részében a nők arca nem számít awrah-nak. Szaúd-Arábiában és néhány más arab államban a kezek és a szemek kivételével az egész testet awrah-nak tekintik. Ennek megfelelően a legtöbb nőtől elvárják, hogy hidzsábot (fejfedő), egy abaya nevű teljes fekete köpenyt és egy niqab nevű arcfátylat viseljen. Sok történész és iszlám tudós azt állítja, hogy a Koránt a törzsi hagyományokhoz való igazodás részeként értelmezték úgy, hogy megköveteli a fátyol viselését.
Versek a Koránból. A Korán az ország hivatalos alkotmánya és elsődleges jogforrása. Arábia egyedülálló abban, hogy egy vallási szöveget politikai dokumentumként rögzít.
Egy hagyományos niqabot viselő szaúdi nő.
Földrajz
Szaúd-Arábia ad otthont a Föld legnagyobb homoktömegének, a Rub-al Khali sivatagnak (Rub-al Khali jelentése "üres negyed"). A hőmérséklet nagyon forró. Az országban szinte nincsenek folyók vagy tavak. Rengeteg wadis van.
Jemen és Omán országai Szaúd-Arábiától délre fekszenek. Szaúd-Arábia Katartól, az Egyesült Arab Emírségektől, Kuvaittól, Iraktól és Jordániától nyugatra fekszik. Jordánia és Irak kivételével ezek az országok alkotják az Arab-félszigetet.
Az állatvilágban farkasok, hiénák, mongúzok, páviánok, nyulak, homoki patkányok és jerbók élnek. Régebben sok nagyobb állat, például gazellák, oryxok és leopárdok is éltek itt. Az 1950-es évekre az autós vadászat szinte teljesen kipusztította ezeket az állatokat. A madarak közé tartoznak a sólymok (amelyeket befognak és vadászatra idomítanak), sasok, sólymok, keselyűk, homoki fajdok és bulbulok. Számos kígyófaj, amelyek közül sok mérges, és számos gyíkfajta él. A Perzsa-öbölben sokféle tengeri élőlény él. A háziasított állatok közé tartoznak a tevék, juhok, kecskék, szamarak és csirkék.
Mivel Szaúd-Arábia többnyire sivatag, a növényvilág többnyire kis fűszernövényekből és bokrokból áll, amelyeknek kevés vízre van szükségük. Aszír déli részén van néhány kisebb fű- és fás terület. A datolyapálma (Phoenix dactylifera) széles körben elterjedt.
A nejdi táj: sivatag és a Tuwaiq-szakadék Rijád közelében
Tartományok
Szaúd-Arábia 13 tartományra oszlik. A tartományok 118 kormányzóságra oszlanak.
| Nem. | Régió | Főváros | |
| 1 | Al Jawf (vagy Jouf) | Sakaka | |
| 2 | Északi határok | Arar | |
| 3 | Tabuk | Tabuk | |
| 4 | Ha'il | Ha'il | |
| 5 | Al Madinah | ||
| 6 | Al Qasim | Buraidah | |
| 7 | |||
| 8 | Al Riyadh | Rijád | |
| 9 | Keleti tartomány | Dammam | |
| 10 | Al Bahah (vagy Baha) | Al Bahah | |
| 11 | Asir | Abha | |
| 12 | Jizan | Jizan | |
| 13 | Najran | Najran |
Városok
Ezek Szaúd-Arábia legnagyobb városai.
| Legnagyobb városok lakosságszám szerint |
|
|
| |
| Rijád | 8.7 | |||
| Jeddah | 4.6 | |||
| 1.7 | ||||
| 1.3 | Rijád | Jeddah | ||
| Dammam | 2.5 |
|
|
|
| Ta'if | 0.7 | |||
| Buraydah | 0.6 | |||
| Tabuk | 0.5 | |||
| Abha | 0.4 | |||
| Khamis Mushait | 0.4 | Dammam | Abha |
Szaúd-Arábia tartományai
Kérdések és válaszok
K: Mi Szaúd-Arábia hivatalos neve?
V: Szaúd-Arábia hivatalos neve Szaúd-Arábiai Királyság.
K: Mekkora területet foglal magában Szaúd-Arábia?
V: Szaúd-Arábia szárazföldi területe körülbelül 2 150 000 km2 (830 000 sq mi).
K: Mely országok határosak Szaúd-Arábiával?
V: Szaúd-Arábiával északon Jordánia és Irak, északkeleten Kuvait, keleten Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek, délkeleten Omán, délen pedig Jemen határos. Izraeltől és Egyiptomtól az Akabai-öböl választja el.
K: Milyen nyelven beszélnek az emberek Szaúd-Arábiában?
V: Szaúd-Arábiában kizárólag arabul beszélnek.
K: Milyen vallás uralkodik Szaúd-Arábiában?
V: Szaúd-Arábiában a szunnita iszlám az uralkodó. A szunnita iszlámon belül az ultrakonzervatív vahhabizmus vallási mozgalmat nevezik "a szaúdi kultúra uralkodó jellemzőjének".
K: A nem iszlám vallások nyilvános vagy magánhelyeken megengedettek?
V: A nem iszlám vallások nyilvános helyen tilosak, de magánterületen nem tiltottak.
K: Milyen pénznemet használ Szaúd-Arábia?
V: A Szaúd-Arábiában használt pénznem a szaúdi riál.
