Szaúd-Arábia — hivatalos nevén a Szaúd-arábiai Királyság — egy Nyugat-Ázsiában fekvő ország, amely a nagy részét képezi az Arab-félsziget-nek. Területe mintegy 2 150 000 km2 (830 000 négyzetmérföld), amivel földrajzilag az 5. legnagyobb állam Ázsiában, és Algéria után a 2. legnagyobb az arab világban. Határai: északon Jordániával és Irakkal, északkeleten Kuvaittal, keleten Katarral, Bahreinnel és az Egyesült Arab Emírségekkel, délkeleten Ománnal, délen pedig Jemennel határos. Izraeltől és Egyiptomtól az Akabai-öböl választja el. Szaúd-Arábia egyedülálló abban, hogy egyszerre hat a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl partjára. Földjének nagy része sivatagos és száraz, ide tartozik a híres, kiterjedt homokpuszta, a Rub' al-Khali (az „Üres negyed”) is.

Éghajlat és táj

A klíma túlnyomórészt sivatagi: nagyon forró nyarak és hűvösebb telek jellemzik. A partvidékeken helyenként párásabb a levegő, a hegyvidéki területeken (például a nyugati hegység közelében) pedig mérsékeltebb lehet az éghajlat. A vízforrások megőrzése és a vízgazdálkodás fontos kihívás, a mezőgazdaság jelentős része öntözéshez kötött.

Népesség és társadalom

Szaúd-Arábia népessége becslések szerint körülbelül 27 millió fő. Ebből nagy számú a külföldön élő, regisztrált munkavállaló: mintegy 8,8 millió külföldi állampolgár, és további mintegy 1,5 millió az illegális bevándorlók becsült száma. A szaúdi állampolgárok aránya körülbelül 16 millió főre tehető. A társadalom fiatalos korstruktúrájú, magas az urbanizáció (a lakosság többsége városokban él), és jelentős a külföldi vendégmunkások, expat közösségek jelenléte.

Nyelv és kultúra

A hivatalos és általánosan használt nyelv az arabul. Az ország kulturális élete erősen kötődik az arab és az iszlám hagyományokhoz. A muszlim vallás gyakorlása és a vallási hagyományok fontos szerepet töltenek be a mindennapi életben, a társadalmi szokásokban és az állami intézmények működésében.

Vallás

A szunnita iszlám az államvallás, és a hanbali jogi-tevékenységi iskola befolyása erős. A szunnita iszlámon belül jelentős szerepet játszik az ultrakonzervatív vahhabizmus. A nem muszlim vallások nyilvános gyakorlása általában tilos, de a magánéletben megengedett; ez részben jogi és társadalmi szabályozásokon alapul.

A vallási központok: Mekká és Medina

Szaúd-Arábia a muszlim világ legfontosabb vallási központjainak ad otthont. Az Al-Masjid al-Haramra (Mekkában) és az Al-Masjid an-Nabawira (Medinában) található központok a muzulmánok számára a legszentebb helyek. Minden évben sok millió muszlim érkezik a vallási zarándoklatokra: a kötelező hádzs időszakában, illetve az év bármely időpontjában teljesíthető umra keretében. A világ minden tájáról érkező zarándoklatokra a muszlimok zarándoklatot tesznek; az arab kifejezés erre a hajdzsnak való elnevezés. Fontos megjegyezni, hogy Mekkába csak muszlimok léphetnek be.

Főváros és nagyvárosok

  • Rijád – az ország politikai és adminisztratív központja, modern városi fejlődéssel és gyors infrastruktúra-fejlesztéssel.
  • Dzsidda – a Vörös-tenger partján fekvő nagy kikötőváros, fontos kereskedelmi és kulturális központ, és egyik fő kapuja a zarándokoknak.
  • Dammam – a Perzsa-öböl partján fekvő ipari és olajipari központ, fontos kikötővel és gazdasági tevékenységgel.

Gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága erősen függ a kőolajból származó bevételektől. Az ország rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított kőolajkészleteivel, és a világ legnagyobb olajexportőre. Az olajbevételek az export több mint 90%-át és a kormányzati bevételek jelentős részét (évtizedekig közel 75%-át) adták, ami nagyban hozzájárult a jóléti szolgáltatások finanszírozásához. Az állami olajvállalat, a Saudi Aramco kulcsszereplő a gazdaságban.

Az utóbbi években a kormány a gazdaság diverzifikálására törekszik, különösen a Vision 2030 program keretében: fejlesztik a nem-olaj szektort (idegenforgalom, turizmus, szórakoztatás, technológia), nagy infrastrukturális és beruházási projekteket indítanak (például NEOM és más speciális gazdasági övezetek), valamint a magánszektor megerősítésére törekednek. Emellett működik a szuverén vagyonalap (Public Investment Fund, PIF), amely befektetésekkel igyekszik új bevételi forrásokat teremteni.

Társadalmi változások és emberi jogok

Szaúd-Arábiában az elmúlt években fontos társadalmi és jogi reformok történtek: nőttek a nők jogai bizonyos területeken (például a vezetési tilalom megszüntetése és a foglalkoztatási lehetőségek bővítése), megnyíltak új kulturális és szórakoztató lehetőségek (mozik, koncertek), és nőtt a külföldi befektetések ösztönzése. Ugyanakkor olyan emberi jogi csoportok, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch azonban továbbra is aggodalmukat fejezték ki több területen (szólásszabadság, politikai ellenzékhez való viszony, halálbüntetés alkalmazása, vallásszabadság korlátai és a nemzetközi joggal kapcsolatos kérdések). Ezek a témák nemzetközi viták tárgyai, és a reformfolyamatok mellett továbbra is napirenden vannak.

Élet és mindennapok

A lakosság többsége városi környezetben él, és a modern szolgáltatások (oktatás, egészségügy, közlekedés) fejlesztése folyamatos. Sok külföldi dolgozik Szaúd-Arábiában, akiket gyakran vendégmunkásoknak vagy expatáknak neveznek. A pénznem a szaúdi riál.

Összefoglalás

Szaúd-Arábia jelentős geostratégiai, vallási és gazdasági szereplő a Közel-Keleten: hatalmas olajtartalékai és a muszlim világ vallási központjai miatt különleges helyzetű. Ugyanakkor a társadalmi-gazdasági átalakulás, a reformok és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kritika is jellemzi a modern kori fejlődését. Az ország jövője nagymértékben függ attól, hogyan sikerül a gazdaságát diverzifikálnia, és hogyan kezeli a társadalmi kihívásokat.