Jemen: Történelem, földrajz és a modern konfliktus rövid áttekintése

Jemen rövid áttekintése: történelme, földrajza és a modern konfliktus okai, következményei — tömör, hiteles összefoglaló a konfliktus megértéséhez.

Jemeni Köztársaság vagy röviden Jemen egy ország a Közel-Keleten, az Arab-félsziget déli részén. A mai Jemen a korábbi Észak-Jemen és Dél-Jemen területeinek egyesüléséből jött létre. Északon és keleten Szaúd-Arábiával és Ománnal határos, délen a Guardafui-csatorna és az Ádeni-öböl, nyugaton pedig a Vörös-tenger határolja. Jemenhez tartozik a Szokotra (Socotra) szigete is, amely Kelet-Afrika partjaitól délnyugatra fekszik. A Jemenből származó személyt vagy dolgot hagyományosan jemeni embernek nevezik. Az alkotmányos főváros a Szana'a, de a polgárháború és a politikai válság miatt a nemzetközileg elismert kormány időszakosan más városokba helyezte át székhelyét (például Ádenbe).

Földrajz és éghajlat

Jemen földrajzilag változatos: a nyugati part mentén keskeny tengerparti síkság (Tiháma) húzódik, mögötte meredek hegyláncok (a Sarawat-hegység) emelkednek, majd keletebbre félsivatagos és sivatagi területek folytatódnak. A terület éghajlata a tengerszint közelében trópusi, a hegyekben hűvösebb és csapadékosabb. A partvidék és az öblök stratégiai tengeri útvonalak mellett fekszenek, ezért Jemen mindig is fontos szerepet játszott a tengeri kereskedelemben.

Történelem röviden

Az ókorban Jemen gazdag és szervezett királyságok székhelye volt: többek között a szábiánusok (Saba) és más dél-arab királyságok alakították a régió történetét. A terület fontos szerepet töltött be az ókori fűszerkereskedelemben (például tömjén és mirha), ezért az ókori rómaiak Arabia Felix-ként ("Boldog Arábia" — latinul) emlegették.

A 7. században a terület korán felvette az iszlámot, és jemeniek részt vettek a muszlim hódításokban; egyes források szerint azok a férfiak, akiknek az ősei Jemenből származtak, évszázadokon át szerepet játszottak Al-Andalúz (a muszlim Spanyolország) életében. A modern kori Jemen a 19–20. században részben az Oszmán Birodalom fennhatósága, részben pedig a Brit Birodalom befolyása alatt állt (különösen a déli parti területek, köztük Áden). 1990-ben Észak- és Dél-Jemen egyesült, de a politikai és gazdasági feszültségek később is polgárháborúkhoz vezettek.

A modern konfliktus okai és főbb szereplők

A jelenlegi válság 2014–2015 körül éleződött ki: a húszi mozgalom (Ansar Allah) bevonult Szana'a városába, és 2015-ben megrendítette az ország politikai egyensúlyát, mire a nemzetközileg elismert elnök (Abd-Rabbu Manszúr Hadi) elmenekült. Ezt követően több külső szereplő is beavatkozott, köztük a szaúdi vezetésű koalíció hadműveletei. A belső színtéren a főbb szereplők közé tartoznak a húszik, a nemzetközileg elismert kormány, a dél-jemeniek között szerveződő szeparatista erők (például a Dél-Átmeneti Tanács), valamint szélsőséges csoportok, köztük az Al-Qaeda in the Arabian Peninsula (AQAP) és részbeni ISIS-hálózatok.

A konfliktus során többször változtak az szövetségesi viszonyok: például a hosszú ideig meghatározó politikai szereplő, Ali Abdullah Szaleh volt elnök 2017-ben halt meg, miután rövid időre megromlott a kapcsolata a húsikkal. A belső ellentétek, a gyenge intézményi háttér, a gazdasági nehézségek és a regionális geopolitikai versengés mind hozzájárultak a konfliktus elhúzódásához.

Társadalom, nyelv és vallás

Jemen lakossága többségében arab anyanyelvű, és az ország népessége — a különböző becslések szerint — napjainkban körülbelül több tízmilliós nagyságrendű (a pontos szám ingadozik a migráció és a belső elmozdulások miatt). A vallásban a lakosság túlnyomó része muszlim: északon hagyományosan sok a zaidi síita közösség, míg délen és a tengerparton elsősorban szunnita (shafi'i) közösségek élnek. Etnikai és regionális különbségek, valamint a vallási irányzatok sokszínűsége befolyásolja a politikai és társadalmi dinamikát.

Gazdaság és életkörülmények

Jemen gazdasága gyenge alapokon áll: az ország erősen függ az importtól (élelmiszer és alapvető áruk), korlátozott energiaforrásokkal rendelkezik, és a gazdasági tevékenységet hosszú ideje visszavetette a konfliktus. A mezőgazdaság fontos szerepet játszik a helyi megélhetésben, ugyanakkor sok családnál elterjedt a qat (khat) fogyasztása, ami helyi szokás és komoly gazdasági-társadalmi hatásai vannak.

Humanitárius helyzet

A konfliktus mára súlyos humanitárius válsággá mélyült: milliók szorulnak humanitárius segítségre, sokan belső menekültek vagy külföldre kényszerültek. Az infrastruktúra (egészségügy, ivóvízellátás, oktatás) károkat szenvedett, gyakoriak a járványkitörések (például kolera) és a súlyos élelmiszerbizonytalanság. A tengeri és szárazföldi blokádok, valamint a gazdasági leállások az alapvető áruk hozzáférését is nehezítették.

Nemzetközi erőfeszítések és kilátások

A konfliktus rendezésére több nemzetközi kezdeményezés indult: az ENSZ több tárgyalási folyamatot és humanitárius programot koordinál, voltak részleges fegyverszünetek és helyi megállapodások (például a hodeidai megállapodás tárgyalásai). Az érdemi és tartós béke azonban nehezen megvalósítható a belső politikai ellentétek és a regionális befolyás miatt. A béke feltételei közé tartozik az alapvető politikai megállapodások elérése, a humanitárius hozzáférés biztosítása és a gazdaság újjáépítésének megkezdése.

Összefoglalás

Jemen gazdag történelmi örökséggel és stratégiai fekvéssel rendelkező ország, amelyet ma politikai megosztottság, fegyveres konfliktus és súlyos humanitárius válság sújt. A béke és a stabilitás visszaállításához átfogó politikai megoldásra, nemzetközi támogatásra és hosszú távú helyreállítási programokra van szükség.

Földrajz

Jemen Nyugat-Ázsiában van. Az Arab-félsziget déli felén fekszik. Jemenhez tartozik számos Vörös-tengeri sziget, köztük a Hanish-szigetek, Kamaran és Perim, valamint az Arab-tengeren található Szokotra. A szigetek közül sok vulkanikus eredetű. Jabal al-Tair például 2007-ben, előtte pedig 1883-ban volt vulkánkitörés. Jemen legmagasabb pontja a Jabal an Nabi Shu'ayb.

Jemen térképe

Földrajz

Jemen Nyugat-Ázsiában van. Az Arab-félsziget déli felén fekszik. Jemenhez tartozik számos Vörös-tengeri sziget, köztük a Hanish-szigetek, Kamaran és Perim, valamint az Arab-tengeren található Szokotra. A szigetek közül sok vulkanikus eredetű. Jabal al-Tair például 2007-ben, előtte pedig 1883-ban volt vulkánkitörés. Jemen legmagasabb pontja a Jabal an Nabi Shu'ayb.

Jemen térképe

Kérdések és válaszok

K: Mi a Jemen hivatalos neve?

K: Hol található Jemen?

Kérdés: Melyik sziget tartozik Jemenhez?

K: Mi a jemeni emberek vagy dolgok másik neve?

K: Hogy hívták az ókori Arábiát a rómaiak?

Keresés betűvel